Miért habzik a kisbaba szája?
A habzó száj több okra vezethető vissza, amelyek közül néhány teljesen természetes, míg mások orvosi beavatkozást igényelhetnek.Természetes okok
A csecsemők, különösen az újszülöttek, szinte kizárólag az orrukon keresztül lélegeznek, kivéve, ha az orrjárataik valamiért el vannak zárva. Valójában a kisbabáknál nagyjából 3-4 hónapos korukig még nem alakul ki a szájon át légzés reflexe. Ha eldugul az orra, például egy megfázás vagy allergia miatt, a baba kénytelen a száján keresztül lélegezni, ami nyáladzáshoz és habzáshoz vezethet.
Más kicsivel is előfordul, hogy ha nagyon sír, akkor nem vesz levegőt, majd hirtelen egy mély belégzés következik, amikor minden megoldódik. Ilyenkor a nyál is habosabbá válhat az intenzív levegővétel és a légutak irritációja miatt. A sírás közbeni nyáladzás és habzás gyakori jelenség, de figyelni kell, ha elhúzódó vagy légzési nehézséggel jár.
Félrenyelés
Egy kisbaba, ha félrenyel, köhögni kezd, erősen, furcsán, ijesztően. Küzdhet a levegőért, a feje vörössé válhat. Az erőlködéstől könnyes babaszem furcsán-ijedten nézhet ránk. Ilyenkor is előfordulhat, hogy habzik a szája. A félrenyelés rendkívül ijesztő lehet, és azonnali beavatkozást igényelhet. Hatásos köhögés esetén bátorítani kell a további köhögésre, nem szabad ütögetni, nem szabad lóbálni.
Mit tehetsz, ha félrenyeli a tejet
Betegségek és egészségügyi problémák
- Alvási apnoé: Az alvás közbeni szájlégzés, ami nyáladzáshoz és habzáshoz vezethet, az alvási apnoé jele is lehet, ami azt jelenti, hogy valamilyen módon elzáródott a baba felső légútja. A babáknál és a gyerekeknél ezt általában a megnagyobbodott mandulák vagy orrmandulák okozzák.
- Lázgörcs: A gyermekkori magasabb görcskészségre jó példa a lázgörcs. Bár ez ritka jelenség felnőtteknél, a gyermekek 3-4%-ában fordul elő legalább egy lázgörcs kisgyermekkorban. A lázgörcsök során is előfordulhat a száj habzása, eszméletvesztéssel és végtagrángással együtt.
- Epilepszia: Epilepsziás rohamról a legtöbb embernek az eszméletvesztéssel, négy végtag rángásával, habzó szájjal, bepisiléssel járó rosszullét jut eszébe. Ezt nagyrohamnak (korábbi nevén grand mal vagy GM rohamnak) hívjuk. Fontos azonban tudni, hogy gyermekkorban ritka ez a rohamtípus, gyakran sokkal enyhébb, sőt alig észrevehető formákban jelentkezhet egy roham. Az epilepszia a gyermekek fejlődésben lévő agyában nagyobb gyakorisággal fordul elő, mint felnőtteknél, és minden 100. gyermeket érint.
- Kéz-láb-száj betegség: Ez egy enyhe, fertőző, vírus okozta megbetegedés, amely leginkább kisgyermekeknél fordul elő. Lázas állapot mellett a kezeken (tenyereken), lábakon (talpakon) és a szájban folyadékkal töltött apró hólyagok jelennek meg. A hólyagok a szájban irritációt és fokozott nyáladzást okozhatnak, ami habzó szájat eredményezhet.
- Reflux: A gyomorból visszajövő ennivaló (reflux) kellemetlen érzést válthat ki, ami sírást és nyáladzást, esetenként habzást okozhat. Különösen pelenkacsere közben, etetés után fordulhat elő.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha úgy tűnik, hogy a baba nehezen lélegzik, vagy a szájlégzés mellett egyéb tünetei is vannak, javasolt időpontot egyeztetni a gyermekorvossal. A problémával sürgősen fel kell keresni a házi gyermekorvost, ha a gyermek szája habzik, nehezen veszi a levegőt, visít, vörös a feje, vagy egyéb aggasztó tüneteket mutat.
Súlyos állapot (eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő rohamok) esetén kórházi osztályos kivizsgálás indokolt. A kórházban részletesen kikérdezik a szülőket vagy a roham szemtanúját a görcs alatt látott jelekről. Rengeteget segít, ha valamelyik rosszullétről készült telefonos videó-felvétel és ezt meg tudják mutatni az orvosnak.
