A meddőség, orvosi értelemben akkor beszélünk róla, ha tizenkét hónapig tartó, védekezés nélküli együttlét után sem következik be a terhesség. Becslések szerint a párok 10-15%-a küzd ezzel a problémával. Sajnos közülük csak kevesen fordulnak orvoshoz, még kevesebben pszichoterapeutához, pedig a lelki tényezők kiemelt szerepet játszhatnak a sokszor „megmagyarázhatatlannak” tűnő terméketlenségben.
Az orvoshoz forduló párok gyakran az egészségügyi rendszer útvesztőjébe kerülnek, ahol hormonvizsgálatok, ultrahangok, gyógyszerek és injekciók váltogatják egymást, de lelki támogatással ritkán találkoznak.
A meddőség elsődleges kiváltó oka lehet a női/férfi nemi szervek funkcionális zavara, de a pszichés tényezők is kedvezőtlenül befolyásolhatják az ivarsejtek érését, a fogamzást és az embrió beágyazódását. Az agykéregből származó impulzusok jelentősen befolyásolják a hormonfelszabadulást szabályozó mechanizmusokat.
Sokan óriási megrázkódtatásként élik meg, hogy nem képesek megfoganni vagy kihordani gyermeküket. A meddőség elfogadása valójában egy normális gyászfolyamat, amely során a veszteségekkel való szembenézés elengedhetetlen.
A mesterséges megtermékenyítés (IVF)
Az in vitro fertilizáció (IVF), köznyelvben lombikprogramként ismert eljárás, ahol a megtermékenyülés és az embriófejlődés laboratóriumi körülmények között történik. Az első sikeres lombikbébi 1978-ban született Angliában, Louise Joy Brown. Magyarországon az első lombikbébi 1988-ban látta meg a napvilágot Pécsett, GIFT módszerrel.
Az elmúlt évtizedekben a termékenységi és nemzőképességi zavarok egyre jelentősebb problémát jelentenek. Magyarországon a születési számok csökkenése a 70-es évek óta megfigyelhető, az élveszülések aránya közel 40%-kal csökkent. Az első gyermek vállalásának életkora is kitolódott, 1980-ban 23 év volt, mára már 29 év.
Az IVF folyamata és sikeressége
A mesterséges megtermékenyítés sikeressége individuális, sok tényezőtől függ, mint például az alkalmazott módszerek, az általános egészségi és pszichológiai állapot, és az életkor. A 30 évnél fiatalabb nőknek általában nagyobb az esélye a sikeres IVF-kezelésre, 35 éves kor után azonban gyorsan csökken a sikeres fogantatás esélye, beleértve a lombikkezelést is.
Az IVF folyamata a petefészek stimulációjával kezdődik, melyet személyre szabott injekciós kezelés jelent. Ezt követi a petesejtek leszívása műtéti körülmények között, majd a megtermékenyítés embriológiai laboratóriumban. Az embriók fejlődését ezt követően megfigyelik.
Lombikprogram | A petesejtek leszívása - 2. rész
Az embrió sikeres beültetésének valószínűségét további módszerekkel lehet fokozni, például a méhnyálkahártya érettségi vizsgálatával, amely segít megtalálni a beültetés optimális időpontját. Az embriók beültetés előtti genetikai vizsgálata is elvégezhető.
Egyes párok számára a fogantatás egyetlen lehetősége az adományozott ivarsejtek, petesejtek vagy spermiumok segítségével történő kezelés, főként a saját ivarsejtekkel történő sikertelen IVF-kísérletek után, vagy a hölgy idősebb kora miatt.
A megelőzés kiemelten fontos. Ha egy éven túl nem sikerül a fogantatás, javasolt meddőségi szakemberekhez fordulni. 35 év felett hat hónap elteltével is érdemes felkeresni egy specialistát. Férfiaknál a spermiogram, nőknél a Femme teszt (AMH szint mérése) az elsődleges vizsgálatok.
A hagyományos és alternatív módszerek is segíthetik a sikerességet, mint például a fitoterápia (gyógynövényes kezelés) a hormonszintek egyensúlyba hozására, vagy az akupunktúra a méh felkészítésére. A reproduktív jóga és a Mojžíšová szerinti gyakorlatok szintén hatékonyak lehetnek.
Jogi és finanszírozási háttér Magyarországon
Magyarországon a meddőségi kezelések szélesebb körű elérhetőségének biztosítása nemzetstratégiai cél. 2019-ben a kormány állami tulajdonba vette a lombikcentrumokat, és 100%-os támogatottságúvá váltak a meddőségi kezelések során felmerülő kivizsgálások, diagnosztikai ellátások és gyógyszerek a nők 45 éves koráig.
Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó szabályokat a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza. Eszerint a kezelések házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél végezhetők el, amennyiben orvosszakmai javaslat támasztja alá a meddőség tényét és okát, és a nő még nem érte el a reprodukciós kor felső határát.
A társadalombiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárások számát és feltételeit a 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet szabályozza. Fontos változások történtek 2024-től:
- A támogatás számbeli korlátozása már nem a beültetéssel végződő beavatkozásokra, hanem egy-egy újabb ciklus megkezdésére vonatkozik.
- A fagyasztott embriók beültetését nem érinti a korlátozás.
- Megszűnt a három hónapos várakozási szünet az IVF beavatkozások között.
- Az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozottá, azaz ingyenessé vált.
- Daganatos páciensek fertilitásprezervációja (petesejt- és hímivarsejt-fagyasztás) közfinanszírozottá vált.
- Felülvizsgálták az egyidejűleg beültethető embriók számát az ikerszülések visszaszorítása érdekében (36 év alatt egy, egyéb esetben legfeljebb kettő embrió ültethető be).
- 2025-től az andrológiai mikrosebészeti eljárások és a spermafagyasztás és tárolás (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) is NEAK finanszírozásba kerül.
A megszakadt kezelések abban az esetben vehetők igénybe térítésmentesen, ha orvosi indoka volt a megszakításnak, vagy az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető ok miatt történt.
Regisztrációs listák és várakozási idők
Az asszisztált reprodukciós központok intézményi regisztrációs listára veszik fel a pácienseket a tervezett beavatkozások ütemezése érdekében. Mivel a közfinanszírozott ellátások kapacitása korlátozott, eltérő várakozási időkre lehet számítani. A várakozás elkerülése érdekében igénybe vett szolgáltatás magánfinanszírozott ellátásnak minősül, költségei a pácienst terhelik.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) egyedi támogatást nyújthat nem támogatott gyógyszerek árához, amennyiben a páciens a támogatott szerekkel nem kezelhető megfelelő eredménnyel. Ezenkívül a közgyógyellátás is hozzájárulhat a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és orvosi rehabilitációs ellátások térítési díjához.
Az ellátórendszer fejlesztése és a Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI)
Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (OKFŐ HRI) 2022 januárjában alakult meg, azzal a céllal, hogy központi szakmai irányítást biztosítson az asszisztált reprodukciós kezelést végző intézmények számára, és megteremtse az ellátás keretrendszerét.
A HRI megalakulását követően felmérte az ellátórendszer működését és kidolgozta a fejlesztési koncepciókat. Ennek eredményeként számos rendszerszintű változást vezettek be 2024-től:
- Képzési rendszert dolgoztak ki a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek számára, és új szakirányú képzéseket hoztak létre (Klinikai embriológia, Reproduktív medicina, Klinikai andrológia, Reproduktív pszichológiai szaktanácsadó).
- Meddőségi Szakambulanciák kezdték meg működésüket a vármegyei kórházakban, két ellátási szinten biztosítva a meddőségi ellátást. Ezek a szakambulanciák a teljes meddőségi kivizsgálást, tanácsadást és inszeminációs eljárást is elérhetővé teszik.
- Létrejött a „Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter” a 13 asszisztált reprodukciós centrum pontos, transzparens és szakmai alapú adatszolgáltatására épülve. Ezáltal mérhetővé és értékelhetővé válik az intézetek eredményessége.
A HRI célja, hogy minden vágyott gyermek megszülessen, és ehhez hozzájárul a termékenységtudatosság növelése is. A Termékenységtudatosság hete rendezvénysorozat keretében előadásokat és beszélgetéseket tartottak a Z generáció számára a reproduktív egészség fontosságáról.
Meddőség a férfiaknál és az embriók sorsa
Sokan még ma is azt gondolják, hogy a meddőség kizárólag a nők problémája, pedig a termékenységi zavarok hátterében akár 50%-ban férfi eredetű probléma is állhat. Az elmúlt 90 évben a férfiak nemzőképessége 35%-kal csökkent. A férfiak 40-45 éves kora felett a várandósság eléréséhez szükséges idő meghosszabbodhat, és növekedhet a korai vetélések kockázata, valamint a gyermeknél bizonyos betegségek előfordulásának esélye.
A kereszténységen belül felmerül egyfajta konfliktus a fel nem használt embriók sorsával kapcsolatban. Az új szabályozások során figyelmet fordítottak az embriók sorsára is, például a lefagyasztott embriók tárolási ideje 5 évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg.
Egy friss skandináv tanulmány szerint magasabb lehet egyes rákbetegségek kialakulásának kockázata, ha egy gyermek az után jön világra, hogy előzetesen lefagyasztották az embrióját. Bár a vizsgálati minta nagy volt, a rákos megbetegedéseket mutatók száma viszonylag alacsony, így további kutatások szükségesek a téma tisztázására.