Kisgyerek szuperhősnek hiszi magát: Pszichológia és történetek

Minden szülő a legjobbat akarja gyermekének, boldogságot, vidámságot és sikereket kívánva neki. Azonban a gyermekkor is tele van kihívásokkal, frusztrációkkal, kudarcokkal és érzelmi válságokkal. Gyermekeink ugyanúgy szenvednek a stressztől, a teljesítménykényszertől és sok mástól, mint a felnőttek. Éppen ezért, ha úgy érzed, hogy valami nincs rendben a gyermekeddel, vagy nehézségekkel küzd, ne habozz segítséget kérni.

A gyermekek mentális problémái és a modern kor kihívásai

A gyermekek mentális problémái egyre fokozódnak napjainkban. Az Országos Mentális Egészségügyi Intézet 2023-as felmérése megdöbbentő eredményeket hozott: a kilencedikesek 40%-a mutatott közepesen súlyos vagy súlyos depressziós tüneteket, és 30%-uk közepesen súlyos vagy súlyos szorongásos tüneteket. Emellett a szülők mintegy fele tart attól, hogy a bezárások és a járványhelyzet miatt gyermekeik érzelmi és társas fejlődése lassult, mozgásfejlődésük elmaradt, vagy lemaradtak a tanulásban.

A gyerekeknek más kihívásokkal is szembe kell nézniük, amelyekkel mi, szülők még nem vagyunk annyira tisztában. A közösségi hálózatokon keresztül nagy nyomás nehezedik rájuk, emellett a környezeti szorongás és a háborútól való félelem is egyre gyakoribb. Fontos megérteni, hogy a nevelésnek bár nagy hatása van, a gyerekek mentálhigiénés nehézségeinek több forrása is lehet, így ez nem feltétlenül a szülő kudarcát jelenti.

A pubertáskori mentális változások

A kamaszkor időszaka különösen kihívást jelent a mentális egészség vonatkozásában. A gyerekek megpróbálják megtalálni és meghatározni önmagukat, ami a hormonok hatására gyorsan és gyakran változó érzéseik és hangulatuk miatt egyáltalán nem könnyű feladat. A serdülők valahol a felnőttkor és a gyermekkor között vannak: még függenek a szülőktől és különböző tekintélyszemélyeknek kell engedelmeskedniük, másrészt már arra kérik őket, hogy éretten gondolkodjanak, és gyakran érzik magukat önállónak. Ez a szerepkonfliktus nehézségeket hozhat.

Normális változások a pubertás alatt:

• Hangulatváltozások: ha rövid idő alatt elmúlnak.
• A magánélet tiszteletben tartásának vágya: több tér és egyedüllétre való igény.
• Kísérletezés az identitással: a megjelenés, az érdeklődési körök vagy a barátok megváltozása.
• Konfliktusok a szülőkkel: az alkalmi viták és nézeteltérések teljesen rendben vannak.

Mindaddig, amíg a dührohamok vagy a sírás nem jön teljesen kiszámíthatatlanul, és a gyermek túl tudja vészelni a hullámvölgyeket, valószínűleg ez rendben van. Fontos, hogy ne címkézd és ne kommentáld negatívan gyermeked változó hangulatát.

Honnan tudhatjuk, hogy gyermekünknek mentális problémái vannak?

Minden gyermek más, ezért nem tudunk könnyen általánosítani. Te ismered a legjobban gyermekedet, ezért bízz a saját megérzéseidben. Ha úgy érzed, hogy valami nincs rendben, hogy küzdenek, vagy hirtelen máshogy viselkednek, valószínűleg igazad van. Fontos, hogy felfigyeljünk rá, ha a viselkedése megváltozik, például dacos, akaratos, fegyelmezetlen, esetleg agresszív lesz, ha változás következik be étkezési szokásaiban, étvágytalanná válik vagy épp állandóan enne, nassolna. Ha rosszul alszik, fel-felriad, rémálmokra ébred, éjszaka járkálni kezd, esetleg problémássá válik az esti altatás, vagy épp ellenkezőleg, alig lehet kihúzni az ágyból, megnő az alvással töltött ideje.

