Egy nyári napon, a tóparti strandon békés élet zajlott. A békák vízilabdáztak, a teknős nénik napoztak, és a mókusok fagyit árultak a parti bódéban. Amíg a kacsaapuka a parton újságot olvasott, a gyerekek vidáman lubickoltak a sekély vízben. Ez az idilli kép azonban, mint oly sokszor az életben, rávilágít a gyermekek és felnőttek közötti kommunikáció és megértés fontosságára, valamint azokra a rejtett félelmekre és szorongásokra, amelyek a felszín alatt meghúzódhatnak.
A gyermeki kíváncsiság és a felnőtt világ
Lehet, hogy te nem szereted a foltokat, de a gyermeked szeret a sárban játszani. Éppen el akarod olvasni az újságot, de ő a kedvenc meséjéről magyaráz? Te talán szereted a klasszikus zenét, de ő inkább valami hangosabb gyerek rapet választana? Ezek a mindennapi helyzetek jól illusztrálják, hogy a gyermekek világa mennyire eltér a felnőttekétől. Haász János író, újságíró második gyerekverskönyve is rávilágít erre a kettős valóságra. A skandináv típusú gyerekvers hálás műfaj, egyszerre szól a kisebbekhez, mert benne él ebben a világban, és a felnőttekhez, mert a tapasztalata révén kettős tudat lép érvénybe. Ezek a versek visszarepítenek a saját gyerekkorunkba, és arra késztetnek, hogy a mindennapi rutinjainkra gyerekszemmel pillantsunk rá. Ettől néha elszégyelljük magunkat.
A szelíd pillanat: Kisgyerek simogatta az újságot
Az „Élethíd Segítőkutya Alapítvány” ismét ellátogatott óvodai csoportjainkba, ahol egy igazán izgalmas állatasszisztált foglalkozást tartottak. Vivien és kutyája, Bibó, játékos feladatokkal, „trükkök” megtanításával férkőztek a gyerekek bizalmába. A foglalkozás végére a legfélénkebb ovisunk is bátran simogatta Bibó kutyust, a még bátrabbak pedig tenyerükből adták a jutifalatkákat. Ez a megható pillanat rávilágít arra, hogy a gyermekek mennyire fogékonyak a gyengédségre és a bizalomra. Az állatokkal való interakció segítheti őket a kapcsolatteremtésben és a félelmek feloldásában. A kutyás terápia egyik első írásos emléke Lewinson amerikai pszichiáter nevéhez fűződik. A szakorvos egy szociális viselkedési zavarokkal küzdő fiúhoz vitte be kutyáját. A páciens, aki addig nem nagyon kommunikált, a kutyán keresztül megnyílt és kapcsolatot teremtett.
A gyermeki szorongás felismerése és kezelése
Miért ragaszkodik a gyerek annyira a cumihoz? Miért rágja a körmét? Miért ébred fel megint éjjel? Miért pisil be az oviban, amikor már szobatiszta volt? Látszólag jól van, mosolygós… Honnan lehet tudni, hogy a gyerek szorong és mit tehetünk ellene? A gyerekek viselkedését gyakran félreértjük. A legrosszabb válasz erre az, ha megpróbáljuk leszoktatni arról, amivel a szorongást oldja. A segítséget tehát meg kell kapnia, de olyan módon, ahogyan az mindenki számára elfogadható.
Fegyelmezés kontra büntetés
Ideális esetben a fegyelmezés segít megelőzni a társadalmilag elfogadhatatlan viselkedést, míg a büntetés azt szokta követni. A gyerekeknek rugalmas, gondoskodó felnőttekre van szükségük, akik feltétel nélkül szeretik őket - különösen akkor, ha nagyon bosszantóan viselkednek. Egy példa a Psychology Today-től: tegyük fel, hogy a gyermek elvakarja egy sebét. Ahelyett, hogy azt mondod, „Tudom, hogy viszket, de ne vakard, mert örökre heges marad”, helyette azt mondd: „Tudom, hogy viszket, de ha kaparod, attól csak rosszabb lesz. Kenjük be inkább egy kis krémmel, ami enyhíti a viszketést”. Ha például a gyermeked azonnal elkezd a napjáról mesélni, amikor hazaértél a munkából, és még le sem tudtad tenni a táskád, levenni a cipőd, nem jó megoldás, ha egyszer nyugodtan, másszor ingerülten reagálsz, mert így homályos üzenetet kap. Ha amiatt aggódsz például, hogy túl sokat videójátékozik a gyermek, vagy túl sokat nézi a TV-t, akkor ajánld fel neki, hogy vacsora után eldöntheti, hogy TV-zik vagy videójátékozik-e egy órát, és amikor ez letelt, akkor válasszon egy esti mesét vagy társasjátékot, vagy egyéb tevékenységet. Ha ahelyett például, hogy azonnal nekiállna a házi feladatának, inkább kosárlabdázik egy kicsit a gyermeked a kertben, ne azt mondd neki, hogy a testvére előbb a leckét oldja meg, neki is így kellene. Inkább dicsérd meg, hogy a kis testmozgással felfrissíti magát, mielőtt nekiáll a leckének.
