Az ovariális hiperstimulációs szindróma (OHSS) a mesterséges megtermékenyítés (in vitro fertilizáció, IVF) egyik lehetséges szövődménye, melynek során a petefészkek megduzzadnak, és folyadék kerül a hasüregbe. Ez az állapot a petefészkek túlreagálása az IVF-et megelőző stimulációs folyamatra. Annak ellenére, hogy a kezelés mindig szigorú és többszöri ellenőrzés mellett történik, a nők körülbelül 3-5%-ánál kialakulhat az OHSS.
Az IVF-kezelésen gondolkodó nők gyakori aggodalma a petefészek túlstimulációs szindróma (OHSS) kockázata. Bár az OHSS kellemetlen és néha nagyon súlyos szövődmény lehet, a modern termékeknek és a tapasztalt szakorvosoknak köszönhetően az esetek többségét meg tudjuk előzni, illetve a kialakult tüneteket kordában tudjuk tartani.
Miért alakul ki az OHSS?
A menstruációs ciklus során, élettani esetben, általában egy petesejt érik meg. A meddőség kezelése során a hormonális terápia segíthet növelni az érett petesejtek számát, ami a mesterséges megtermékenyítés (IVF) során végzett petesejt-aspiráció (petesejt-leszívás) szempontjából előnyös. Időnként azonban a petefészkek túlzott válaszreakciót mutatnak a stimulációs kezelésre, és OHSS alakul ki. A legtöbb esetben a HCG hormon okozza a petefészkek hiperstimulációját. Az IVF alatt történő petesejt-aspiráció (petesejt-leszívások) előtt a nők gyakran HCG „trigger shot” kezelést kapnak a petesejtek érési folyamatának támogatására.
Ha a petefészkekben egyszerre több petesejt érik, a petefészkek túlzott válaszreakciót adhatnak a kezelésre, és OHSS alakulhat ki. Az OHSS során alkalmazott kezelés hatására a petefészkek körüli vérerekből is nagyobb mennyiségű folyadék (ödéma, vizenyő) lép ki a petefészkek köré. A folyadék a hasüregbe kerülve a has megduzzadását, szabad hasi folyadékot (ascites) és hasi fájdalmat okozhat. A szakértők úgy vélik, hogy a kiváltó ok a sárgatest által termelt vaszkuláris endoteliális növekedési faktor termelésének növekedése lehet a petesejtek leszívása után.
Kockázati tényezők
Az OHSS gyakrabban fordul elő a mesterséges megtermékenyítésen áteső, valamint a policisztás ovárium szindrómával (PCOS) élő nők esetén. Szintén gyakrabban fordul elő policisztás ovárium szindrómával (PCOS) élő betegeknél, és azoknál, akik magas petesejtszámmal bírnak. Az ovárium-stimulációs injekciók alkalmazásánál gyakrabban alakul ki az állapot. Az alábbi esetekben fokozott a kockázat az OHSS kialakulására:
- PCOS betegség fennállása
- korábbi OHSS
- az IVF-stimulációs kezelések hatására nagy mennyiségű tüsző érése a petefészkekben, vagy magas ösztrogénszint
- nagydózisú HCG-kezelés
Továbbá gyakrabban észlelték az OHSS előfordulását 30 évesnél fiatalabb nők, az átlagnál alacsonyabb testsúlyú nők esetében.
Az OHSS tünetei és súlyossági fokozatai
A hiperstimulációs szindróma lehet enyhe, közepes és súlyos formájú. Az esetek többsége enyhe, és átmeneti diszkomfortot okoz. Súlyos formája ritka, de életveszélyes lehet. Az OHSS korábban a petefészek-stimuláción áteső nők 10%-ánál fordult elő, ma már azonban ez a szám kevesebb, mint 5%. Súlyos megbetegedés az esetek kevesebb mint 1%-ánál jelentkezik.
A tünetek jellemzően a kezelést megkezdését követő egy héten belül jelentkeznek, de néha két hét is eltelik a tünetek kialakulásáig. A tünetek először általában a hCG-injekció beadását követő 3-5. napon jelentkeznek, további hCG-injekciók pedig csak fokozzák őket. Néha a tünetek "késlekednek", és csak az embrió-beültetést követő kb. 7. napon jelentkeznek.
Enyhe-közepesen súlyos OHSS tünetei
Az enyhe-közepesen súlyos OHSS tünetei az alábbiak:
- hasi fájdalom
- puffadás
- enyhe testtömeg-gyarapodás
- hányinger
- hasmenés
Az alhasi nyomásérzés ("hasi teltség") a hasüregben felgyülemlett folyadék miatt alakulhat ki.
Súlyosabb esetek tünetei
Súlyosabb esetekben az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
- fokozott súlygyarapodás (több mint 1 kilogramm 1 nap alatt)
- súlyos hányinger és hányás
- nagyfokú hasduzzadás
- nehézlégzés
- vérrögök képződése
- csökkent vizeletelválasztás
- súlyos hasi fájdalom
- mellkasi folyadékgyülem
- kóros anyagcsere folyamatok
- a vér besűrűsödése
- a vese és a májfunkciók romlása
Mikor forduljon orvoshoz?
Mielőbb keresse fel kezelőorvosát, amennyiben petefészek-stimulációs kezelésben részesül és a fenti tüneteket észleli magán. A kezelésével foglalkozó szakemberek szorosan ellenőrzik állapotát, és jelzik, amennyiben magasabb az OHSS kialakulási valószínűsége. Az esetek többsége enyhe, és magától elmúlik, de súlyos esetben életveszélyes kórkép is kialakulhat, ezért mindenképpen fontos, hogy konzultáljon kezelőorvosával!
