Természetes görcsoldók és a koraszülés

A szüléskor jelentkező fájdalom csillapítása állandó igényként merül fel a várandós nők körében. Ez sokszor azon a feltevésen alapul, hogy a fájdalom egyenlő a szenvedéssel. A szüléskor jelentkező fájdalomérzetet sok dolog befolyásolja: félelem, szorongás, bizonytalanság, saját elvárás, a környezeti elvárások, előző szülészeti események száma és élményei, korábbi fájdalomélmények, saját születésélmény, a magzat helyzete, testhelyzet, beavatkozások és jellegük, elégtelen támogatás. Fontos tudni, hogy a szülés folyamatát elősegítő méhösszehúzódások okozta érzések egy természetes folyamat részei (szemben más betegségből, sérülésből, műtétből adódó fájdalommal).

A jól működő anyai szervezet méhtevékenységgel segíti a világra a magzatot. Vajúdás alatt a női szervezetben a szülési folyamatot előrevivő oxytocin mellett egy endorfin nevezetű (morfinhoz hasonló) anyag is termelődik, mely fájdalomcsillapító hatású. Ennek az anyagnak a termelődéséhez azonban biztonságos, támogató, lehetőség szerint beavatkozás-mentes környezet szükséges, mivel a stresszhatásra termelődő adrenalin ezt gátolja.

Természetes, gyógyszermentes eljárások a fájdalomcsillapításra

Tapasztalatok bizonyítják, hogy a szülés akkor halad jó ütemben, ha a szülőnő biztonságban érzi magát elsősorban az őt körülvevő emberek által, másrészt a megfelelő környezet megteremtésével.

Intimitás, szóbeli bátorítás, társas támasz

Ma már a legtöbb szülészeti intézményben a szülőszobák egyágyasak. Azonban néhány helyen még találhatunk olyanokat, ahol a szülőágyak csak egy függönnyel vannak elválasztva.

Szabad mozgás, pozícióváltás

A vajúdás alatti helyzet és helyváltoztatás az anya igényei szerint, fájdalomcsökkentő hatású. A függőleges testhelyzetek (állás, járás, ülés, guggolás, térdelés) segítik a magzat medencébe nyomódását, ezáltal a tágulási és kitolási szak is rövidebbé válhat.

Meleg és hideg alkalmazása

A meleg és/vagy hideg különböző formáinak alapvető használata a szülő nők körében rendkívül népszerű. Egyszerű a használatuk, olcsók, nem kell hozzájuk gyakorlat, nincs mellékhatásuk. Megfelelő és körültekintő használattal a meleg és hideg kellemes érzést nyújtanak és csökkentik a fájdalmat. Alkalmazását a szülő nő igényeihez kell alakítani. A meleg alkalmazása történhet borogatás formájában (aromaterápiás szerekkel kiegészítve), melegített zselé vagy meggymag-párnával, többnyire a has alsó részén, a keresztcsont területén és a gáton esik a legjobban a kismamának. A hideg borogatást vagy jégzselét az arc és/vagy a tarkó tájékára kívánja legtöbb vajúdó.

Masszázs

Egy másik ember megérintésének olyan pozitív üzenetei vannak, mint gondoskodás, megnyugtatás, szeretet. A szülés alatti masszírozást azért alkalmazzák, hogy ellazítson, valamint enyhítse a fájdalmat és a szenvedést. Az emberi kapcsolatokban az érintés nagyon fontos: fokozza az önbecsülést, az oxytocin és endorfin kiáramlását serkenti (melyek a szülés természetes segítő hormonjai), oldja a stresszt és félelmet a stresszhormonok csökkentése által (melyek ellentétesen működnek a szülést segítő hormonokkal), gyöngédséget, biztonságérzetet ad és ezzel segíti a megnyílást, mely a szülés során testi-lelki értelemben egyaránt fontos.

