Egyre több gyermeknél tapasztalunk valamilyen beszédhibát. Már a szülés pillanata is hatással lehet a gyermek későbbi beszédfejlődésére. A koraszülés, a szülés alkalmával fellépő sérülések, illetve a rendellenes lefolyású szülés során is károsodhat az agy beszédközpontja. Ezek a tényezők különösen fontosak lehetnek ikrek esetében, ahol a terhesség és a szülés komplikációinak kockázata magasabb.
A gyermek fejlődése születésétől kezdődően összetett folyamat. Jelentős része a mozgásfejlődés, ezen belül is a nagy- és a finom mozgások fejlődése. A mozgás, a beszéd és az idegrendszeri érési folyamatok kölcsönhatásban vannak, így a harmonikus fejlődés elengedhetetlen a beszéd kialakulásához.
A beszédfejlődés korai szakaszai és az első jelek
Már a gyermek megszületése előtt minden anya és apa kíváncsi magzata kommunikációjára. Nincs olyan szülő, aki ne várná születendő gyermeke első megnyilatkozásait. A gyermek első kommunikációs csatornája a sírás. A 2 hónapos korban megjelenő gagyogás általában az elégedettséggel együtt járó hangkiadás. A gurgulázás, cuppogtatás olyan hangképzések, amelyek már bizonyos szervek fokozott használatát is igénylik.
Ebben az életkorban a babák idegrendszere arra is alkalmassá válik, hogy az emberi hangra felfigyeljenek, és reagáljanak annak tónusára. Ez a beszédészlelés első állomásának is tekinthető, ami a későbbiek során a beszédértéssel kapcsolható össze. Fontos fejlődési szakasz a két-három hónaposan kezdődő gagyogási periódus. Ilyenkor a későbbi beszédhangok reflexes mozgással való begyakorlása történik, például a k, g hangok esetében.
Ha azt érzékeljük, hogy a gyermek nem gagyog, vagy az átlagnál később jut el ebbe a fejlődési stádiumba, érdemes ezt megfelelő szakembereknek jelezni a nagyobb beszédproblémák elkerülése érdekében.
A beszédfejlődést befolyásoló tényezők
Szoptatás és beszédkészség
Előnyös, ha a gyermek emlőből történő anyatejes táplálást kap, mert ez segíti az ajak és a nyelv izmainak megerősödését. Amikor a baba a szoptatás végén kitolja a nyelvével a mellbimbót, azzal például előkészíti a későbbi foghangok kiejtését. A beszédhibák kialakulására befolyással van a szoptatás hossza is.
Közösségi média és digitális eszközök hatása
Az online világ elterjedése súlyos gond, egyre több kisgyerek néz videókat, ráadásul nem is magyar nyelven. Azoknál a gyermekeknél, akik sok tévét néznek és a szülőkkel keveset beszélgetnek, elmaradnak azok a gyakorló terepek, amelyek lehetőséget adnak a beszéd csiszolására. Ezek a tevékenységek nem igényelnek verbális kommunikációt, ami a beszédfejlődés megkéséséhez vagy rossz kiejtéshez vezethet. A megkésett beszédfejlődésű gyerekek szüleinek azt javaslom, hogy kapcsolják ki a tévét, tegyék el a digitális eszközöket. Beszélgessenek a csemetéjükkel, ha valamit csinálnak, állítsák maguk mellé, és kommentálják a folyamatot, így nagyon hamar elindulhat a beszéd.
Hogyan segíthetjük a beszédfejlődést?
Halláskárosodás és beszédhiba
A hallássérülés is vezethet beszédhiba kialakulásához. Ha a hallásveszteség 30-60 dB körül mozog, akkor még csak kisebb artikulációs hibák jelennek meg. Ha 60-80 dB-es a hallásveszteség, a gyermek beszédkészsége erősen visszamarad az életkorának megfelelő szinttől. Alaktanilag és kiejtéstanilag is eltér a normálistól, illetve szókincs és tartalom szempontjából szintén elmaradást mutat. 80 dB feletti halláskárosodás esetén a gyermek hanghalló, illetve többnyire szájról olvas. Gyakorlatilag 30 dB feletti hallásveszteségnél már bármely beszédhiba jelentkezhet.
