A gyermekek futásának és fizikai aktivitásának jótékony hatásai

Számos kutatás támasztja alá, hogy a gyermekek és serdülők elegendő mennyiségű, vagy azt meghaladó fizikai aktivitása jótékony hatással van az egészségre. A legújabb tudományos eredmények megerősítik, hogy a fokozott fizikai aktivitás javítja a keringési és a légzőrendszer működését, valamint erősíti a gyermekek és serdülők csont- és izomrendszerét. A rendszeres, nagyrészt aerob fizikai aktivitás pedig bizonyítottan pozitívan hat a keringési és metabolikus rendszerre, javul a vérnyomás, a lipidprofil, a glükózkontroll és az inzulinrezisztencia. A WHO tanulmányában bemutatott három átfogó, nagymintás vizsgálat is igazolja a különböző mozgásos intervenciók pozitív hatását a kardio-metabolikus egészség tényezők szempontjából.

Közepes bizonyossággal állítható, hogy a nagyobb mennyiségű, közepes és magas intenzitású fizikai aktivitás gyermekek és serdülők esetében (is) pozitív hatással van a keringési és légzőrendszerre, az csont és izomrendszerre, valamint a javítja a kardio-metabolikus egészséget. Kimondható, hogy a gyermekek és serdülők számára a javasolt mennyiségű és típusú fizikai aktivitás kockázata alacsony, és az aktivitással járó egészségjavulás előnyei meghaladják a fizikai aktivitással járó kockázatok mértékét.

A fizikai aktivitás pozitívan kapcsolódik a csonttömeg gyarapodásához és/vagy a csontszerkezethez. A legújabb bizonyítékok alátámasztják, hogy a társaiknál fizikailag aktívabb gyermekek és serdülők nagyobb csonttömeggel, nagyobb csont ásványianyag-tartalommal vagy -sűrűséggel és csontsűrűséggel rendelkeznek. Gyermekek és serdülők számára a csontterhelést jelenthet a játék, a futás, az ugrások, leugrások stb.

A kognitív funkciók fejlesztése és fenntartása elengedhetetlen az egész életen át. Gyermekeknél és serdülőknél a fizikai aktivitás pozitív hatással van a kognitív funkciókra és ezen keresztül a tanulmányi eredményekre (pl. iskolai teljesítmény, memória). Egy közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a heti többszöri edzéssel végzett gyakorlatok 6 hétig vagy akár hosszabb ideig nagyobb változást okoztak a kognitív funkciókban.

A fizikai aktivitás csökkenti a depresszió és a depresszív tünetek kialakulásának kockázatát. Bár minden fizikai aktivitással járó tevékenységnek van némi egészségügyi kockázata, a rendelkezésre álló bizonyítékok és szakértői vélemények alapján a gyermekek és serdülők számára javasolt fizikai aktivitás mennyiségével és típusával kapcsolatos lehetséges kockázatok alacsonynak és csökkenthetőek az aktivitási szint és az intenzitás fokozatos növekedésével, különösen az inaktív gyermekek és serdülők esetében.

A sportnak számtalan pozitív hatása van fizikailag, mentálisan, lelkileg egyaránt. A testmozgás „gyógyszer”, ami egészséget, örömet, magabiztosságot, társaságot ad neki, rendszert hoz az életébe, sőt még abban is segít, hogy jobban teljesítsen az iskolában. A sportolás jelentősen hozzájárul a gyerekek testi egészségének megőrzéséhez, illetve javításához. Az USA egészségügyi minisztériumának riportja szerint az aktív gyerekek esetében csökken a cukorbetegség és a szívbetegség kialakulásának kockázata, valamint kevésbé hajlamosak a túlsúlyra és az elhízásra. A tudományos kutatások alapján elmondható, hogy a rendszeres testmozgás elősegíti a gyerekek motorikus képességeinek (kondicionális és koordinációs képességek, ízületi mozgékonyság) javulását.