Figyelemfelhívó jelek, amelyekre érdemes odafigyelni:

• A gyermek bezárkózik önmagába, kerüli a kapcsolatot veled és társaival, nem akar kommunikálni senkivel.
• Kerüli a gyakori témákról szóló beszélgetéseket (pl. félelem a jövőtől, félelem a tömegtől).
• Tartósan rossz alvás: rosszat álmodik, nem tud aludni, éjszaka felébred, alvajár.
• Gondjai vannak az étellel: hirtelen nem akar enni, kerüli az ételt, nem hajlandó veled enni.
• A gyermek idegesebb, mint korábban, általában, vagy egy konkrét helyzet előtt.
• Fizikai tünetek: nagy súlyingadozások, gyakori hasi fájdalom nyilvánvaló ok nélkül, hajhullás.
• Agresszív viselkedés: verekedésekbe keveredik, vagy kezdeményezi is, durván viselkedik a hatóságokkal vagy veled szemben.
• A gyermek fizikailag megsérti magát, vagy beszél róla, hogy ezt tervezi.
• Az iskolai osztályzatai hirtelen rosszabbak lettek, nem tud koncentrálni, nem tud tanulni.
• Nem tud alkalmazkodni a változásokhoz, eltúlzott rendet és szokásokat igényel. Még az apró változtatások is nagyon felzaklatják.
• Figyelemfelhívó jel, ha gyakran beteg (olyan tünetet produkál, ami nem gyógyul orvosi beavatkozások ellenére sem, vagy visszatér).

A pszichológusok és nevelési tanácsadók szerint valós érzelmi zavarra akkor gyanakodhatunk, ha hirtelen változást észlelünk a gyermek viselkedésében, szokásaiban, és a tünetek tartósan fennállnak (általában legalább négy hétig). Életkortól és lelki fejlődési szinttől függően sokféle tünete lehet egy kisgyermek életében a szorongásnak. Fontos tehát felfigyelnünk arra, ha a gyermek alvásában, evésében, játékában, társas helyzetekben, viselkedésében, vagy testi reakciókban nagyon eltér a megszokottól.

Hogyan kezdjünk beszélgetést a mentális egészségről?

Még ha nem is vagy biztos benne, hogy valami komolyabbról van szó, mindig jó ötlet megbeszélni ezt a gyerekkel. Tanítsd meg gyermekedet, hogy beszéljen az érzéseiről, ösztönözd őt arra, hogy segítséget kérjen, amikor szüksége van rá.

Elkerülendő dolgok a beszélgetés során:

1. Próbálj meg nem prédikálni: ne moralizálj vagy kritizálj.
2. Ne hiteltelenítsd a gyermeket érzéseit: bár a problémák triviálisnak tűnhetnek.
3. Ne erőltesd a beszélgetést: ne kérj azonnali válaszokat. A gyerekeknek időnként időre van szükségük érzéseik feldolgozására és kifejezésére.

Hogyan indítsuk a beszélgetést?

Válassz megfelelő időpontot a beszélgetésre, amikor a gyermek nyugodt, és csak ti ketten vagytok jelen. Kezdheted a beszélgetést ezekkel a mondatokkal:

• „Úgy tűnik, mostanában nem érzed jól magad. Akarsz róla beszélni? Szeretnék segíteni.”
• „Amikor a te korodban voltam, néha (mondd el, hogy téged mi zavart, pl. rettenetesen magányosnak érezted magad). Éreztél már ilyet?”
• „Ezt mostanában vettem észre (írd be, hogy mit hagyott abba, pl. hogy nem jár el a barátaival). Történt valami? Akarsz róla beszélni?”

Pszichológiai problémák és kezelési módjaik

Számos pszichés zavar elképzelhető gyermekkorban, amelyek testi tünetekben vagy megváltozott magatartásban jelentkezhetnek. Ezek lehetnek szorongásos tünetek, figyelemzavar, hiperaktivitás, viselkedési, étkezési zavar, érzelmi, hangulati nehézségek, az ürítéshez kapcsolódó rendellenességek (például életkorához viszonyítottan elhúzódó éjszakai ágybavizelés), valamint fejlődési zavarok is.

