A gyermekvállalás jelentős életmódbeli változásokat hoz, és ezzel együtt felmerül a kérdés a szülőkben, hogy milyen anyagi támogatásokra jogosultak, és mikor térhetnek vissza a munka világába. A csecsemőgondozási díj (CSED) és az alkalmi munka kérdéskörének megértése kulcsfontosságú a kisgyermekes családok számára. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a CSED feltételeit, összegét, valamint a munkavállalási lehetőségeket CSED, GYED és GYES mellett.
Mi az a CSED?
A csecsemőgondozási díj (CSED) az egyik legfontosabb anyagi támogatás, amely a gyermek születése után jár. Alapvetően az édesanya jogosult rá, de speciális esetekben az édesapa is igényelheti. A CSED a szülési szabadság időtartamára, legfeljebb 24 hétre (kb. fél évre) jár, feltéve, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 nap társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezett az édesanya.
Az apa csak egyedi esetekben veheti igénybe ezt a támogatási formát, például ha az anya egészségügyi okból nem tudja gondozni a gyermeket, vagy ha elhalálozik. A CSED folyósításának időtartama pontosan megegyezik a szülési szabadság időtartamával, tehát a gyermek fél éves koráig igényelhető.
A CSED összege 2024-ben
A CSED összege 2024-ben változatlanul az anya elmúlt 180 naptári napi átlagkeresetének 100%-a, ebből mindössze a 15%-os személyi jövedelemadót (SZJA) vonják le. Fontos változás, hogy 2024-től az anya érvényesítheti a 30 év alatt gyermeket vállaló nők SZJA-mentességét, ami a CSED összegére is érvényes. Ebben az esetben a bruttó bére 100%-át megtarthatja nettóban.
Például, minimálbér esetén a bruttó minimálbér 2024-ben 266.800 Ft. Garantált bérminimum esetén a bruttó szakmunkás minimálbér 326.000 Ft.
Amennyiben az anya nem rendelkezik a szükséges 365 napos biztosítási jogviszonnyal, méltányossági alapon is folyamodhat CSED-ért. Ha az anya betegszabadságról megy CSED-re, akkor a kezdeti hónapra a távolléti díj jár. Társas vagy egyéni vállalkozóként a minimálbér 2024. évi összege alapján számolják a CSED-et.
Mi az a GYED?
A gyermekgondozási díj (GYED) egy további fontos támogatás a kisgyermekes családok számára. Akár teljes munkaidőben is dolgozhatunk, a GYED akkor is igényelhető és jár. Ez egy társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötött családtámogatási ellátás, melyet az apa is kérhet. Célszerű azt a szülőt kiválasztani, akinek magasabb a fizetése.
A GYED a szülési szabadság (168 nap) letelte után jár, a gyermek fél éves korától a 2. életévének betöltéséig, ikreknél pedig a gyermekek 3. életévének betöltéséig. A GYED összege 2024-ben legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70%-a lehet, ami bruttó 373.520 Ft. Ebből 15% SZJA és 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra, így a nettó összeg maximum 281.640 Ft lehet havonta.
A GYED összege után családi adókedvezmény érvényesíthető, valamint a 30 év alatt gyermeket vállaló nők SZJA-mentessége is kérhető. A diplomás GYED összege 2024-ben alapképzésen résztvevő hallgatók esetében a minimálbér 70%-a után 186.760 Ft, mesterképzéses hallgatóknak pedig a garantált bérminimum 70%-a után 228.200 Ft jár havonta (bruttó összeg).
Mi az a GYES?
A gyermekgondozási segély (GYES) szociális alapon, alanyi jogon jár a gyermek születésétől a 3. életév betöltéséig, amennyiben a gyermek után biztosítási alapon nem folyósítanak más juttatást. A GYES összege 2024-ben fix bruttó 28.500 Ft gyermekenként (az öregségi nyugdíjminimum 100%-a). A 10% nyugdíjjárulék levonása után nettó 25.650 Ft/hó.
A GYES összege 2024-ben:
- 1 gyermekre: bruttó 28.500 Ft/hó
- 2 gyermekre: bruttó 57.000 Ft/hó
- 3 gyermekre: bruttó 85.500 Ft/hó
- 4 gyermekre: bruttó 114.000 Ft/hó
Munkavállalás CSED, GYED és GYES mellett
GYED mellett dolgozni ér! A GYED 2024-es szabályai lehetővé teszik a támogatásban részesülő személy számára a munkavégzést. Időkorlátozás nélkül lehet a GYED mellett kereső tevékenységet végezni. A GYED összege nemcsak az édesanya, hanem az apa, az örökbefogadó szülő vagy a gyám részére is folyósítható. Fontos megjegyezni, hogy a GYED folyósítása alatt a gyermeket otthon kell nevelni, nem lehet napközbeni ellátást nyújtó intézményben elhelyezni (kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat vagy nappali képzésen tanul).