Akupresszúra és Shiatsu

Az akupresszúra elméleti háttere azonos az akupunktúrával, csakhogy itt mechanikus ingerrel (nyomással) hatnak ugyanazokon a pontokon, amikbe az akupunktúra alkalmával tűket szúrnak. Az inger idegi közvetítéssel a gerincvelőbe jut, ahonnan a továbbiakban sokrétű, összetett pályarendszereken keresztül fejti ki hatását. A Shiatsu japán masszázstechnika a meridiánokat az akupunktúra pontokon keresztül kezeli, hasonlóan, mint az akupresszúra. Teljes figyelemmel a partner felé fordul, mely erőteljes ellazulást okoz. Az érintés erejét nagyon fontosnak tartja, a hüvelykujj, tenyér, térd használatával az érintés minőségére figyel. Ezzel harmonizálja és kiegyenlíti az energetikai rendszert. Erősíti a méhösszehúzódásokat, melyek a folyamatot előre viszik. Segít a méhösszehúzódások között ellazulni. A pihenési időszak jó ellazulása mentális és fizikai feltöltődést ad a vajúdó nőnek és a tudatállapotot olyan irányba képes segíteni, mely a testi tudatosságot segíti (hol tart a baba), bátorságot ad, tudja mi történik a testében.

Hidroterápia

A víz lazításra, fájdalomcsillapításra történő felhasználása a mindennapi életben is ismert. Ma már sok szülészeten elérhető a vajúdókád, melyben akár meg is születhet a baba. Vízbemerüléskor a szülőnő hasát ellepő melegvíz növeli a relaxációt, csökkenti a méhösszehúzódások általi fájdalomérzetet és támogatja a szülési folyamatot.

MAMA-TENS (transcutan elektrostimuláció)

Kevésbé elterjedt módszer, melynek lényege, hogy egy kisméretű, hordozható speciális készülék elektródapárjait a gerinc két oldalára, a megfelelő helyre helyeznek fel.

Bach-virágterápia

A Bach-virágterápia lágy és természetes módszer, mely segítségével szervezetünkben és lelkünkben beindulnak az öngyógyító folyamatok és ismét öröm, harmónia és béke költözik életünkbe. A Bach-virágterápia képes a személyiségünkből adódó téves lelki-beállítottságok átváltoztatását elősegíteni. Az érzelmeket harmonizáló módszert éppen lágysága és természetessége miatt minden korosztályban bátran alkalmazhatjuk, a magzatkortól kezdve a felnőttkoron át egészen az öregkorig.

Gyógyszeres fájdalomcsillapítás és koraszülés

Vannak olyan esetek, amikor szükségessé válhat a fájdalomcsillapítás gyógyszeres formája. Ebben az esetben a fájdalomcsillapítás az egészségügyi dolgozók feladata, a szülő nő szerepe passzív szolgálatkészségre szűkül. Ilyenkor a gondoskodást nyújtók átveszik a vezetést és sok esetben még az olyan alapvető emberi tevékenységek, mint evés, ivás, WC-re menetel és ágyban való megfordulás is csak segítségükkel történhet. Mivel a fájdalomcsillapítás kulcsa a többiek kezében van, a szülőnő függő és erőtlen helyzetbe kerülhet, nem csak fájdalmának kezelésében, hanem a szülés és születés más aspektusaiban is. Természetesen gyógyszeres fájdalomcsillapításnak (elsősorban az epidurális és spinális érzéstelenítésnek) vannak kedvező hatásai is. Bizonyos problémás esetekben: terhességi cukorbetegség, magasvérnyomás, koraszülés, dysmaturus (méhen belüli fejlődésben lemaradt magzat), nagyon elhúzódó, nehéz szülés esetén, egyes anyai betegségekben - a mellékhatások ismerete mellett - előnyösen alkalmazhatók.

Simaizomlazítók

Legegyszerűbb formájuk a simaizomlazítók (pl: No-Spa, Papaverin), melyeket akkor alkalmaznak, ha a méhösszehúzódások megfelelő erősségűek, de a méhszáj feszes, nehezen tágul. Hátrányuk, hogy a fájdalomérzetet nem igazán csökkentik, előnyük, hogy gyorsabbá tehetik a tágulási szakot a méhszáj ellazításával és kevés hatással vannak a magzatra.

Kábító fájdalomcsillapítók

A kábító fájdalomcsillapítók közül a legelterjedtebbek a Nubain (Nalbuphin) és a Contramal (ez utóbbi végbélkúp formájában is használatos). Fájdalomcsillapító hatásuk erőteljesebb, mint a simaizomgörcs oldóké, azonban kedvezőtlen mellékhatásokkal kell számolni, mint például szédülés, kábultság. Az anyai keringésen keresztül a magzatba jutó gyógyszerek hatóanyagai a magzati légzőközpontba jutnak. Amennyiben a gyógyszeradás után a magzat megszületése 2-3 órán belül megtörténik, légzészavar fordulhat elő.

