Megnövekedett agyi aktivitás kisbabáknál: Fejlődés és látássérülés

A baba agyának leggyorsabb fejlődési időszaka a terhesség félidejében kezdődik, és valamikor a második és harmadik születésnap között ér véget. Az újszülött agyában majdnem az összes idegsejt megtalálható, amit valaha használni fog, számuk körülbelül 100 milliárd. Az első évben az idegsejtek milliárdnyi szinapszist hoznak létre, összekapcsolódnak egymással, alig 12 hónap elteltével a baba agyának mérete pedig megduplázódik.

Az agyfejlődés és a szinapszisok kialakulásának folyamata

A leggyorsabb fejlődési szakaszban másodpercenként akár kétmillió új szinapszis keletkezik. A kutatók megfigyelték, hogy az agyi aktivitás a frontális kéreg felső részén is szignifikánsan megnőtt. Ez az agyterület összetettebb kognitív készségeket szabályoz, például a rövid távú memóriát. A hároméves agya például kétszer olyan aktív, mint egy felnőtté: még nem tudja eldönteni, az információk közül mi lényeges és mi nem, ezért sokkal többet dolgozik.

Agyi eredetű látássérülés (CVI)

Mivel az agy több, mint 40%-a valamilyen formában részt vesz a látási funkciók megfelelő kivitelezésében, a látásért felelős bármely agyi terület károsodása jelentős következményekkel járhat a vizuális információk észlelése és feldolgozása terén. Az agyi eredetű látássérülés kifejezése alatt olyan látáskárosodást értünk, amely a vizuális funkciók működtetéséért felelős valamely agyi terület károsodása következtében jön létre.

Hogyan látja egy kisgyerek a válás után a szüleit?

Kialakulásának okai és tünetei

A sérülés leggyakoribb okai csecsemő- és kisgyermekkorban az oxigénhiányos állapotok, az agyfejlődési anomáliák, a központi idegrendszeri fertőzések, valamint a traumás agyi sérülések. Az agyi eredetű látássérülés egyértelmű felismerését nehezíti, amennyiben a gyermeknél megkésett vizuális fejlődés, autizmus spektrum zavar vagy súlyos intellektuális képességzavar áll fenn.

Gyanúra okot adó jelek:

  • Nehézség az új vizuális ingerek észlelésében, feldolgozásában.
  • A zsúfolt vizuális környezet zavaró hatása.
  • A mozgásban lévő tárgyak jobban felkeltik a gyermek vizuális érdeklődését.
  • A vizuális válaszok késleltettek vagy lassúak.
  • Fénykereső vizuális magatartás vagy fényérzékenység.
Tünetcsoport Jellemző megnyilvánulás
Vizuális magatartás Céltalan fénybe tekintés, lassú tekintetváltás.
Térbeli tájékozódás Mellényúlás, mélységérzékelési nehézségek.
Fizikai válaszok Gyors fáradtság vizuális ingerek hatására.

A fejlesztés lehetőségei

A vizuális funkciók teljes javulásáról általában nem beszélhetünk, de a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az idejében megkezdett és rendszeres intervenció jelentős funkcionális javulásokat eredményezhet. A habilitációnak minden esetben az adott gyermek igényeire szabottan kell megkezdődnie, és következetes módon felépülnie, a fokozatosság elvének figyelembevételével.

Korai fejlesztési gyakorlatok és eszközök

Szülőként is jelentős a szerepünk abban, hogy a gyermek vizuális funkciói fejlődjenek. Kezdetben arra törekszünk, hogy felkeltsük a gyermek vizuális érdeklődését, figyelmét a környezetében lévő tárgyak iránt. Használjunk élénk és egyszínű tárgyakat, biztosítsunk elegendő időt a vizuális válaszokra, és csökkentsük a környezeti komplexitást, zárjuk ki a zavaró hangforrásokat.

A mozgás nemcsak az izmainkat edzi, hanem az idegrendszert is erősíti. A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok, a figyelem elégtelensége vagy hiánya, fokozott ingerlékenység számos tünet utalhat arra, hogy a baba különös figyelmet, ellátást, segítséget kell, hogy kapjon. Az összetett fejlesztés eredményeként jelentősen javíthatóak a később várható funkciók, az életminőség pozitív irányba mozdul el.

tags: #kisbaba #agyi #tevekenysege #megnott