A szájüregben megjelenő fibrómák és egyéb bőrelváltozások gyermekkorban és felnőttkorban

A szájüregben és az ajkakon megjelenő elváltozások sokakat aggasztanak, hiszen ezek a tünetek sokféle eredetűek lehetnek, a teljesen ártalmatlan kinövésektől a komolyabb betegségekig. Ez a cikk részletesen tárgyalja a szájüregben és az ajkakon előforduló leggyakoribb elváltozásokat, különös tekintettel a fibrómákra, szemölcsökre, és egyéb bőrgyógyászati állapotokra.

Fibrómák a szájüregben

A fibróma, más néven kötőszöveti daganat vagy köznyelven „vadhús”, egy jóindulatú, nem fertőző bőrelváltozás, amely a kötőszövet sejtjeinek túlszaporodása miatt alakul ki. A fibrómák mérete néhány millimétertől akár egy centiméterig terjedhet, és egyesével vagy csoportosan is előfordulhatnak. A szájnyálkahártyán található fibrómákat különösen nem szabad házilag „leharapni” vagy elvágni. A fibróma jóindulatú kötőszöveti növedék, amely leggyakrabban a bőr redőiben vagy a szájnyálkahártyán jelenik meg. Nem fertőző és többnyire ártalmatlan, mégis sokaknak okoz esztétikai vagy kényelmi gondot: beakadhat az ékszerbe, dörzsölheti a ruha, a szájban pedig a fog éle vagy egy illeszkedési hibás fogpótlás irritálhatja.

A szájüregben is gyakori az előfordulása, főként ott, ahol a nyálkahártya ismétlődően irritációnak van kitéve - például harapás, éles fogél vagy nem megfelelően illeszkedő fogpótlás miatt.

A fibróma kialakulása és típusai

A fibróma kialakulása nem teljesen tisztázott, de több tényező is hozzájárulhat. Szerepet játszhatnak a hormonális változások is. Sok nőnél terhesség alatt, illetve a változókor idején jelennek meg új fibrómák, ami a hormonháztartás ingadozásával magyarázható. A szájüregi fibrómák esetében a fogászati tényezők különösen hangsúlyosak.

A fibróma szinte bárkinél megjelenhet, de leggyakrabban felnőttkorban, 30 év felett fordul elő. A nemek között nincs lényeges különbség: férfiaknál és nőknél hasonló arányban alakul ki, bár a hormonális változások miatt a nőknél gyakrabban figyelhető meg. A szájüregi fibrómák főleg az idősebb korosztályban és a fogpótlást viselők körében fordulnak elő. Az évek során a szájnyálkahártyát ért apró, ismétlődő traumák (pl. harapás, mozgó fogsor, éles tömés) fokozatosan kiváltják a szövetburjánzást.

A fibróma több altípusát különböztetjük meg: lehet kemény vagy lágy, leggyakrabban a bőrön jelenik meg, de kialakulhat a csontokon vagy a belső szerveken is. Legtöbbször kis méretű (2 mm-nél kisebb) nyeles bőrkinövés. A színe változó (lehet a bőr színével megegyező, illetve barnás vagy lilás színezetű is), a felszíne sima és egyenetlen is lehet, a formája kerek vagy hosszúkás. Laikus számára megkülönböztetése az egyéb bőrkinövésektől nehéz, ezért érdemes bőrgyógyásznak megmutatni, különösen, ha az elhelyezkedése miatt zavaró, könnyen sérül, irritációnak van kitéve. A fibróma külleme jellegzetes: színe a bőr színével megegyező árnyalatú vagy annál sötétebb, barna. Barázdált vagy egyenletes felszínű, puha vagy kemény tapintatú, szabálytalan alakú kocsányos növedék, amely a bőr felszínéhez vékony, keskeny nyéllel csatlakozik. A fibrómák többnyire a környező szövettől jól elhatárolódnak, könnyen elmozdíthatók. Előfordulhat az is, hogy több fibróma csoportosan helyezkedik el.

