A terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz): átfogó információk

A terhességi cukorbetegség, más néven gesztációs diabétesz (GDM), a terhes nők 2-10 százalékát érintő állapot. Ez a betegség a különböző hormonális hatások felborulása miatt alakulhat ki, és az élettani határértéknél magasabb vércukorszinttel jár. Fontos tudni, hogy a terhességi cukorbetegség bárkinél kialakulhat, és megfelelő kezelés hiányában komoly szövődményekhez vezethet mind az anya, mind a magzat számára.

Mi a terhességi cukorbetegség?

Terhességi cukorbetegségnek azt nevezzük, mikor az inzulinhiányt a terhesség alatt fedezik fel. Ilyenkor az anya szervezete hiába termel inzulint, mégis relatív inzulinhiány alakul ki, mivel a várandósság előrehaladtával egyre több inzulinra van szükség. Az inzulinigény növekedésének oka az, hogy a méhlepényi hormonok rontják az inzulin hatékonyságát. Ez az állapot inzulinrezisztenciához és magas vércukorszinthez vezethet. Amennyiben az inzulinrezisztencia már olyan mértékű, hogy a hasnyálmirigyben termelődő inzulin mennyiségének megemelésével sem áll vissza a normál vércukorszint, kialakul a terhességi cukorbetegség.

A terhességi cukorbetegség okai és rizikófaktorai

A terhességi cukorbetegség kialakulásának okai nem teljesen ismertek, de a terhesség során bekövetkező erőteljes hormonváltozások fontos szerepet játszanak a kialakulásában. A méhlepényben termelődő hormonok hatására a kismama szövetei ellenállóbbá válnak a vércukor-szabályozó hormon, az inzulin ellen. Az inzulin segíti a szöveteket abban, hogy a vérből felvegyék a cukrot, és energiát termeljenek - ez ebben az esetben nem történik meg, a cukor a vérben marad. Ez az állapot inzulinrezisztenciának nevezzük, amely a legtöbb esetben csak átmeneti. Az inzulintermelődés a korai fázisban fokozatosan csökken, ennek első jele, hogy étkezés után megemelkedik a vércukorszint. A folyamat egyre fokozódik, és lassan, akár évek alatt kialakulhat a teljes inzulinhiány.

Az alábbi tényezők növelhetik a terhességi cukorbetegség kialakulásának esélyét:

• Életkor: 25 éves kor feletti életkor a terhesség során, vagy épp ellenkezőleg, 18 évnél fiatalabb várandósok.
• Testsúly: a terhességet megelőzően túlsúly (BMI > 30), a terhesség során az átlagosnál nagyobb súlynövekedés.
• Családi és személyes kórtörténet: Családi halmozódás, cukorbetegség egy korábbi terhességben (40%-os kockázattal jár az ismétlődés), előzetesen igazolt csökkent glükóztolerancia (IFG, IGT, IR), vagy a terhesség előtti inzulinrezisztencia (IR).
• Terhességi tényezők: Ikerterhesség, terhességi magas vérnyomás (preeclampsia), korábbi gyermek magas születési súllyal (4000g felett) született.
• Egyéb betegségek: Policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy egyéb, inzulinrezisztenciával összefüggésbe hozható betegség, kortikoszteroidok szedése.
• Magas kockázatú viselkedések: A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a magas koffeinbevitel, a krónikus stressz, a rossz alvás és a gyakori gyorsétel-fogyasztás egyaránt hozzájárulhat az inzulinrezisztenciához és növelheti a GDM valószínűségét.

Tünetek és diagnosztizálás

A terhességi cukorbetegség általában nem okoz specifikus tüneteket, tünetszegény. A magas vércukorszintre jellemző tünetegyüttes figyelhető meg: fáradtság, homályos látás, fokozott szomjúság, gyakori vizelési inger, horkolás. Ezek a tünetek azonban gyakran más terhességi állapotokkal is összefüggésbe hozhatók, ezért sokszor csak a rutin-szűrővizsgálatok során kerül diagnosztizálásra.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben az anya a terhességét megelőzően cukorproblémákkal küzdött, a terhesség korai szakaszában vércukra a normálisnál magasabb, vagy családjában (vagy esetleg egy korábbi terhesség során) előfordult már a terhességi cukorbetegség, azt a kezelőorvosnak jelezni kell a terhesség kezdetén. Ezekben az esetekben a terhesség során a vércukorszint gyakoribb ellenőrzésére lehet szükség.

Szűrővizsgálatok

Mivel a terhességi cukorbetegség kialakulása a 24. és 28. hét között a leggyakoribb, ekkor a kismamák rutinszerű vércukorszint-vizsgálata indokolt (OGTT - orális glükóztolerancia-teszt - cukorterhelés). A vizsgálatra 8 órányi éhezési időszakot követően érkeznek a kismamák, ahol elsőként az éhomi vércukorértéket ellenőrzik egy vénás vérvétellel. Ezt követően 75 g cukrot tartalmazó cukorszirupot kell elfogyasztaniuk, majd a 60. és a 120. percben is vesznek tőlük vért. A gesztációs diabétesz diagnózisához legalább kettő, eltérő időben mért kóros eredmény szükséges. Ha a 75 g glükóz elfogyasztása után a 120 perces érték eléri vagy meghaladja a 7,8 mmol/l értéket és/vagy bármelyik köztes érték a 11,1-et, terhességi diabétesz áll fenn.

