Táppénz jogosultság és igénylés: Részletes útmutató

A táppénz az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak egyike, amely a keresőképtelenné vált biztosítottak számára nyújt anyagi segítséget. A táppénzre való jogosultság, az igénylés menete és az ellátás összege számos tényezőtől függ, melyeket az alábbiakban részletesen bemutatunk.

Ki jogosult táppénzre?

A táppénzre való jogosultságnak három alapvető feltétele van:

• A biztosítási jogviszony fennállása alatt válik keresőképtelenné.
• A biztosítási jogviszonyában 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
• Orvos által megállapítottan és igazoltan keresőképtelen.

Biztosítási jogviszony alapján jár az ellátás, azaz táppénzre lehet jogosult többek között a munkaviszonyban álló, az egyéni vállalkozó, valamint a társas vállalkozó.

A keresőképtelenség fogalma és igazolása

Keresőképtelenségről akkor beszélünk, ha a munkavállaló egészségi állapota miatt átmenetileg nem képes ellátni a munkáját, és ezt orvos igazolja. A keresőképtelenséget az 1997. évi LXXXIII. törvény sorolja fel, mely szerint keresőképtelen többek között:

• Aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni.
• Aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult.
• Az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja.
• A szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.
• A szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
• Aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül.
• Akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
• Méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy ezen gyermek kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

A keresőképtelenség pontos okát az orvos rögzíti a táppénzes igazoláson, méghozzá egy meghatározott kóddal. Ezek a kódok jelzik többek között, hogy betegség, baleset, kórházi ellátás vagy gyermekápolás miatt történt-e a munkából való kiesés.

A keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosultak

A keresőképtelenség elbírálására és igazolására az alábbi személyek/szervek jogosultak:

• A háziorvos, házi gyermekorvos, ha háziorvosi tevékenységre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződést kötött.
• A járóbeteg-szakellátás orvosa, ha e feladat ellátására a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte.
• Az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa, ha e feladat ellátására a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte.
• Adott esetben a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala.
• Kormányhivatal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (felülvéleményező főorvos).
• A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget.

A táppénz megállapítása iránti kérelemben a keresőképtelenséget a fentiek szerint kiállított eredeti orvosi igazolással kell igazolni. Ha a keresőképtelenségi állomány a 2 hetet meghaladja, a nyomtatványt legalább 2 hetenként kell kiállítani és a biztosított részére átadni. Az igazoláson a keresőképtelenség jellegére utaló megjelölést kell alkalmazni.

Visszamenőleges igazolás és táppénz igénylés

A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolható, azaz például a háziorvos legfeljebb 5 napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget. Vannak azonban hosszabb időre visszamenő igazolások is:

• Az orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napig visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget.
• Kivételesen indokolt esetben az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

Ha a keresőképtelenséget a fentiek alapján igazolja az arra jogosult személy, akkor a táppénz iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg maximum 6 hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

A táppénz igénylésének menete

Táppénz iránti igényt a biztosítottnak a biztosítás fennállása alatt foglalkoztatójánál, munkáltatójánál kell bejelentenie. Célszerű a jogosultság során azonnal megtenni, de 6 hónapra visszamenőleg is érvényesíthető. A táppénz igénybevételéhez be kell nyújtani a keresőképtelenséget megállapító (igazoló) orvosi igazolást és/vagy a kórházi (klinikai) ápolásról kiállított kórházi igazolást.

A munkáltató a táppénz iránti igény, valamint az igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni, és a hozzá benyújtott kérelmet 5 napon belül továbbítania kell a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak. Ha a foglalkoztató ezen kötelezettségének nem tesz eleget, mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, akkor az igényt a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.

Fontos gyakorlati tudnivaló, hogy 2024. január 1-je óta a táppénz igénylése kizárólag elektronikus úton, a Személyre szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) keresztül történhet, amely a Magyarország.hu felületéről érhető el.