A fibrómák mérete nem szokott változni, és attól sem kell tartani, hogy rosszindulatúvá válik. A fibróma fájdalommentes, és nem okoz tüneteket. Ugyanakkor ha olyan helyen van, ahol a ruha vagy az ékszer dörzsöli, beleakad vagy megsérti, a fibróma beszakadhat, fájhat és vérezhet. A nyele körül megcsavarodhat, ilyenkor az elváltozás begyulladhat, bevérezhet.

A fibróma eltávolítása és utókezelése

Bár a fibróma alapvetően jóindulatú, eltávolítása több esetben is indokolt lehet. A fibróma eltávolítása ma már gyors, biztonságos és szinte fájdalommentes eljárás. A bőrön lévő fibrómákat bőrgyógyász távolítja el, általában finom sebészi eszközzel vagy hőhatással.

Az eljárás menete mindig steril körülmények között zajlik: az orvos először fertőtleníti a bőrfelületet, majd helyi érzéstelenítőt alkalmaz. A beavatkozás rövid - általában 5-15 perc -, és azonnal utána folytatható a mindennapi tevékenység. A gyógyulás néhány naptól egy hétig tart, a seb általában heg nélkül záródik. A fibróma eltávolítása általában fájdalommentes, mivel a beavatkozás előtt helyi érzéstelenítést alkalmaznak.

A fibróma eltávolítása után a legfontosabb teendő a seb tisztán és szárazon tartása. Az első 24 órában érdemes kerülni a vízzel való érintkezést, hogy a seb ne ázzon fel, és a hámosodás zavartalan legyen. Az orvos által javasolt fertőtlenítő oldat vagy kenőcs napi használata elősegíti a gyógyulást, és megakadályozza a bakteriális fertőzést. Ha a beavatkozás a szájban történt, akkor antiszeptikus szájvíz (pl. Chlorhexidin tartalmú) alkalmazása javasolt. Fontos, hogy a páciens ne piszkálja, ne kaparja le a pörköt, mivel ez hegesedést okozhat, és elnyújthatja a gyógyulási folyamatot. A beavatkozást követő 1-2 hétben kerülendő a szaunázás, uszodázás és szoláriumozás, mert ezek fokozhatják a gyulladásveszélyt.

Fibróma eltávolítására többféle eljárás áll rendelkezésre:

• A kinövés lefagyasztása (krioterápia);
• Hagyományos sebészeti beavatkozás: speciális ollóval vagy szikével;
• Lézeres úton (szén-dioxid-lézerrel);
• Elektrosebészeti úton (jellemzően elektrokauterrel). Utóbbi módszert leégetésnek is nevezik, mert a rádiófrekvenciás eszköz elpárologtatja a kinövést, illetve az eszközzel vágni is lehet, így a fibróma levágható a bőrről.

Az eltávolítás után az érintett területen valószínűleg fedőkötést kell viselni, és egy-két napig óvni kell a víztől. A fibróma az eltávolítása után kiújulhat, vagyis előfordulhat, hogy idővel újból szükség lesz a beavatkozásra. A fibróma ugyanazon a helyen nem nő vissza, ha az orvos a teljes szövetrészt eltávolította.

Fontos: Nem ajánlott házilag eltávolítani a fibrómát! Erősen vérezhetnek vagy elfertőződhetnek! A népi gyógyászatban ismert természetes módszerek, például a teafaolaj vagy almaecet használatának hatásosságára nincs tudományos bizonyíték. Már kis bőrkinövések kezelését is bízza orvosra!

A fibróma szövődményei a megcsavarodásán vagy véletlenszerű leszakadásán kívül más szövődménye nincs, rosszindulatúan nem fajul el. Szövődmény az eltávolítása után sem szokott jelentkezni, rendszerint nyom nélkül gyógyul, mivel a bőrrel összeköttetésben lévő nyél vékony. Nagyon ritkán előfordulhat kisebb vérzés, vagy fagyasztása esetén az érintett területen érzéskiesés, pigmentációs zavar vagy szőrtelenség, illetve fokozott hegképződés jelentkezhet.

