Kiskutyák táplálása és gondozása az első hetekben

Egy kiskutya életében kiemelkedő fontosságú dolog a helyes táplálás, hogy minél hosszabb és egészségesebb életet élhessen.

Az újszülött kutyák táplálása kulcsfontosságú az egészséges fejlődésükhöz. Az anyatej az újszülött kutyák számára ideális táplálék. Az újszülöttek általában 2-3 óránként szopnak. Fontos, hogy minden kölyök egyenlő hozzáférést kapjon az anyatejhez. Az anyatej mennyisége és minősége nagyban befolyásolja a kölykök növekedését.

Ha az anya nem tudja ellátni a kölyköket, speciális tápszerrel kell őket etetni 2-4 óránként, napi 24 órában. Tejpótló tápszer használata szükséges lehet, ha az anya nem termel elegendő tejet vagy elpusztul. Ilyenkor „egyszerű” tehéntejjel nem pótolható az anyakutya teje. Külön erre a célra előállított tejpótló tápszert kell beszerezni, ami kapható az állatgyógyászati termékeket árusító boltokban, állatorvosi rendelőkben. A házilag készített tápszernek is vannak receptjei, de mindig frissen kell elkészíteni és tárolni, legfeljebb 7 napig.

A kiskutyák mesterséges táplálása nem gyerekjáték, de nem is túl bonyolult feladat. Megfelelő tápszert kell beszereznünk, és a testhőmérsékletre melegített póttejet kis cumisüvegből adagolni a gyengébb kölyköknek, ha a többiek elnyomnák őket. Az is jó megoldás, ha a gyengébb kiskutyákat engedjük szopni előbb, és az erősebbeket csak ezután engedjük oda az emlőkhöz.

A kölykök etetési gyakorisága az életkorral változik. 3-4 hetes korban napi 4-6 alkalommal kell etetni őket. 6-8 hetes kortól napi 3-4 étkezés elegendő. Az adagok méretét a kutya fajtája és növekedési üteme határozza meg. Érdemes etetési naplót vezetni a mennyiségek és időpontok rögzítésére.

A szilárd táplálék bevezetését 3-4 hetes korban lehet elkezdeni. Eleinte pépes konzisztenciájú, könnyen emészthető ételeket kell adni. Az új ételeket fokozatosan, kis mennyiségben kell bevezetni. A víz folyamatos elérhetősége fontos.

Az anyakutyák viselkedése nagy változatosságot mutathat, akár ugyanazon fajtán belül is. Így például vannak olyan szukák, akik kifejezetten igénylik a törődést, a biztatást, a szeretetet ellés idején, és olyanok is lehetnek, amelyek inkább elvonulnak, sőt, a világra jövő picik közelébe sem szívesen engednek látogatókat.

A kutyakölykök megfelelő gondozása rendkívül fontos. Az ellést követő mintegy három hét során az anyakutya a feladat legnagyobb részét elvégzi, beleértve nemcsak a kicsik táplálását, de a tisztán tartásukat is. Azonban nem szabad mindent a "természetre bíznunk", hiszen sokszor szükség lehet emberi beavatkozásra.

Nagyon fontos arra is odafigyelni, hogy habár az ellés és szoptatás öröklött viselkedés a kutyamama esetében, ez nem jelenti azt, hogy semmi probléma nem adódhat közben. A kutya életének minden pillanatát az ember szabályozza és felügyeli bizonyos szempontból, és ez a felelősség az ellés idejére is szól. Tehát az ember kötelessége, hogy mind az anyakutya, mind pedig az utódok biztonságáról, egészségéről gondoskodjon.

Az ivarérettséget a szuka kutya általában 6-9 hónapos korában éri el, de tudjuk, hogy ez nem azonos a tenyészérettséggel, amit a második-harmadik tüzeléstől számítunk, amikor az állat a fajtájára jellemző testtömeget elérte. Tehát a harmadik, negyedik ivarzásnál, vagy ezután célszerű megfelelő partnert keresni a szukának.

