A családi boldogság tetőfoka, amikor kiderül: úton van a picike! Szerencsére ehhez a Nagy Kalandhoz az állam is segít kicsit, többek között családi adókedvezmény formájában. Bármennyire régi adókedvezmény is ez, még mindig sok a tévhit, a félinformáció. Ezeket oszlatjuk most el, s megtudod, hogy mire figyelj, ha már neked is aktuálissá vált a családi adókedvezmény magzat után :)
A gyermek megszületéséig csak a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult a családi kedvezményre, az élettárs apa akkor sem, ha egy évnél régebbi bejegyzett vagy közokirattal igazolt élettársi kapcsolatról van szó. A várandós nővel közös háztartásban élő élettárs a várandósság ideje alatt nem jogosult a kedvezményre, így azt év közben az élettársak nem érvényesíthetik közösen, viszont a várandós nőnek járó kedvezményt a várandós nő a bevallásában megoszthatja élettársával.
Ha az együtt élő élettársaknak közös gyermekük születik, szülőként mindketten jogosultak a gyermek után családi pótlékra és ezáltal családi kedvezményre is. Ebben az esetben a kedvezményt közösen is érvényesíthetik mind év közben adóelőleg-nyilatkozattal, mind az szja-bevallásban.
Ha az élettársaknak nincs közös gyermekük, azonban valamelyiküknek előző kapcsolatából gyermeke született, akit közösen nevelnek, akkor a gyermek családi pótlékra jogosult szülője egyedül veheti igénybe a családi kedvezményt az év közben adott adóelőleg-nyilatkozattal. A támogatásnak tehát alapvetően nem feltétele, hogy az igénylők házasságban éljenek.
Ki veheti igénybe a családi adókedvezményt magzat után?
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra, ilyen például a házastársként, élettársakként együtt élő vér szerinti szülők, a szülővel együtt élő élettárs is, aki az érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát a családi pótlék megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.
A szülők helyzete szerint:
- 1. Az apa és az anya házasok: Ebben az esetben mindkét szülő igénybe veheti a családi adókedvezményt a várandósság ideje alatt.
- 2. Az apa és az anya élettársak és erről papírjuk is van: 2016-os újdonság! Fontos feltétel, hogy az anya és az apa közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és legalább 1 éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy az élettársi kapcsolatot legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolják. Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába úgy tudtok bekerülni, ha együtt elmentek egy közjegyzőhöz és kéritek a felvételeteket a „nagykönyvbe”. Ebben az esetben is mindkét szülő igénybe veheti a családi adókedvezményt a magzat után.
- 3. Az apa és az anya élettársak, de nincsenek élettársként nyilvántartva: Ebben a felállásban csak az anya tudja igénybe venni az adókedvezményt a terhesség ideje alatt. A szülés után már lehetősége van a „felhalmozott” családi kedvezményt az adóbevallásban megosztani az élettársával.
A szabály: Regisztrált élettársak, akik legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER), vagy a fennálló élettársi kapcsolatot legalább egy évvel korábban kiállított közokirattal igazolják. Azok az élettársak, akik ennek a feltételnek megfelelnek, a családi kedvezmény mértékének meghatározása és közös igénybevétele szempontjából a velük közös háztartásban élő nem közös gyermekeket is ugyanúgy vehetik figyelembe, mintha házastársak lennének. A regisztrált élettársak mindegyike jogosult az adóelőlegnél közös érvényesítésre, év végén a megosztásra.
A várandósság időszakában csak az anya és házastársa jogosult a magzat után családi kedvezményre (akkor is, ha a magzat nem tőle származik), az élettárs viszont nem (akkor sem, ha regisztrált és a magzat tőle származik), ő az adóbevallásában jogosult a kedvezmény megosztására.
Ha az élettársaknak nincs közös gyermekük, azonban valamelyiküknek előző kapcsolatából gyermeke született, akit közösen nevelnek, akkor a gyermek családi pótlékra jogosult szülője egyedül veheti igénybe a családi kedvezményt az év közben adott adóelőleg-nyilatkozattal.
Amennyiben előre vállalt gyermekek után igényelnék a támogatást, akkor viszont nem elegendő az élettársi viszony, csak házastársak lehetnek ebben az esetben jogosultak. Fontos tudni, hogy akik házastársak vagy élettársak, csak együttesen igényelhetik a támogatást.