Mikor forduljon orvoshoz fibróma gyanú esetén?

Ha új bőrnövedéket észlel, amely gyorsan nő, megváltozik a színe, irritációt, fájdalmat vagy vérzést okoz, mindenképpen érdemes szakorvost felkeresni. A fibróma eltávolítása csak akkor indokolt, ha esztétikai problémát okoz, vagy zavaró helyen van, és irritációnak vannak kitéve. Ilyen esetekben akaratlanul is megsérthetjük. Ennek következtében megcsavarodik, és a nyélben futó erek elzáródhatnak, ami gyulladást, bevérzést okozhat. Ha növekedést tapasztal, szintén célszerű felkeresni a bőrgyógyászát.

Szemölcsök és egyéb vírusos bőrfertőzések

A szemölcsök (vagyis verruca vulgaris) nagyon gyakori, ártalmatlan bőrfertőzések, amelyeket általában vírus okoz. A szemölcsök ártalmatlanok, de nagyon fertőzőek (könnyen terjedhetnek). A bőrön lévő szemölcsök ártalmatlan kinövések. A humán papillomavírusok egyike okozza őket. A szemölcsök vény nélkül kapható gyógyszerekkel kezelhetők.

A szemölcsök típusai és terjedése

A szemölcsök okozói a humán papillomavírus egyes típusai. A szemölcsök különböző típusait a papillomavírus különböző típusai okozzák. A vírussal való megfertőződés után akár egy évbe is beletelhet, mire a szemölcs láthatóvá válik. Ezután hónapok és évek alatt nagyon lassan nőnek. Gyermeke ellenállóvá (immunissá) válhat az egyik típusra, de ez az immunitás nem biztos, hogy élethosszig tart.

Nem teljesen tisztázott okok miatt úgy tűnik, hogy a gyermekeknél gyakrabban alakulnak ki szemölcsök, mint a felnőtteknél. Ez nem az immunrendszer problémájának a jele. A bőrön bárhol kialakulhatnak, leggyakrabban a kezeken, ujjakon, lábakon és az arcon. Gyermekeknél a legtöbb szemölcs az ujjakon, a kezeken és a lábakon jelenik meg. A szemölcsök nagyon gyakoriak, különösen gyermekkorban. A szemölcsök gyakoribbak a gyermekeknél, mint a felnőtteknél, de bármely életkorban előfordulhatnak. Nehéz pontosan meghatározni, de a szemölcsök akár minden ötödik gyermeket is érinthetnek.

A szemölcsöknek sokféle típusa létezik. A szemölcsök sokféle megjelenésűek lehetnek, a lapos, fényes, hosszú szárúak vagy nagy, durva csomók:

• Közönséges szemölcsök: Ezek általában érdes felületűek, szürkéssárga vagy barna színűek.
• Talpi és tenyéri szemölcsök: Ezek a talpon vagy a tenyéren nőnek. A talpi szemölcsök csoportjait mozaikosnak nevezik.
• Lapos szemölcsök: Ezek apró, sima kinövések.
• Fonalas (filiform) vagy lógó szemölcsök: Ezek apró, hosszú, keskeny kinövések.
• Periungualis szemölcsök: Ezek a körmök körüli megvastagodott bőrként jelennek meg.

A szemölcsök bőrről bőrre történő érintkezés útján terjednek. A szemölcsök akkor is terjedhetnek, ha gyermeke megérint valamit, amit egy szemölcsös személy is megérintett. A szemölcsök terjedésének kockázata akkor is nagyobb, ha gyermeke bőrén vágás vagy nyílt terület van. A szemölcsök átterjedhetnek gyermeke testének más részeire, ha gyermeke piszkálja vagy megvakarja őket. A szemölcsök átterjedhetnek más gyermekekre, akik közvetlenül érintkeznek szemölcsös személlyel. A vírus terjedhet törülközőkkel vagy más személyes tárgyakkal.