Elbírálás időtartama és folyamata

Az elbírálás a kérelemnek a kormányhivatalhoz vagy kifizetőhelyhez történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható. Egyéb esetben (pl. hiánypótlás) az elbírálási idő meghosszabbodhat.

Az elbírálás során figyelembe veszik a munkáltató által szolgáltatott adatokat, a bejelentett jogviszonyt, valamint az egészségbiztosítási nyilvántartásban szereplő információkat. A kormányhivatal jellemzően azt ellenőrzi, hogy a keresőképtelenség időtartama, a jogviszony kezdete és megszűnése, valamint a munkáltatói adatszolgáltatás között nincs-e ellentmondás.

A táppénz kifizetését 2026-ban is a kormányhivatal intézi, és a jóváhagyott kérelmet követően a jogosult részére utalással teljesíti.

A táppénz időtartama

Az alkalmazotti jogviszonyban állók, ha saját betegségük miatt nem tudnak munkát végezni, akkor a keresőképtelenség első 15 munkanapjára (vagy ennek arányos részére) betegszabadságra jogosultak. A betegszabadság nem társadalombiztosítási ellátás, azt a munkáltató fizeti. Táppénzt legkorábban tehát a betegszabadság lejártát követő naptól lehet megállapítani.

A táppénz a betegszabadság lejártát követően minden naptári napra - tehát a szabadnapra és a munkaszüneti napra is - jár!

Kivételes esetek, amikor az első naptól táppénz jár:

• Gyermek ápolása miatti keresőképtelenség.
• Üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt fennálló keresőképtelenség.
• Közegészségügyi okból eltiltás miatti keresőképtelenség esetén.
• Annak a biztosítottnak, aki terhessége, illetve szülése miatt munkáját ellátni nem tudja és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult.
• Veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség esetén.

Ebben az esetben a munkaszüneti napok, a heti pihenőnapok, szabadnapok és ünnepnapok is beletartoznak, hosszát azonban befolyásolhatja a táppénz előzmény.

Táppénz folyósításának maximális időtartama

A táppénz főszabály szerint legfeljebb egy évig folyósítható. Azaz a biztosított keresőképtelensége esetén a táppénz a keresőképtelenség - folyamatos biztosítási időszak alatt - biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de maximum egy éven át adható.

Ha a biztosított egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, akkor csak a biztosításban töltött időtartamnak megfelelő időre lehet táppénzt adni. A folyamatos biztosítási időt a keresőképtelenség első napjához igazodóan kell megállapítani, függetlenül attól, hogy mely naptól jár a táppénz. Folyamatos a biztosítási idő, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít bele a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának az időtartama.

Az egészségbiztosítás egyes rendelkezései a pályakezdő fiatalok érdekeit szolgálja, így a folyamatos biztosítás tartamára tekintet nélkül maximum egy évig jár a táppénz annak, aki:

• 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
• Iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

Táppénzelőzmény figyelembe vétele

Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját megelőzően egy éven belül táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb táppénzre jogosultság időtartamába be kell számítani. Ezt az időtartamot hívjuk táppénzelőzménynek. Az előzmény számításánál a táppénzfolyósítás minden naptári napját figyelembe kell venni.

Nem számít előzménynek, illetőleg nem lehet figyelembe venni azokat a napokat, amelyekre táppénz bármilyen ok miatt nem jár. Nem tekinthetőek előzménynek:

• Azok a napok, amelyekre táppénz nem járt, ideértve a betegszabadság időtartamát.
• A gyermekápolási táppénz ideje (beteg gyermek ápolása, 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve ápolása címén részesült a biztosított táppénzben).
• A baleseti táppénzfolyósítás időtartama, valamint
• A közegészségügyi okból a foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés, vagy a járványügyi zárlat miatti táppénzfolyósítás időtartama.

Gyermekápolási táppénz időtartama

A gyermek betegsége esetén a gyermek életkorától függ, mennyi ideig lehet táppénzt folyósítani:

• Egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig.
• Egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek nyolcvannégy naptári napon át.
• Háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át.
• Hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át jár.