Nitrogénoxydul-oxygén analgézia („kéj-gáz”)

Egyik legrégebben alkalmazott fájdalomcsillapítási eljárás. Egy speciális készülékkel (mely a két gázt - nitrogénoxydul és oxygén - 1:1 arányban keveri), a vajúdó nő az orrára és szájára helyezett maszkon keresztül - a méhösszehúzódások alatt - belélegzi a gázkeveréket. Speciális szelep biztosítja, hogy csak akkor legyen gázáramlás, ha a szülőnő jól illeszti arcára a maszkot és belélegzik. Így a szülőszobán tartózkodók nem kapnak a keverékből. A gáz a tüdőn keresztül gyorsan a véráramba, majd a központi idegrendszerbe kerül s így fejti ki hatását. Előnye, hogy könnyen kivitelezhető (amennyiben van ilyen készülék a szülőszobán), gyorsan hat és alkalmazásának befejezésével gyorsan kiürül a szervezetből. 50%-os oxigénarányával a használat alatt jó magzati oxygenizációt biztosít.

Vezetéses (gerincközeli) érzéstelenítések

A szülészeti, úgynevezett vezetéses (gerincközeli) érzéstelenítések két legismertebb és leggyakrabban alkalmazott formája a spinális anaesztézia (SPA) és a lumbális epidurális analgézia (EDA vagy LEDA).

• Spinális anaesztézia (SPA): Elsősorban a császármetszések érzéstelenítésekor alkalmazzák. A módszer lényege, hogy az érzéstelenítő oldatot a gerinc megfelelő szakaszánál az ott található kemény agyburkon áthatolva, a gerincvelőt körülvevő víztérbe (liquor térbe) fecskendezik be. Ez az egyetlen adag gyógyszer a műtét teljes időtartalma alatt és a műtét utáni néhány órában is teljes fájdalommentességet biztosít az anya számára. A fájdalomérzet (és az alsó testfél, mozgatási képessége is) ezek után is csak lassan, fokozatosan tér vissza. Az altatással szembeni nagy előnye, hogy az anya ébren van gyermeke megszületésénél, vele azonnal kapcsolatba kerülhet, a műtőből kikerülve rövid időn belül megszoptathatja babáját, ha ezt mindkettőjük állapota megengedi. Mivel altatószert nem alkalmaznak, így azok az újszülöttbe sem kerülnek be, ami különösen előnyös azokban az esetekben, amikor a császármetszés oka a magzat méhen belüli kedvezőtlen állapota. A császármetszéses gyermekágyas anya néhány óra múlva segítséggel felkelhet és fokozatosan átveheti kisbabájának önálló ellátását és szoptatását. A spinális anaesztézia egyik szövődménye az úgynevezett „posztpunkciós” fejfájás lehet. A néha napokig tartó kellemetlen fejfájást, infúziós folyadékpótlással és gyógyszerekkel kezelik.
• Lumbális epidurális analgézia (EDA vagy LEDA): A leghatékonyabb szülészeti, gyógyszeres fájdalomcsillapítási módszer. Ez az eljárás abban különbözik a spinális érzéstelenítéstől, hogy a gerinc megfelelő területén behelyezett kis vékony csövecske (kanül) nem éri el a liquorteret, hanem az azt körbeölelő kemény agyburok (dura mater) elé-köré fecskendezik. Mivel a szülés hosszát pontosan nem lehet tudni, ezen a kirögzített kanülön keresztül lehetőség van arra, hogy a gyógyszeradást az igényeknek megfelelően, több alkalommal ismételjék. Az EDA alkalmazása során nem a teljes műtéthez szükséges érzéstelenség elérése a cél (bár szükség esetén, ha a vajúdás közben császármetszésről döntenek, a megfelelő gyógyszerek adásával ez „elmélyíthető” és elérhető), hanem a fájdalomérzet csökkentése mellett a mozgás megtartása. A „sétáló” epidurál lényege egy gyógyszer-kombináció adása, mely a láb mozgatását és a járást nem zavarja.

