A koraszülés egy olyan állapot, amikor a magzat a várandósság 24. és 37. hete között, azaz a betöltött 37. hét előtt megszületik. Az ennél korábban megszülető, élő magzat is koraszülöttként kezelendő, a határ valahol a 20-24. hét között van. A koraszülött babák nemcsak kisebbek, de a szervezetük is éretlenebb, mint a betöltött 37. hét után született újszülöttek esetében. Magyarországon a gyermekek 8-9%-a koraszülött, ami minden 10 újszülött közül egyet jelent.
A koraszülés definíciója és súlyossági fokozatai
Sokféle definíció ismert, de leegyszerűsítve a vetélés a terhesség befejeződése a 24. terhességi hét előtt, életjelenség nélkül, 500 gramm alatt. A koraszülés a 24-37. hét között, vagy a magzat súlya alapján (500 gramm fölött - 2500 gramm alatt) történő születés. Kortól és súlytól függetlenül szülésnek minősül minden esemény, ami után a magzat életjelenséget mutat.
A terhességet szülési időpont szempontjából 5 szakaszra oszthatjuk:
- 0-24 hét: vetélés
- 24-28 hét: extrém koraszülés
- 28-34 hét: koraszülés
- 34-37 hét: késői koraszülés
- 37 betöltött héttől: érett szülés
A koraszülöttséget súly szerint is csoportosítják:
- Extrém kis súlyú: 1000 gramm alatti
- Igen kis súlyú: 1500 gramm alatti
- Kis súlyú: 2500 gramm alatti
A koraszülés okai és rizikófaktorai
A koraszülés multietiológiás kórkép, azaz sok okkal magyarázható. Az esetek mintegy 50%-ában nincs azonosítható ok, a koraszülés spontán bekövetkezhet. Azonban számos rizikófaktor növeli a koraszülés kockázatát:
Életmódbeli tényezők
- Dohányzás, alkohol és drogfogyasztás: Megduplázza a koraszülés veszélyét.
- Túl fiatal vagy túl magas anyai életkor: Növeli a kockázatot.
- Stressz, lelki tényezők: Befolyásolhatják a magzat fejlődését és a koraszülés kockázatát.
- Táplálkozás és életmód: Alacsony halfogyasztás, kevés Omega 3 zsírbevitel, túl magas vagy túl alacsony BMI.
Kórtörténeti tényezők
- Korábbi koraszülés: Az ismétlődési kockázat akár 50% is lehet.
- Korábbi spontán vagy művi vetélés.
- Ikerterhesség: Növeli a koraszülés számát.
- Korábbi méhszájműtétek (konizáció): Rizikófaktor.
- Amniocentézisen átesettek.
Anyai egészségügyi állapotok
- Hüvely normál flórájának megváltozása: Váladékvizsgálattal időben felismerhető és gyógyítható.
- Fertőzések: Anyai felől bekövetkező fertőzések (nemi úton szerzett, hüvelyi vagy húgyúti fertőzések) fokozzák a koraszülés kockázatát.
- Anyai társbetegségek: Belgyógyászati és pszichiátriai betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, genetikai betegségek, PCOS (policisztás ovárium szindróma), metabolikus szindróma, endometriózis, irritábilis bél szindróma, myoma, fogágybetegség (parodontitis).
- Alacsony antimüllerian hormon szintek a terhesség előtt.
Terhességgel összefüggő állapotok
- Magzat fejlődési rendellenességei.
- Méhlepény-rendellenesség.
- Fokozott méhfalfeszülés.
- Terhességi toxémia (praeeclampsia).
Egyéb tényezők
- Rossz szociális helyzetű páciensek.
- Fiú magzatok esetén a koraszülés szám magasabb.
- Rassz: Cigányság és fekete afrikai páciensek veszélyeztetettebbek.
- IVF-en átesettek.
- Endokrin okok.
- Fogantatás időpontja: A májusban fogant babák nagyobb valószínűséggel korábban születnek.