Táblázat: Gyermekápolási táppénz időtartama

A táppénz összege

A táppénz összegét a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szabályozza. A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, személyi jövedelemadó-előleg megállapításhoz bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

A táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jelenlegi jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel. Az ellátás összegének megállapításakor minden esetben csak a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg megállapításhoz bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől, keresetünktől és a havi minimálbér összegétől is. A táppénz napi összege legalább 730 nap biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkeresetünk 60%-a, ez alatt pedig az 50%-a. Bármekkora legyen is a fizetésünk, a táppénz napi összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad részét.

A táppénz alapjának megállapítása

1. Amennyiben az igénylő a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos.
2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme az igénylőnek, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
3. Amennyiben az 1. és 2. pontban foglaltak nem alkalmazhatók: akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani.

Kedvezmény szabály: Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani.

Speciális esetek a táppénz összegének számításában

Ha a biztosított a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya az igénylőnek.

Ha a biztosított a megelőző naptári évben, sem a közvetlenül megelőző időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

Ha a biztosítottnak azért nem volt a megelőző évben és a közvetlenül megelőző időszak szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy az az előző bekezdés alapján megállapított összegnél kedvezőbb (azaz a minimálbér alapulvételénél kedvezőbb).

A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és a korábbi táppénzét a megelőző évben, vagy a 180 naptári napi jövedelme alapján állapították meg.

A gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás vagy ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra - valamint azon saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak esetében, akik egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek -, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy:

• A táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni.
• A táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az előző pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni az általános szabályoknak megfelelően.

Amikor nem jár táppénz

Nem jár táppénz az alábbi esetekben:

1. A keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosítás szünetel, nincs munkavégzési kötelezettsége, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn.
2. A keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja (ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után).
3. A gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt.
4. Az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára.
5. A saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára nem jár táppénz.
6. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt.

A passzív táppénz intézménye már több mint egy évtizede megszűnt, így 2026-ban sem igényelhető akkor sem, ha a munkaviszony a keresőképtelenség ideje alatt szűnik meg. A korábbi passzív táppénz helyett ma más, feltételekhez kötött pénzbeli ellátások töltenek be védelmi szerepet. Ilyen például a megváltozott munkaképességű személyek számára elérhető rehabilitációs ellátás, valamint a tartós egészségkárosodás esetén megállapítható rokkantsági ellátás.

Táppénz folyósításának megszüntetése

A táppénz folyósítását meg kell szüntetni az alábbi okok bármelyikének fennállása esetén:

• Ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg.
• A keresőképesség elbírálását ellenőrző orvos vizsgálatához nem járult hozzá.
• A keresőképességet elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be.
• A gyógyulását tudatosan késlelteti.

Szintén problémát jelenthet, ha az igényléshez kapcsolódó adminisztratív kötelezettségek nem teljesülnek megfelelően. Ide tartozik például az orvosi igazolások késedelmes leadása, a hiányos adatszolgáltatás, vagy az, ha a munkáltató nem továbbítja időben a szükséges dokumentumokat a hatóság felé. A hatóság ellenőrzési jogköre 2026-ban is fennáll, és indokolt esetben vizsgálhatja, hogy a keresőképtelenség valóban fennáll-e.

Méltányosságból igénybe vehető táppénzellátás

A megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár méltányossági jogkörében a biztosított részére akkor engedélyezheti a táppénz folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik, de körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják. A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító a méltányossági kérelem elbírálása során határozza meg. Az egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz a táppénzmaximum összegét.

Méltányosságból gyermekápolási táppénz állapítható meg az alábbi esetekben:

• 12 év alatti gyermek esetén, a gyermek életkorához kötött, gyermekápolási táppénz időtartamát meghaladó időre.
• Ha a szülő 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.

A biztosított szülő a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be, aki a méltányossági kérelmét a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

tags: #7 #hetesen #mar #tappenzre #mehetek