A kutya jellegzetesen kétszer ivarzó állat, ez legtöbbször kora tavasszal és ősszel történik. A két ivarzás közötti intervallum nem mindig 6 hónap, lehet 4-5 hónap is, vagy akár egy év. Az átlagos előfordulást nézve a szuka nemi ciklusa kb. 7 hónap.

A tüzelésnél megfigyelhető ,,vércsepp” valójában ivarzási nyálka, és csak az úgynevezett előivarzás alatt figyelhető meg. Ez a hüvelyből ürülő váladék hígan folyó, barnásvörös színű. A szuka kutya gyakran nyugtalan, csökkenhet az étvágya, megduzzad a pérája, gyakoribb a vizeletürítés.

Az előivarzást követő tényleges ivarzás lényegében a termékeny időszak (a párosodási hajlam és fogamzóképesség) ideje. A korábban véres jellegű váladék a 10. nap körül „feltisztul”, ekkor van a tüszőrepedés, és ez az idő a legalkalmasabb a párosításra. A hüvelyváladék minőségére mindig legyünk figyelemmel, nemcsak ivarzó állatnál. Nagy mennyiségű, bűzös, gennyes váladékozásnál forduljunk állatorvoshoz.

A kutya tüzelését tehát figyelni kell, általában az első vércsepptől számítva 10-15. nap között van a fedeztetés optimális ideje. Ha nem tudjuk pontosan mikor kezdődött a véres váladékozás, kérjünk állatorvosi segítséget. Egy egyszerű hüvelykenet-vizsgálattal vagy hormonszint meghatározással megállapítható a pároztatás optimális ideje.

A vemhesség első felében jellemző az étvágy megváltozása, a has körmérete láthatóan az 5. hét után kezd növekedni. A has alakja alul szélesedik, mélyül, sok magzat esetén a horpasz is telítődik. Kevés magzat esetén azonban előfordulhat, hogy semmilyen tünetet nem észlel a tulajdonos.

Álvemhesség esetén gyakran az előzőekhez hasonló jelenségekről számol be a tulajdonos, a legtöbb álvemhes szuka tejtermelése is megindul. Az álvemhesség nagyon gyakori és kezelhető tünetcsoport, nem tekintjük betegségnek, viszont rövid idő alatt túltáplálhatjuk kutyánkat.

Kistestű állatoknál a fogamzás utáni 18-20. naptól kezdve - gyakorlott vizsgáló részéről - kitapintható a méh ampullázottsága, illetve 3-4 hetes vemhes szukát vizsgálhatunk ultrahanggal is.

A vemhes kutya táplálásánál és tartásánál két dologra kell leginkább figyelnünk. A kíméletes és rendszeres mozgatásra, és az észszerű táplálásra.

A vemhesség első felében a szuka energiaszükséglete alig emelkedik az életfenntartó igény fölé, a 4. héttől kezdve fokozatosan emelkedik. Az 5. és 6. héten a bevitelt 10-20%-kal emeljük, majd a 6., 7., 8. és 9. héten további 10-20%-kal.

A vemhesség utolsó harmadában növeljük az etetések számát, ha megoldható akár 4-5 részre osszuk el a napi adagot. A méh a zsigerekre és a rekeszre jelentős nyomást fejt ki, ezáltal a légzés és az állat mozgása nehezebbé válik. Ezért nem hajlandó az előrehaladottan vemhes állat lépcsőn lefelé menni.

A magzatépítés, az emlők kifejlődése és a placentáris gyarapodás túlnyomóan a vemhesség utolsó 2-4 hetére esik. A szuka testtömege a vemhesség végére kb. 15-20%-kal növekszik.

A szoptatós szuka energiaszükséglete jelentősen megnövekedik, hiszen az anyatejjel nagy mennyiségű fehérjét, zsírt, ásványi anyagot választ ki. Ennek pótlásáról gondoskodni kell. Ami a táplálék mennyiségét illeti, az állat ilyenkor körülbelül kétszer, háromszor annyit eszik, mint a vemhesség előtt.