Magas rizikófaktorral rendelkező édesanyák esetében a korai szűrés rendkívül fontos. A kismamákat már az első trimeszterben, a 12-16. hét között szűrni kell abban az esetben, ha anamnézisükben valamilyen szénhidrát anyagcsere-zavar (IFG, IGT, IR) szerepel, vagy ha a család kórtörténetében az első egyenesági rokonságban előfordult diabétesz. Az anyai túlsúly, illetve a 35 év feletti anyai életkor szintén kockázatot jelent. Ikerterhességek esetén is szükséges a kismamák korai szűrését elvégezni. Amennyiben az első trimeszter szűrési eredménye negatív, újbóli vizsgálatra kerül sor a 24-28. hét között.

Terhességi cukorbetegség értékek

A vércukorterhelés eredménye alapján lehet a terhességi cukorbetegséget megállapítani. Ha az értékek emelkedettek, de az éhomi érték még nem éri el a 7,0 mmol/l-et vagy a 120 perces érték 7,8 mmol/l alatt van, akkor terhességi hiperglikémiáról beszélünk. Ilyenkor életmódváltás és fokozott vércukorvizsgálat szükséges.

A terhességi cukorbetegség kezelése

A terhességi cukorbetegség kezelésének célja az optimális, minél jobban megközelítő vércukorszint biztosítása, a kismama és a baba egészsége érdekében. Ez a kezelés nem csak gyógyszeres terápiából áll, hanem egy team munka, ahol terhességi diabétesz kezelésében jártas diabetológus szakorvos, dietetikus és mozgásterapeuta közösen segít az optimális vércukorszint elérése érdekében.

Diéta és életmódváltás

A terhességi cukorbetegség általában könnyen kezelhető, legtöbbször a megfelelő diéta tartása mellett nincs szükség gyógyszer szedésére. A hagyományos megközelítés szerint GDM esetén 160 g-os szénhidrát diétát fog javasolni az orvosod. A diéta során a meghatározott szénhidrát mennyiséget a nap folyamán szigorú menetrend szerint kell elfogyasztani, meghatározott időben, napi ötszöri étkezéssel. Lehetőség szerint kerülni kell az egyszerű cukrok fogyasztását, érdemes több zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát és teljes értékű, állati fehérjét fogyasztani.

A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás mellett a mozgás és az aktív életmód kialakítása segíthet a terhességi cukorbetegség kezelésében. Amennyiben a kezelőorvos szerint nem ellenjavallt a testmozgás, akkor érdemes beiktatni a mindennapi életvitelbe, ugyanis hozzásegítheti a szervezetet az egészséges vércukorszint fenntartásában. A rendszeres fizikai aktivitás hat a stressz ellen, csökkenti a vércukorszintet, a vérnyomást, a vérzsírok szintjét, a szövődmények kockázatát, valamint kevesebb lesz az inzulinszükséglet is.

Gyógyszeres kezelés

Enyhébb esetben a vércukorszint normál értéken tartásához elegendő a megfelelő diéta, míg súlyosabb esetben inzulinpótlásra vagy egyéb vércukorszint-csökkentő gyógyszerre is szükség lehet. Ha az életmódbeli változtatások nem elegendőek a vércukorszint szabályozásához, inzulin injekciót lehet előírni. Ezt egy további terheléses vizsgálat segítségével döntik el: reggel 7-kor kell egy 25 gramm szénhidrátot tartalmazó reggelit elfogyasztani egymás utáni napokon, és ha a vércukorszint 1 órával utána mindig 7.0 felett van, akkor inzulinos kezelést kell kezdeni. Az inzulinos kezelést szülés után abba lehet hagyni.

Vércukormérés

Gesztációs diabétesz esetén kiemelkedően fontos a vércukor rendszeres ellenőrzése, annak vércukornaplóba történő dokumentálására. Az értékek nyomonkövetésével lehetséges az indokolt diéta, a mozgás és az inzulin terápia pontos beállítása. Mivel a vércukorszint változik a nap folyamán, 4-6 alkalommal kell naponta ellenőrizni, kismamák esetében az étkezések előtt közvetlenül és utána 1 órával kell mérni. Ezt legalább a főétkezések idején érdemes elvégezni.

A terhességi cukorbetegség következményei

A terhesség során kialakult és kezeletlen magas vércukorszint azonban komoly szövődményekhez vezethet a várandósság során, utána is, illetve a születendő gyermeknél is.

