Hazánkban az élve születések nagyjából 2,2%-a lombikbébi-kezelés sikereként következik be - ez évente csaknem kétezer kisbaba életét jelenti. Egyre több ilyen kezelést végeznek és egyre több baba is születik ilyen úton, ám ennek ellenére még mindig sok tévhit övezi ezt az több mint négy évtizede létező eljárást. Némelyik ezek közül egészen ijesztő, sőt elriasztó tud lenni, éppen ezért fontos, hogy valós, tudományos bizonyítékokon alapuló tényekkel eloszlassuk ezeket a tévhiteket. Ebben a cikkben pontosan ezt tesszük: következzék 8 tévhit és 8 tény a lombikbébi-kezelésről!
A lombikbébi (IVF) kezelési eljárás már több évdizedes múltra tekint vissza, napjainkra szó szerint mindennapos gyakorlattá vált. Hazánkban is évente több száz, babáért küzdő párnak segít, hogy ők is megtapasztalhassák az élet legnagyobb csodáját. A legelső kezelés előtt - és persze a kezelés alatt is - rengeteg különféle érzelem kavaroghat a pár mindkét tagjában: az izgalom, az idegesség és a bizonytalanság érzése is. Teljesen érthető, ha te hasonlókat tapasztalsz a lombikprogram megkezdése előtt, tudnod kell, hogy hogy ez normális, gyakori dolog, és egyáltalán nem vagy egyedül vele.
A lombikbébi program a negyven alatti nők termékenységének legtöbb okát képes áthidalni. Ám a fogamzóképesség a kor függvénye is. A lombikbébi program a negyven alatti nők termékenységének legtöbb okát képes áthidalni. Ám a fogamzóképesség a kor függvénye is. A fogamzás sikeressége 35 év alatt a legvalószínűbb. A 35 év alattiaknál 65-86 százalékos arányt sikerült elérni. Az eredmények azt jelentik, hogy a lombikbébi programban részt vevő 35 év alatti nőknél a gyermekszülés esélye nagyjából megegyezik a hasonló korú általános lakosságéval.
A meddőség a párok kb. 15 százalékát érinti, de sajnos napjainkban egyre többen és egyre fiatalabb korban szembesülnek azzal a ténnyel, hogy nem jön a baba! Meddőség - A lombikbébi kezelés. A megtermékenyítés bonyolult és több lépcsőből áll.
A meddőség fogalma és okai
Orvosi értelemben akkor beszélünk meddőségről, amikor egy párnál - melynek nőtagja 35 éven aluli - 12 havi, védekezésmentes közösülés után sem fogan meg a gyermek. Amennyiben a nő 35 év feletti, akkor ez a határ 6 hónap. Elsődleges meddőség az, ha még soha nem volt fogamzás, másodlagos meddőség pedig az, ha korábban már volt fogamzás és ezután nem sikerül teherbe esni.
Meddőségről elsősorban akkor beszélünk, ha a nő vagy férfi biológiai értelemben nem tud hozzájárulni a fogamzáshoz. Akad, amikor csak egyikük érintett, máskor a pár mindkét tagjára vonatkozóan találnak a háttérben meghúzódó okokat. Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha egy év rendszeres próbálkozás után nem fogan meg a baba. A sikertelen fogantatásnak ugyanis számos oka lehet mind női, mind férfi oldalról, ezért az első és legfontosabb lépés az alapos kivizsgálás.
A meddőség okai lehetnek:
- Hormonális okok: Ha a női hormonháztartással kapcsolatban merül fel probléma és a peteérés nem megy végbe, a teherbeesés lehetetlen. Hasonló gondot okozhat pajzsmirigyprobléma, illetve az agyalapi mirigy, a hypothalamus, vagy a mellékvesekéreg nem megfelelő működése. Emellett ide sorolhatóak a petefészek eltérései, mint a PCOS betegség, vagy a korai menopauza jelensége.
- Szervi vagy mechanikus okok: A teherbeesést gátolhatja a petevezetők elzáródása vagy gyulladása, a fibroidok, azaz a méhfalán meghúzódó jóindulatú daganatok megléte, valamint az endometriózis, amelyet a méhszövet méhen kívüli beágyazódása idéz elő.
