A lombikprogram és gyógyszertámogatás Magyarországon: Részletes áttekintés és vélemények

A népességfogyás egyre nagyobb kihívást jelent Európában és más iparilag fejlett országokban. Ennek egyik oka a meddőségi problémákkal küzdő párok számának növekedése, akik hosszú éveken át hiába próbálkoznak gyermekáldással. Világszerte és Magyarországon is egyre nő azoknak a pároknak a száma, akik hiába várnak babára. Ezért az egészségügyi hatóságok és kormányok újabb és újabb intézkedéseket hoznak a termékenységi problémával küzdő párok megsegítésére.

A lombikprogram és a jogszabályi háttér

Magyarországon 2017-ben számos olyan egészségügyi rendelet született, amely a lombikprogramban résztvevő párokat hivatott segíteni. A kormány álláspontja az, hogy a lombikprogram óriási lépést jelenthet a gyermektelen párok számára, hiszen megadhatja nekik a gyermekvállalás lehetőségét és örömét akkor is, ha meddőségi problémákkal küzdenek.

Jogszabály-módosítások és gyógyszertámogatás

Az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán bejelentette, hogy kibővítik a társadalombiztosítás (tb) által finanszírozott lombikprogram-eljárások számát, valamint változik az ahhoz kapcsolódó gyógyszertámogatás is. Ha egy párnál az első öt lombikeljárás valamelyike sikerrel jár, akkor a következő gyermek, gyermekek esetében is négy-négy alkalommal támogatja a beavatkozást az állam. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár közölte, hogy az államilag támogatott lombikeljárásokhoz kapcsolódó gyógyszerek tb-támogatása a jelenlegi 70 százalékról 90 százalékra nő. A magánellátóknál igénybe vett beavatkozásnál a gyógyszert felíró orvosok egységesen 55 százalékos tb-támogatással írhatnak fel gyógyszert.

A meddőségi központok működése és finanszírozása

2020. február 1-jétől egységessé és szabályozottá vált a meddőségi központok működése. Minden gyermeket vállalni kívánó pár ingyenesen juthat hozzá hazánkban a meddőségi kivizsgáláshoz és kezeléshez az állami központok valamelyikében. A bizonyítottan meddő párok asszisztált reprodukciós kezeléséhez, a kijelölt intézmények szülész-nőgyógyász, illetve andrológus szakorvosa által felírt hormonális és egyéb készítmények ára 100 százalékos támogatásban részesül, bár ez változhat. Az aktuális részletes szabályozás a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján érhető el.

2022. óta már csak kizárólag állami klinikákon lehet beültetést végezni hazánkban, leginkább a fővárosban és a megyeszékhelyeken. Az állami támogatással igénybe vehető eljárások:

• Ovuláció indukcióból és mesterséges ondóbevitelből legfeljebb hat beavatkozás.
• Petesejtnyerés céljából történő gyógyszeres stimulációból legfeljebb öt beavatkozás vehető igénybe a kötelező egészségbiztosítás terhére.
• A nő legfeljebb 45. életévének betöltéséig kezdhető meg ilyen eljárás.

A lombikbébi-kezelésről szóló viták és vélemények

Veres András győri, egykori szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke nyilatkozata a lombikbébi-programról nagy port kavart. Szerinte az nem járható út az élet továbbadására, mert ellentétes a krisztusi, keresztény értékrenddel. A püspök kifejtette, hogy a lombikbébi-programmal az a probléma, hogy nem a férfi és a nő természetes kapcsolatában fogan meg az élet, ráadásul plusz fogantatások is történnek mesterséges körülmények között, a többi embriót pedig vagy lefagyasztják és félreteszik, vagy elpusztítják. A mesterséges megtermékenyítés nem elfogadható a katolikus egyház számára.

Orvosi álláspont

Török Attila, a tapolcai Pannon Reprodukciós Intézet Kft. ügyvezető igazgatója szerint Veres András nem tájékozott abban a tekintetben, hogy ma hogyan működik a lombikbébi-program. Az egészségügyi törvény húszéves, ma már minden másként működik, mint amikor életbe lépett. Egy hagyományos lombikbébi-programban minden úgy történik, mint az életben, csak éppen a testen kívül. Ugyanúgy a házaspár saját gyermeke születik meg, ráadásul nincs olyan intézet, ahol három-négy embriót ültetnének vissza. A módszerek annyit javultak, hogy a korábbinál sokkal jobb eredményeket érnek el akkor is, ha egy vagy két embriót ültetnek vissza. A visszahelyezett embriók száma ott átlagosan 1,76.