Szemölcsök kezelése és megelőzése

A kezelő gyermekorvos fizikális vizsgálatot végez gyermekénél. Az gyermekorvos általában a megjelenésük alapján diagnosztizálja a szemölcsöket. Egy kis pengével lekaparhatja a felső rétegeket. A felső rétegek alatt fekete pontok lehetnek. Ezek apró vérerek, amelyek megalvadtak. Gyermeke egészségügyi szolgáltatója javasolhatja, hogy gyermeke keressen fel egy gyermek bőrgyógyászt. A gyermek bőrgyógyász végezhet biopsziát, bár ezt nem szokták elvégezni. A legtöbb szemölcs kezelés nélkül hetek vagy hónapok alatt elmúlik. A közönséges szemölcsök gyakran kezelhetők vény nélkül kapható készítményekkel. Egyes kezelési módszerek fájdalmat és égető érzést okozhatnak a kezelt területen. Beszéljen gyermek orvosával arról, hogy mely kezelések okozzák a legkevesebb fájdalmat, és melyek működnek a legjobban gyermeke számára a szemölcsök ellen.

Kezelési módszerek:

• Szalicilsav: A 17 százalékos szalicilsav oldatok megvásárolhatóak a helyi gyógyszertárban vény nélkül. Gél, folyadék vagy tapasz formájában kapható. A szalicilsav úgy működik, hogy lehámozza az elhalt bőrt a szemölcsök felületéről. Az erősebb szalicilsav tartalmú (30-40%-os) készítmények is használhatóak gyermekeknél, de csak vastagabb bőrön (tenyéren és talpon). Miután a szalicilsav megszáradt, a szemölcsöt légmentesen le kell fedni ragtapasszal, például orvosi ragtapasszal vagy háztartási ragtapasszal. Óvatosan reszelje le a szemölcsök felületét az elhalt bőrrétegek eltávolításával egy sarokreszelővel vagy habkővel. Először áztassa a szemölcsöket öt percig forró vízben (nem melegebb, mint 110° F).
• A szemölcs lefagyasztása folyékony nitrogénnel (cryotherapia): Ez kellemetlen lehet, de gyermeke végleg megszabadulhat a szemölcsöktől.
• A szemölcs kivágása (kimetszése) vagy eltávolítása lézeres műtéttel vagy elektromos árammal (elektrokauterrel): A bőrgyógyász helyi érzéstelenítést használ a gyermek bőrén, és szikével, lézerrel vagy elektrokauterrel eltávolítják a szemölcsöt.

Megelőzés:

Ön segíthet megelőzni a szemölcsök terjedését. A szemölcsök terjedését csökkentheti, ha nem engedi, hogy gyermeke piszkálja, harapdálja vagy vakarja a szemölcsök területét. Mindig viseljen zoknit vagy papucsot, ha szemölcsök vannak a talpán. Ne érintse a szemölcsöt más emberekhez. Ha gyermeke már elég idős, kapja meg a HPV elleni védőoltást. A HPV elleni védőoltást minden gyermek megkaphatja 9-11 éves kora között.

Egyéb ajak- és szájüregi elváltozások

A szájon számos ok miatt megjelenhet egy-egy csomó, dudor vagy seb, de amíg egy pattanást vagy herpeszt könnyen beazonosítunk, néhány esetben fontos, hogy bőrgyógyász lássa az elváltozást!

Kéz-láb-száj betegség: részletesebb áttekintés

A kéz-láb-száj betegség (angol rövidítéssel HFMD) egy fertőző, vírusos megbetegedés. A betegség általában a 7 évesnél fiatalabb gyerekeket érinti, de minden korosztályban előfordulhat. A kéz-láb-száj betegség elsősorban a bölcsődékben, óvodákban és általános iskolákban terjed gyorsan a gyerekek között, de a vírus még középiskolai kollégiumokban is megjelenhet. Általában a tizenévesek és a felnőttek már rendelkeznek immunitással a betegséget okozó vírusok egy részével szemben, ezért előfordulása ritkább. A betegség szezonális megjelenést mutat, főleg nyáron és kora ősszel fordul elő.