A koraszülés előjelei és diagnosztizálása
A koraszülés spontán kezdődik, és ugyanúgy jelentkezik, mint a normál szülés. Az alábbi jelek esetén (amennyiben a 37. terhességi hét előtt fordulnak elő) koraszülésre kell gondolni:
- A méh rendszeres összehúzódása (fenyegető koraszülést jelent a rendszeres méhösszehúzódás, a 2 cm-nél nagyobb méhszájtágasság és a 80%-os méhszájelsimulás együttes előfordulása).
- A méhnyaknál található nyákdugó távozása.
- Magzatvízfolyás.
- Enyhe hüvelyi vérzés.
- Székelési, illetve vizelési inger.
- Tompa deréktáji, illetve medencefájdalom, amely a comb irányába kisugárzik.
Amennyiben a koraszülés jelei észlelhetők, azonnal orvoshoz kell fordulni! A mentő kiérkezéséig kerülni kell a fizikai terhelést.
Diagnosztikai vizsgálatok
Fenyegető koraszülés esetén a kórtörténet felvételét követően számos vizsgálatot rendelhetnek el:
- Fizikális vizsgálat: A koraszülés fizikálisan észlelhető jeleit vizsgálják.
- Laborvizsgálatok: Vérmintából különféle vizsgálatokat végeznek el, kiszűrve a terhességi toxémiát, illetve hormonális (FSH, Anti Müllerian, LH, Prolaktin, Ösztrogén, Progeszteron) és fertőzéses okokat (TORCH vizsgálat: Toxoplasma gondii, Rubeola vírus, Cytomegalovírus, Herpes Simplex vírus és Parvovírus B19).
- Vizeletvizsgálat.
- Hüvelyi vizsgálatok: A magzatburok állapotának és fertőzés lehetőségének megállapítására.
- Nőgyógyászati ultrahangvizsgálat: Hanghullámok segítségével felvételt készítenek a magzatról és a méhről. Különösen fontos a transzvaginális vagy hüvelyi ultrahangos méhszájmérés (cervix hosszmérés), amely rutinszerűen történik a 21. és 37. hetek között. A méhszájmérés során a cervix (zárt) hosszának mérése mellett az úgynevezett tölcséresedést (funneling) és annak mérhető paramétereit is leírják.
- Kardiotokográfia (CTG): A magzat pulzusának és a méh összehúzódásának papírszalagon történő rögzítése.
- Magzati fibronectin (fFN) meghatározása: A hüvelyváladékból vett minta elemzésével. A fibronectin a méhlepény és a terhes méh fala közötti "ragasztóanyag". Fenyegető koraszülés esetén kimutatható a hüvelyváladékban, koncentrációja emelkedik a súlyosság szerint. Negatív esetben megnyugtató és azt jelenti, hogy a következő 10 napban koraszülés nem várható, míg a pozitív eredmény megítélésénél több tényezőt is figyelembe kell venni (CRP, hüvelyi ultrahang, méhszáj státusz).
- Hysteroscopia (méhtükrözés): A méhüreg alaki rendellenességeinek és esetleges beágyazódást hátráltató strukturális elváltozások kimutatására.
A koraszülés kezelése és megelőzése
A koraszülés csökkentése érdekében tett lépések egy része sajnos tudományos elemzés után alkalmatlannak, bizonyos esetekben károsnak bizonyult. A rendelkezésre álló kezelési módok közül egyik sem a koraszülés okát, hanem annak tüneteit kezeli.
Kezelési lehetőségek fenyegető koraszülés esetén
- Gyógyszeres kezelés (tokolitikum): Célja a méhösszehúzódások csökkentése, valamint megszüntetése.
- Progeszteron pótlás: A progeszteron rendkívül fontos szerepet játszik a várandósság alatt, csökkenti a méh kontrakciós képességét. Injekciós kezelés (Prolutex, Proluton depot), szájon át vagy hüvelyi úton alkalmazható.
