A bölcsődés korú gyermekek mozgásfejlődése: útmutató szülőknek

A kisgyermekek fejlődése az első években rendkívül gyors és látványos. Ezen időszakban minden hónap fontos mérföldköveket hoz, és bár minden gyermek egyedi ütemben fejlődik, vannak általános irányelvek, amelyek segíthetnek megérteni, mire számíthatunk. A mozgásfejlődés a baba első éve során kulcsfontosságú, hiszen ez alapozza meg a későbbi fizikai képességeket. A szinte magatehetetlen újszülöttből 1 év alatt hatalmas tempóban száguldozó kis rosszcsont lesz. A babáknak egy rendkívül intenzív fejlődési folyamata zajlik az első évben, így gyakorlatilag az első hónapok során is.

Az első hónapok: az alapok lerakása

Egy újszülött babának nagyon jellegzetes az izomtónusa. Az első hetekben a baba hason fekvő helyzetben egy picit megemeli már az állát. Ha a szemből közelítünk a picúr felé, akkor nem követi még oly mértékben a tekintetünket, mint a későbbiekben, de azért azt sem lehet mondani, hogy nem tud teljesen ránk fókuszálni. 1-2 hónap között a tekintet követése már egy jóval nagyobb tartományt fog magába ölelni. 2 hónapos korban a babák elkezdenek hangokat adni, tudatosan visszamosolyognak a szülőkre. Gyakorlatilag a klasszikus újszülött kort egy nagyon intenzív és nagyon dinamikus szakasz váltja fel.

A csecsemő mozgásfejlődése meglehetősen egyéni ütemet vehet fel. Természetesen, ha valahol megakadt a mozgásfejlődése és emiatt később következett a következő fázis, az egész folyamat elcsúszhat. Azonban a legtöbb nagyobb mozgásforma esetén létezik egy elfogadott időintervallum, amely alatt természetes, ha a gyermek megtanulja az adott mozgást. Amennyiben a fejlődése ebben az idősávban zajlik, nincs ok az aggodalomra, viszont, ha nem esik bele ebbe az időszakba, az fejlesztési késedelmet jelezhet.

Újszülött reflexek és azok szerepe

Az újszülöttek számos veleszületett reflexszel rendelkeznek, amelyek segítik őket az életben maradásban és a fejlődésben. Ezek a reflexek fokozatosan épülnek le, ahogy a baba idegrendszere fejlődik és tudatos mozgások veszik át a helyüket.