Ha a tünetek súlyosak vagy hosszú ideig tartanak, forduljon orvoshoz további értékelés és kezelés céljából. Mint minden betegség esetében, az egyén egyedi körülményeit figyelembe kell venni, és a kezelésről mindig az orvos adott ajánlásainak megfelelően kell dönteni.
Mit tehetünk a habzó száj kezelésére és megelőzésére?
A habzó száj kezelése az okától függ. Néhány általános tipp és tanács a tünetek enyhítésére és a megelőzésre:
- Párásítás: A párásabb levegő segíthet az eldugult orrnak, ami csökkentheti a szájlégzést és a nyáladzást.
- Orrszívó: Kis mennyiségű orrváladék is megnehezítheti a baba orrlégzését, ezért érdemes orrszívót használni, ha szükséges.
- Folyadékfogyasztás: Fontos az elegendő folyadékfogyasztás, különösen, ha a beteg kisgyerek vagy csecsemő. Ez segít megelőzni a kiszáradást és enyhíti a száj irritációját.
- Fájdalom- és lázcsillapítás: Ha a habzó száj lázzal vagy fájdalommal jár, használjunk láz- és fájdalomcsillapítókat a tünetek enyhítésére.
- Reflux esetén: Javasolt, hogy a pelenkacserét etetés előtt végezzék, mert az etetés közbeni csere során a gyomorból visszajöhet az ennivaló (reflux!), ami kellemetlen érzést vált ki, ezért sírhat és nem akar enni a kislány. Ha csak bukásokról van szó, ami szintén nagyon kellemetlen, akkor savvisszafolyást gátló sziruppal is próbálkozhat szoptatás után adva a babának.
- Probiotikum: Probiotikumtól (napi 1x egy hétig, utána heti 2x) javulhat a széklet minősége és csökkenhetnek a hasi panaszok, ami szintén segíthet a reflux okozta habzás enyhítésében.
- Epilepsziás roham alatt: Eszméletvesztéssel járó „nagyroham” esetén mindig fektessük oldalra a beteget, védjük a fejét a sérüléstől és próbáljuk megelőzni a nyelv hátraesésével okozta vagy ételmaradék okozta fulladásveszélytől. Epilepsziás gyermekeknek felírnak egy olyan végbélbe adható szert (Diazepam), amit beadva leállítja az elindult rosszullétet.
Az epilepsziás rohamok jellemzői és kezelése
Az epilepszia diagnosztizálásától a gyógyításon keresztül számos kérdés merül fel. Az epilepsziás rohamok típusa attól függ, hogy az agy melyik központjában jelentkeznek. A gyermekek fejlődésben lévő agyában nagyobb az úgynevezett görcskészség, emiatt mind az epilepszia, mind az egyéb görcsállapotok gyakrabban fordulnak elő gyermekkorban.
Az epilepszia gyakorisága és okai
A gyermekkori epilepszia minden 100. gyermeket érinti, míg később csak minden 200. felnőtt epilepsziás. Az epilepszia okai sokfélék lehetnek. Más gyermekeknél genetikai (örökletes) görcskészség áll a betegség hátterében. Hogy mégsem találkozunk ilyen gyakran epilepsziás gyermekkel a környezetünkben, annak fő oka, hogy 10 gyerekből 8 ma már tejesen rohammentessé tehető a gyógyszerekkel.
Nem csak az epilepszia okozhat görcsös állapotot
Nem csak az epilepszia okozhat görcsös állapotot, hanem olyan helyzetek is, amikor az agy nem kap elég tápanyagot vagy oxigént. Vannak más olyan átmeneti kórállapotok is, melyeket nehéz elkülöníteni az epilepsziától. Ilyen például az affekt apnoe, azaz a sírás, hiszti vagy hirtelen fájdalom miatt kimaradó, és egészen kékülésig fokozódó légvétel-kimaradás.
A leggyakoribb eszméletvesztéssel járó állapot az ájulás, mely tartós állás, alacsony vércukorszint vagy ülésből hirtelen felállás esetén jelentkezhet és rengeteg gyermeket - különösen a kamaszokat - érint. Fontos tudni, hogy egy „egyszerű” ájulás során is gyakran látunk néhány apró megrándulást, de emiatt még szó sincs epilepsziáról!