Az élettársi kapcsolat fennállásáról érdemes közjegyző előtt nyilatkozatot tenni, és kérni annak bejegyzését az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Ez jelentősen megkönnyíti az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását, de ennek hiánya sem kizáró ok.
Mikortól jár a családi adókedvezmény magzat után, hogyan számolják a 91. napot?
A családi kedvezmény legkorábban a magzat 91 napos korától érhető el - ehhez kell orvosi terhesgondozási igazolás. Kicsit nyakatekerten hangzik, de hivatalosan: a várandósság 91. napjának hónapjától jár az adókedvezmény. Ha a terhesség 91. napja január 31-ére esik, akkor a várandósság 91. napjának hónapja a január. Erre a hónapra már jár a családi adókedvezmény a magzat után. Ráadásul teljes hónapra, nem csak arra az egyetlen napra, azaz nem kell arányosítani!
A terhesség 91. napjáról a terhesgondozáson kérj orvosi igazolást, ha automatikusan nem adnának (nekem nem adták, külön kérnem kellett, sőt még a 91. napot is én számoltam ki 😛 ). Ezt az igazolást nem kell leadni a munkahelyeden és nem kell a NAV-hoz sem beküldeni. A többi iratoddal és az adóbevallásoddal együtt őrizgesd otthon pár évig. Ha az igazolásod 2016-os, akkor 2021. december 31-ig.
Mennyi az adókedvezmény?
A családi adókedvezmény úgynevezett adóalapkedvezmény. 2016-tól az szja 16%-ról 15%-ra csökkent, így a megszokott összegek is megváltoztak, továbbá elkezdődött a kétgyermekesek adókedvezményének növekedése is. A kedvezmény számításakor a magzat is gyermeknek számít!
Konkrét összegek 2016-ban:
- 1 gyermek esetén havonta 66 670 forint adóalap-kedvezmény
- 2 gyermek esetén havonta 83 330 forint adóalap-kedvezmény
- 3 vagy több gyermek esetén 220 000 forint adóalap-kedvezmény
Ez adókedvezményre lefordítva ennyit jelent (ennyivel lesz magasabb a nettó béred az adókedvezmény miatt):
- 1 gyermek esetén havonta 10 000 forint
- 2 gyermek esetén havonta 12 500 forint
- 3 vagy több gyermek esetén 33 000 forint gyermekenként és havonta.
Ma gyermekenként havonta egy gyermek után 10 ezer, két gyermek után 20 ezer, három, vagy több gyermek után 33 ezer forint családi adókedvezmény jár. 2025. július 1-től egy gyermek esetében 15 ezer, két gyermek esetén 60 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 49.500 forintra emelkedik az adókedvezmény gyermekenkénti összege. Majd 2026. január 1-től egy gyermek esetében 20 ezer, két gyermeknél 80 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig 66 ezer forintra növekszik az adókedvezmény egy gyermekre jutó mértéke.
A tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelők 2025. július 1. után született második gyermek után 1 millió forinttal, a harmadik gyermek után 4 millió forinttal lehet kevesebb a családok jelzáloghitel-tartozása (minden további gyermek születésekor újabb 1-1 millió forintot engednek el). Az igénylés már a várandósság 12. hete után benyújtható.
Csak a gyermek születését megelőzően felvett és a kérelem benyújtásának időpontjában fennálló, fel nem mondott hitelszerződés esetén jár a támogatás. Igényelhetik házastársak mellett az élettársak is, de kizárólag együttesen, még abban az esetben is, ha a jelzáloghitel-szerződésnek csak az egyik fél az alanya.
Ha a második gyermek is megszületik, kérelemre újabb 3 évre szünetel a törlesztés és a tartozás 30%-át elengedik. Ha megérkezik a harmadik gyermek is, akkor pedig kérelemre a teljes fennmaradó tartozást elengedik. A hitel törlesztőrészlete legfeljebb havi 50 ezer Ft, futamideje 20 év.
Példák az adókedvezmény érvényesítésére élettársak esetén
„A” eset: Kedvezményezett eltartott: 1 fő (középiskolás, közös gyermek). Eltartott: 1 fő (egyetemista, közös gyermek). Családi kedvezmény: havi 1 × 133 330 Ft. Az élettársak mindegyike jogosult az adóelőlegnél közös érvényesítésre, év végén a megosztásra.