Odafigyeléssel a szülő könnyen felismerheti a hallászavar gyanúját. Ajánlott szakemberhez fordulni, ha azt tapasztalja, hogy a gyermeke erősen figyeli a hozzá beszélő száját, túl hangosan hallgatja a tévét, gyakran értetlenségről árulkodik az arckifejezése, vagy többször visszakérdez. A szülők és a pedagógusok számára is különösen fontos felismerni azt, ha egy gyermek viselkedésének hátterében halláskárosodás állhat. Előfordul, hogy a család vagy az iskola felteszi a kérdést: szófogadatlan ez a gyermek, vagy csak nem hallja?
| Hallásveszteség (dB) | Beszédfejlődésre gyakorolt hatás |
|---|---|
| 0-20 | Normális hallás, nincs észrevehető beszédhiba |
| 20-30 | Enyhe hallásveszteség, kisebb artikulációs hibák előfordulhatnak |
| 30-60 | Közepes hallásveszteség, kisebb artikulációs hibák megjelenhetnek |
| 60-80 | Közepesen súlyos hallásveszteség, a beszédkészség erősen visszamarad |
| 80+ | Súlyos hallásveszteség, a gyermek hanghalló és szájról olvas |
A logopédus szerepe és a terápia
Megkésett beszédfejlődés esetén, vagyis amikor a gyermek kétéves koráig nem próbálkozik a beszéddel, a logopédus szakembernek a beszédközpont gátlását kell kezelnie. Nagyon fontos a minél korábban megkezdett logopédiai fejlesztés, amire ezeknél a gyermekeknél sokszor egészen az általános iskola végéig, esetleg még később is szükség van, mivel a maradványtünetek egészen felnőttkorig megmaradhatnak.
A logopédiai terápia megkezdése előtt nagyon fontos a pontos diagnosztika, ugyanis meg kell tudni, hogy a beszédhiba mögött áll-e beszédhang-differenciálási zavar. Minden esetben hangsúlyt fektetünk erre a területre is, de ha ez a zavar fenn áll, akkor fokozottan és alaposan megtervezve fejlesztjük ezt a területet is, a hangfejlesztés mellett. Ilyenkor nemcsak a helytelen kiejtést vizsgálja, hangsúlyt fektet a fonematikus hallás fejlettségére is. Megfigyeli, hogy a gyermek különbséget tud-e tenni egy kimondott szóban például az „s” és az „sz” hangok között. Odafigyel a ritmusérzékre (rövid és hosszú ritmus utánzására), a térbeli tájékozódásra vagy a vizuális percepció esetleges gyengeségére, mint például a szem-kéz koordinációja, az alak-háttér kiemelése. A felmérés során fény derülhet szeriális (sorrendiségi) emlékezetgyengeségre, a sorrendiség kialakulatlanságára, bizonytalanságára is.
Az iskolai szűrővizsgálatok jelentősége
Egy évvel az iskolakezdés előtt a logopédus szűrővizsgálatot végez az óvodában. Ennek célja, hogy felmérje a gyermekek beszédállapotát alaki és tartalmi szempontokat figyelembe véve. Ilyenkor nemcsak a helytelen kiejtést vizsgálja, hanem figyel a fonematikus hallás fejlettségére, a ritmusérzékre, a térbeli tájékozódásra vagy a vizuális percepció esetleges gyengeségére. A felmérés során fény derülhet szeriális emlékezetgyengeségre is, illetve az ok-okozati összefüggések felismerésének hiányára.