A sport pozitív hatást gyakorol a gyerekek mentális egészségére is. A fizikai aktivitás során felszabaduló úgynevezett boldogsághormonok (szerotonin, endorfin) csökkentik a stresszt és javítják a hangulatot. A sporttevékenységeknek nagy szerepük van a gyerekek szociális készségeinek és társas kapcsolatainak fejlődésében. A csapatsportok (például foci, kosárlabda, kézilabda stb.) lehetőséget teremtenek a gyerekek számára ahhoz, hogy játékos formában megismerjék a csapatmunka értékét, valamint elsajátítsák a hatékony kommunikáció alapjait és a konfliktusmegoldási módszereket.

A testmozgás hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekeknél megerősödjenek azok a hétköznapi életben rendkívül lényeges készségek, mint a kitartás, az elkötelezettség és céltudatosság. A sportban való részvétel megtanítja őket a szorgalmas munka és az időbeosztás fontosságára, a tudatos hozzáállásra, és segít nekik kezelni a sikert és a kudarcot egyaránt. A rendszeres sportolás rendkívül pozitívan hat a gyerekek önbecsülésére. Amikor fejlődést és sikereket érnek el egy adott sportágban, az növeli a magabiztosságukat, erősíti az önbizalmukat, míg a kihívások és az esetleges vereségek kitartásra nevelnek, megerősítve a gyerekeket abban, hogy igenis érdemes újra és újra megpróbálni, belevágni.

A futás a fitnesz puzzle egyik darabja, amely segíthet a gyermekeknek a megfelelő önbizalomszintjük kialakításában. Minden olyan tevékenység, amely mozgással jár, pozitív hatással lehet a gyermek fizikai aktivitásának szintjére, emellett segíthet, hogy teste élettanilag egészséges módon használjon fel több energiát. Úgy tűnik, a gyerekek sportra és testmozgásra nevelése egyre fontosabb. A futás, mint állóképességi sport, különösen alkalmas sport minden korosztály számára.

A gyermekek számára ajánlott napi mozgás mennyiségéről bővebben itt olvashat.

A rendszeres mozgás gyermekkorban nem csupán a fizikai egészség megőrzésének egyik alappillére, hanem a testi, lelki és szociális fejlődés elengedhetetlen része is. Az aktív életmód már kora gyermekkorban megalapozza a felnőttkori egészségtudatos szokásokat, és hozzájárul egy kiegyensúlyozott, harmonikus élet kialakításához. A szülők és a pedagógusok közös felelőssége, hogy biztosítsák a mozgás örömét, lehetőségét már a legkisebbek számára is.

A gyermekkori fizikai aktivitás hatásai

• Jobb szív- és légzőrendszeri állapot. Az aerob jellegű tevékenységek - például futás, kerékpározás, úszás és tánc - erősítik a szívizmot és növelik a hatékonyságát. Javul a szív teljesítménye, így az oxigéndús vér hatékonyabban jut el a test minden részébe.
• Erősebb csontok és izmok. A súlyterheléssel járó mozgásformák, mint a futás, ugrálás vagy az ellenállással szemben végzett edzés, serkentik a csontnövekedést, növelik a csontsűrűséget. Az izomzat fejlődése hozzájárul a helyes testtartáshoz és a jobb fizikai teljesítőképességhez.
• Testsúlyszabályozás. A testmozgás fokozza az energiafelhasználást, segítve ezzel a gyermekeket a normál testsúly megtartásában. Emellett szabályozza az anyagcserét, azaz az energia felhasználását a táplálékból.
• Mozgáskoordináció és motoros készségek fejlődése. A különböző mozgásformák - például mászás, labdázás, tánc - fejlesztik az egyensúlyérzéket, a koordinációt és a finommotorikát, elősegítve az ideg-izom kapcsolatok fejlődését.
• Kognitív fejlődés. A testmozgás javítja az agyi vérkeringést és az oxigénellátottságot, így pozitív hatással van az olyan mentális funkciókra, mint a figyelem, memória és problémamegoldó készségek. Tanulmányok szerint a fizikailag aktív gyermekek jobban teljesítenek az iskolában.
• Mentális és érzelmi jólét. A mozgás boldogsághormonokat (endorfinokat) szabadít fel, amelyek csökkentik a stresszt, a szorongást és a depresszió tüneteit. A rendszeres testmozgás erősíti az önbizalmat, javítja a testképet és segít a pozitív önértékelés kialakulásában.
• Szociális készségek fejlődése. A közös játék és sportolás kiváló lehetőség a társas kapcsolatok építésére. A gyermekek megtanulnak csapatban dolgozni, szabályokat követni, egymást támogatni és konfliktusokat kezelni. A közösségi élmények révén fejlődik az empátia, az együttműködésre és a kommunikációra való képesség is.
• Egészséges szokások kialakítása. A gyermekkorban kialakított életmódbeli szokások gyakran meghatározzák a felnőttkori életvitelt is. Ha a mozgás a mindennapok természetes részévé válik, azzal megalapozható az egész életen át tartó egészségtudatosság. Fontos, hogy a gyermekek pozitív élményeket társítsanak a testmozgáshoz, hiszen így szívesebben és rendszeresebben sportolnak majd.