Hiperszenzitivitás - a szuperérzékeny gyermek

A szuperérzékenység vagy más néven hiperszenzitivitás (HSP) egy velünk született hajlam, mely genetikailag öröklődik. A szuperérzékeny gyermekek idegrendszeri érzékenységgel születnek, ezáltal a környezeti ingerek finom részleteinek észlelésére képesek.

A hiperszenzitív gyermekek jellemzői:

• élénk képzelőerővel rendelkeznek
• nem szeretik a hangos, ingergazdag helyeket
• nagyon megfontoltak, elővigyázatosak
• tudatosan és gyorsan reagálnak a környezeti ingerekre
• gyakran intellektuálisan és érzelmileg fejlettek, kreativitás jellemzi őket
• már korai életkorban együttérzést mutatnak
• a fizikai, társas és érzelmi ingerek mélyebb kognitív feldolgozása jellemző rájuk
• nagyobb érzelmi reaktivitás pozitív és negatív ingerekre
• könnyebben túlstimulálhatók

A szuperérzékenység hátránya, hogy a gyermekeket a tömegek, a zajok, az új helyzetek, a hirtelen változások és mások érzelmi gyötrelme is könnyen elárasztja. A kritikát, a versengést és mások szorongását a gyermekek mélyen és intenzíven átérzik. Azért, hogy a szuperérzékenység áldás legyen, a kihívások pedig egyre könnyebben leküzdhetővé váljanak, rengeteget tehet a szülő, aminek azonban első lépése az elfogadás kell, hogy legyen. Bár jellemző, hogy a genetikai hajlam miatt a szülők valamelyike is érintett, ez nincs mindig így, mivel pedig a populációnak csupán 20%-a hordoz magán ilyen személyiségjegyeket, az érintettek könnyen találhatják szembe magukat meg nem értettséggel. A gyermek felé is az erősségeket kell hangsúlyozni, emellett célszerű a partneri, feltétel nélküli elfogadáson, biztonságos kötődésen alapuló kapcsolatra törekedni.

Hiperaktivitás és figyelemzavar (ADHD)

A hiperaktivitásként ismert diagnózis összetett fogalom: nemcsak a mozgékonyságot, az egy helyben ülésre való képtelenséget értjük alatta, hanem legalább ennyire fontos tünete a huzamosabb ideig fennálló, legalább fél évig iskolában és otthon egyaránt tapasztalható figyelemzavar, a kitartó összpontosításra való képesség hiánya is. Az ADHD-s gyerek állandó mozgásban van, nem képes sokáig egy helyben ülni, ugyanazzal foglalatoskodni, a feladatait rendszeresen félbehagyja, a figyelme könnyen elterelődik, nem hallgatja meg, mit mondanak neki, képtelen hosszan csendben maradni, belevág mások beszédébe, szétszórt, gyakran elhagyja a holmiját, nehézséget jelent számára a szabályok betartása, úgy tűnik, nem figyel oda, hogy mi történik körülötte, zavarja a társait. A hiperaktivitás eredményes kezelése a személyre szabott, egyedi kognitív viselkedésterápia alapján történik. A szakember egyrészt a családot segíti abban, hogyan viselkedjenek az ADHD-s gyermekkel, másrészt a gyermeket tanítja meg minél jobban uralni az állapotát.