Az esetek döntő többségében marad embrió, amelyet nem helyeznek vissza, de ezeket lefagyasztják. Soha nem semmisítenek meg embriót, mert élőlénynek tekintik. A fagyasztott embriók rendelkezésre állnak, ha nem sikerül a teherbe esés, vagy sikerül, de később újabb gyermeket szeretne a házaspár. Ebben az esetben nem kell átesniük a szülőknek újra a nagy fizikai és szellemi megterhelést jelentő procedúrán, hanem a megfelelő előkészítést követően beültethetőek az embriók. A legtöbben élnek a fagyasztás lehetőségével, de tudományos célra is felajánlhatják a fagyasztott embriókat. A harmadik lehetőség a más betegnél történő felhasználás, amit Török Attila örökbefogadáshoz hasonlít. Semmilyen aggályt nem lát a lombikbébi-programban, nem etikátlan, és a meddőségi központok betartják a törvényeket. Azonban szükséges lenne a törvény módosítása a mai gyakorlatnak és az új módszereknek megfelelően.

A tapolcai intézetben tavaly 1032 beavatkozás volt, háromszáz klinikai terhesség alakult ki, azaz ennyi esetben már volt szívhang. A születések számáról még nincs adat, de 25 százalékosra várható a születések száma, amely nemzetközi viszonylatban is nagyon jónak számít.

Személyes tapasztalatok és vélemények

Kripákné Horváth Magdolna és férje, Gábor régóta szeretett volna kisbabát, de csak a lombikprogramnak köszönhetően vált valóra az álmuk. Harmadik próbálkozásra maradt várandós ikrekkel, akik most egy évesek. Tapasztalatai szerint a babavárás során sok pár kapcsolata megy tönkre, sokakat pedig megerősít a küzdelem. A hosszú várólista (esetükben kilenc hónap), a napi több injekció, a rengeteg odafigyelés, a várakozás a beültetésig, majd az izgalom mind lelkileg, mind testileg megviseli a párokat. Magdolna szerint azonban megérte, és hálásak az orvosoknak, nővéreknek és mindazoknak, akik segítették őket abban, hogy megtapasztalják, milyen érzés szülőnek lenni. Az ikerlányok az életük értelme, soha nem mondanának le róluk.

Tévhitek és tények a lombikbébi-kezelésről

Hazánkban az élve születések nagyjából 2,2%-a lombikbébi-kezelés sikereként következik be - ez évente csaknem kétezer kisbaba életét jelenti. Annak ellenére, hogy egyre több ilyen kezelést végeznek és egyre több baba is születik ilyen úton, még mindig sok tévhit övezi ezt a több mint négy évtizede létező eljárást. Fontos, hogy valós, tudományos bizonyítékokon alapuló tényekkel oszlassuk el ezeket a tévhiteket.

1. TÉVHIT: Meddőség esetén csakis a lombikbébi-kezelés segíthet.

TÉNY: Orvosi értelemben akkor beszélünk meddőségről, amikor egy párnál - melynek nőtagja 35 éven aluli - 12 havi, védekezésmentes közösülés után sem fogan meg a gyermek. Amennyiben a nő 35 év feletti, akkor ez a határ 6 hónap. A lombikbébi-eljárás csak egyik lehetséges módja a meddőség kezelésének. Sok esetben ennél egyszerűbb módszerek is elegendőek a gyermekáldás eléréséhez, például gyógyszeres kezelés, szervi problémák esetén műtéti beavatkozás vagy éppen ondófelhelyezés (inszemináció).

2. TÉVHIT: Ha sehogy sem sikerül a baba, a lombikbébi-kezelés még mindig ott lesz opcióként.

TÉNY: Az életkor a termékenység és a lombikbébi-kezelés sikeressége szempontjából is a legfontosabb tényező. A mesterséges megtermékenyítés 35-37 év alatt a legsikeresebb (akár 40-50 százalék is lehet a kezelés sikerességi mutatója), 40-hez közelítve, majd azt túllépve azonban már jelentősen csökkennek az esélyek (40 év felett 5-10%, 42 év felett csak 1-3%). Habár az ismételt próbálkozásokkal növekszik a sikeresség esélye, a versenyfutás az idővel eközben sem áll le. A lombikprogramra tehát nem érdemes úgy tekinteni, mint egy „jolly joker”, ami mindig rendelkezésre áll és ugyanolyan hatékony marad. Sajnos lehet olyan helyzet, amikor túl sokat vártak a kezdéssel.

3. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés soha nem sikerül elsőre.

TÉNY: A lombikbébi-kezelés sikeressége számos tényezőtől függ, amelyek közül a legfontosabb egyértelműen az életkor. Ha szigorúan statisztikai alapon nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy minden harmadik nő anya lesz az első lombikbébi-kezelés után. Tehát egyáltalán nem kizárt, hogy elsőre sikerül, azonban fontos egyúttal azt is tudatosítani, hogy a legtöbb nőnek több próbálkozásra van szüksége. A jó hír, hogy a program sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik.

4. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés kettős vagy többes terhességhez vezet.

TÉNY: Egy lombikbébi-kezelés során általában egyszerre több (maximum négy) embriót ültetnek vissza, hiszen ezzel nő a terhesség esélye. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy garantáltan kettős vagy többes terhesség fog létrejönni. Az ikerterhesség esélye lombikbébi programokban kb. 19%, a hármas ikerterhesség esélye 1%-ra tehető. A leendő anya életkora fontos szempont a beültetett embriók számának meghatározásakor, ahogyan az embriók életképessége is.

5. TÉVHIT: A lombikbabáknál magasabb a születési rendellenességek kockázata.

TÉNY: Nagy méretű kutatások igazolták, hogy sem a születési rendellenességek, sem a fejlődési elmaradások kockázata nem magasabb a hagyományos lombikbébi-eljárással (IVF) fogant babák esetében, mint a természetes úton fogant babák esetében. A születési rendellenességek kockázata ugyanakkor enyhén magasabb lehet az intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI) alkalmazásakor. Ezt gyenge minőségű spermakép esetén szokták ajánlani, éppen ezért szakértők azt feltételezik, hogy nem maga az eljárás, hanem a spermaminőség lehet az oka a magasabb kockázatnak.

6. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés mindig fájdalommal jár.

TÉNY: Mint minden orvosi beavatkozás, így a lombikbébi-kezelés egyes lépései is járhatnak bizonyos mértékű diszkomforttal, fájdalommal. A nők túlnyomó többsége utólag azt mondja, hogy sokkal kevesebb fájdalmat érzett, mint amire előzőleg számított. Arról nem is szólva, hogy sikeres teherbeesés után egyöntetűen mindenki úgy véli, a nehézségeket megérte átvészelni. Ha a folyamat során bármikor fájdalmat érez, mindenképpen jelezze kezelőorvosának.

7. TÉVHIT: A lombikterhesség mindig császármetszéses szüléshez vezet.

TÉNY: A lombikbébi-kezeléssel létrejövő terhesség nem különbözik egy természetes úton létrejövő terhességtől. Amennyiben tehát császármetszést igénylő komplikációk lépnek fel, azok nem az IVF kezelésből erednek, és természetes fogantatás esetén is ugyanúgy felléphetnek. Tény, hogy a császáros szülések gyakoribbak IVF után, de ez például olyan tényezőkre vezethető vissza, mint az anya életkora vagy a méhen végzett előzetes műtét. Emellett az ikerterhesség is a császármetszés indikációi között van, és mint tudjuk, IVF esetén nagyobb az ikerterhesség esélye.

8. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés rákot okoz.

TÉNY: A lombikbébi-eljárás során a petefészek működésének elnyomása, majd egyszerre több petesejt kifejlődésének, érésének elősegítése hormonkezeléssel történik. Ettől az ösztrogén és a progeszteron szintje ideiglenesen megváltozik a női szervezetben. Tanulmányok sora vizsgálta már a rák előfordulása és a lombikbébi-eljárás közötti összefüggést, ám a tudományos bizonyítékok alapján elmondható, hogy az IVF kezelések hatására nem emelkedik meg a hormonérzékeny (mell, petefészek, méh) daganatok kockázata.