- Egyéb okok: A biológiai nehézségeket elősegíthetik egyéb tényezők, mint a sok koffein fogyasztása, vagy a dohányzás.
A meddőség férfi és női oldalról egyaránt lehetséges, azonban a mai tudománynak és technikának köszönhetően a segítségnyújtás lehetősége a legtöbb esetben adott.
A nők túlnyomó többsége utólag azt mondja, hogy sokkal kevesebb fájdalmat érzett, mint amire előzőleg számított. Arról nem is szólva, hogy sikeres teherbeesés után egyöntetűen mindenki úgy véli, a nehézségeket megérte átvészelni.
A nők termékenységének alapvizsgálata a Femme teszt. Ez utóbbi vérmintából határozza meg az AMH (Antimüller hormon) szintjét, ami közvetlenül összefügg a rendelkezésre álló petesejtek számával.
A lombikbébi kezelés folyamata
A lombikbébi eljárást azok számára, akik keveset tudnak róla, máig nagy titokzatosság övezi. Pedig a világ első lombikbébije a jövő nyáron már 45. születésnapját ünnepli, tehát a módszer nem nevezhető újdonságnak. Bár kitalálói, Patrick Steptoe és Robert Edwards rengeteget küzdöttek, hogy kidolgozhassák az eljárást, végül 1978-ban egy angliai kórházban felsírt az első baba, aki mesterséges megtermékenyítéssel, női testen kívül fogant. Érdekesség, hogy az ő testvére négy évvel később már a 40. Az eljárás tehát sikeresnek bizonyult: napjainkban átlagosan 100 beültetésből 19-20 baba fogan meg.
A lombikprogram tehát nem úgy tekinthető, mint egy „jolly joker”, ami mindig rendelkezésre áll és ugyanolyan hatékony marad. Sajnos lehet olyan helyzet, amikor túl sokat vártak a kezdéssel.
A lombikbébi program a negyven alatti nők termékenységének legtöbb okát képes áthidalni. Ám a fogamzóképesség a kor függvénye is. A lombikbébi program a negyven alatti nők termékenységének legtöbb okát képes áthidalni. Ám a fogamzóképesség a kor függvénye is. 27 éves kortól egyre csökkenő tendenciát mutat, és 40 éves kortól kezdve a hanyatlás már jelentős.
A lombikbébi kezelés előtti vizsgálatok:
- A petefészkek funkcionális vizsgálata: a ciklus 2-4. napja között (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, TSH) és/vagy ciklustól függetlenül anti-Müller hormon (AMH) és/vagy antralis folliculus-szám (AFC) ultrahangos meghatározása
- Méhüreg alaki alkalmasságának vizsgálata
- Hüvelyváladék vizsgálata: szűrés Chlamydia trachomatis baktériumra, indokolt esetben teljes bakteriológiai vizsgálat
- Spermiumvizsgálat
- Méhnyakrákszűrés (cytológia)
- Emlő ultrahang (40 év alatt), mammográfia (40 év felett)
- Szerológiai vizsgálat: a pár mindkét tagjánál egy éven belül hepatitis B, C, RPR (szifilisz), illetve HIV-szűrés, rubeola-szűrés és a pár nőtagjánál vércsoportvizsgálat
- Belgyógyászati kivizsgálás: krónikus belgyógyászati probléma fennállása esetén, mely a teherbeesést, terhességet befolyásolhatja
- A petesejtleszíváshoz szükséges minimális kivizsgálás, egy hónapon belüli vérkép vizsgálat végzése javasolt
A lombikbébi-eljárás tehát a női petesejt és a férfi hímivarsejt laboratóriumi körülmények között történő egyesítését valósítja meg.
A lombikbébi-eljárás során a petefészek működésének elnyomása, majd egyszerre több petesejt kifejlődésének, érésének elősegítése hormonkezeléssel történik. Ettől az ösztrogén és a progeszteron szintje ideiglenesen megváltozik a női szervezetben.