Anyuka munkavállalása gyerek mellett - hány órában dolgozhat? A GYET (gyermeknevelési támogatás) mellett lehet dolgozni, de csak maximum heti 30 órában. Így alkalmi munka is vállalható. Kivételt képez a teljes mértékben otthonról végzett munka. A GYET-ből származó bevétel után nem kell SZJA-t fizetni. A GYET nem vehető igénybe, ha a csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási segély (GYES) vagy gyermekgondozási díj (GYED) bármelyikében, vagy egyéb rendszeres ellátásban részesül az igénybe vevő.
Apa GYED munka mellett: A GYED az apáknak is elérhető, így az anyák könnyebben visszatérhetnek dolgozni, az apák pedig jobban kivehetik részüket a gyermeknevelésből. Az apa fizetése után járó GYED sok esetben több lehet, mint amit az anya megkereshetne. Azonban hosszú távon érdemes megfontolni, ki igényli a GYED-et, mert a gyermeket otthon nevelő nőnek ezalatt nincs egészség- és nyugdíjbiztosítása, és szolgálati ideje sem keletkezik.
GYED melletti munkavégzés más munkáltatónál: A Munka törvénykönyve alapvetően nem tiltja, de be kell tartani a bejelentési kötelezettséget. Eltitkolni a GYED melletti munkavégzést más munkáltatónál semmiképpen sem ajánlatos.
Kisgyermekesek munkavégzése és foglalkoztatása: 2021. július 1-jétől kedvező adózási feltételek mellett a kisgyermekes szülők újra dolgozhatnak. Szövetkezeten keresztül a munkába visszaálló szülőt csak a 15% SZJA fizetési kötelezettség terheli, míg a munkáltatót semmilyen munkáltatói teher nem sújtja. A nagyszülőknek is kedvező feltételekkel van lehetőségük munkát vállalni nyugdíjas foglalkoztatási típusban.
Az Adózóna válaszol: változások a csed szabályaiban 2025. július 1-jétől
Mikor javasolt a kismama visszatérése a munkába?
A jelenlegi magyar törvények lehetővé teszik, hogy a szülő akár a gyermek 3 éves koráig otthon legyen vele. A GYED a gyermek féléves korától a 2. életévének betöltéséig, a GYES pedig a gyermek születésétől a 3. életév betöltéséig jár. Sok anyukát várnak vissza a munkáltatók már a CSED lejártát követően, és sokan anyagi okokból kényszerülnek munkavállalásra.
Legkorábban a CSED folyósításának lejártát követően lehet keresőtevékenységet folytatni anélkül, hogy le kellene mondani az ellátásokról. A CSED időszaka alatt az édesanya szülési szabadságon van. Ha a 169. naptól, azaz a szülési szabadság lejártát követően rögtön munkába állna, erről írásban kell nyilatkoznia a munkáltató felé.
Amennyiben az anyuka már megigényelte és tölti a fizetés nélküli szabadságot, de szeretné megszakítani és visszatérni az aktív munkavállalók közé, azt írásban kell közölni a munkáltató felé 30 nappal a fizetés nélküli szabadság megszüntetésének napja előtt. 2023-tól a gyermek 4 éves koráig a munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét, valamint a gyermek 8 éves koráig kérhetik a munkavégzési hely és a munkarend módosítását, illetve távmunkát is igényelhetnek.
Fontos jogi változások és tudnivalók
2025. július 1-jétől több ponton is módosultak a társadalombiztosítási, munkajogi és bírósági végrehajtási szabályok. A csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED) és az örökbefogadói díj személyi jövedelemadó-mentessé vált, ami érezhetően növeli a kézhez kapott összegeket. Újdonság, hogy már a gyermek születését követő 91. naptól lehetőség nyílik munkát vállalni a CSED mellett, ám ez csökkentett - 70%-os - ellátást jelent.
Az új végrehajtási szabályok szerint a munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a nettó minimálbér 60%-át (jelenleg 116.029 Ft), teljes mértékben mentesül a letiltás alól. Emellett a családi adókedvezmény teljes nettó összege is letiltás alól mentesül.
Az egyszerűsített foglalkoztatás (efo) szabályait érintő változások célja a foglalkoztatás átláthatóságának növelése és a visszaélések csökkentése. A közterhek mértékét már nem a bejelentés, hanem a munkavégzés napja határozza meg. 2025. július 1-jétől a munkavállalói oldalról is bevezetik a 120 naptári napos éves korlátot az összes munkáltatóra vonatkozóan.
Érdekesség, hogy a CSED összegének megállapítása során vita merül fel, ha a kismama a gyerek születését megelőzően munkahelyet vált. Bár a bírósági és alkotmánybírósági gyakorlat egyértelműen kimondja, hogy a munkahelyváltás nem szakítja meg a biztosítási jogviszonyt, ha a két munka között nem telik el 30 nap, a Kormányhivatalok továbbra is hibás döntéseket hozhatnak. Ilyen esetben érdemes a CSED határozat felülvizsgálatát kérni a bíróságtól.