Arra azonban ügyeljünk, hogy ne adjunk a szukának túlzottan nagy adagokat, illetve székrekedést előidéző táplálékot. Ezzel ugyanis könnyen előidézhetjük a hasfal és a hasizmok renyhülését, aminek az a következménye, hogy a has nem nyeri vissza eredeti rugalmasságát, hanem petyhüdt, lelógó marad. A szuka napi ételmennyiségét éppen ezért osszuk fel legalább 3-4 részre, és úgy kínáljuk neki.

A tejképződésre serkentően hat a tejbe áztatott zabpehely, amihez foszforsavas meszet is adhatunk. Ezenkívül dara- és liszt-, valamint húslevessel etethetjük a szoptatós szukát, amelybe apró húsdarabokat vágunk. 3-4 nap után ezt a diétás kosztot "masszívabb", fehérjedús ételek válthatják fel.

A születés utáni első időszakban egyébként a kiskutyák egyetlen tápláléka az anyatej, amely tartalmazza az apróságok fejlődéséhez, gyarapodásához szükséges összes elengedhetetlen tápanyagot. Ahhoz, hogy elegendő teje legyen az anyakutyának, megfelelő mennyiségű állati fehérjét, zsírokat, szénhidrátot, vitaminokat és ásványi adagokat kell kapnia.

A kölyköket 40-45 napos korban kell elválasztani az anyjuktól. A szopós kölykök kiegészítő táplálásának jelentőségét sajnos gyakran még ma sem értékelik kellően a tenyésztők. Egyes szakkönyvek szerint kisebb alomszám esetében (4-6 tagú alom) a 12-14. naptól, nagyobb számú alomnál (8-10 kiskutya) a megszületés utáni 7. naptól kiegészítő táplálékkal kell ellátni a kiskutyákat.

A szuka kutyát, ha már vemhes véleményem szerint nem ajánlatos vakcinázni, bár az oltóanyag-gyártók ajánlása szerint olthatók a vemhes kutyák, ún. legyengített (attenuált) vakcinákkal is. Én azt szoktam tanácsolni, hogy a tervezett vemhesítés, és még a tüzelés előtt oltassuk be a kutyát a fertőző betegségek elleni kombinált oltással. Ha esetleg az fordul elő, hogy a szuka teljesen oltatlan, akkor a vemhesség alatt legfeljebb elölt (inaktivált) kórokozót tartalmazó oltást javaslok.

A parazitamentesítés szintén fontos tüzelés előtt, illetve a vemhesség alatt egyszer adunk széles spektrumú féreghajtó tablettát. Ha valamely betegség esetén egyéb készítmény adása indokolt, az állatorvos kiválasztja az erre leginkább alkalmas gyógyszert, hiszen a méhlepényen át ezek az anyagok átjuthatnak a magzat szervezetébe.

Kutyáknál a vemhesség 8-30. napja tekinthető kritikusnak, ekkor fejlődnek és differenciálódnak az egyes szervek, a legtöbb fejlődési rendellenesség ebben az időszakban alakul ki. A tulajdonosoknak feltétlenül vigyázni kell a különböző növényvédő szerek használatával, főleg ha azok ún. szerves foszforsavésztert tartalmaznak.

Az ellés lehetőleg zárt helyen történjen, kertben lévő kutyánál is célszerű elkeríteni egy védett területet, amelynél lényeges, hogy könnyen tudjuk majd tisztán tartani, és már az ellés előtt odaszoktassuk a szukát.

A kutyaház nem mindig a legjobb erre a célra, gyakran túl kicsi, és ha nem leemelhető a teteje, nehéz lesz hozzáférni az anyaállathoz és a kölykökhöz. Erre a célra a tenyésztők, ún. elletőládát szoktak készíttetni. Ez egy akkora láda, amelyben az anyakutya oldalt fekve kényelmesen elfér, és marad hely a kölyköknek is. Belül egy kb. 10 cm-es peremet alakítanak ki végig körben, amely megakadályozza, hogy a szuka ráfeküdjön a kicsikre. Praktikus, ha a „bejárati” oldal levehető, így a szuka beszoktatásánál ezt az oldalt levéve hagyhatjuk.