• Moro-reflex: A baba szétlöki a karjait, kezét és ujjait kimerevíti és felsír, mintha megrémült volna valamitől. Ezután közelebb húzza testéhez a végtagjait, mintha próbálna belekapaszkodni valamibe. Többnyire akkor jelentkezik, amikor az újszülött feje hirtelen helyzetet változtat, hirtelen megváltozik a hőmérséklet vagy egy erős zaj megijeszti a picit. A Moro-reflex a baba 2 hónapos kora körül kezd megszűnni.
• Kapaszkodó-reflex: Amikor a baba jó erősen megfogja a tenyerébe tett ujjunkat és el sem engedi, olyan, mintha szándékosan fogná a kezünket, pedig ez csak reflex. A tudatos megfogás és elengedés kialakulásával azonban a fogóreflex fokozatosan leépül.
• Szopó-reflex: Szintén létfenntartó ösztön, reflex, amely a csecsemő táplálékhoz jutását hivatott segíteni. A szopóreflex akkor váltódik ki, ha a baba szájpadlásához hozzáér valami. Ekkor automatikusan szopó mozdulatokat végez. A 4. hónap végére a gyermekek általában elhagyják ezt a reflexet.
• Keresőreflex: Ha a baba arcát vagy száját megérintjük, ösztönösen abba az irányba fordul az érintés tárgyát keresve. Ez a reflex az első időkben segíti a szoptatást, azzal, hogy segít az újszülöttnek megtalálni a mama mellét.
• Tónusos nyaki reflex: A tónusos nyaki reflex az újszülött 1 hónapos kora körül jelenik meg és nagyjából a negyedik hónapig marad meg. Ha az újszülött fejét oldalra fordítod, az ezen az oldalon lévő karját kiegyenesíti, míg a másikat behajlítja.
• Lépegető reflex: Bár egy újszülött természetesen még nem képes megtartani a saját súlyát a lábával, de ha megtartod úgy, hogy a talpa szilárd talajhoz érjen, úgy tesz, mintha járna, egyik lábát a másik elé teszi.
• Gerincvelői reflex (Galant-reflex): Ha a baba gerincét végigsimítod, egész testével a simítás irányába egyenesedik ki. A törzse előre-hátra mozog, szinte vonaglik, ha elegendő inger éri a picit. Ez a reflex segít az újszülöttnek végigfészkelődni a szülőcsatornán, amint a hüvely falának nyomása végigsimítja a hátát. A reflex a pici 4-6 hónapos koráig marad meg. Ha 6 hónapos kora után is megmarad a gerincvelői reflex, az kóros problémákra is utalhat.
• Talpi reflex (Babinski-reflex): A talpi reflex a lényege, hogy a baba meghajlítja a lábfejét, lábujjai enyhén kitekerednek, nagylábujja enyhén elemelkedik a lábfej síkjától. Ebben a korban az idei összekötetések még nem fejlődtek ki teljesen, így az agy még nem tudja teljesen átvenni a test fölötti irányítást és nem tudja megakadályozni az ilyen spontán mozgásokat.

Fejlődési mérföldkövek hónapról hónapra

Minden gyermek egyedi tempóban fejlődik, de vannak általános mérföldkövek, amelyek iránymutatást nyújthatnak a mozgásfejlődés során. Ezek a mérföldkövek segítenek a szülőknek megérteni, mire számíthatnak gyermekeik fejlődése során.

1-3 hónapos kor

3 hónapos korban a baba elkezdi felfedezni már a kis kezét, egyre többször fogja a kezeit rágcsálni. Sok esetben itt az első hónapokat követően azt a téves képzetet szokta kelteni a kéznek a rágcsálás, minthogyha a fogzás indult volna be. Erről azt kell tudni, hogy azért következik be, mert az érző agykéregnek nagyon nagy a megfeleltetettsége a száj körüli régiónak, tehát nagyon-nagyon jó ingerforrást jelent a baba számára, hogyha ezt a környéket manipulálja.

4-6 hónapos kor

4-5 hónapos baba: elindul a játék a saját lábaival, szívesen emelgeti, nyúl utánuk. A 4-5 hónapos csecsemő már forgáshoz hasonló mozdulatokat végez.

6-12 hónapos kor

6 hónapos korban a baba elkezd hasra fordulni, kúszni, majd lassan mászni. Ebben az időszakban a tárgyak felismerése, az okozati összefüggések megértése (pl. ha megnyom egy gombot, az zene szól) rendkívül fontos. A legtöbb baba 12-15 hónapos kora között tanul meg biztosan járni. Meghatározó, hogy mit örökölt, mekkora a felfedező kedve, a testsúlya, és hatással vannak rá az esetleges rossz élmények, betegségek is. 6-7 hónapos korban a baba már egyre többet ül támaszték nélkül is. 7-8 hónaposan a baba már magabiztosan mászik. 9-10 hónaposan automatikussá válik a tárgyért nyúlás. 10-11 hónaposan a baba fel tud állni támaszkodva. 11-12 hónaposan már kapaszkodva jár.