Összességében a gyógyszeres fájdalomcsillapítási eljárások hátrányairól elmondható, hogy a narkotikumok a központi idegrendszer működését befolyásolják. Ez a hatás napokig is eltarthat. A vajúdás és a szülés alatt alkalmazott fájdalomcsillapítók, érzéstelenítők, altatószerek hatására az újszülött többet sírhat vagy éppen aluszékonnyá válhat, nem keresi az anyamellet, kevesebbet szopik. Az EDA alkalmazása alatt gyakori a vérnyomásesés, amelyet az anya folyadékpótlásával (infúzió) igyekeznek megelőzni, illetve korrigálni. Ezekben az esetekben az újszülött élettani súlyesése nagyobb a szokásosnál és emiatt az újszülött sokszor pótlást (víz, cukros víz, tápszer) kap.

A koraszülés kockázati tényezői és megelőzése

A koraszülések aránya itthon évek óta stabilan 8-10 százalék körül mozog, ez azonban körülbelül a kétszerese azoknak az értékeknek, amelyeket a nyugat-európai országokban regisztrálnak. A koraszülés hazai gyakorisága az elmúlt évtizedekben nem változott, a szülészeti szakma erőfeszítései ellenére sem. A probléma népbetegségjellege így tehát megmaradt. A koraszülések aránya hazánkban évek óta stabilan 8-10% körül mozog, ami nagyjából a duplája a fejlettebb európai országokban regisztrált értékeknek (4-5%).

A koraszülés gyakoriságát befolyásoló tényezők

A koraszülés gyakoriságát sok tényező befolyásolja. Ilyenek a társadalmi, a gazdasági és a higiénés körülmények, az iskolázottság és a környezetkárosítás állapota, a táplálkozási szokások vagy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés aránya. A koraszülés ismert kockázati tényezői még az elhízottság és az alultápláltság, a terhesgondozáson való részvétel hiánya, a szexuális szokások jellege vagy a stresszterheltség.

A fejlett országokban mindenhol érvényesül az a tendencia, hogy a nők későbbi életkorban vállalnak terhességet, mint korábban. Hazánkban 2008-ban a szülések 11-12%-a a 35. életév után következett be. Idősebb életkorban - különösen 35 év felett - a terhességi szövődmények aránya fokozatosan nő, a fejlett világban emellett egyre több a meddő pár.

Egy dán kutatócsoport szerint a spontán szülések között 5,4%-os arányban fordul elő koraszülés, míg az igen kis súlyúak - 1500 gramm alatti születési súly - aránya 0,5%. Azokban az esetekben, amelyekben a kívánt terhesség csak a meddőség gyógyszeres kezelése után jött létre, a koraszülés már 6,2%-os, a mesterséges megtermékenyítés következtében kialakult terhességek kapcsán pedig 7,8%. Tudnunk kell azt is, hogy a mesterséges megtermékenyítés után gyakoribbak a többes terhességek, leggyakrabban az ikerterhesség.

A koraszülés megelőzése

Számos kutatás szól amellett, hogy a koraszülés előfordulása csökkenthető a terhesség alatt alkalmazott bizonyos hormonkezeléssel (progeszteron), a terhesség előtt és alatt szedett folsavkészítményekkel, vagy a terhesség alatt alkalmazott antibiotikumos kezeléssel. Például, nem lehet minden várandósnak antibiotikumot adni, viszont lehet és kell adni folsavat már a fogamzás előtt is, mert ez nem ártalmas. Antibiotikumot akkor szoktak adni várandósság alatt, ha a fenyegető koraszülés valamilyen jele - például a fokozott méhaktivitás - már észlelhető.

Nemzetközi együttműködéssel jelenleg hazánkban is folyik egy olyan kutatás, amely a koraszülések kockázati tényezőit próbálja feltárni egy adott régióban. Feltételezhető ugyanis, hogy a koraszülés számos kockázati tényezője közül egyik vagy másik tényező egy adott régióban halmozottan fordul elő.

A koraszülés megelőzése szívós szervezési munkát igényel. Ezen a téren például az iskolai oktatásnak van fontos szerepe. El kell terjeszteni a prekoncepcionális gondozást, ami azt jelenti, hogy a tervezett fogamzás előtt mérjük fel a terhesség szövődményeinek kockázatát, és adott esetekben történjen kezelés.

A koraszülöttek egészségügyi kihívásai

A koraszülöttek a megszületés pillanatától életesély-egyenlőtlenséggel indulnak el, hiszen döntően a koraszülések felelősek a születés körüli időszakban bekövetkező magzati megbetegedésekért és halálozásokért. Az 500 gramm alatti és körüli születési súlyúak túlélési aránya 70-80%.