Tünetek és lefolyás

Ahogy a név is sugallja, a betegség kéz-, láb- és szájfájdalmat okoz. Emellett az alábbi tünetek jelentkezhetnek: hőemelkedés, láz, torokfájás, szájban vörös foltok, hólyagok, amelyek fekélyessé válhatnak, vörös foltok, kiütések a tenyéren és a talpon, továbbá a karon és lábszáron is megjelenhetnek. A kéz-láb-száj betegség tünetei általában fokozatosan jelennek meg és nem egyszerre fordulnak elő. A fertőzés időnként tünetmentes, ez elsősorban felnőttek körében fordul elő.

Időnként bevezető tünetek jelentkezhetnek: nyűgösség, hasi fájdalom, hányás, hasmenés. A betegség hőemelkedéssel kezdődik, majd egy-két nappal később a vörös kiütések megjelennek a száj környékén. Fájó torok és égető kiütés jellemző, továbbá a hólyagok kialakulhatnak a szájfenéken, az ínyen és a nyelven is. Egy-két nap múlva a vörös foltok elterjedhetnek a kezeken, a lábakon és a fenéken is. A végtagokon a bőrjelenségek szimmetrikusak, mindkét oldalon megjelennek. A kiütések nem viszketnek és ritkán fájdalmasak. A még beszélni nem tudó kisgyerekek tünetei az indokolatlan sírás, étvágytalanság, evésmegtagadás és 38°C-os láz. A fájó száj miatt a gyerekek nem isznak eleget, ami kiszáradáshoz vezethet.

A kéz-láb-száj betegség a fertőzés kialakulás után 5-7 napig lappang, kb. 7 napig fertőz és 7-10 nap után válik a beteg tünetmentessé.

Okok és a vírus terjedése

A kéz-láb-száj betegség okozója az enterovírusok több törzse. A típusos kéz-láb-száj betegséget leggyakrabban az enterovirus A71, az atípusos formát a Coxsackie A6 vírus okozza. Nincs konkrét magyarázat arra, hogy a vírus miért pont a kezet, lábat és szájat célozza meg, de a test többi részét nem. Az emberek a kéz-láb-száj betegséget okozó vírusokkal az alábbi módon fertőződhetnek, illetve terjeszthetik:

• Közeli kontaktusba lépnek egy fertőzöttel, például csókolóznak, ölelkeznek, azonos csészéből isznak, egy tányérból esznek.
• Fertőzött tárgyak, játékok, ajtókilincsek fogdosásával.
• Nyállal, orrváladékkal, tüsszentés vagy köhögés által.
• Széklet által, ha egy fertőzött gyereken egy óvodai gondozó pelenkát cserél.
• Ha egy fertőzött ember hólyagjában levő folyadék a bőrünkre jut.

A tünetmentes felnőttek anélkül is terjeszthetik a vírust, hogy tisztában lennének azzal, hogy betegek. A kéz-láb-száj betegséget a köztudatban néha összekeverik a patás állatokat fenyegető ragályos száj- és körömfájással. A két betegség nem azonos: az emberek nem kapják el vagy továbbítják az állatbetegséget, és az állatok sem kapnak vagy továbbítanak HFMD-t.

Megelőzés és diagnózis

A kéz-láb-száj betegségben szenvedők a betegség első hetében fertőzőek, azonban a vírus a széklettel akár több hétig is ürülhet. Ahhoz, hogy a vírusfertőzést elkerüljük, az egészségügyi szakemberek a következőket javasolják:

• Gyakori kézmosás meleg vízzel és szappannal, főleg fürdőszoba-használat és pelenkacsere után.
• Koszos kézzel ne fogdossuk a szemünket, szánkat és orrunkat!
• A gyakran megérintett felületeket tisztítsa és fertőtlenítse!
• Kerülje a kontaktust a fertőzöttekkel!