Hatása a magzatra

• Méhlepény-elégtelenség: A méhlepény sejtjei károsodnak, így romlik a baba oxigén- és tápanyagellátottsága. A magzat fejlődése elmarad és akár a szervei is károsodhatnak.
• Nagyobb születési súly (makroszómia): A méhlepényen keresztül a baba több cukorhoz juthat, ha az anya vércukorszintje magasabb. A hasnyálmirigye így több inzulint termel, hogy a fölösleges cukrot felhasználja, így kialakul a súlytöbblet. Megfigyelhető még a magzaton ödéma is, mely tovább gyarapítja a testtömegüket. A nagyobb babák születéskor sérülékenyebbek, és az anyuka számára is nehezebb a szülés.
• Alacsony vércukorszint (hypoglikémia): A baba továbbra is rengeteg inzulin hormont termel (mert ezt szokta meg a hasnyálmirigye), így a születés után túlzottan leeshet a vércukorszintje. Ez az állapot aluszékonysággal járhat, a baba esetleg nem akar szopizni, nem akar enni emiatt és így még az újszülöttkori sárgaság is gyakrabban előfordul.
• Légzési nehézségek: A GDM-es babáknak gyakran nehezebb a születés utáni adaptációja is, esetleg légzési nehézségeik vannak vagy intenzív ellátásra is szükségük lehet.
• Nagyobb hasi szervek: A nagyobb súlygyarapodás hatással van a születendő gyermek szerveire is. A máj, szív, lép megnagyobbodhat.
• Koraszülés kialakulásának kockázata: A koraszülés előfordulhat a méhlepény károsodása miatt, de akár a szülészorvos is kezdeményezheti a baba születésének idő előtti megindítását, ha a gyermek nagyobb súlyú és veszélyezteti a baba vagy az anyuka egészségét.
• Későbbi kockázatok: Ezek a gyerekek nagyobb valószínűséggel lesznek elhízottak, inzulinrezisztenciát alakítanak ki, és még korai életükben a 2-es típusú cukorbetegség jelöltjeivé válnak.

Hatása a kismamára

• Fertőzések fokozott kockázata: A terhességi cukorbetegségben szenvedő nőknél nagyobb lehet a fertőzések kockázata. Leggyakoribbak a hüvelyi, a hólyag- és a vesefertőzések.
• Preeclampsia (terhességi toxémia): Néhány nőnél kialakul a toxémiának nevezett nagyon súlyos szövődmény. Tünetei a magas vérnyomás, az extrém ödémásodás (lábdagadás, arc és szemkörüli vizenyő) és a vizelet a fehérjét megjelenése. A toxémia életveszélyes is lehet az édesanya és a kisbabára nézve is, így gyors kezelésre van szükség.
• Későbbi 2-es típusú cukorbetegség: Azoknál a nőknél, akik GDM-ben szenvedtek, nagy eséllyel 2-es típusú cukorbetegség alakul ki a következő 5-10 évben. A jövőbeli terhességek során megnő a terhességi cukorbetegség valószínűsége, és megnő az egyéb egészségügyi állapotok kockázata, beleértve az elhízást, a zsírmáj és a koszorúér-betegséget.
• Szoptatási nehézségek és mentális problémák: A magas vércukorszint megzavarhatja a hormonok működését, megnehezítheti a szoptatást, sőt még a szülés utáni mentális problémákra is fogékonyabbá teheti az édesanyát.

Szülés utáni nyomonkövetés

A terhesség során szerzett cukoranyagcsere-zavar normál esetben a szülést követően helyreáll, azonban fokozott figyelmet érdemel mind az anyuka, mind az újszülött. A várandósság alatt fennálló cukorbetegség miatt mindkettőjüknél előfordulhat a későbbiekben diabétesz. Ennek kiszűrésére A Magyar Diabétesz Társaság protokollja szerint kell eljárni.

Utánkövetési protokoll az anyukánál:

• Vércukorvizsgálatok a szülést követő napokban, még a szülészeti osztályon.
• Szülés után 6 héttel vércukorterheléses vizsgálat elvégzése.
• A szülést követő egy év múlva vércukorterheléses vizsgálat elvégzése.
• 2 évente vércukorterhelés.

Abban az esetben, ha a diabétesz fennáll a szülés után is, illetve a kontroll vércukorterhelések eltérést mutatnak, diabetológus szakorvosával, illetve dietetikussal is konzultálni kell az elkövetkező kezelésekkel kapcsolatban.

Utánkövetési protokoll a gyermekeknél:

• A gyermeknél a szülést követő napokban történik vércukorvizsgálat.
• Normál értékek esetén rendszeres ellenőrzés szükséges, kóros eredménynél viszont azonnal gyermekdiabetológus felkeresése indokolt.

Mind az édesanyánál, mind a gyermeknél a rendszeres szakorvosi kontroll, a helyes táplálkozás és a megfelelő fizikai aktivitás igen fontos szerepet játszik. Az alábbiakra ügyeljen az anyuka, ha terhességi diabétesz állt fent a várandósság alatt:

• Gyermekének legalább fél évig anyatejes táplálásban részesüljön.
• A várandósság alatti diéta folytatása és a normál testtömeg megtartása.
• A cukorbetegséggel kísért terhességéről időben tájékoztatni kell háziorvost, gyermekorvost, védőnőt.

tags: #korozott #terhessegi #cukor