A hormonális kezelés sikerességét számos egyéni tényező befolyásolhatja, érdemes szem előtt tartani, hogy a pár minél kedvezőbb feltételeket biztosítson szervezete számára a rá váró feladat előtt.
A lombikbébi kezelés lépései
- Hormonális stimuláció: A női petefészkeket gyógyszeresen stimulálják, hogy ne csak egy, hanem több petesejt érjen meg egy ciklus alatt. Ennek célja a sikerességi esélyek növelése.
- Petesejtleszívás (punkció): Amikor a tüszők elérik a megfelelő méretet, egy rövid, altatásban végzett beavatkozás során ultrahang vezérléssel leszívják a petesejteket a petefészkekből.
- Spermium mintavétel és előkészítés: Ugyanezen a napon történik a férj vagy partner spermium mintájának leadása. Ezt laboratóriumban előkészítik, a legéletképesebb spermiumokat kiválasztva.
- Megtermékenyítés (IVF vagy ICSI):
- IVF (In Vitro Fertilisation): A petesejteket és a spermiumokat egy petricsészében összeengedik, és hagyják, hogy a megtermékenyítés spontán megtörténjen.
- ICSI (Intra Cytoplasmic Sperm Injection): Ha a spermium minősége nem megfelelő, vagy korábbi IVF sikertelen volt, egyetlen spermiumot injektálnak közvetlenül a petesejtbe.
- Embrió tenyésztés: A megtermékenyített petesejteket (zigótákat) speciális táptalajban tenyésztik 2-5 napig, eközben fejlődnek embriókká.
- Embriótranszfer (beültetés): A legéletképesebb, legjobb minőségű embrió(ka)t vékony katéter segítségével bejuttatják a méhüregbe. Ez egy fájdalmatlan beavatkozás, altatás nélkül történik.
- Asszisztált hatching (opcionális): Bizonyos esetekben az embrió külső burkát, a zona pellucidát lézervel vagy kémiailag vékonyítják, hogy megkönnyítsék az embrió kibújását és a méhfalba való beágyazódását.
Az első lépés a stimuláció: az egyik legfőbb cél, hogy minél több érett petesejt álljon rendelkezésre a leszívás előtt, ezért hormontartalmú gyógyszerek, illetve injekciók segítségével arra ösztönzik a petefészket, hogy mindenképpen egynél több tüsző kezdjen fejlődni. A ciklus 2-3. napján indul a hormoninjekciók beadása, ezt követően pedig kétnaponta ellenőrzik ultrahanggal a fejlődő tüszők számát. Amikor ezek elérik a megfelelő méretet, szintén injekcióval előzik meg a túl korai tüszőrepedést.
A második lépés a tüsző- vagy petesejtleszívás: az eljárás altatás során történik, amikor is az ultrahangfejre egy tűt helyezve leszívják a tüszőfolyadékot. Ebből nyerik ki a petesejteket, amelyeket ezután egy különleges tápoldatban, inkubátorban tárolnak, biztosítva ezzel az anyaméhben fennálló körülményeket.
A harmadik lépés a megtermékenyítés: ha a leszívást követő 4-5 óra eltelt, az előre bekészített spermiumokkal végbemehet a mesterséges megtermékenyítés. Ez kétféleképpen történhet: ha megfelelő számú és minőségű hímivarsejt áll rendelkezésre, akkor konvencionális módon a hímivarsejteket a petesejt mellé engedik és lezajlik a megtermékenyítés. Amennyiben csak egy hímivarsejt áll rendelkezésre, az úgynevezett ICSI eljárás során, azt közvetlenül a petesejtbe juttatják.
A negyedik lépés az embriótenyésztés: miután a speciális tápoldatok segítségével megteremtik a természetes anyai közeget, a biológusok a tenyésztés ideje alatt mikroszkóppal követik, mely embriók a legalkalmasabbak a visszaültetésre. Az első 16-18 óra után lezajlik a megtermékenyülés, majd 26-28 órát követően az első sejtosztódás. A tenyésztés folyamata maximum öt napig tart, erre már megjelenik az embrió belsejében a hólyagcsíra.