Az epilepszia diagnosztizálása
Epilepsziás roham gyanújakor a gyermeket háziorvosának kell megmutatni, aki szükség esetén gyermek-ideggyógyászhoz küldi tovább a gyermeket. Amennyiben az ideggyógyászban is felmerül az epilepszia gyanúja, akkor EEG (elektroenkefalogram) vizsgálatot kér. Ez a fájdalmatlan vizsgálat az agyhullámok méréséből áll; epilepsziás betegek 70%-ában nem csak roham alatt, hanem bármikor mutat eltérést. Ha az EEG normális, de továbbra is fennáll az epilepszia gyanúja, akkor gyakran alvásban (de nem altatásban!) is megismételjük a vizsgálatot.
Gyógyszeres és műtéti kezelések
10-ből nyolc gyermeket rohammentessé tudunk tenni gyógyszerekkel, és a többi kettőnek is csökkenthetjük a rohamgyakoriságát. A mai modern gyógyszereknek - megfelelő adagolás és rendszeres ellenőrzés mellett - már nincs álmosító vagy nyugtató mellékhatása, ezért nem kell tartanunk attól, hogy a tanulási képességeket károsan befolyásolná.
A gyógyszeres terápia
Epilepszia betegség esetén, ha a rosszullét ismétlődésének komoly esélye van, az ideggyógyász rohammegelőző gyógyszert, szaknyelven antiepileptikumot rendel. A beteg életkorától, a rohamok típusától és súlyosságától függően különböző antiepileptikumokat használunk (például Convulex, Depakine, Keppra, Lamictal, Rivotril, Tegretol). Nehezen beállítható betegeknél többféle gyógyszert kombinálunk egymással.
Nem kell szedni gyógyszert, ha kicsi a roham ismétlődés esélye. Ha például egyértelműen volt valamilyen tényező, ami kiváltotta a rosszullétet (például magas láz). Ugyancsak várhatunk a gyógyszer-beállítással, ha egy gyermeknek egy rosszulléte volt és azt feltételezzük, hogy valamilyen jóindulatú epilepszia típusa van, ami esetleg sosem fog ismétlődni.
Sebészeti beavatkozások
Epilepszia műtétek több évtizede elérhetők hazánkban, eddig több mint 100 epilepsziás gyermek műtétje történt meg, a nemzetközihez hasonló eredményekkel. Epilepszia műtétre általában akkor nyílik lehetőség, ha a gyermeknek van egy MR vizsgálattal kimutatható eltérése, és a videó-EEG vizsgálat segítségével sikerül igazolnunk, hogy ez az eltérés felel meg a rohamok gócának.
Diétás kezelések
A gyógyszeres terápián kívül más elérhetőségek is vannak. Különböző diétákkal is próbálták már az epilepsziás rohamokat kontrollálni. Ezek közül legígéretesebb módszer a ketogén diéta. Ez egy komoly áldozatokkal járó étrend, ahol sok zsírt és kevés szénhidrátot fogyaszthat a gyermek. Olyan epilepsziás gyermekeknél érdemes megpróbálni, akik számos gyógyszert kaptak már, de nem sikerült rohammentessé tenni őket.
Életmódbeli tanácsok
Ha egy gyermek epilepsziás és sikerült gyógyszerrel rohammentessé tennünk, akkor igyekezzünk a lehető legkevésbé korlátozni mindennapjait. Mehet zsúrba, táborba, sportolhat (sőt javasoljuk is a rendszeres testedzést). Egyedül arra kell vigyáznia, hogy úszni vagy akár kis vízbe is csak akkor mehet, ha egy felnőtt folyamatosan felügyeli. Emellett még azok a helyzetek lehetnek veszélyesek, ahol magasból eshet le a gyermek (pl. fára mászás, mászófal).
Az epilepsziás gyermekek társadalmi megítélése
Epilepsziás gyermekeknél a kiközösítés és megbélyegzés időnként sokszor jobban megkeseríti életét, mint maga a roham. Sajnos még ma is látjuk, hogy sok szülő óvja egészséges gyermekét és nem engedi közel epilepsziás társához. Másik tévhit, hogy az epilepsziás gyermekek mind fogyatékosak vagy veszélyesek magukra és társukra. Ezzel szemben az epilepsziás gyermekek 80%-a gyógyszerszedés mellett teljesen rohammentes, és az időnként rohamozó gyermekek a rohamok között ugyanolyanok, mint egészséges társaik.
A rohammentessé tett gyermekek nagy többsége jól fejlődik és jól tanul. Ugyanakkor igaz, hogy az epilepszia az agy egyes területeinek kóros működése miatt kialakuló betegség, ezért értelmileg akadályozott embereknél gyakrabban találkozunk vele.