A kisbabád érkezése az életed egyik legmeghatározóbb eseménye, amely fenekestül felforgatja a hétköznapokat. Az első hetek egyfajta átmeneti zónát képeznek, ahol a korábbi rutinok megszűnnek, és egy teljesen új, az újszülött igényeihez igazodó ritmus veszi át az irányítást.
Az újszülött számára a világ teljesen új: tele fényekkel, hangokkal és rengeteg izgalmas ingerrel. Az egyik leggyakoribb helyzet, amellyel a friss szülők találkoznak, hogy a baba “felcseréli” a napirendet: nappal hosszan alszik, éjszaka pedig mintha folyamatosan ébren szeretne lenni és gyakrabban enne.
Egy újszülöttnek még sejtelme sincs arról, hogy mi a különbség nappal és éjszaka között. A babák még nem rendelkeznek kialakult cirkadián ritmussal, ami azt jelenti, hogy nem tesznek különbséget a nappal és az éjszaka között. A tobozmirigyük még nem termel elegendően melatonint, az alvási hormont, így az alvásukat elsősorban az éhség és a jóllakottság vezérli.
A mélyalvás, vagyis a csendes alvás szakasza rövidebb, ilyenkor a baba légzése egyenletes, teste ellazult, és nehezebb felébreszteni. Az újszülöttek idejük felét úgynevezett aktív alvásban (REM fázis) töltik. Ebben a fázisban a baba szemei mozoghatnak a szemhéja alatt, grimaszolhat, nyöszöröghet, vagy akár kalimpálhat a végtagjaival. Sok szülő ilyenkor azt hiszi, hogy a baba felébredt, és megpróbálja megnyugtatni, amivel valójában megzavarják az alvási folyamatot.
Az éjszakai ébredések élettani szempontból fontosak: megvédik a babát a túl mély alvástól, ami összefüggésbe hozható a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) kockázatának csökkenésével.
A londoni University College 2005 és 2014 között zajlott kutatásból derült ki, hogy természetes körülmények között a legtöbb édesanya késő délután, illetve este kezd el vajúdni és többségük még éjjel világra is hozza gyermekét. A kutatás eredménye azonban még ennél pontosabb időpontot is kimutatott - hála leginkább az otthonszülési adatoknak, ahol ugyanis köztudott, hogy nincs se indítva, se gyorsítva, se egyáltalán zavarva a szülés folyamata. A szülések többsége hajnali 1 és 7 óra között zajlik, másrészt pedig azt, hogy a legeslegtöbb baba hajnali 4 órakor jön a világra.
Dr. Peter Martin, a kutatócsoport egyik tagja szerint ennek okát - ahogy az állva dajkálásét is - az ősidőkben kell keresni, mivel úgy véli, evolúciós okokról van szó. Évezredekkel ezelőtt is már távol voltak a férfiak napközben a családjuktól, hiszen vadásztak, gyűjtögettek, a nők szülés közben védtelenek lettek volna a vadonban élő ragadozókkal szemben, ráadásul segítségük se lett volna - se a szülésben, se esetlegesen abban, hogy a többi gyermekükre vigyázzon valaki. Így a szülések estére tolódtak, amikor otthon vannak a férfiak, együtt a család és esetlegesen amikor a nagyobb gyerekek már alszanak.
A Reproductive Sciences nevű szülészeti folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vajúdás valószínűleg azért indul be éjszaka, mert a kismama szervezete az elalváshoz melatonint termel, s ez a melatonin az oxitocin terhességi hormonnal keveredve erősíti és elindítja az összehúzódásokat. Lehet, hihetetlenül hangzik, de már a terhesség második felében növekedni kezd a kismama szervezetében a melatoninszint - ilyen korán készülni kezd a szervezet a szülésre. Olyannyira fontos tényező a sötét, s az ezzel összefüggő melatoninszint, hogy fény hatására le is állhat, vagy lassulhat a vajúdás. A melatonin egyébként nemcsak a vajúdás elindulását segíti elő, hanem a méh izmaink hatékonyabb működését is az utolsó szakaszban.