Az ötödik lépés az embrió beültetése: a kiválasztott embrió(ka)t egy katéter segítségével juttatják a méhbe, a beavatkozás fájdalommentes és a páciens aznap távozhat a kórházból.
A visszaültetés során törekszünk arra, hogy a többes terhesség esélyét visszaszorítsuk.
Az Intracitoplazmatikus Spermium Injektálás az IVF (lombikbébi) kezelés egyik válfaja. Amennyiben a meddőség oka a gyenge minőségű spermakép, akkor arra van szükség, hogy a spermiumokat mikromanipulációs eljárással mesterségesen juttassuk a petesejtbe.
Asszisztált hatching eljárással az embrió beágyazódása, így az IVF-ET kezelés sikeressége növelhető. Az AHA (asszisztált hatching) során az embriót körülvevő zóna pellucidán kis nyílást ejtünk, így az embrió méhbe ültetésekor az embrió könnyebben szabadul ki a burokból és tapad meg a méh nyálkahártyáján.
Az embriókat körülvevő burok, a zona pellucida eredetileg fontos szerepet játszik a petesejt megtermékenyülésében, ugyanis a petesejtet körülvevő sok spermium közül csak egyetlen áthatolását engedi. Ezen kívül védi a petesejteket mind mechanikai, mint immunológiai behatásoktól, miközben azok a petevezetőben vándorolnak. Viszont az embrióknak ki kell tudniuk kelni ebből a burokból, hogy megtapadjanak a méh nyálkahártyáján. A folyamat neve hatching, általában a megtermékenyítést követő ötödik napon történik meg. Ahogyan az embrió növekszik, szétfeszíti ezt a burokot. Ha nem képes rá és nem tud kibújni, akkor megtapadni sem képes, így elpusztul.
Az embriófagyasztás egy lehetőség a meddő párok számára: amennyiben maradtak szabályosan fejlődő embriók, amelyeket nem ültettek be, azok különleges körülmények között fagyaszthatóak és tárolhatóak.
A petesejtleszívást követő 2-3 óra pihenés után, ha nincs panasz, akkor hazamehet a páciens. A terhességet támogató, egészséges progeszteronszint fenntartása érdekében a petesejtleszívás napjától a pozitív terhességi tesztig progeszteron-kiegészítést szoktak felírni az orvosok. Ez szájon át, injekcióval, illetve hüvelykúppal is történhet.
Az embriók visszaültetése után kezdődik a kéthetes várakozás - ennyi időbe telik, míg kiderül, hogy létrejött-e a terhesség. Lehet, hogy ez fog életed leghosszabb két hetének tűnni, de hidd el, egyszer ez is véget ér. A legfontosabb teendőd, hogy kíméld magad ebben az időszakban: maradj otthon, olvass, nézz filmeket, pihenj. Ha lehet, vegyél ki két hét szabadságot, de legalább az első hetet töltsd otthon.
A lombikbébi beavatkozás útján létrejövő terhesség a további lefolyásában nem különbözik egy természetes úton fogant terhességtől.
Tévhitek és tények a lombikbébi-kezelésről
1. TÉVHIT: Meddőség esetén csakis a lombikbébi-kezelés segíthet.
TÉNY: A lombikbébi-eljárás csak egyik lehetséges módja a meddőség kezelésének. Sok esetben ennél egyszerűbb módszerek is elegendőek a gyermekáldás eléréséhez, például gyógyszeres kezelés, szervi problémák esetén műtéti beavatkozás vagy éppen ondófelhelyezés (inszemináció).