Jellemző betegségek és hosszú távú kockázatok

A koraszülöttekben az éretlenségük következtében többféle jellegzetes betegség fejlődhet ki az élet első napjaiban és heteiben, és ez után is tartós rehabilitációra szorulhatnak. A koraszülés késői kockázata lehetnek az iskoláskorban észlelt, finomabb idegrendszeri zavarok, vagy a tanulási és beilleszkedési nehézségek. Felnőttkorban ezen kívül valóban gyakoribb a szív- és érrendszeri és az anyagcsere-betegségek előfordulása.

David Barker brit epidemiológus figyelt fel arra, hogy a kis súllyal született újszülöttek körében sokkal gyakrabban fordulnak elő bizonyos felnőttkori betegségek, mint a normál súllyal születettek között. Azóta számos országban történtek vizsgálatok ennek igazolására. A világra jött koraszülött szervei éretlenek.

• Magas vérnyomás és vesebetegségek: A vese fejlődésének az a jellegzetessége játszik szerepet, hogy a méhen belüli életben a vese működését biztosító vesetestecskék (nefronok) száma a megszületésig növekszik és így éri el a felnőttkorra jellemző többmilliós értéket. A méhen belüli növekedés során 100 gramm súlygyarapodás 80-100 ezer vesetestecske kialakulásával jár. Ha megszületik az újszülött, akkor ez a folyamat megáll.
• Időskori cukorbetegség: Ez a probléma a születés utáni, úgynevezett „behozó” súlygyarapodással függ össze: minél gyorsabban éri el az újszülött azt a súlyt, ami a vele egyidősekre jellemző, annál nagyobb a veszélye a felnőttkori cukorbetegség kialakulásának. Tulassay professzor és munkatársai derítettek fényt arra, hogy ezen gyermekek között a fiatalkori cukorbetegség gyakorisága is megnő, mivel náluk 15%-ban kimutathatóak azok az antitestek, amelyek a hasnyálmirigy hormontermelő szigetei ellen termelődnek.

A fenti problémák megelőzése a kiváltó okok miatt nagyon nehéz. Új vesetestecskéket természetesen nem tudunk adni a koraszülöttjeinknek, ezt talán majd őssejtekkel lehet befolyásolni. Az életmód azonban sokat befolyásol azon, hogy kialakulnak-e az említett betegségek, vagy sem.

Az ellátás kihívásai

A koraszülések vonatkozásában ma két feladatot kell egyszerre megoldani. Egyfelől a már világra jött kis súlyú újszülöttek ápolásához és gyógyításához biztosítani kell az emberi erőforrást és a technika adta lehetőségeket. Hazánkban jelenleg sincs megfelelő számú újszülöttgyógyász és koraszülött intenzív osztályon dolgozó szakképzett ápolónő. A koraszülöttek számára az az optimális, ha olyan intézetben születnek meg, ahol intenzív koraszülöttosztály (perinatális intenzív centrum) is van. A koraszülött számára ez nyújtja az optimális ellátást. Sajnos a budapesti régióban a koraszülöttek jelentős része nem ilyen helyen születik meg. Ebben szerepe van annak is, hogy a szülészeti ellátásban az elmúlt 4-5 évben a jól működő, progresszív ellátást nem ismerte el a finanszírozó.

Koraszülött babák szoptatása és táplálása

Koraszülött babát szoptatni nehezebb, mint egy időre született újszülöttet, mert a hetekkel a kiírás előtt született csöppségek még nagyon aluszékonyak, és nem tudnak eléggé hatékonyan szívni. Éppen ezért ebben az esetben sokkal nagyobb türelem kell a szoptatáshoz és nagyon fontos a rendszeres fejés is a tejtermelés fenntartásához (és a mell túltelítődésének elkerüléséhez). Emellett nagyon fontos a tisztasági szabályok betartása ilyen esetben: minden szoptatás és mellszívás után le kell mosni a mellet, tiszta törülközővel letörölni, rendszeresen cserélni a melltartóbetétet és naponta tiszta melltartót használni.

A koraszülött babák gyakrabban hasfájósak, érzékenyebbek az ételekre, ezért náluk fokozottan oda kell figyelni arra, hogy ne együnk olyasmit, ami az anyatejen keresztül hasfájást okozhat.