A kutya alá ne tegyünk szőnyeget vagy pokrócot, mert a váladékoktól átitatódik, és az emlő bőrének gyulladását okozhatja, nyáron a légylárvák ideális megtelepedési helye. A különböző ruhadarabok alá a kölykök könnyen alábújnak, és az anyakutya agyonnyomhatja őket.

A közeledő ellésnek számos jele van. Az emlőtelepek duzzadtak, a tejszekréció megindul, az állat „vackol”. A hasfal ellazul, jellegzetesen leereszkedik, a hüvelyváladék nyúlós, szürke.

Mindig mérjük a szuka hőmérsékletét. A vemhesség 56-57. napjától a végbélben mért hőmérséklet elkezd süllyedni a normális 38-39˚C fok körüli értékről 37-37,5˚C fokig. A 62-63. napon rendszerint elkezd a hőmérséklet emelkedni, és ennél a felszálló ágnál kezd el általában elleni a kutya. Ez a megállapítás természetesen nem törvényszerű, és feltételezi, hogy a tulajdonos rendszeresen méri (végbélben) a kutya hőjét.

Arra figyelni kell: ha a hőmérséklet 39˚C fokig vagy e fölé emelkedik, forduljunk állatorvoshoz.

A megnyílási szakaszban tágul a szülőút, ez kb. 7-10 órát vesz igénybe, a pérarésben kevés nyálka megjelenhet. Az állat nyugtalan, és az időnkénti, még rendszertelen méhösszehúzódások miatt fájdalmat jelez. Erős lihegés, a padló kaparása, híg bélsár ürítése, hányás jelentkezhet.

A kitolási fázisban az intenzívebb tolófájások rendszeres időközönként jelentkeznek. Kb. 10-40 percenként követik egymást a születendő kölykök, 3-4 kölyök után ez az időintervallum nőhet, illetve előfordulhat, hogy másnap születik meg az utolsó kölyök.

A kölykök gyakran születnek burokban, ha a tolófájások intenzívek. Ilyenkor az anyakutya eltépi a burkot, elrágja a köldökzsinórt, és a méhlepényt rendszerint megeszi, amely ösztönös tevékenység. Ha nem burokban születik a kölyök, utána jön a méhlepény, ezt ellenőrizzük, és túl nagy magzatszám ne engedjük megenni az összes méhlepényt. Ha túl sok placentát eszik az anyakutya, az bélhurutot okoz, és csökkenti a tejszekréciót.

Ha a köldökzsinór elszakad, és a magzatot nem követik a magzatburkok, a bent maradó köldökzsinórt enyhén meghúzhatjuk, és az anya hasát elölről-hátra masszáljuk.

Ha az anyaállat nem mutat hajlandóságot a burok feltépésére, illetve a köldökzsinór elrágására, segítenünk kell. Először ellő állat ugyanis gyakran csak nyalogatja a burkot, de nem tépi fel a fogaival. A köldökzsinórt ne vágjuk el ollóval, hanem vagy tegyünk rá egy érfogót, ha ez nincs, inkább próbáljuk elmorzsolni, esetleg lekötni a hasfaltól 5-10 cm -re.

Ha az anya nem tépi fel a burkot, ne késlekedjünk, mert megfulladhat a kölyök. Ezután töröljük mi a kiskutyát szárazra, kíméletesen dörzsöljük a mellkasát, hasát. Alaposan vizsgáljuk meg a szájüreget, az abban lévő váladékot töröljük ki.

Nagyon óvatosan és a nyak rögzítésével meglóbálhatjuk a kölyköt, ezt csak úgy végezzük, ha előtte valaki megmutatta. Az újszülött oxigénhiánya és fulladása különösen elhúzódó ellés esetén nagyon gyakori. Ilyenkor a magzatvíz belélegzése fulladáshoz vezethet.