2. TÉVHIT: Ha sehogy sem sikerül a baba, a lombikbébi-kezelés még mindig ott lesz opcióként.
TÉNY: Az életkorod a termékenységed, és egyben a lombikbébi-kezelés sikeressége szempontjából is a legfontosabb tényező. A mesterséges megtermékenyítés 35-37 év alatt a legsikeresebb (akár 40-50 százalék is lehet a kezelés sikerességi mutatója), 40-hez közelítve, majd azt túllépve azonban már jelentősen csökkennek az esélyek (40 év felett 5-10%, 42 év felett csak 1-3%). Habár az ismételt próbálkozásokkal növekszik a sikeresség esélye, a versenyfutás az idővel eközben sem áll le. A lombikprogramra tehát nem érdemes úgy tekinteni, mint egy „jolly joker”, ami mindig rendelkezésre áll és ugyanolyan hatékony marad. Sajnos lehet olyan helyzet, amikor túl sokat vártak a kezdéssel.
3. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés soha nem sikerül elsőre.
TÉNY: Ha szigorúan statisztikai alapon nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy minden harmadik nő anya lesz az első lombikbébi-kezelés után. Tehát egyáltalán nem kizárt, hogy elsőre sikerül neked is, azonban fontos egyúttal azt is tudatosítani, hogy a legtöbb nőnek több próbálkozásra van szüksége. A jó hír, hogy a program sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik.
4. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés kettős vagy többes terhességhez vezet.
TÉNY: Egy lombikbébi-kezelés során általában egyszerre több (maximum négy) embriót ültetnek vissza, hiszen ezzel nő a terhesség esélye. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy garantáltan kettős vagy többes terhesség fog létrejönni. Az ikerterhesség esélye lombikbébi programokban kb. 19%, a hármas ikerterhesség esélye 1%-ra tehető.
A leendő anya életkora fontos szempont a beültetett embriók számának meghatározásakor, ahogyan az embriók életképessége is. Az embriószámról legjobb a visszaültetés (transzfer) napján meghozni a döntést, az embriológiai eredmények alapján.
5. TÉVHIT: A lombikbabáknál magasabb a születési rendellenességek kockázata.
TÉNY: Nagy méretű kutatások igazolták, hogy sem a születési rendellenességek, sem a fejlődési elmaradások kockázata nem magasabb a hagyományos lombikbébi-eljárással (IVF) fogant babák esetében, mint a természetes úton fogant babák esetében.
A születési rendellenességek kockázata ugyanakkor enyhén magasabb lehet az intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI) alkalmazásakor. Ezt gyenge minőségű spermakép esetén szoktak ajánlani, éppen ezért szakértők azt feltételezik, hogy nem maga az eljárás, hanem a spermaminőség lehet az oka a magasabb kockázatnak.
6. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés mindig fájdalommal jár.
TÉNY: Először is fontos tudni, hogy mindannyian eltérőek vagyunk a fájdalomérzékelés terén, ezért alapvetően az is teljesen szubjektív, hogy kinek mi számít fájdalmasnak. Mint minden orvosi beavatkozás, így a lombikbébi-kezelés egyes lépései is járhatnak bizonyos mértékű diszkomforttal, fájdalommal.
Legtöbben talán az injekcióktól félnek leginkább, pedig ezek beadása a legtöbb esetben egyáltalán nem, vagy minimális fájdalommal jár. A petefészek stimuláció során a tüszők növekedése okozhat enyhe fájdalmat, diszkomfortérzetet. A petesejt-leszívás után is normális valamennyi fájdalom, ami jellemzően vény nélkül kapható fájdalomcsillapítóval hatékonyan kezelhető. Egyes nők az embriók beültetésekor és/vagy a rá következő napokban is tapasztalnak egy kis fájdalmat.
Ha a folyamat során bármikor (akár a kezelőintézetben, akár otthon) fájdalmat érzel, mindenképpen jelezd a kezelőorvosodnak. Ő érzéstelenítő vagy fájdalomcsillapító használatával segít neked abban, hogy a lehető legkevesebb fájdalmat tapasztald.
7. TÉVHIT: A lombikterhesség mindig császármetszéses szüléshez vezet.
TÉNY: A lombikbébi-kezeléssel létrejövő terhesség nem különbözik egy természetes úton létrejövő terhességtől. Amennyiben tehát császármetszést igénylő komplikációk lépnek fel, azok nem az IVF kezelésből erednek, és természetes fogantatás esetén is ugyanúgy felléphetnek.