Viselkedészavarok

A gyermekkori viselkedészavarok gyakran dühkitörésekben, agresszióban, szabályszegő vagy destruktív viselkedésben nyilvánulnak meg. Ezek mögött sokszor mélyebb érzelmi, családi vagy környezeti problémák húzódnak. A viselkedészavar egy gyűjtőfogalom, mely olyan állapotokat takar, melyekben a gyermek magatartása hosszabb időn keresztül jelentősen eltér a kortársai viselkedésétől olyan mértékben, hogy az nehezíti az iskolai beilleszkedést és a szociális életét. A viselkedészavar nem egy-egy alkalmi dühkitörés vagy hiszti, hanem ismétlődő viselkedési minták, melyek a gyermek életkorának megfelelő normákat túllépik. A viselkedészavarok kialakulásának hátterében több tényező áll, beleértve biológiai, környezeti és pszichológiai okokat is. Neurológiai szempontból gyakran meghatározhatók genetikai hajlamok, melyek az idegrendszer eltérő működését okozhatják. Az agy fejlődési rendellenességei, koraszülés, oxigénhiányos állapotok is növelhetik a kockázatot.

A gyermekkori viselkedészavar típusai:

• ADHD: A gyermek nehezen figyel oda, rendkívül mozgékony, izeg-mozog, nem tud várni a sorára.
• Autizmus spektrumzavar: A gyermek nehezebben értelmezi a társas helyzeteket, szokatlanul kommunikál, vagy éppen nem reagál másokra. Gyakran végez ismétlődő mozgásokat, érdeklődési köre szűk, jellemző a szenzoros érzékenység.
• Oppozíciós magatartászavar: Gyakori a dacosság, a felnőttek, idősebbek szándékos bosszantása, a szabályok rendszeres megszegése, illetve a gyakran megjelenő dühkitörések.
• Magatartászavar: Súlyosabb forma, melynek jellemzője, hogy a gyermek mások testi és/vagy lelki épségét veszélyezteti. Gyakran agresszív, hazudik, rongál vagy lop.

Pszichoterápia és pszichológiai konzultáció

A pszichoterápia illetve a pszichológiai konzultáció nagyszerű eszköz a szorongás, a depresszió, a nehéz érzelmekkel való megbirkózás, valamint a zaklatás, az önsértés vagy az étkezési zavarok kezelésére. Az ifjúsági pszichológusok a 13-18 éves gyerekek segítésére szakosodtak. A foglalkozások bizalmasak, ezért a pszichológus nem mondja el neked, mint szülőnek, hogy mit beszélt meg a gyermekkel (hacsak nincs veszélyben a gyermek). A titoktartás is ösztönző erő lehet a gyermek számára, hogy esélyt adjon a terápiának.

Ha úgy döntesz, hogy terápiát javasolsz gyermekednek, olvasd el cikkünket 5 tipp, hogy segítsen szerettednek elkezdeni a terápiát! Ha szülőként azt tapasztalod, hogy gyermeked figyelmetlen, fegyelmezetlen és magatartászavarai vannak, kérlek, ne arra gondolj, miért is rossz a gyerek. Akkor tudunk a megoldás felé haladni, ha vesszük a fáradságot, hogy megnézzük, mi is a gyermek viselkedésének oka, célja, miért is és hogyan is jutott el idáig, hogy ezeket a bosszantó dolgokat csinálja velünk.

Sokszor előfordul, hogy a gyerek viselkedése egyre zavaróbbá, elviselhetetlenebbé kezd válni mind a szülők, mind az óvoda számára. Leginkább a gyerek alkalmazkodásának, belátásának, szófogadásának hiányosságai azok, amiktől kinyílik a bicska a felnőttek zsebében. Leragadunk annál a pontnál, hogy a gyerekkel van valami baj, hogy ő nem „működik” normálisan, megfelelően, neki kellene változnia, jónak, jobbnak lennie. A gyerek viselkedésének mindig van oka is, célja is, legfeljebb nem értünk rá, nem vettük a bátorságot, időt, energiát, odafigyelést, hogy ezt megpróbáljuk megfejteni. Sok minden láthatatlan, korábbi nehéz helyzetekből, konfliktusokból, traumákból eredhet, amiből azt érzi a gyerek, hogy ő nem elég fontos, nem elég jó, nem elég szerethető. És akkor megpróbál ezzel megküzdeni, megharcolni, vagy feladja, és reménytelen, szomorú, csalódott lesz.