A farfekvést nem tekintjük rendellenesnek, de tapasztalatok szerint ilyenkor gyakrabban lép fel oxigénhiány. Az ilyen állatok születésénél a szülőúton való áthaladás közben a köldökzsinór idő előtt elszorul, elszakadhat, a magzat légzőmozgásokba kezd, és magzatvíz kerülhet a tüdejébe. Ilyenkor tehát célszerű enyhe húzással a magzat világrajövetelét segíteni.

Vigyázzunk, a magzat végtagját erősen soha ne húzzuk, óvatosan a fejét vagy a bőrét próbáljuk húzni. A kölyköt kíméletesen lóbálva, ahogy korábban említettük, a nyakát és a gerincét egyik ujjunkkal rögzítve próbáljuk életre kelteni, a száját gyakran áttörölve, mellkasát óvatosan dörzsölve. Egészen reménytelennek tűnő esetekben is sokszor sikerül a kölyköt életre kelteni. Addig mindenképpen érdemes próbálkozni ameddig szívverést érzünk.

Szülés közben még ideiglenesen sem ajánlatos az anyától elvenni a kölyköket, zavarhatja az ellést, és a kölykök visszafogadása sem mindig problémamentes. Ezen felül a kölykök a megszületésük után ösztönszerűen a tejmirigyet keresik és szopni kezdenek. A tejleadás leghatékonyabb stimulátorai maguk a kölykök, ezért célszerű az emlőhöz segíteni őket, előtte kis tejet préseljünk ki, és tegyük a kiskutya szájába a csecsbimbót. Valószínű ezután már el sem mozdítható onnan, de van, amelyikkel türelmesebbnek kell lennünk.

Az utószakaszban a méh gyorsan összehúzódik, az anya megnyugszik, tisztítja magát. Ilyenkor még távozhatnak magzatburkok, magzatvíz és véres váladék. Látjuk, hogy számos ponton szükség lehet a tulajdonos vagy az állatorvos segítségére, annak ellenére, hogy a húsevők medencealakulása kedvező.

Megjegyezzük azonban, hogy egyes fajták az anatómiai felépítésükből adódóan alkalmatlanok az önálló ellésre. Az ilyen kutyafajtát tartó tenyésztőknek mi úgy emlegetjük, hogy bérletük van az állatorvosukhoz, hiszen angol bulldog, francia bulldog és még számos kutyafajta esetén szinte minden esetben császármetszésre kerül sor.

Az ellés utáni időszakban a szuka méhe morfológiailag és szövettanilag visszaalakul, amely kb. 3 hónapot vesz igénybe. Ez az ún. involúció. Az ellés után az anyaállatnál mérsékelt testhőmérséklet-emelkedést tapasztalhatunk, ez egy héten belül normális értékre tér vissza.

A magzatvíz, szétesett szövetek és vér összekeveredéséből álló váladék zöldes színű, szagtalan és az első napokban nagy mennyiségben ürül. Néhány nap után ez a váladék sötétebb színű, barnás-vörös jellegű, majd nyálkás, nyúlós. Az ilyen jellegű váladékozás tehát természetes.

A szoptatásnál figyeljük meg ki a leggyengébb a „csapatban”, és próbáljuk őt a leghátsó emlőhöz segíteni, vagy ha a „jóllakottak” alszanak, tegyük őt külön emlőre. A hátsó hasi emlőtelepekből rendszerint több tej nyerhető. Az első néhány héten olyan intenzív a kiskutyák növekedése, hogy a keveset szopó állatot könnyű észrevenni.

A kiskutyák számára gyakorlatilag pótolhatatlan az ún. föcstej, amely olyan ellenanyagokban gazdag tej, ami az ellés után három napig ürül. A szuka kutya teje egyébként igen energiadús, magas fehérje- és zsírtartalmú, ezekből az anyagokból a kétszeresét tartalmazza, mint a tehéntej.

Ha a kölyköket mesterségesen kell valamilyen oknál fogva felnevelni, mindenképpen kérjük szakember segítségét. Részletesen erre nem térünk ki, de ilyenkor „egyszerű” tehéntejjel nem pótolható az anyakutya teje.