A család és a környezet szerepe a beszédfejlődésben
A beszéd elsajátításakor meghatározó a család és a nyelvi környezet szerepe. A gyerekek számára nagyon fontos a minta, amit utánozhatnak, így a helyes beszédpélda is. A harmonikus, biztonságot nyújtó, szeretetteljes család a legideálisabb közeg a beszéd egészséges fejlődése szempontjából. A szülőknek arra kell törekedniük, hogy minél többet beszéljenek a gyermekhez. Meséljenek, verseljenek, mondókázzanak, de az is elég, ha csak hangosan kommentálják, hogy most épp mit csinálnak, például pelenkázás közben. Az aktív verbális kommunikációnak az a célja, hogy felkeltse a gyermek beszédkedvét.
A beszédfejlődés megindulását a szülő vidám, egyszerű játékokkal is ösztönözheti. A hangsúly mindig a játékon legyen! A kisgyermek például kaphat olyan feladatot, hogy felismerje, és utánozza a környezetében hallható hangokat (pl. állathangok). A szobájában el lehet dugni valamilyen hangot adó tárgyat, amit neki kell megtalálnia. A játék lehet egy mondóka is, amit utánzó mozdulatokkal ad elő.
Nagyon fontos: soha nem fog visszatérni és soha nem fog még egyszer annyi változás végbemenni gyermeked fejlődésben, mint ekkor! A gyermekek kb.3 éves koráig tart az agyi plaszticitás fantasztikus időszaka, majd az érési folyamatok ezután is tartanak, de 7 éves korig lezárul ez az időkapu.
Tippek a beszédfejlődés támogatására otthon
- Napirend és rendszeresség: Legyen gyermeked életében. Ez pedig csak úgy megy, ha neked/nektek is van. Nem hiába van az első helyen, sokkal fontosabb, mint gondolnád!
- Vezess babanaplót: Írd le, mikor kezdett kúszni, mászni, mikor indult el, hangadó megnyilvánulásai mikor, melyek voltak? Ezek a szakemberek számára nagyon fontos adatok, nektek pedig kedves emlékek lesznek később.
- Meghitt anya-gyermek kapcsolat: A beszédfejlődésben alapvető fontosságú a meghitt anya-gyermek kapcsolat. Figyelmeddel jelezd gyermekednek, hogy várod megnyilatkozásait!
- Közös tevékenységek kísérése beszéddel: A közös tevékenységeiteket, a játékot, a napi teendőket mindig kísérd beszéddel! Ismételd meg a neveket, eseményeket, mindent nevezz meg, mutasd meg!
- Megfelelő beszédpélda nyújtása: Egyszerű, rövid mondatokban, lassú tempóban beszélj, hiszen a gyerekek az ingerekre lassabban reagálnak.
- Közösség szerepe: A közösség szerepe a beszéd indulása szempontjából meghatározó! Hiszen más közegben más és más ingerek érik gyermeked.
- Cumi elhagyása: Minél előbb hagyjátok el a cumit!
- Korrigált visszajelzés: Lényeges a gyermek beszédére való korrigált visszajelzés: ha gyermeked bizonyos hangot, szót vagy mondatot helytelenül ejt, úgy korrigáld, hogy nem mondod, hogy rosszul mondta, csak helyesen megismétled. A rendszeres kritika károsan hat a személyiségfejlődésre.
- Hallási figyelemfejlesztő gyakorlatok: Végezzetek játékos, hallási figyelemfejlesztő gyakorlatokat: hangszerek, állathangok, környezeti zajok felismerésével, utánzásával.
- Mutogatás kezelése: Amennyiben gyermeked csak mutogatással fejezi ki magát: ne tegyél úgy, mintha nem értenéd! Mert gyermeked elveszítheti beszédkedvét, ez pedig hosszabb távon magatartás-zavarhoz vezethet. Viszont az se helyes, ha mindent megértesz csak és kizárólag a mutogatás útján, mert így nem lesz motiválva a beszédre.
- Sok mozgás: Sok, sok, leginkább rengeteg mozgás!
- Bölcső: A ringatásnak egy nagyon fontos funkciója is van: mivel a mozgás, a beszéd, az idegrendszeri érési folyamatok kölcsönhatásban vannak, így a bölcső ringató mozgása segíti gyermeked egészséges fejlődését.
tags: #koraszulott #beszedfejlodes #beszedhiba #ikrek #logopedia