Magnézium és a koraszülés megelőzése

Jelentős szerep jut a magnéziumnak a szénhidrátok, a zsírok, a nukleinsavak és a fehérjék anyagcseréjében. Emellett részt vesz az energiatermelésben, oldja a simaizom-görcsöket, segít csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Egy felnőtt ember napi szükséglete 400 mg körüli, ám ennek töredékéhez jutunk csak hozzá. A fogantatás, a terhesség és a szülés során egyaránt fontos, hogy a megnövekedett magnézium-igényt megfelelően kielégítsük. A terhesség előtt, a baba tervezésekor már érdemes megnövelt mennyiségben bevinni a magnéziumot. Ez azt jelenti, hogy testsúlykilogrammonként 10 mg magnézium javasolt naponta. A terhesség 35. hetéig ez a mennyiség fedezi a megnövekedett igényt, ami a baba és a mama együttes szükséglete. Mivel azonban nem vagyunk egyformák, mindenkinek másra van szüksége. A legjobb a várandósság teljes ideje alatt egyeztetni a nőgyógyásszal a magnézium beviteli mennyiségéről.

Magnéziumhiány tünetei terhesség alatt

A terhesség alatt jelentkező alhasi görcsök, méhösszehúzódások már a korai szakaszban jelezhetik a magnézium hiányát. Mivel a magzat mindenképp feltölti a raktárait, az anyánál sokszor léphet fel magnéziumhiány. Az alhasban érzett keményedések nem fájdalmasak, de kellemetlenek lehetnek, a kismamának markánsabbak lehetnek a hangulatingadozásai, gyakrabban fájhat a feje.

Testünkben több mint 25 g magnézium található. Ez a mennyiség a csontokban, a szövetekben, a vérben és a sejtek közötti folyadékban raktározódik. Számos kutató felvetette, hogy a szülés során fellépő komplikációk, a gyermekágyi depresszió, illetve a koraszülés elkerülése érdekében, a terhes nők számára javasolt lenne a várandósság során a magnézium rendszeres fogyasztása.

Magnézium és a preeclampsia

Amennyiben a terhesség betöltött 20. hete után jelentkezik a magas vérnyomás, és ehhez társultan a vizeletben fehérje is megtalálható, akkor beszélhetünk preeclampsiáról. Súlyos esetben epilepsziához hasonlítható görcsöt okoz a terhes nőnél, amit eclampsiának nevezünk, de tüdővizenyőt, véralvadási zavarokat és lepényleválást is eredményezhet. Az orvosok többsége sok fekvéssel, pihenéssel próbálja csökkenteni a magas vérnyomást, de ha az továbbra is magas marad a szülésig, nagyon kevesen adnak intravénás magnéziumot a kismamának, annak ellenére, hogy számos kutató és klinikai orvos javasolja, hogy a terhes anyáknál végezzék el a vörösvérsejtek magnéziumtesztjét, vagy más néven EXA Tesztet, és mindemellett megemelt 300-600 mg/nap magnézium fogyasztását is ajánlják. Az intravénás magnézium-szulfátot már több mint 25 éve sikeresen alkalmazzák eclampsia kezelésére.

„Máriának nehéz dolga volt a szülés során. Túl sok kiló jött föl rá, fejfájásos tünetei voltak, és a bokája és a keze megdagadt. Emellett szorító fást érzett a fejében, és légzési nehézségekkel küzdött. Mikor a nyolcadik hónapban felkereste kezelőorvosát, magas volt a vérnyomása, reflexei hiperaktívak voltak, és a vizeletében magas volt a fehérjeszint: ezek mind a preeclampsia, vagyis a terhességi magas vérnyomás tünetei. A preeclampsia a terhességek 7%-ában jelentkezik, és a Preeclampsia Alapítvány szerint ez tehető felelőssé világszerte legalább évi 76000 gyermekágyi halálért.”

Természetes görcsoldó növények és egyéb módszerek

A hasi görcsök hátterében számos dolog állhat. Ám amíg nem tudjuk a pontos okot, nem ajánlott erős görcsoldó gyógyszerekhez nyúlni, azok ugyanis csak elnyomják a tünetet, de a kiváltó problémát nem szüntetik meg. Stressz, irritábilis bél szindróma (IBS), menstruáció, vírusfertőzés, ételérzékenység - csak néhány ok, amely felelős lehet hasi görcseinkért. A kellemetlen panaszok súlyossága széles skálán mozog, az viszont teljesen biztos, hogy még egy enyhébb verzió is jelentősen kihat a közérzetünkre, fizikai és lelki jóllétünkre, tartós vagy gyakori fennállás esetén pedig a hétköznapjainkra is.