Az én véleményem, hogy a vemhes kutyának főzzünk, és a napi egy etetésnél adjunk tápot, de az legyen koncentrált, jó minőségű. Külön kalciumkiegészítést pedig semmiképpen sem, különösen az utolsó hetekben.

Mit főzzünk a kutyának? Bármilyen húst főzhetünk, akár belsőséget is, de csakis főve! Kaphat rizst, tésztát és krumplit is a híresztelésekkel ellentétben. Nagyon értékes aminosav-összetételű fehérje a túró, heti 2-3 alkalommal pedig adhatunk főtt tojást. Kínáljuk meg hetente egyszer szardíniával, olajával együtt. Csontot, ha lehet, nagyon keveset adjunk, a vemhesség félidejéig alaposan megfőtt farhátat adhatunk, egyéb csontot én nem ajánlok. Ezen kívül megfelelő tejterméket és zöldséget is kaphat, de eleségének 50-80%-a húsból álljon.

Az én véleményem, hogy a vemhes kutyának főzzünk, és a napi egy etetésnél adjunk tápot, de az legyen koncentrált, jó minőségű. Külön kalciumkiegészítést pedig semmiképpen sem, különösen az utolsó hetekben.

Mit főzzünk a kutyának? Bármilyen húst főzhetünk, akár belsőséget is, de csakis főve! Kaphat rizst, tésztát és krumplit is a híresztelésekkel ellentétben. Nagyon értékes aminosav-összetételű fehérje a túró, heti 2-3 alkalommal pedig adhatunk főtt tojást. Kínáljuk meg hetente egyszer szardíniával, olajával együtt. Csontot, ha lehet, nagyon keveset adjunk, a vemhesség félidejéig alaposan megfőtt farhátat adhatunk, egyéb csontot én nem ajánlok. Ezen kívül megfelelő tejterméket és zöldséget is kaphat, de eleségének 50-80%-a húsból álljon.

A nemi érettséget (ivarérettséget) az első tüzelés jelzi, nagytestű fajtáknál gyakran később, kisebb testűekben pedig hamarabb jelentkezik.

A megfelelő kan kutya kiválasztására most ne térjünk ki, ez ízlésünktől és kutyánk tenyészértékétől függ. És még egy dolog:Ne feledkezzünk meg a mi kutyánk ízléséről sem, ugyanis egyes szukák minden különösebb ok nélkül egyszerűen nem kedvelik a számukra kiválasztottat. Ők ugyanis szívesebben vágynak (főleg a fajtatiszta állatok) a kerítést kiszaggató, legkeverékebb, kosztól összeragadt szőrű, mocskos udvarlók után.

Egy lehetőség az, hogy ha már megtörtént a baj, akkor felelősséget vállalunk a helyzetért és gondoskodunk a megszülető kiskutyákról. Ez azonban nemcsak azt jelenti, hogy gondos és szerető gazdát keresünk az összes kölyöknek, hanem általában az első tulajdonosra hárul számos egészségügyi teendő is (féreghajtás 2 hetes kortól, védőoltás, chipezés).

Mi állatorvosok a párzás után 0-46 napon belül tudunk segíteni gyógyszeresen.

A vemhesség kezdetét, „hivatalosan” a tüszőrepedéstől számítjuk. Ha ennek idejét pontosan ismerjük (ismernénk), akkor a vemhesség időtartama 63 nap. Több szempontból nehéz előre jelezni a pontos időpontot, hiszen akár a 70. napon is történhet az ellés, ha a tüszőrepedés 2-3 nappal a párosodás után történt. Egy magzat esetén, szintén meghosszabbodhat a vemhesség, akár 5-7 nappal.

A kiskutyák születése után nagyjából 5 perccel esedékes a placenta megszülése, amit a szuka a magzatburkokkal együtt megeszik. Ez nem csak azt a célt szolgálja, hogy az ellőláda kitisztuljon, hanem hormonális támogatást nyújt a tejtermelésnél.