Az orvos közelebbről is megvizsgálja a kiütéseket, hólyagokat. A kiütések sajátosak a betegség szempontjából, ezért a gyerekorvosok könnyen felismerik őket. Ritka esetekben a torokból és a hólyagokból tenyésztést kell végezni laboratóriumban, vagy székletmintát kell venni és laboratóriumba küldeni elemzés céljából.

Differenciáldiagnózis

A kéz-láb-száj betegség differenciáldiagnózisa kiterjed más, kiütésekkel járó állapotokra, az alábbi, hasonló panaszokkal járó betegségektől kell elkülöníteni:

• Viszkető elváltozások: rovarcsípés (szúnyogcsípések, bolhák vagy poloskák csípése után látható viszkető kiütések, a fenék, a nemi szervek, a perianalis és a hónalj területei kímélik); bárányhimlő (a kiütések főleg az arcon és a törzsön jelennek meg); kontakt dermatitisz (gyulladásos bőrreakció).
• Aftás fekélyek: fájdalmas, sekély, szürkés alappal rendelkező szájfekélyek, általában nincs bőrelváltozás.
• Szájüregi herpeszfertőzés (primer herpes simplex gingivostomatitis): Az 1-es típusú herpes simplex vírus (HSV-1) elsődleges fertőzésének eredménye. Az esetleges bőrelváltozások herpeszfertőzés esetén általában egyoldaliak, ellentétben a kéz-láb-száj betegség lézióival, amelyek általában kétoldaliak.
• Majomhimlő (mpox): bevezető tünetei a láz, fejfájás, torokfájás, hátfájás, izomfájdalmak és fáradtság, melyek jelentkezése egy-öt nappal megelőzi a kiütéseket.
• Eythema multiforme major
• Herpeszes ekcéma (eczema herpeticum)

Kezelés és lehetséges szövődmények

A kéz-láb-száj betegség általában enyhe lefolyású betegség, ami 7-10 nap alatt lecseng. Specifikus terápiája nincs, tüneti kezelés szükséges. Fájdalom- vagy lázcsillapítók adhatók, de csak olyanok, amelyek alkalmazhatók gyerekeknél. Nagy mennyiségű hideg (nem jeges) folyadék fogyasztása ajánlott, de mellőzni kell a szénsavas italokat vagy cirtusleveket, mert marják a szájüregben található hólyagokat. Ne adjon a gyermeknek szájvizet, mert csíphet. Ehelyett a gyermekorvos javasolhat szájöblítőt vagy spray-t a fájdalom csökkentésére, csillapítására.

A kéz-láb-száj betegség után megszokott a bőr hámlása a kezeken és lábakon egyaránt. Súlyos szövődmények ritkán fordulnak elő, kivéve az enterovírus A71 által okozott megbetegedést. Az alábbi szövődményekre kell figyelni:

• Elégtelen folyadékbevitel, ami kiszáradáshoz vezethet, akár kórházi felvételre is sor kerülhet a folyadékpótlás érdekében.
• Idegrendszeri érintettség: akut petyhüdt bénulás, aszeptikus agyhártyagyulladás, agytörzsi encephalitis (agyvelőgyulladás).
• Szívizomgyulladás.
• Hasnyálmirigy érintettség (nagyon ritka).
• Szemérintettség (kötőhártyafekély).
• Vetélés.
• Köröm leválása - késői szövődmény, a betegség kezdete után három-nyolc héttel fordulhat elő (különösen a Coxsackie-vírus A6 okozta fertőzés esetén), de a körmök maguktól visszanőnek.

Fontos tudni! Ha egy gyermek már átesett egyfajta kéz-láb-száj betegségen, az sajnos nem jelent védettséget a betegséget okozó más vírustörzsekkel szemben.

tags: #kisgyerek #szajaban #logo #bordarab