Az asszisztált reprodukciós eljárások típusai

A mesterséges megtermékenyítés több különböző eljárást ölel fel:

1. Gyógyszeres peteérés-serkentés (ovuláció indukció)
2. Mesterséges ondófelhelyezés (intrauterin inszemináció - IUI)
3. Hagyományos in vitro fertilizáció (IVF) és embriótranszfer (ET)
4. Intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI) és ET
5. Hereszövetből nyert spermiummal végzett ICSI és ET
6. Mélyfagyasztásból felengedett embrióval végzett ET (FER)
7. Donor petesejttel vagy spermiumokkal végzett IVF vagy ICSI + ET

Meddőségi kivizsgálások

A lombikprogram egy óriási lehetősége az orvostudománynak, de a beavatkozás drága, bár támogatja a biztosító. Fontos tudni, hogy a fejlődési rendellenesség kockázata valamivel magasabb, mint a spontán szülésnél (átlagosan 6% szemben a 4%-kal). Az előzetes vizsgálat során több mindent meg kell nézni, hogy van-e peteérés, milyen a spermalelet, a hormonszint, ultrahanggal kiderítik, milyen állapotban van a méh, átjárható-e a petevezeték.

Vizsgálatok nők esetében:

• Nőgyógyászati vizsgálatok (citológia, kolposzkópia, általános váladékvizsgálat).
• Mammográfia (40 év felett), emlő ultrahang (40 év alatt).
• Hüvelyi ultrahang vizsgálat a méh, a petevezető, a petefészkek és a kismedence anatómiájának tisztázására.
• Hormonvizsgálat.
• A petevezető átjárhatóságának és a méhüregnek (méh, petefészkek, kismedencék) képalkotó eljárással történő vizsgálata (hystero-salpingographia - HSG vagy hystero-contrast-sonographia - HyCoSy).
• Általános orvosi és laboratóriumi vizsgálatok, kötelező HIV-AIDS-szűrés, általános laboratóriumi vizsgálatok és EKG.
• Ajánlott a szifilisz szűrése és a gonococcus (gonorrhoea) fertőzés kizárása.

Vizsgálatok férfiak esetében:

• Az ondó laboratóriumi vizsgálata (spermatogram).
• Szükség esetén hormonvizsgálatok (FSH, LH, tesztoszteron, prolaktin).
• Genetikai vizsgálatok.

Az egész program időtartama minimum 8 hónap, a vizsgálatoktól egészen addig, hogy behelyezik a megtermékenyített petesejtet. Innentől kezdve pedig elindul a várakozási idő.

Integratív orvoslás a meddőségi kezelésben

Az integratív orvoslás célja, hogy a gyakorlatban kipróbált és szisztematikusan kiértékelt, tudományosan is igazolt orvosi és egészségmegőrző, betegséget gyógyító tradíciók fejlesztésével és integrációjával kiegészítse a meglévő egészségügyi kezeléseket. Egyre több európai országban alakulnak integratív orvoslással dolgozó szervezetek (pl. a svéd LIM − Läkarföreningen för Integrativ Medicin), amelyekben orvosok, egészségügyi dolgozók és alternatív kezelésekkel foglalkozó szakemberek fejlesztik azokat az orvosi hagyományokat, amelyek korábban egyoldalúan a testi tünetek feltárására és kezelésére fókuszáltak.

Dr. Lux Elvira, aki több mint 40 éven át foglalkozott meddő párokkal, viccesen arra a kérdésre, hogy mennyi idő és hány kezelés szükséges ahhoz, hogy a baba megérkezzen, visszakérdezett: „miért hány macskafarka kell, hogy az égig érjen? Ahányan vagyunk, annyifélék, így nincs egyetlen, kitaposott, üdvözítő út sem… Ezért szükséges és jó, ha egészlegesen vizsgáljuk a problémát és a személyiséget, amikor külső segítséget is igénybe veszünk.”

A GyereBaba Program azzal az alapgondolattal vágta át a gordiuszi csomót, hogy személyre szabottan kell az okokat és a megoldásokat is keresni. Úgy, hogy mindeközben a testet (biológiai működés), lelket (érzelmek) illetve gondolatokat (tudati szint) egyaránt érdemes figyelembe venni. Az alkalmazott technikák külön-külön is hatnak az egyes szintekre, de kombinációjuk révén a meddőséggel kapcsolatos problémákat átfogóan és ennél fogva még hatékonyabban lehet kezelni.

Lombikprogram sikerességi rátája

A lombikbébi eljárás sikerességi rátája 20-30 százalék. 2021-ben 12 237 beavatkozásból 2035 gyermek jött világra, egyébként abban az évben 93 ezer gyermek született az országban. Minden esetben időre és nyugalomra van szükség. Sokan azt gondolják, hogy a lombikprogram azonnali megoldást jelent, azonban ehhez is idő kell - hangsúlyozza a szülész-nőgyógyász.

tags: #lombik #gyogyszertamogatas #velemenyek