A legtöbb szülés éjszaka, este, kora hajnalban indul be, sötétben. Úgy vélik, ennek evolúciós oka van: a szülés a sötétben biztonságosabb volt, mint fényes nappal. A kutatók szerint ennek függvényében lehet át kellene gondolni a kórházak szülészetén jelenleg dolgozók időbeosztását, és nem "csak" éjszakai ügyeletet tartani, hanem a szüléseket figyelembe véve inkább az éjjelekre koncentrálni és több orvossal, ápolóval felkészülni.
Ezzel szemben egyébként néhány érdekes adat: a tervezett, programozott szülések többsége - amely az összes szülés nagyjából 30%-át teszi ki - általában hétköznapra esik, 9 és 17 óra közé, azaz fényes nappal, a hivatalos munkaidőre.
A szülések 32 százaléka császármetszéssel, 18 százalékuk mesterségesen megindított szüléssel, maradék 50 százalékuk pedig úgynevezett természetes szüléssel (vaginálisan, nem indított módon) történik. A megindított szüléseket értelemszerűen igyekeznek úgy tervezni, hogy akkor szüljenek az anyák, amikor több szakember van a kórházban - vagyis a munkanap során, így ezek száma éjjel igen alacsony. Megint másképp néznek ki az arányok császármetszés esetén. Ezeket elemezve azt látni, hogy jókora kiugrás van reggel, majd egy kisebb közvetlenül dél előtt; éjszaka pedig jelentős zuhanás észlelhető: ekkor már nagyon kevés a császáros szülés, a tizede a nappali számoknak.
Mindennek természetesen az a fő oka, hogy a legtöbb ilyen szülés fixen meghatározott időpontú, úgynevezett programozott császár, amelyet elsősorban a kórházi munkabeosztás határoz meg. Így aztán könnyen megérthető, hogy miért olyan kiugró a születések száma reggel 8 és 9 óra között: egyfelől a természetes szülések száma is enyhén magasabb ekkor, a programozott császáros változat pedig végképp meghatározza az arányokat. Talán érdekesebb (és nem is olyan könnyen megmagyarázható, mint az irányított császárok kézenfekvő esetében), hogy kora délután, 2 és 3 óra között a hétköznapokon mindhárom szülésfajta számai az átlagos mennyiség fölé emelkednek. És éppen így, mindhárom fajtára egyaránt igaz az is, hogy gyakoribb a szülés napközben, mint éjszaka.
A szülés várható időpontját a leggyakrabban az utolsó menstruáció első napjától számítjuk. Egy átlagos terhesség 40 hétig tart ettől az időponttól számítva. Ez alapján az orvos egy egyszerű képlettel számol: Utolsó menstruáció első napja - 3 hónap + 1 hét = Szülés várható időpontja. Ez a módszer akkor a legpontosabb, ha a menstruációs ciklus rendszeres, 28 napos, és pontosan felidézhető az utolsó ciklus kezdete.
Az első, általában a 6-8. hét között végzett ultrahang-vizsgálat is segíthet a szülés várható időpontjának pontosításában, különösen, ha a menstruációs adatok nem teljesen biztosak. Ekkor a magzat méretéből és fejlődési állapotából számítjuk ki a gesztációs kort, amely kis mértékben módosíthatja az eredeti becslést. Fontos tudni, hogy a szülések mindössze kb. 4-5%-a történik a kiszámított napon. A legtöbb baba a 38-42. hét között születik meg - ez mind a normál tartományba esik.
A terhességi hetek pontos ismerete azért lényeges, mert minden orvosi vizsgálatot - például a kötelező laborokat, ultrahangokat - ezekhez a hetekhez igazítunk. Bár a szülés pontos időpontját nem lehet előre garantálni, a terhesség első szakaszában meghatározott dátum fontos iránytűként szolgál az Ön és az orvosi csapat számára. A terhesség követése, a vizsgálatok időzítése és a tudatos felkészülés mind ezen az időponton alapulnak.
A kisbabád érkezése az életed egyik legmeghatározóbb eseménye, amely fenekestül felforgatja a hétköznapokat. Sokan nem tudják, de az emberi csecsemők biológiai értelemben bizonyos szempontból „korábban” érkeznek, mint ahogy arra teljesen készen állnának a külvilági léthez. Az első három hónapot gyakran nevezik negyedik trimeszternek, mivel az újszülöttnek ebben az időszakban még olyan szoros közelségre és gondoskodásra van szüksége, mint amilyet az anyaméhben tapasztalt. Az újszülött ebben a szakaszban még nem különíti el magától az édesanyját. Számára te vagy a biztonság, a táplálék és a megnyugvás forrása. Éppen ezért természetes, ha a babád szinte folyamatosan a közelségedet igényli, és azonnal sírni kezd, amint leteszed. A testi kontaktus, az úgynevezett bőr-bőr kontaktus hatására a baba szervezete oxitocint termel, ami segít a testhőmérséklet szabályozásában, a vércukorszint stabilizálásában és a szoptatás beindulásában is.