Tény, hogy a császáros szülések gyakoribbak IVF után, de ez például olyan tényezőkre vezethető vissza, mint az anya életkora vagy a méhen végzett előzetes műtét. Emellett az ikerterhesség is a császármetszés indikációi között van, és mint tudjuk, IVF esetén nagyobb az ikerterhesség esélye.
8. TÉVHIT: A lombikbébi-kezelés rákot okoz.
TÉNY: Becslések szerint az utóbbi négy évtizedben összesen 10 millió gyermek született IVF kezelésnek köszönhetően. Tanulmányok sora vizsgálta már a rák előfordulása és a lombikbébi-eljárás közötti összefüggést, ám a tudományos bizonyítékok alapján elmondható, hogy az IVF kezelések hatására nem emelkedik meg a hormonérzékeny (mell, petefészek, méh) daganatok kockázata.
A lombikbébi program finanszírozása és jogszabályai Magyarországon
A lombikbébi-eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, a korábbi Országos Egészségbiztosítási Pénztár). 2020. július 1-jétől pedig már a beültetésen, illetve vizsgálatokon túl a meddőségkezelésben - vagyis a lombikprogramban - használt gyógyszerek is 100 százalékos támogatást kapnak (dobozdíj, vagy egyéb, kisebb költségek előfordulhatnak). Költségekkel tehát lényegében nem kell számolnod, az alap protokollok esetén a teljes lombikbébi-kezelés ingyenes.
Olyan, járulékos költségeket érdemes szem előtt tartani, mint az utazás, a beáldozott szabadságok, vitaminok, illetve esetleg olyan vizsgálatok, amelyeket az orvos nem ír fel, vagy biztosító által nem támogatottak. Például a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) sem tartozik a támogatott vizsgálatok közé, ennek ára 100 ezer és 1 millió forint között mozog, a vizsgálandó embriók számától függően.
Magyarországon az államilag támogatott lombik programba való belépés felső korhatára jellemzően a nő 45. életéve, de a pontos szabályozás némileg változhat.
A kormány már korábban leszögezte, nem értenek egyet az életkori határ csökkentésével, ezt pedig a most megjelent belügyminiszteri rendelet is megerősíti. Vagyis az ingyenes kezelés továbbra is 45 éves korig lesz elérhető a nőknek. További kedvezmény, ha a párnak vannak már fagyasztott embriói, akkor azokat is ingyen beültetik, ha időközben a nő elmúlt 45, és az orvos szerint nincs akadálya az embrióbeültetésnek.
A rendelet kimondja azt is, hogy továbbra is öt beavatkozás lesz majd tb-támogatott, ha pedig ezekből legalább egy gyermek születik, akkor további négyet lehet igénybe venni a tb terhére.
Fontos változás viszont, hogy új stimulációt - néhány kivételtől eltekintve - csak akkor lehet majd kezdeni, ha már minden fagyasztott embriót felhasználtak a párok.
Bekerült a rendeletbe az is, hogy néhány kivételes esettől eltekintve 36 év alatt első beültetésnél csak egy embriót ültetnek majd vissza a nőknek, 36 felett pedig csak kettőt. Ezt az indokolja, hogy kevesebb legyen az ikerterhességek száma.
Az államilag támogatott kezelések alapvető feltétele, hogy házasságban éljetek. Bizonyos esetekben, például ha a nő egyedülálló, és a spermiumot donortól kapja, szintén van lehetőség a kezelésre, de ez más jogi keretek között zajlik.
A Humánreprodukciós Igazgatóság korábban javaslatot tett a Vágyott Gyermekekért Központok (VAGYOK) létrehozására is. Ezek lényegében megyei meddőségi szakambulanciák lennének, és a területi ellátás javításában játszanának szerepet.