Az is előfordulhat, hogy az első 2-3 kölyök rögtön egymás után születik meg és a többi, vagy az utolsó csak később. A tehetetlen kiskutyák légzését támogatván, az anyakutya tisztára nyalja a kölyköket.

Az ellésnek akkor van vége, ha az összes kölyök megszületett. Amíg az embereknek a szülésnél szükség van egy bába vagy egy orvos támogatására, addig a kutyáknál más a helyzet. Nekik ugyanis alapvetően nincs szükségük segítségre az ellésnél. Ezért az a legjobb, ha a kitolási fázisban békén hagyjuk a szukát és csak szükség esetén avatkozunk be.

Segítségre akkor lehet szükség, ha a kiskutyák gyorsan, egymást követve érkeznek és a szuka még csak az első kölykök burkával és a placenta elfogyasztásával van elfoglalva. Ebben az esetben a tenyésztő feladata, hogy a később érkező kölyköket egy papírtörlő segítségével a magzatburoktól megszabadítsa és elvágja a magzatzsinórt. Így megelőzhető az, hogy a kiskutyák magzatvizet lélegezzenek be.

Érdemes megszámolni, hogy hány kiskutya született. Ezáltal megbizonyosodhat arról, hogy az összes kiskutya világra jött e.

A kutya fialás mellett párhuzamosan automatikusan megindul a tej is. A tejtermelés mennyisége a kölykök számától és étvágyuktól függ, így a szuka minden kölyköt kellően el tud látni tejjel. Kulcsfontosságú a kölykök megfelelő fejlődése érdekében az előtej, más néven kolosztrum. Az előtej magas antitest tartalmú, ami megvédi a kölyköket a betegségektől.

Habár az újszülött kölykök teljes mértékben rá vannak utalva az anyjukra, az emlőket szerencsére maguktól megtalálják. A szuka és a kölykök közötti szoros kapcsolat elengedhetetlen és létfontosságú a születést követő első pár órában, napban. Nem csak az értékes anyatej miatt, hanem fontos szerepet játszik további testfunkciók aktivizálódásában is.

Az anya testhőmérséklete gondoskodik azért, hogy a kicsinyek ne hűljenek ki, hiszen a kiskutyák szervezete még nem tudja önállóan szabályozni a testhőmérsékletet. Azzal, hogy nyalogatással tisztítja a kölykök fenekét, kiváltja a reflexszerű vizelet- és székletürítést.

A kiskutyák fő tevékenységei az első napokban és hetekben az alvás és az ivás, amit gyakran szinkronban végeznek. Az értékes anyatejnek köszönhetően kiskutyák minden szükséges tápanyagot megkapnak, ahhoz, hogy a súlygyarapodás megfelelő legyen.

Ahhoz, hogy étvágyukat csillapítani tudják, a kiskutyák az első hétben naponta 12-20 alkalommal szopnak. Az első hetet követően fokozatosan megritkul az étkezések gyakorisága. A negyedik hétig azonban még mindig naponta legalább nyolc alkalommal keresik fel a szuka emlőit. Csak az 5-6. héttől hagy alább az étvágyuk és megelégszenek napi öt étkezéssel. Általában eddig tart ki az anyakutya teje is.

Ahhoz, hogy biztos legyen abban, hogy a kölykök a megfelelő mértékben gyarapodnak, naponta meg kell mérnie a súlyukat. A kölykök már a tízedik napra megduplázzák születési súlyukat.

A szuka tejmennyiségétől és a kölykök gyarapodásától függ, hogy mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást. A tenyésztők általában a 3. és a 6. hét között kezdik meg a szilárd táplálék bevezetését. Ha bizonytalan, a negyedik hét körül konzultáljon állatorvosával a hozzátáplálást illetőleg.

A hozzátáplálás első eleme lehet az úgynevezett kölyöktej vagy a házilag készített keverék vízből és száraz kölyöktápból. Ebből először célszerű egy kis mennyiséget a kiskutya tappancsára vagy pofájára önteni és csak ezután megkezdeni az etetést. Így a kölykök a 8. és 10. napra már ismerik az ételt.