Ajánlott mozgásformák gyermekek számára

Számos olyan tevékenység létezik, amely elősegíti a gyermekek fizikai fittségét és általános jóllétét. A következő mozgásformák nemcsak a test egészséges fejlődését támogatják, hanem örömöt és sikerélményt is nyújtanak.

• Szabad játék. Ide tartozik a nem irányított mozgásos játék, például futás, ugrálás, mászás, fogócska. A gyermekek természetes módon fejlesztik motoros képességeiket és állóképességüket játék közben.
• Kerékpározás. A biciklizés szórakoztató tevékenység, amely javítja a szív- és érrendszeri állapotot, erősíti a lábizmokat, fejleszti az egyensúlyérzéket és a koordinációt.
• Tánc. A tánc remek lehetőség arra, hogy a gyermekek kreatívan kifejezzék magukat, miközben fejlesztik az állóképességüket, hajlékonyságukat és mozgáskoordinációjukat.
• Ugrókötelezés. Egyszerű, mégis hatékony mozgásforma, amely javítja a keringési rendszert, a koordinációt és a ritmusérzéket.
• Játszótéri tevékenységek. A hinták, mászókák, csúszdák használata különböző izomcsoportokat mozgat meg, miközben fejleszti az egyensúlyérzéket és a mozgásbiztonságot.
• Gyermekjóga. Kifejezetten gyerekek számára kialakított jógaórák vagy online tartalmak segítségével a gyermekek megtapasztalhatják a hajlékonyság, az egyensúly és a tudatosság fejlesztésének előnyeit.
• Szervezett sporttevékenységek. A labdarúgás, kosárlabda, torna vagy harcművészetek hozzájárulnak a fizikai fejlődéshez, a különféle készségek elsajátításához, erősítik a csapatszellemet. Fontos, hogy az edzés a gyermek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő legyen.

Mennyi mozgásra van szüksége egy gyermeknek?

Óvodáskorú gyermekek esetén nincs konkrétan előírt mennyiség, de fontos, hogy a nap során minél több mozgásos játéktevékenységben vegyenek részt. Iskoláskorú gyermekek és serdülők számára legalább napi 60 perc közepes vagy intenzív fizikai aktivitás javasolt.

Fontos, hogy az iskolák minden gyermek számára - függetlenül képességeiktől - biztosítsák a megfelelő testmozgási lehetőségeket.

A szabad játék elengedhetetlen. Napjainkban gyakori jelenség, hogy a szülők - a legjobb szándékkal - túlszervezik gyermekük mindennapjait. Már csecsemőkortól kezdve különféle fejlesztőfoglalkozásokon vesznek részt, és sokszor túl korán kerülnek strukturált, akár versenysport jellegű közegbe. Kétségtelen, hogy a szervezett sporttevékenységek számos előnnyel járnak, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a szabad mozgás és a kötetlen játék legalább ilyen lényeges szerepet tölt be a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődésében.

A kötetlen játékok - amelyek során a gyermekek spontán módon mozognak, alkotnak, vagy kapcsolatba lépnek társaikkal - aktívan hozzájárulnak a szociális készségek, a kreativitás, valamint az érzelmi intelligencia fejlődéséhez. A fizikai fejlődés mellett ezek a tevékenységek segítik a gyermekeket abban is, hogy tapasztalatot szerezzenek a problémamegoldásról, megalapozzák az önálló, kritikus gondolkodásukat, formálják a világról alkotott képüket. A szabad játék során a gyermek megtapasztalja a munka és az eredmény közötti összefüggést, fejlődik a memória, az érzékszervi és motoros koordináció.