- Tüdőérlelés (IRDS profilaxis): Dexamethason vagy Bethamethason steroid injekcióval a magzati tüdő érettségét segítik elő. A profilaxis a 28. terhességi hét körül elővigyázatosságból elvégezhető, különösen a veszélyeztetett pácienseknél.
- Gyulladás ellenes kezelés, antibiotikus kezelés: Bacterialis vaginosis, B csoportú Streptococcus és aszimptómás bacteriuria szűrése és kezelése.
Megelőzési stratégiák
Kifejezett és tökéletes megelőzési mód még nem áll rendelkezésre a koraszülés megelőzésére. A legfontosabb a rendszeres várandósgondozás, ahol időben felismerhetők a rizikótényezők és a veszélyt jelentő állapotok.
- Életmódváltás: Dohányzás és alkoholfogyasztás abbahagyása, egészséges táplálkozás (rost dús táplálkozás, Bircher müzli, Omega 3 zsírsavak), megfelelő folyadékbevitel, fizikai terhelés és szexuális aktivitás csökkentése, pihenés.
- Cerclage (méhszájzáró műtét): A méhszáj sebészi "bevarrása". Hatékonysága nem egyértelmű, sőt bizonyos esetekben káros is lehet.
- Arabin pesszárium: Egy orvosi szilikon gyűrű, amivel a méhszájat meg lehet erősíteni, elkerülve a műtéti beavatkozást. Klinikai vizsgálatok szerint nem kevésbé hatékony, mint a cerclage.
- Társbetegségek kezelése: A cukorbetegség, magas vérnyomás és egyéb krónikus betegségek rendszeres kontrollvizsgálata és kezelése.
- Fertőzések megelőzése és kezelése: A hüvely normál flórájának fenntartása, nemi úton szerzett fertőzések elkerülése.
- Informált döntéshozatal: A koraszülésre hajlamos rizikócsoportok felismerése nagyon fontos, laborvizsgálatokkal és ultrahangvizsgálattal előre jelezhetők.
Kórházi ellátás és utógondozás
A fenyegető koraszülés esetén a kórházi ellátás megpróbálja az okokat tisztázni és kezelni, a fájásokat legalább 24 órára leállítani. Egy koraszülött babának az élete múlhat azon, hogy a koraszülés beindulását követően milyen gyors és hatékony ellátásban részesül. Ezért fontos, hogy a várandós olyan kiemelt szülészeti intézménybe (PIC/NIC) kerüljön, ahol van intenzív koraszülött osztály.
A koraszülött gyermekek a megszületést követően a neonatális intenzív centrumba (PIC/NIC) kerülnek, ahol keringésüket és légzésüket támogatják, fokozott lehűlés elleni védelemben (inkubátorban), állandó figyelem és szakorvosok folyamatos vizsgálatai mellett. A csecsemők csak megfelelő érettség és állapot, illetve biztos otthoni táplálhatóság esetén adhatóak haza a szüleiknek.
A hazaadáskori teendők között fejlődésneurológiai státuszvizsgálat, szemészeti és hallás-kontrollvizsgálat, valamint koponya UH képalkotó vizsgálat javasolt. A koraszülött gyermekeknél korrigált életkorral számolnak, ami a fejlődésneurológiai vizsgálat első és egyik legfontosabb lépése - 2 éves korig tartó korrekció a javasolt.
A koraszülés lehetséges szövődményei és a koraszülött gyermek gondozása
A koraszülés következtében az újszülöttek egy részénél maradandó károsodások alakulhatnak ki, mivel idő előtt, még bizonyos mértékben fejletlen állapotban jönnek a világra. Minél kisebb súllyal születik egy újszülött, annál rosszabbul tud alkalmazkodni a méhen kívüli élethez. A szervek telepeiben lévő szöveteknek érnie, differenciálódnia kell. Az egész szervezet összehangolt működéséhez legalább a 34. hetet el kell érnie egy magzatnak.