Az OHSS az IVF legnagyobb kockázata: amit minden nőnek tudnia kell - Dr. Lora Shahine
Az OHSS diagnosztizálása és kezelése
Az OHSS diagnosztizálható az anamnézisfelvétel és a részletes fizikális vizsgálat mellett laboratóriumi vérvizsgálattal, hasi és hüvelyi ultrahang-vizsgálattal, valamint mellkasröntgennel. A szindróma az ultrahangos ellenőrzésekből és a vérvételek eredményeiből diagnosztizálható.
Kezelés
A petefészek hiperstimulációs szindróma kezelése a betegség súlyosságától függ, a terápia célja a tünetek enyhítése és a szövődmények megelőzése. Az enyhe tünetek 1-2 hét alatt spontán is megszűnhetnek, azonban ha az IVF-kezelés sikeres és megmarad a terhesség, a tünetek hosszabb ideig fennállhatnak.
Enyhe-közepes tünetek esetén alkalmazott terápia:
- fizikális kímélet
- elektrolitban gazdag folyadékok fogyasztása (napi 2-3 liter)
- paracetamol alkalmazása a tünetek enyhítésére
- napi rendszerességgel történő testsúly-mérés
Súlyos tünetek esetén alkalmazott terápia:
- intravénás folyadékterápia
- szabad hasi folyadék lebocsátása
- gyógyszeres kezelés a tünetek és a petefészek aktivitásának mérséklésére
- véralvadásgátló gyógyszer a thrombotikus szövődmények megelőzésére
Néha kórházi kezelésre van szükség a szoros megfigyelés és a tünetek kezelése céljából. Súlyos OHSS esetén előfordulhat, hogy kórházba kell kerülnie megfigyelés és agresszív kezelés céljából, beleértve az intravénás folyadékot is. Közben stabilizálják folyadék- és elektrolit-háztartását, csökkentik a fájdalmat, véralvadás-gátlókat adnak, hogy csökkentsék a vérrögképződés esélyét, és nagyon súlyos esetben az időközben megfogant terhesség megszüntetése mellett döntenek.
Lehetséges szövődmények
Az OHSS esetén fokozott a vérrögképződési hajlam (fokozott hajlam a thrombosisra), ami mélyvénás thrombosis és tüdőembólia kialakulását okozhatja - ezek kockázata azonban gyógyszeres terápiával csökkenthető. Fokozott a hajlam a stroke kialakulására is. A kezelés hatására időnként ciszták jelenhetnek meg a petefészkekben, melyek megrepedve súlyos vérzést okozhatnak; a vérzés megállítására sebészeti ellátás lehet szükséges. Súlyos szövődmények esetén további kezelésekre lehet szükség, mint például a petefészek-ciszta repedése miatti műtét vagy a máj- vagy tüdőszövődmények intenzív ellátása.
Az OHSS megelőzése
Az OHSS kialakulása sok esetben nem előzhető meg, azonban laborleletei és kórelőzménye alapján kezelőorvosa tudni fogja, mikor áll fenn fokozott kockázat a szindróma kialakulására. A meddőségi kezelések alkalmával kezelőorvosa rendszeresen ellenőrzi petefészkeit és hormonszintjét az OHSS kialakulási kockázatának csökkentése érdekében. A modern stimulációs készítmények, a többszöri ellenőrzés és a megfelelően összeállított kezelési terv minimálisra csökkentheti a kockázatát.
Az OHSS megelőzési lehetőségei a tünetek minimalizálására az alábbiak:
- a gyógyszeres terápia dóziscsökkentése, módosítása
- HCG „trigger shot” kerülése
- a meddőségi kezelés típusának módosítása
- az IVF-embriók lefagyasztása és halasztott beültetése, amikor a petefészkek állapota már rendeződött
Orvosa alternatív gyógyszereket is alkalmazhat, amelyek csökkentik az OHSS kockázatát anélkül, hogy befolyásolnák a terhesség esélyét. Ha az ösztrogénszintje magas, vagy ha nagyszámú kifejlődött tüszője van, kezelőorvosa felkérheti Önt, hogy hagyja abba az injekciós gyógyszerek szedését, és várjon néhány napot, mielőtt HCG-t adna, ami kiváltja az ovulációt.
A "kontrollált ováriális hiperstimuláció" (COH) az asszisztált reprodukciós (meddőségi) eljárásokhoz használt gyógyszeres kezelés következtében létrejött normális élettani állapot, melynek során nemcsak egy tüsző és benne egy petesejt érik meg, ahogy a normál ciklusban szokásos, hanem több. Ennek célja, hogy a kezelés esélyét javítsuk azzal, hogy több megtermékenyíthető petesejtet hozunk létre.
„Nagyon gondos körültekintéssel kell megkezdenünk a stimulációt, a folyamatos nyomon követés pedig elengedhetetlen. A hiperstimulációs szindróma ugyanis korai fázisában felfedezhető a stimuláció során rendszeresen végzett ultrahang- és hormonvizsgálatokkal. A különböző kezelések alkalmazásával a hiperstimuláció állapota kontrollálható, és a megfelelő időben alkalmazott terápiával a súlyos tünetek, szövődmények kialakulása elkerülhető” - magyarázza Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet meddőségi specialistája, minimál invazív-endoszkópos sebészet részlegvezető főorvosa.
tags: #mi #tortenik #ha #lombikon #tulstimulalnak