A gyerekkel való futás játékos sport, ami szorosabbra fűzheti a kapcsolatunkat gyermekünkkel, miközben egyszerre tesz jót mindenki testi és lelki egészségének. Kutatások szerint a 3-5 éves gyerekeknek egész nap aktívnak kell lenniük, a 6-17 éves korosztálynak pedig minden nap legalább egy óra aktív mozgásra van szüksége. Ez elengedhetetlen mind a fejlődésben lévő csontok és izomzat megfelelő működéséhez, mind pedig a koordinációs készségek kialakulásához. Sőt, azoknál a gyerekeknél, akik nem mozognak eleget, nemcsak túlsúly, de gondolkodási vagy viselkedési zavarok is kialakulhatnak.

Ha a gyerekkel való futást tervezgetjük, készüljünk fel rá, hogy ezek az alkalmak - a gyerekek életkorától függően - inkább a játékról, semmint az edzésről fognak szólni. Fontos, hogy hagyjuk őket dönteni azokban a kérdésekben, hogy milyen messzire, milyen gyorsan és milyen gyakran fussunk. Legyünk türelmesek, hiszen a gyerekeknek fokozatosan, idővel kell fejleszteniük a futási készségeiket, hogy valóban kiaknázhassák a sportban rejlő fizikai és mentális előnyöket.

A futás, mint rendszeres testmozgás pozitív élettani hatásai a gyerekekre is érvényesek. A rendszeres kocogás javítja az állóképességet és az általános egészségi állapotot. A kitartó futásnak köszönhetően erősebbé válik a szív, a tüdő és az izomzat. A mozgás iránti igény a gyerekek számára természetes, mégis, felmérések szerint a 4 és 10 év közöttiek 23 százalékának van súlyfeleslege. Mindemellett a futás természetes módon fejleszti a gyermekek finommotoros készségeit, beleértve az egyensúlyérzéket, a koordinációt és a reflexeket.

A mozgás nemcsak a testünkre, de a mentális egészségünkre is jó hatással van - ez pedig a gyerekkel való futás esetében ugyanúgy igaz. A sportolás közben felszabaduló hormonok javítják az általános közérzetet, a rendszeresen végzett testmozgás pedig időt ad a gyermeknek, hogy kikapcsolódjon és megnyugodjon. A futás emellett fejleszti az önbizalmat - a sikerélmények pedig segítenek, hogy a gyermek pozitívabb képet alkosson a saját képességeiről és teljesítményéről. A kitűzött célok elérése kitartásra és koncentrációra tanít, így a sport az élet számos más területén is segítheti gyermekünket.

A mozgás a kicsik számára alapvető igény, így minél fiatalabbak, annál könnyebb lesz a gyerekkel való futást is a mindennapok részévé tenni. A legfontosabb, hogy a futás gyerekkel elsősorban játék legyen. Kezdjük kergetőzéssel és találjunk ki játékos feladatokat! Építsünk akadálypályákat és vonjunk be a gyerekeket ebbe a folyamatba! A rendszeresség szintén fontos ebben a folyamatban. A futás gyerekkel legyen a családi programok része, például a rendszeres hétvégi kikapcsolódás vagy kirándulások során. A gyerekkel való futás során állítsunk elérhető célokat, például egy táv megtételét vagy egy futóversenyre való felkészülést. Ezeket a célokat mindig a gyermekünkkel együtt találjuk ki! Adjunk nekik pozitív visszajelzést, dícsérjük meg őket minden futással kapcsolatos erőfeszítésért! Végül, de nem utolsó sorban igyekezzünk tudatosítani a gyermekünkben, hogy a győzelemnél fontosabbak a közös élmények.

A közösségi sporttal nemcsak gyermekünket motiválhatjuk a futásra, de a családi kötelékeket is megerősíthetjük.

A gyermekek számára ajánlott napi mozgás mennyiségéről bővebben itt olvashat.