Rövid távú szövődmények
- Újszülöttkori légzési distressz szindróma (IRDS): A légutak fejletlen állapota miatt alakul ki.
- Fejletlen keringési rendszer, hőszabályozás, immunrendszer és anyagcsere: Megnehezíti az alkalmazkodást a méhen kívüli élethez.
Hosszabb távú szövődmények
- Idegrendszeri problémák: Agykárosodás miatti fogyatékosság (cerebral palsy).
- Látás-, illetve hallászavarok.
- Személyiség- és tanulási zavarok.
- Mozgáskoordinációs zavarok.
- Alkalmazkodási nehézségek.
- Szív- és érrendszeri megbetegedések.
- Jellegzetes arcvonások és fejforma: Az élet első hónapjaiban nem kellő mértékű csontosodás miatt.
A koraszülöttek az időre született társaikhoz képest lemaradásukat csak igen sokára (többnyire óvodás, iskolás korukra) hozzák be. Nagyon sok utókezelésre, rehabilitációra és fejlesztésre szorulnak.
Mire kell figyelni a szülőknek?
- Táplálási problémák: Az idő előtt születettek táplálékigénye eltérő, fokozottan figyeljenek arra, hogy minden alapvető táplálékalkotóból nagyobb mennyiséget kapjon az újszülött. Táplálási zavarok esetén érdemes szoptatási tanácsadót felkeresni.
- Légzésfigyelő monitor (apnoe alarm) használata: Kifejezetten javasolt, kiegészítve laikusoknak szóló újszülött-újraélesztési tanfolyammal.
- Légúti fertőzések: Fokozott érzékenység miatt fontos a mihamarabbi orvosi konzultáció.
- Rendszeres szemészeti vizsgálat: A szemészeti megbetegedések, kancsalság és a hályog kialakulásának kockázata miatt.
- Hallásszűrés és érzékszervek fejlődésének figyelése: Az akusztikus észlelés korai fejlesztése akkor igazán eredményes, ha minél korábban, 6 hónapos kor előtt felfedezik.
- Szájpad fejlődési rendellenességei: A különböző lélegeztetési módozatok befolyásolhatják a gyermek szájpad fejlődését. Gyanú esetén gyermekfogász szakorvoshoz kell fordulni.
- Anyai támogatás: A koraszülött gyermek gondozása komoly lelki megpróbáltatással jár, az anya-csecsemő kapcsolata is nehezített körülmények között bontakozik ki. Szakember segítségére vagy védőnői támogatásra lehet szükség.
Segítségnyújtás és utógondozás
A házi gyermekorvos/háziorvos a hazaadást követően a szülőktől megkapott Újszülött zárójelentésből, a kórházi és a területi védőnőtől értesül a koraszülöttel kapcsolatos további teendőkről. Gondozásba veszi a gyermeket, a betegrendelésen vagy az egészséges tanácsadások alkalmával tájékozódik a fejlődés menetéről és az esetleges szövődmények kialakulásáról.
A védőnő a kötelező szűrővizsgálatok, tanácsadások, családlátogatások során és a szülői kérdőív eredményeinek segítségével figyeli a kisded fejlődését. Amennyiben a koraszülött gyermeknél funkciókiesést, eltérő, megkésett fejlődést vagy fogyatékosságot gyanít, továbbirányítja a megfelelő szakemberhez.
A perinatális, neonatális intenzív centrumok a gyermekeket koraszülöttségükből adódó éretlenségük miatt bizonyos időközönként visszahívják utógondozásra. Ekkor a kötelező belgyógyászati vizsgálat mellett fejlődésneurológiai státuszfelmérést, labor- és egyéb vizsgálatokat is elvégeznek. A vizsgálatot többféle szakemberből álló team (gyermekneurológus, szemészorvos, konduktor vagy gyógypedagógus) végzi. 18 hónapos életkor alatt a szakellátó szakorvosok javaslata elegendő a korai fejlesztés megkezdéséhez a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál.
tags: #koraszules #ellen #kup