A közel-keleti régióban élő kurd gyermekek helyzete rendkívül összetett és sokrétű, melyet a háborús konfliktusok, politikai instabilitás, valamint a társadalmi és gazdasági nehézségek mélyen befolyásolnak. Számos kurd gyermek él hátrányos helyzetben, kitéve az erőszaknak, az alultápláltságnak és az alapvető ellátások hiányának.
A táborokban, mint amilyen az Iszlám Állam terrorszervezet harcosainak hozzátartozóit befogadó tábor is, körülbelül 68 ezren élnek. Dalal Iszmáil, a Vörös Félhold segélyszervezet helyi munkatársa kiemelte, hogy „a kiskorúak körében tapasztalható magas halálozási arány legfőbb oka az alultápláltság és az egészségügyi ellátás hiánya”. Kifejezetten sok gyermek halt meg a téli hidegben, miután nincs rendes fűtés.
A nemzetközi civil szervezetek és az ENSZ segélyei nem elegendőek a táborlakók ellátására. Dzsábir Szajed Mosztafa szóvivő hangsúlyozta, hogy a helyzet tovább romolhat. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa törölte az Irakból közvetlenül a kurd területekre átjárót biztosító al-Jarubíja határátkelőt a segélykamionok útvonaláról, ami tovább nehezíti a humanitárius segítségnyújtást.
Az Alan Kurdi tragédia és következményei
Öt évvel ezelőtt egy szíriai kurd kisfiú, Alan Kurdi holtteste vetődött partra Törökországban. A hároméves gyermek tragikus halála, aki édesanyjával és öccsével együtt életét vesztette egy tengeri átkelés során, globális felháborodást váltott ki. A kisfiú holttestének fotója bejárta a világot, és a migránsbefogadás fontosságának szimbólumává vált.
Alan Kurdi nagynénjét, az út támogatóját Brüsszelben fogadta az EU vezetése, ígéretet téve arra, hogy nem hagynak senkit meghalni. Azonban a helyzet nem sokat változott, és a migrációs politika továbbra is vitatott kérdés.
Kurd gyermekek elrablása és menekülése
Az Iszlám Állam (IS) fegyveresei Észak-Szíriában több alkalommal is elraboltak kurd gyermekeket. Öt hónap után tegnap visszanyerte szabadságát több mint két tucatnyi kurd iskolásgyerek, akiket még májusban raboltak el. Az IS szélsőségesei május 29-én ütöttek rajta egy aleppói tanintézményen, ahonnan másfél száz gyereket hurcoltak el, életkoruk 13-15 év körül mozgott. Néhányan ugyan meg tudtak szökni, de a túszok zömének sorsa azóta is kétséges volt.
A kurd televízió felvételei tanúsága szerint tömegesen menekül el a harcok elől a kurd lakosság Szíriában. Az ország északkeleti részén található Tal Tamer városában segélyekért állnak sorba. Sokan arra panaszkodnak, hogy ők és a gyermekeik éheznek. „Mit üzenhetnék a világnak? Miért teszi ezt Erdogan? Mindenki becsukja a szemét, mintha nem látná, mi történik itt. Tegnap óta nem tudtam enni adni a gyerekeimnek” - panaszolta egy anya.
A harcok miatt kiszabadulhatnak az őrizetből az Iszlám Állam fogva tartott volt fegyveresei is. A Szíriai Demokratikus Tanács egyik tagja, Hikmat Habib elmondta, hogy két választásuk van: vagy hagyják saját gyermekeiket meghalni, és megvédik a világot az ISIS-től, vagy felelősséget vállalnak gyermekeik védelme érdekében.
A kurd kérdés Szíriában
Szíria sokszínű etnikai és vallási összetételű ország. A 2011-ben kirobbant szíriai polgárháború mélyen érintette a kisebbségi közösségeket is. A kurdok a lakosság körülbelül 10%-át teszik ki. A háború során a kurd területeket gyakran érték támadások, és a lakosságnak, beleértve a gyermekeket is, menekülniük kellett otthonaikból.
A kurd diaszpóra Európában tüntetéseken tiltakozott a török hadműveletek ellen, több városban is demonstrációt tartottak, egyebek közt Párizsban, Zürichben és Berlinben is.
A kurd családok helyzete Magyarországon
Magyarországon is élnek kurd családok, akiknek élete nem mindig könnyű. Egy öttagú kurd család 13 éve menekült Magyarországra Irakból. Az elmúlt évtizedben egzisztenciát teremtettek maguknak, újrakezdték az életüket. Azonban a Terrorelhárítási Központ (TEK) a társadalomra veszélyesnek nyilvánította őket, ami azt jelenti, hogy még a Magyarországon született, magyarul beszélő gyerekeiket is visszatoloncolhatják Irakba.
Az iraki család menekültként érkezett Magyarországra 13 évvel ezelőtt. Kurd származásúak, de Bagdadban éltek. A család előbb befogadottként, majd a 2007-es LXXX. törvény életbe lépését követően 2008 után oltalmazotti státuszban maradhatott Magyarországon. Elutasításuk fő indoka, hogy veszélyt jelentenek a magyar társadalomra.
Kováts András, a Menedék Egyesület igazgatója kafkainak nevezte a történetet. A TEK jelentésében a család négy tagját (a két szülőt és a két felnőttkorú gyereküket) a társadalomra veszélyesnek minősítették, csak a legkisebb gyereket nem. Azt azonban, hogy ezt a véleményt mire alapozták, nem sikerült megtudni, mert a jelentést nemzetbiztonsági okok miatt nem láthatta senki.
A dzsihadisták után a betegségek fenyegetik a kurd menekülteket
A Menedék Egyesület igazgatója szerint a migráció esetében érdemes lenne lejjebb tenni a lécet. Ha nagyobb nyitottsággal fogadnánk őket, mint most, sokkal többen jönnének, vállalkozni és munkahelyet teremteni. A menekültekkel azonban más a helyzet, velük kapcsolatban nem szabad belemenni a haszonelvű diskurzusba. „Azért segítesz másoknak, mert demokratikus, vagy humanista, vagy keresztény, vagy az emberi jogokat tiszteletben tartó vagy. Mert ember vagy és azt mondod hogy az emberi méltóságnak ez a minimuma” - hangsúlyozta.
A kurd nacionalizmus egy politikai és társadalmi mozgalom, melynek célja, hogy létrejöjjön egy önálló és szuverén állam, Kurdisztán, azon a területen, ahol a kurd népesség mind a mai napig többségi, törzsi rendszerben él. Jelenleg ez a hegységekkel tagolt régió Törökország, Irak, Irán és Szíria határvidékén fekszik, kis mértékben Örményországba is átnyúlik. A kurdok Mezopotámia egyik legősibb népcsoportja, akik több mint 4000 éve élnek ezen a területen.