A kommunikáció hiánya és következményei
Problémák minden családban vannak, nyilatkozta Haász János egy videóinterjúban, ahol nincsenek, ott majd lesznek. Mindenkinek meg kell küzdenie valamilyen bajjal, éppen ezért mondható egyetemesnek ez a kötet, és annak is összeszorul a szíve olvasás közben, aki nem élt át hasonlót. Bepillanthatunk egy boldog családi életbe, a közös hancúrozásokba, hogy apa a legkisebb náthát is halálos betegségnek éli meg, hogy kiderül, nem is ért annyira a felsős matekhoz, és nehezen válik meg a mobiljától. Amikor pedig megjelenik Dóri, az új osztálytárs, már a bemutatkozásnál „simogatja a hangja” főhősünk fülét. A ki nem mondott szavak, a szőnyeg alá söpört fájdalmak erőteljesen dolgoznak bennünk. Amikor anya beteg lesz, a család elhallgat a kisfiú körül, és csak azt szajkózzák, hogy minden rendben lesz. De ő nem érti, hiszen a szavaknak ellentmondanak a tények, a hangsúlyok, a könnyek a szemekben. A gyerekeknek ugyanolyan igényük van megtudni az igazságot, mint a felnőtteknek, de a súlyos betegségekről nem szokásunk beszélni, és az aggodalom körbefon bennünket. Ezek a félelmek is elkerülhetők lennének egy őszinte beszélgetéssel. Elgondolkodtató a „Tök fölösleges” című vers is, amikor a kisfiú megkérdezi a hittan tanárt, mit csinált Isten az ősrobbanás előtt. Ahelyett, hogy valami magyarázatot kapna, a tanár leszidja, hogy ne szemtelenkedjen. Ilyen élménye szinte mindenkinek volt, amikor valaki kettétöri a kíváncsiskodó lelket, és lassan leszokunk arról, hogy kérdéseket tegyünk fel.
A gyermekvédelem kihívásai és a rendszerproblémák
Nem ritka, hogy egy bántalmazó kapcsolatból való kilépés után az anya húzza a rövidebbet, és a válás után még a gyerekét is elveszik tőle. Hatalmas probléma, hogy a bíróságok a gyerekelhelyezési perekben figyelmen kívül hagyják, hogy az anya ellen az apa elkövetett-e bármilyen erőszakot. Az egy axióma, kiindulási feltétel a rendszerben, hogy a gyerek érdeke az apával való kapcsolattartás. Spronz Júlia, a nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó Patent Egyesület jogsegély-szolgálatának vezetője szerint ez egy rendszerprobléma. Hetente érkeznek hozzájuk ilyen megkeresések, de messze nincs annyi kapacitásuk, hogy minden hozzájuk fordulónak segíteni tudjanak.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szexuális abúzus vádja esetén az ügy nagy eséllyel zárul anélkül, hogy megállapítanák a bűncselekmény elkövetését, és felelősségre vonnák a bántalmazót. Ha pedig az anya korábban szexuális abúzussal vádolta az apát, akkor a gyerekelhelyezési perben ezt hátrányként fogják értékelni. A további problémát pedig az okozza, hogy az abuzált gyerek általában nem kívánkozik az őt zaklató apa társaságába, emiatt a kapcsolattartás mindig akadályokba, problémákba ütközik. Minthogy a magyar rendszerben a kapcsolattartás biztosítása az anya (gondozó szülő) objektív felelőssége, így annak a meghiúsulása neki felróható.
Esettanulmányok és a valóság
Judit esete jól példázza a rendszer működésképtelenségét. Annak ellenére, hogy a gyerekei többször is jelezték a szexuális zaklatás veszélyét az apánál, a bíróság az anyát büntette az elmaradt láthatások miatt, végül elvette tőle a felügyeleti jogot. Az anya minden esetben elvitte a gyerekeit a kötelező láthatás helyszínére, ők azonban nem voltak hajlandóak az apjukkal lenni. A gyámhivatal ezért többször is pénzbírsággal büntette az anyát, úgy gondolták, hogy az ő hibája, hogy a gyerekek nem mennek el az apjukhoz. Judit ma is küzd, hogy visszakapja gyermekeit, de az apa birtoklási vágya és a rendszer bürokráciája falat emel elé.
Zsuzsanna esete is hasonló nehézségeket mutat. A fia szexuális zaklatása kapcsán tett feljelentése során a rendőrség tehetetlenségével és az ügy lassú, akadályokkal teli haladásával szembesült. A rendőrségi kihallgatások során a gyermeket többször is részletes kérdésekkel bombázták, majd szembesíteni akarták az apával. Az anya tiltakozása ellenére a gyermeknek végül gyámot rendeltek ki, és az ügy folyamatosan húzódik. „Az apjuk nem kötődik a gyerekekhez, ő birtokolni szeret. Másrészt így egy életen át bántani tud engem, attól függetlenül, hogy már nem vagyunk együtt. Ezért is halljuk azokat a tragédiákat, hogy meghal az anya és a gyerek is, mert sokaknak nincs kiút. Amikor egy nő elmegy a gyámhivatalba segítséget kérni, nem azt kap, hanem elvágja a saját torkát.”
| Probléma | Rendszer reakciója | Kimenetel |
|---|---|---|
| Gyermeki szorongás, elmaradt láthatás | Anya megbüntetése, felügyeleti jog megvonása | Gyermek az apához kerül, szexuális abúzus veszélye |
| Szexuális abúzus vádja | Lassú vizsgálat, bürokratikus akadályok | Az ügy elhúzódása, a gyermek további sérülése |
| Bántalmazó apa birtoklási vágya | A rendszer a kapcsolattartást részesíti előnyben | Anyák tehetetlensége, a gyermekek veszélyeztetése |