Görcs esetén az emberek többsége ösztönösen összekuporodik, ez pedig nem véletlen: az oldalunkon fekve, térdeinket a hasunkhoz húzva egy olyan testhelyzetet veszünk fel, amely során a lehető legkevésbé feszülnek meg a hasizmok, így ez általában segít mérsékelni a panaszokat. Van azonban még néhány természetes megoldás, amelyet érdemes kipróbálni, mielőtt görcsoldó gyógyszerek után nyúlnánk.

Gyógynövények

A gyógynövények között szinte minden panaszunkra találhatunk megoldást, nincs ez másként a hasi görcsök esetén sem. Nem mindegy azonban, hogy milyen eredetű az enyhíteni kívánt tünet.

• Emésztési problémák: gyömbér, borsmenta, kömény. Ezek tea vagy akár vény nélkül kapható gyógyszerek formájában is hatékonyak lehetnek. Az IBS-sel küzdők számára például kifejezetten ajánlottak a borsmentaolajat tartalmazó készítmények.
• Stressz okozta görcsök: citromfű, kamilla.
• Menstruációs görcsök: cickafark, fehér fagyöngy, palástfű, levendula- és majoránnaolaj, málnalevéltea.

Bármilyen gyógynövény mellett is döntsünk, érdemes az alkalmazás megkezdése előtt kikérni háziorvosunk vagy gyógyszerészünk tanácsát. Különösen igaz ez várandósság és szoptatás idején, akkor ugyanis több gyógynövény is ellenjavallt. Az előírt napi mennyiséget pedig semmiképpen se lépjük túl.

Szilvalevelű bangita (Viburnum prunifolium)

A szilvalevelű bangita egy kisnövésű fa, amely Amerikában őshonos. Az észak-amerikai indiánok már ősidők óta használták ezt a növényt gyógyító célokra, kérgéből főzetet készítettek, amelyet görcsoldásra és gyulladásgátlásra használtak. Vizsgálatok igazolják, hogy a gyógynövény vérzéscsillapításra és fekélyek ellen is alkalmas. A szilvalevelű bangita nagyon jól alkalmazható a menstruáció során fellépő görcsös panaszokra, illetve a görcsök oldására. A gyógynövény mindezeken kívül csillapítja a fejfájást, enyhíti a lázat, illetve jó szolgálatot tesz ízületi és egyéb fájdalmak esetén. A szilvalevelű bangitából készült főzet meglehetősen kesernyés ízvilággal rendelkezik, ezért célszerű egy kevés mézzel megédesíteni. A gyógynövényt semmilyen formában nem tanácsos fogyasztani terhes hölgyeknek és szoptató kismamáknak, és azok is óvatosan bánjanak vele, akik valamilyen gyógyszert szednek.

Étrend és folyadékbevitel

Hasi görcsök esetén ajánlott odafigyelni arra is, hogy milyen ételeket fogyasztunk, egyes fogások ugyanis enyhíthetik panaszainkat, míg mások kifejezetten ronthatnak állapotunkon. A panaszok idején válasszunk inkább könnyedebb ételeket, például almát, főtt rizst vagy főtt burgonyát. Ezekkel szemben javasolt kerülni nehezen emészthető, zsíros, savas vagy puffasztó ételeket, mondjunk le továbbá a fűszeres és a székrekedést kiváltó fogásokról is néhány napig. Hasi görcsök esetén a folyadékbevitel is nagyon fontos, a bélrendszert irritáló, szénsavas, koffeines és alkoholos italokat azonban tegyük tiltólistára - legalább a görcsök elmúlásáig.

További házi praktikák

Hasi görcsök esetén hasznos lehet még, ha meleg vizes palackot vagy melegítő párnát helyezünk a hasunkra, de kipróbálhatjuk a levendulaolajas meleg fürdőt is. Sokaknak segít a panaszok enyhítésében, ha megmasszírozzák a hasukat, amelyhez akár majoránnaolajból házilag kikevert masszázsolajat is használhatunk. De vannak olyanok is, akik a testmozgásra esküsznek - természetesen ilyenkor ajánlott valamilyen kímélő mozgásformát választani, például jógát.

tags: #koraszules #termeszetes #gorcsoldo