Az érzékeny, visszahúzódó gyermek

Sokszor tapasztaljuk, hogy a környezete azt a gyermeket tartja „jó gyereknek”, aki csendes, visszahúzódó, nem mer megnyilvánulni, kortársaival együtt játszani, pedig lehet, hogy emögött szociális nehézség van. Legfontosabb, hogy állandó kapcsolatban legyünk a gyerekkel, sokat játsszunk, beszélgessünk vele, érezhesse, hogy családja feltétel nélkül szereti, velük biztonságban mindent megbeszélhet. Ha jól ismerjük a gyermekünket, akkor azt is megfigyelhetjük, hogy ez a szorongás milyen élethelyzetben jelentkezik: általában jellemző, vagyis alkati szorongásról lehet szó, vagy csak egy bizonyos közösségben jön elő - ez esetben lehet, hogy azonosítható előzménye van, aminek utána lehet járni, feloldani. A beszélgetés, a közös játék, a rendszeres esti mese stb. segíthet.

Tippek szuperérzékeny gyermekek szüleinek

1. Szülőként fontos, hogy ajándékként tekintsünk gyermekünk érzékenységére. Ahelyett, hogy gyermekünk érzékenysége csalódást okozna különböző helyzetekben, sokkal hasznosabb, ha úgy tekintünk rá, mint egy különleges ajándékra. Egy adottság, ami számos előnnyel jár, és különlegessé teszi a gyermekünket.
2. Kemény fegyelem helyett inkább partneri kapcsolatot érdemes fenntartani gyermekünkkel. A túlzott fegyelmezés kiválthatja a túlstimulálódást, mely megnyilvánulhat akár sírásban, akár hirtelen indulatok formájában. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs szüksége struktúrára és korlátokra az életében, viszont ezek kialakításában türelemre és együttműködésre van szükség.
3. Teremtsünk nyugodt környezetet otthon! Kijelölhetünk egy „béke sarkot”, ami lehet egy bunker vagy egy sátor. Tudatosítsuk, hogy ezen a helyen nyugalomban lehet, és ingerszegény környezetben csak magára összpontosíthat. Akár relaxációs gyakorlatokat is taníthatunk neki, melyeket itt alkalmazhat.
4. Segítsünk összegyűjteni olyan címkéket, amivel a környezet ruházza fel gyermekünket. Majd gyermekünkkel közösen fogalmazzunk meg olyan válaszokat, ahogyan a jövőben szeretnének reagálni ezekre a téves címkékre.
5. Tanítsunk rövid relaxációs, mindfulness technikákat gyermekünknek. Bátorítsuk, hogy nyugalmi állapotban figyelje meg az érzéseit, a testi érzeteit, és ezek változását.
6. Naplóírás és átkeretezés. Érdemes naplóírásra biztatnunk gyermekünket, ahol feljegyezheti a kellemetlen helyzeteket, a megélt érzéseket, a gondolatokat, a testi érzeteket, a viselkedést és annak következményeit. A mindennapokba beépített naplózással újraértékelik a helyzeteket, mely alternatív megoldásokat is hozhat.

A szuperérzékenység több szempontból is olyan adottság, ami olyan előnyökkel jár, mint a tudatosság, a kreativitás, és az empátia. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy gyermekeink hajlamosak könnyen túlterhelődni. Ezekben a helyzetekben segíthetjük őket a megküzdésben, a stratégiák kialakításában.

Ne légy egyedül!

Teljesen természetes, hogy egy nehéz helyzetben olyan érzelmek hullámát éljük át, amelyeket korábban nem ismertünk. Minden változásnak, sőt minden válságnak van kezdete, de van vége is. A tiédnek is. Éppen ezért, ha egyáltalán gondolkodsz rajta, kérj segítséget pszichológustól, pszichiátertől, pszichoterapeutától vagy coach-tól. Ne legyél egyedül. Sok szakember segítségét találod meg, akik közül kiválaszthatod az igényeidnek megfelelőt, és már másnapra megbeszélheted az első ülést.

tags: #kisgyerek #supermannek #hitte #magat