„B” eset: Kedvezményezett eltartott: 2 fő (1 iskolás, 1 magzat, közös gyermekek). Eltartott: 1 fő (egyetemista, közös gyermek). Családi kedvezmény: az anyánál havi 2 × 220 000 Ft = 440 000 Ft, az apánál havi 1 × 133 330 Ft. Az élettársak az adóelőlegnél havi 1 × 133 330 Ft közös érvényesítésre jogosultak év végén viszont az anyának a magzat után járó kedvezményt is megoszthatják az adóbevallásukban.
„C” eset: Kedvezményezett eltartott: 2 fő (1 iskolás, 1 magzat, közös gyermekek). Eltartott: 1 fő (egyetemista, az apa nem közös gyermeke). Családi kedvezmény: - az anyánál havi 2 × 220 000 Ft = 440 000 Ft az adóelőlegnél közösen érvényesíthető 220 000 Ft, év végén a teljes összeg megosztható, - az apánál havi 1 × 133 330 Ft az adóelőlegnél közösen érvényesíthető, év végén megosztható. Célszerű az anyának járó összeget közösen érvényesíteni, megosztani.
„D” eset: Kedvezményezett eltartott: 2 fő (1 magzat közös gyermek, 1 iskolás az anya nem közös gyermeke). Eltartott: 1 fő (egyetemista, az apa nem közös gyermeke). Családi kedvezmény: - az anyánál az adóelőlegnél érvényesíthető: havi 2 × 220 000 Ft = 440 000 Ft, az adóelőlegnél közösen érvényesíthető 220 000 Ft, év végén a teljes összeg megosztható, - az apánál az adóelőlegnél közösen érvényesíthető 1 × 133 330 Ft, év végén megosztható. Célszerű az anyának járó összeget közösen érvényesíteni, illetve megosztani.
„E” eset: Kedvezményezett eltartott: 3 fő (2 iskolás közös gyermek, 1 középiskolás X élettárs nem közös gyermeke). Eltartott: 1 fő (egyetemista, Y élettárs nem közös gyermeke). Családi kedvezmény: havi 3 × 220 000 Ft = 660 000 Ft. A regisztrált élettársak mindegyike jogosult az adóelőlegnél közös érvényesítésre, év végén a megosztásra.
„F” eset: Kedvezményezett eltartott: 2 fő (1 iskolás közös gyermek, 1 középiskolás X élettárs nem közös gyermeke). Eltartott: 2 fő (egyetemista, Y élettárs nem közös gyermekei). Családi kedvezmény: havi 2 × 220 000 Ft = 440 000 Ft, az adóelőlegnél közösen érvényesíthető, év végén megosztható.
8 OKOS MÓD, HOGYAN KEZELJÜK A MÉRGEZŐ EMBEREKET | SZTOIKUS FILOZÓFIA
Közös érvényesítés: ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében többen is jogosultak, akkor a jogosultak közösen is igénybe vehetik, akár év közben az adóelőleg megállapítás során is, döntésük szerinti arányban.
Megosztás: a jogosult a vele közös háztartásban élő jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával megoszthatja a neki járó kedvezményt. Ezt év közben az adóelőleg megállapítás során nem lehet, csak adóévet követően: a bevallásban.
A gyermek születését követően igényelhető támogatások (CSED, GYED, GYES) esetében, ha közös gyermekről van szó, akkor nem releváns a szülők közötti viszony. A gyermeket saját háztartásában nevelő szülő lehet jogosult ezekre a támogatásokra, amennyiben az egyéb feltételeknek is megfelel.
+TIPP: ha megosztjátok a családi kedvezményt az adóbevallás beadásakor (főleg 3 vagy több gyermek esetén) kiemelten fontos, hogy az adóbevallásotokat ugyanaz készítse el. Így biztosítható, hogy maradéktalanul élni tudjatok a kedvezménnyel és egy forint se maradjon kihasználatlanul. Akár több 100 ezret is bukhatsz figyelmetlenség miatt! Ugye Te nem akarsz úgy járni, mint az az ügyfelem, akinek az elmúlt 2 évi adóbevallásaiban 200 000 Ft igénybe nem vett adókedvezményt találtam? Meg is osztom az ismerőseimmel!