Az egyik legnagyobb kihívás a szülők számára az újszülött kiszámíthatatlan alvási ritmusa. A legtöbb újszülött szopás közben elalszik, mert eltelik anyatejjel. Ez az állapot nagyon hasonló az ájuláshoz.
A legeslegjobb tanács, amit adhatunk, hogy egyszerűen kövesd a baba életritmusát. Aludj és pihenj, amikor csak alkalom adódik rá. Ne feledkezz meg viszont a tudatos táplálkozásról!
Napközben hagyd a gyereket nappali fényben aludni. Éjszaka viszont legyen sötét, hogy a kicsi megtapasztalhassa a napszak nyugalmát és ingerszegénységét. Ilyenkor ne beszélj túl sokat. Az éjszakai szoptatás csak addig tartson, ameddig valóban igénye van rá a babának. Ne cserélj ilyentájt pelenkát sem - hacsak nem volt széklete a kicsinek.
Az újszülött számára a világ teljesen új: tele fényekkel, hangokkal és rengeteg izgalmas ingerrel. Az egyik leggyakoribb helyzet, amellyel a friss szülők találkoznak, hogy a baba “felcseréli”” a napirendet: nappal hosszan alszik, éjszaka pedig mintha folyamatosan ébren szeretne lenni és gyakrabban enne. Miért történik ez? Az újszülöttek belső órája, azaz a cirkadián ritmus még nem alakult ki. A pocakban nem volt különbség nappal és éjszaka között, így a baba természetes ritmusa eleinte nem igazodik a külvilág fény-sötét váltakozásához. Ezért teljesen normális, ha az első hetekben „felcseréli” a napszakokat.
Hogyan segíts a babának megkülönböztetni a nappalt és az éjszakát?
- Etess gyakrabban napközben! Figyelj rá, hogy két etetés között ne teljen el 3 óránál több.
- Fény és környezet - ha a baba ébren van, mindig legyen világos a szobában, akár természetes, akár mesterséges fény mellett.
- Ébrenléti idő - a rövid nappali ébrenléti időszakban szemezzetek, beszélgessetek, játsszatok, mutass neki új dolgokat.
- Sötét környezet - éjjel használj csak nagyon kevés fényt.
- Nyugodt hangulat - éjszakai etetéseknél ne legyen játék vagy nagy zaj. Csak a legszükségesebbeket intézd, majd segítsd visszaaltatni.
- Etetés utáni visszaalvás - etetés után halk dúdolással, ringatással segíthetsz, hogy vissza tudjon szenderedni.
Ha következetesen alkalmazod ezeket a tippeket, a legtöbb baba 1-2 hét alatt jobban érti a nappal és az éjszaka közötti különbséget. Ez persze mindenkinél más lehet, de a kulcs a türelem és az állandóság.
Nagyon hasznos, ha a terhességed alatt felkészülsz lelkiekben arra, hogy kevesebbet tudsz majd aludni, amikor a gyermeked világra jön. Ezáltal könnyebben el tudod majd fogadni, ha valóban megtörténik.
Sokan azt gondolják, hogy addig kell megragadniuk minden lehetőséget az alvásra, míg meg nem érkezik a baba. Ilyenkor persze - épp az idegeskedés miatt - rendszerint rosszabbul alszik a kismama, mint valaha. Vagy állandóan ki kell mennie a fürdőszobába, vagy kényelmetlenül érzi magát, vagy fáj valamije vagy csak egyszerűen képtelen elaludni.
A Ferber-módszer használata alvástréninghez | Útmutató szülőknek | Szülők
A legfontosabb, hogy figyelembe vedd a baba igényeit, és próbálj alkalmazkodni az ő ritmusához, miközben magadra is odafigyelsz. Ha az első pár hónap után még mindig nagyon rendszertelenül alszik a gyerek, kérj tanácsot a gyermekorvostól!