Életmódváltás és táplálkozás a lombikbébi kezelés előtt
Érdemes külön hangsúlyt fektetni a sperma minőségét és mennyiségét, a petesejt minőséget javító tápanyagokra. Férfiaknak kiemelt figyelmet érdemes fordítania a cink, a szelén, az E-vitamin és az antioxidánsok (Q10 koenzim, astaxanthin) megfelelő bevitelére. Nőknek mindenképp érdemes a C-, D- és E-vitamin, a folát, a cink és a szelén pótlására figyelni (egy jól összeállított terhesvitaminban megtalálható mind).
Emellett a petesejt minőséget és a lombikbébi-kezelés sikerét támogathatja még a Q10 koenzim, a mio-inozitol, az N-acetil-cisztein, és az alfa-liponsav.
Rendszeres mozgás: Nem szabad megterhelő sportot végezni, hiszen a túledzés is állhat a meddőség hátterében. Azonban egy-egy hosszabb séta a friss levegőn hetente többször hozzájárul az egészséges élethez.
Megfelelő táplálkozás: Érdemes kiiktatni a koffeintartalmú, valamint a cukros ételeket. A koffein a petevezetékekben fékezheti az izmok összehúzódását, míg a túlzott cukorfogyasztás komoly egészségügyi problémához vezethet, amelyek gátolják a teherbeesést. A minél több fehérje és az elegendő folyadék viszont segítik a megtapadást.
Az ideális testsúly: A megfelelő testsúly szintén lényeges szempont, hiszen a zsírszövet hozzájárul az ösztrogéntermeléshez, ezáltal a súlytöbblet könnyen okozhat hormonzavart.
Az étrend-kiegészítők szedése a petesejtleszívás után abbahagyható, kivéve a terhesvitamint.
IVF eljárás lépésről lépésre - 1. rész
A lombikbébi terhesség kockázatai és a szülés
Többszörös öröm - Az ikerterhesség kockázata: Mesterséges megtermékenyítés esetén számolni kell az iker, illetve általában véve a többes terhesség kockázatával. A nemzetközi irodalom szerint az esetek 25-35 százalékában lehetséges a többes terhesség. A többes terhességek természetesen még inkább igénybe veszik az anyai szervezetet, ezért különös odafigyelést igényelnek.
Genetikai problémák: Mivel a meddő pároknál eleve nagyobb valószínűségű a genetikai rendellenesség, ezen pároknál a kockázat is magasabb, hogy a baba is valamilyen betegséggel fog majd küzdeni. Magának az eljárásnak is van kockázata genetikai szempontból, azonban a szakirodalom jelenlegi állása nem tudja pontosan megállapítani, hogy ez mekkora, s a kezelés során használt gyógyszerek gyártói sem tudják ezt pontosan behatárolni, így kizárni sem lehet őket.
Stressz: Míg a természetes úton bekövetkezett fogantatást, és gyermekvárást a nők többsége természetes folyamatnak érzékeli, addig erre a lombikbébi eljáráson átesett nőknek a kivizsgálások, gyógyszeres kezelések, műtétek és egyéb beavatkozások miatt lehetőségük sincs.
A lombikbébi programban való részvétel kétségkívül érzékeny téma, nem is mindenki szeretné beavatni ebbe a főnökét. A te egyéni döntésed, hogy megteszed-e ezt, viszont ha úgy döntesz, hogy inkább titokban tartod a munkáltatód előtt, akkor más megoldást kell találnod.
A sikertelen beültetés esetén a társadalombiztosítás a finanszírozást 90 naponta teszi lehetővé. Amennyiben a páciens saját költségén kívánja elvégeztetni az eljárást, ilyen megkötés nincs.
Az esetek többségében több próbálkozásra van szükség a sikeres gyermekszületéshez, ezért fontos, hogy tudd, az „átlagnőnek” nem elég egyetlen kezelés. Persze ettől még nem szabad pesszimistán nekifutnod az első próbálkozásnak sem, légy elszánt és pozitív!
Ha egy próbálkozás nem sikerül, ne add fel és ne veszítsd el a reményt! Ne keress bűnbakot, se magadat, se párodat, se a kezelőintézet dolgozóit ne hibáztasd. Emlékezz arra, hogy a csodák éppen azután a pillanat után szoktak érkezni, amikor már készek vagyunk feladni a harcot.