A futás a járáshoz hasonlóan a lépéshossz növekedésével és a lépésfrekvencia csökkenésével megy végbe, ami a futóteljesítmény jelentős növekedését eredményezi. A fiúk futásban megelőzik a lányokat (6-8 év - kisiskolás korban). A jól koordinált futómozgás a 6-7 éveseknél eléri a 90%-ot. Ez az oka, hogy ennek az életkornak a legkedveltebb és legtöbbet gyakorolt mozgásformája a futás, amelyben a fejlődés az ugráshoz és a dobáshoz képest előrébb tart. Az iskolába lépő gyerekek futása a közepes, illetve a szubmaximális sebességzónában jól koordinált, laza, harmonikus. Ha azonban maximális sebességre törekszenek, az idegfolyamatok labilitása miatt a mozgás görcsössé, merevvé válik. Mivel a futóversenyek (sor-és váltóversenyek) a gyermekek számára nagy motivációval járnak, nem szolgálják a futótechnika fejlődését, fejlesztését. Ennek az életkornak a kezdetén a futás fő jellemzője, hogy a gyerekek a törzsüket egyenesen tartják, kis előredőléssel az ellépés nem eléggé kifejezett. Sarkon való talajfogás és talpon való átgördüléssel, kis lépéshosszal, szűk karmozgással futnak. 8-10 éves korra ezek a jellemezők megváltoznak. A gyermekek jobban előredőlnek, kifejezettebb lesz az ellépés, hajlítottabb a kar. A lányok teljesítménye ebben az életszakaszban van a legközelebb a fiúkéhoz.

A futócipőket úgy tervezték, hogy segítsék a futókat a sagittális síkban való hatékony mozgásban. Kifejezetten az egyes emberek járásmódjához készültek, valamint alátámasztást nyújtanak a futás közben a testet érő terheléssel szemben. A gyermekeknek - amikor csak lehetséges - alátámasztást nyújtó sportcipőben kellene futniuk. A lábbeli mellett az is növelheti a gyermekek futáskészségének hatékonyságát, ha megtanítjuk nekik a futás közbeni helyes lábtartást. Ha gyorsabb sprintsebességgel halad, bátorítsa a gyermeket, hogy használja a talppárnáit.

A gyerekkel való futás és a családi élmények kombinálása nemcsak a gyermek fizikai egészségét javítja, hanem érzelmi és szociális fejlődéséhez is hozzájárul. Az együtt töltött idő értékes és emlékezetes pillanatokkal gazdagít, ami erősíti a családi kötelékeket, illetve nagyobb biztonságérzetet teremthet a gyermekünkben. A rendszeres testmozgás az egészséges életmód elengedhetetlen része. A testi és lelki egészségünkre gyakorolt kedvező hatása mellett nevelési szerepe sem elhanyagolható, továbbá programot teremthet az egész család számára.

Az egészséges életmód szemléletének kialakítását már egészen kis gyermekkorban tanácsos elkezdeni, ugyanis ha már gyerekkorban természetes, hogy rendszeresen sportolunk, a mozgásban gazdag életmód életünk részévé fog válni. Gyermekkorban a megfelelő sportág kiválasztása nagyfokú körültekintést igényel. Figyelembe kell vennünk többek között gyermekünk testalkatát, természetét, érdeklődési körét. Bizonyos sportok esetében anyagi korlátainkat is mérlegelni kell: tudjuk-e a jövőben fedezni az ezzel járó költségeket. Könnyű, nem megterhelő testmozgást már egészen kis korban elkezdhetünk gyermekünkkel, azonban az intenzív, versenyszerű sportolással érdemes várni. A nagyon intenzív mozgásformák túl korai űzése, legyen az bármilyen sportág, kedvezőtlenül befolyásolhatja a gyermek testi, illetve izom- és csontvázrendszerének egészséges fejlődését. A legfontosabb szempont, hogy ne erőltessünk rá a gyermekre semmilyen sportot, örömmel végezze és szeresse, amit csinál! Lehetőséget kell adni rá, hogy több sportágat is kipróbáljon, és ezek ismeretében tudjon dönteni róla, hogy mi számára a legmegfelelőbb mozgásforma.

tags: #kisgyermekeknel #mit #fejleszt #a #futas