1-3 éves kor

1 éves kor körül megteszi az első lépéseit, és ettől kezdve egyre biztosabbá válik a járásban. Minden gyermek máskor áll készen az első lépésekre, és ez teljesen normális. 1-2 éves kor között a gyermekek a világot fedezik fel játékok és tárgyak segítségével. 2-3 éves korra alapvető problémamegoldó képességek fejlődnek, és megjelenik a szimbolikus gondolkodás a játékokban. A gyermekek mozgásfejlődése ebben az időszakban már jóval több, mint fizikai ügyesség.

Mikor kell aggódni?

Bár minden gyerek más tempóban fejlődik, és a múlt gyakran megszépíti az emlékeket, fontos tudni, mikor jelezhet problémát a mozgásfejlődés. Nem csupán a késés, az is okozhat problémát, ha valamelyik mozgásforma kimarad vagy felcserélődik, vagy ha egy adott mozgást nem megfelelően hajt végre. Vannak azonban olyan babák, akik egészen bámulatosan gyorsan fejlődnek, de a biztonsági óvintézkedések hiányát a saját bőrükön kell megérezniük. Például pillanatok alatt megtanulnak állni, de leülni még nem tudnak, ezért folyton elesnek. Megtesznek pár lépést egyedül, de megállni nem tudnak.

Fontos rögtön az elején leszögezni: minden gyermek a saját tempójában fejlődik. A mozgásfejlődés minősége legalább olyan fontos, mint az időzítése. Amennyiben észreveszel bármiféle nyugtalanítót, érdemes felkeresni a védőnőt vagy a gyermekorvost és konzultálni. Tapasztalataink szerint a mozgásfejlődés kapcsán a legtöbb bizonytalanság abból fakad, hogy a mérföldköveket gyakran elszigetelt teljesítményekként nézzük, nem pedig egy egymásra épülő folyamat részeként.

A mozgásfejlődés és a környezet

Sok szülő esik abba a hibába, hogy a gyermekének megvesz minden hasznosnak vélt zizegő, zenélő, csörgő játékot. Képzeljünk el egy olyan környezetet magunk körül, hogy fekszünk a kényelmes ágyunkban a tv előtt, mellettünk karnyújtásra van innivaló, ennivaló, telefon, tablet, számítógép, könyv, újság…és ha még valaki tisztába is tenne és meg is mosdatna, mi okunk lenne mozogni? A legnagyobb problémát az jelenti sajnos, hogy már maga a szülő is egy virtuális térben él. Mi magunk sem szakadunk ki a „kütyükből”. A gyermekünk ezt látja, mert egy csecsemő mindig utánoz. Mi magunk is fejlesztjük Őket. Bizonyára sokkal egyszerűbb egy zenélő játékot felhúzni este, mint hogy mi énekeljünk.

A Huncut Lurkó gyáli Családi Bölcsőde kiemeli, hogy náluk sok a szabad játék, minden napra készülnek érdekes programokkal, fejlesztő tevékenységekkel, melyekbe kedvük szerint csatlakozhatnak a gyerekek, semmire sem kötelezik őket. A gyáli bölcsődében nagy hangsúlyt fektetnek a napközbeni meseolvasásra, mondókákra és éneklésre, ezzel segítve „észrevétlenül” a hozzánk járó gyermekek beszédfejlődését is.

A 6 hónapostól 3 éves korig tartó időszak a legmeghatározóbb szakasz a gyermek fejlődésében. Fontos, hogy a szülők és gondozók támogassák a kicsik természetes fejlődési ritmusát, anélkül, hogy sürgetnék őket. A bölcsődei napirend része, hogy mindenki maga után pakolja el a tányérját, poharát, illetve dobja ki a szemetesbe a szalvétáját. Gyermekek számára kialakított kis WC-inket előszeretettel használják a nagyobbacska gyerekek, napi rendszerességgel felkínáljuk a lehetőséget, hogy udvarra menetel előtt, alvás előtt próbálkozzanak meg a mosdó használattal, ezzel is segítve az óvoda érettségre nevelést.

tags: #bolcsodes #gyermekek #mozgasfejlodese