Az anyakutya etetése az ellést követő hetekben nagy befolyással van az anyatej minőségére és ezzel a kölykök egészségére. A tejtermeléshez szüksége van jelentős mennyiségű fehérjére és kálciumra. A szuka energiaszükséglete a normális érték 325%-ra emelkedik. Ezért szüksége lehet hozzáadott ásványi táplálék kiegészítőkre. Rendkívül fontos a tápanyagok helyes aránya. Tanácsos tehát ebben a kimerítő időszakban a szuka alapos figyelemmel tartása.

Annak ellenére, hogy az anyatermészet nagyon jó feltételeket teremtett a kutyák komplikációmentes elléséhez, nem minden esetben zavartalan a születés és a szoptatás időszaka. A császármetszést különböző komplikációk tehetik indokolttá, ilyen például az, ha a szuka nem nyom, szülőcsatorna problémák (szűk vagina vagy túl nagyméretű kölykök), nem megfelelő tágulás vagy testileg rendellenes formájú kölykök (pl. torz).

A fenti esetek mindegyikében kérjen orvosi segítséget, aki ultrahang vagy röntgen segítségével megállapítja a császármetszés szükségességét. Ez a beavatkozás életmentő lehet mind a kölykök, mind pedig a szuka számára.

Kutyáknál nem ajánlottak a szülést megindító gyógyszerek, mint pl. oxitocin. Megeshet, hogy az ellést követően az anyai ösztönök elmaradnak. Ez előfordulhat, ha császármetszésnél a kutya érzéstelenítőt kap, vagy túlságosan fél, vagy esetleg nincs megelégedve az ellőládával.

A magzatburkot egy papírtörlő segítségével eltávolíthatjuk, a kölyköket pedig az emlőkhöz helyezhetjük. Annak ellenére, hogy sok probléma és komplikáció léphet fel, a legtöbb kutya fialás gond nélkül folyik le. Őrizze meg tehát a - körülményekhez képest - nyugalmát és bízzon a természetben és kutyája ösztöneiben!

Most, hogy már ismeri a kutya ellés különböző szakaszait és az esetleges nehézségeket, tudja, hogy mikor kell békén hagynia vagy éppen segíteni kutyáját és azt is tudni fogja, hogyha orvosi segítségre van szüksége.

A kiskutya etetése életkor szerint - Áttekintő táblázat:

A jutalomfalatok ne haladják meg a napi kalóriabevitel 10%-át! (Ne jutival lakjon jól a kiskutya)

A 7 leggyakoribb hiba, amit a gazdik elkövetnek:

• Túl sok jutalomfalatot adnak → elhízás, válogatás
• Hirtelen váltanak tápot → hasmenés, hányás, étvágytalanság
• Emberi ételt adnak → mérgezés, gyomor-, bélpanaszok, hasnyálmirigygyulladás
• Nem a korának megfelelő táppal etetik a kutyust → hiánybetegségek, csökkent vitaminbevitel
• “Szemre” adagolás → túl sok vagy kevés
• Kevés mozgás → elhízás, unalom
• Nem biztosítanak mindig friss vizet → kiszáradás veszélye!
• Egyéb étrendkiegészítő adása pluszban, pl.: kalcium → csak ha állatorvos előírja!

Gyakori kérdések:

• Mit ehet egy 6-8 hetes kiskutya? Beáztatott starter táp, apránként, naponta 4-5x.
• Meddig kell junior tápot enni egy kölyökkutyának? Általában 12 hónapos korig, nagytestűeknél 15-18 hónapig.
• Hogyan váltsak tápot? Legalább 5-7 napos fokozatos átvezetés: 25-50-75-100% új táp arányában.
• Milyen emberi ételt adhatok? Főtt rizs, natúr csirkehús, főtt répa - só, hagyma, csont nélkül!, esetleg sajtot, virslit. Gyümölcsöt, zöldséget (kivéve: szőlő, hagyma, avokádó, burgonya)

“A jól táplált kiskutya boldogabb, aktívabb és egészségesebb.”

tags: #kiskutyak #anyatej #potlasa