A bukás és a reflux megértése csecsemőkorban: okok, tünetek és kezelési módok

A kismamák életében az első hónapok az ismerkedésről és az összehangolódásról szólnak, ám ezt az idillt gyakran beárnyékolja egy igen gyakori jelenség: a bukás. Szinte nincs olyan szülő, aki ne találkozott volna már a vállára száradt tejfoltokkal vagy a szoptatás után váratlanul visszaköszönő anyatejjel. A bukás (amire élettani vagy szövődménymentes refluxként is utalnak) gyakori, és legtöbbbször normális jelenség a csecsemőknél. A csecsemőkori reflux egy gyakori probléma, amely a babák akár felét is érintheti. A probléma során a gyomortartalom, a savval együtt, visszaáramlik a nyelőcsőbe, ami kellemetlen tüneteket okozhat a csecsemőnek. Fontos tudni, hogy a bukás NEM EGYENLŐ a hányással, és NEM EGYENLŐ a sugárhányással.

Miért bukik a baba? Az okok feltárása

A csecsemők emésztőrendszere a születés pillanatában még korántsem tekinthető befejezettnek, hiszen számos funkciója az első életév során finomodik és erősödik meg. Az egyik legfontosabb tényező ezen a téren a gyomorszáj záróizmának érettsége, amely a felnőttekkel ellentétben a babáknál még lazább és rugalmasabb. Ez lehetővé teszi, hogy a gyomorsav könnyebben visszaáramoljon a nyelőcsőbe. A nyelőcső-gyomor között lévő záróizom éretlensége, elégtelen működése az egyik fő oka a bukásnak. A csecsemőkori reflux leggyakrabban egy teljesen természetes élettani folyamat áll. Az újszülöttek gyomorszája még nem záródik tökéletesen, így a gyomortartalom könnyen visszaáramolhat a nyelőcsőbe.

A bukás gyakori okai:

• Nyelőcső záróizmának fejletlensége: A csecsemők nyelőcső és gyomor közötti záróizma még nem fejlődött ki teljesen, így nem zár olyan hatékonyan, mint a felnőtteknél.
• Mohó evés és levegőnyelés: Ha a baba étkezés során nem nyel levegőt, nem eszik mohón vagy egyszerre nagy mennyiségeket, az segíthet. A heves, kapkodó szopizás során a kicsi nagy mennyiségű levegőt is nyel.
• Túletetés: A baba gyomra kezdetben alig nagyobb egy üveggolyónál, és ha túl sok táplálékot kap, a felesleg távozik.
• Helytelen etetési pozíció: Ha a gyomor vízszintesen van, a tartalma könnyebben kicsordul.
• Élelmiszer-érzékenység vagy allergia: Élelmiszer-érzékenység is okozhat jelentős mennyiségű bukást. A legvalószínűbb kiváltók a tejtermékek (a gyermek vagy az anya étrendjében). Anyatejes babák édesanyjának étrendjéből ilyenkor ki kell zárni a tejet, tápszeres babáknál pedig speciális antireflux, hipoallergén tápszer alkalmazása javasolt.
• Rövid nyelőcső: A legújabb kutatások során ultrahanggal mérték a babák nyelőcsövének hosszát és meglepő eredményre jutottak. A refluxos babák nyelőcsövét rövidebbnek találták, mint a nem refluxos babákét, így a rövidebb nyelőcső is belép a rizikófaktorok sorába.
• Családi hajlam és koraszülöttség: Családi hajlam is valószínűsíthető a refluxnál. A reflux gyakori koraszülötteknél (az éretlen szervrendszerek miatt, koraszülöttségükből fakadóan), és olyan babáknál, akiknek egyéb egészségügyi problémáik is vannak.

A bukás és hányás közötti különbségek

Az „egyszerű” bukás úgy néz ki, hogy a baba etetés után, büfiztetéskor kisebb-nagyobb mennyiségű tejet vagy tápszert öklendez vissza, ami a mami vállán, hátán, vagy a földön landol. A bukás „csak úgy” kijön, taccs és kész. A bukás a még meg nem emésztett táplálék távozása, közvetlenül evés után, így a színe fehér. A bukás mennyisége általában sokkal nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában.

A hányás viszont intenzív izomösszehúzódásokat foglal magában. Ha a baba agresszívan öklendezik és a tej sugárban távozik a szájából és a falat is eltalálja, az hányás. A hányás súlyos következményekkel járhat, a sugárhányás meg egyenesen életveszélyes betegség tünete lehet.

Tünetek és diagnózis: Mikor forduljunk orvoshoz?

Az élettani reflux során a baba súlya megfelelően gyarapszik, és a közérzete is alapvetően jó. Azonban nem minden refluxos baba produkálja ugyanazokat a jeleket. Vannak babák, akiknél a tünetek látványosabbak, míg másoknál rejtve maradnak. A kifejezetten refluxos csecsemő gyarapodása megállhat, fogyás jelentkezhet és a fejlődési üteme is lelassulhat. Lassú gyarapodás, súlyvesztés vagy fejlődésben való megállás utalhat problémára.

Figyelmeztető jelek és tünetek

• Felső légúti panaszok: Állandósulhatnak a felső légúti panaszok, orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés vagy köhögés is, melyet a visszacsorgó savas gyomortartalom irritáló hatása eredményez.
• Középfülgyulladás: A gyakori középfülgyulladások, orrmelléküreg gyulladások háttere is lehet reflux.
• Nyelészavar és fájdalom: Súlyos esetben a garat, nyelőcső felmaródhat és akár nyelészavar vagy fájdalom is társulhat a panaszokhoz - amit csecsemőkorban a fej hátrafeszítése, erős sírás tükröz.
• Fej hátrafeszítése: A baba a nyakát és a hátát hátrafeszíti. Ennek az az oka, hogy ebben a testhelyzetben a nyelőcső megnyúlik, és ez enyhíteni tudja a kellemetlen, égő érzést.
• Néma reflux: Ilyenkor a refluxos baba nem bukik látványosan, a gyomortartalom „csak” a nyelőcsőig jön fel, majd onnan vissza is csurog. A legfontosabb árulkodó jel a megmagyarázhatatlan, vigasztalhatatlan sírás, különösen fekvő helyzetben.
• Súlyos szövődmények: Ritka esetben félrenyelés, légzéskimaradás és bölcsőhalál is lehet a szövődménye.
• Sárgás vagy zöldes bukás: Aggodalomra ad okot az is, ha a visszabukott tej sárgás vagy zöldes színű (epés), vagy ha vérnyomokat látunk benne.
• Kiszáradás jelei: A beesett kútfej, a száraz nyálkahártyák és a kevés pisis pelenka mind arra utalnak, hogy a baba folyadékháztartása felborult.

Diagnosztikai módszerek

Legtöbbször nem igényel műszeres vizsgálatot, klinikai tünetek alapján diagnosztizálható. Amikor a reflux lehetősége felmerül, sok esetben az orvos először különböző refluxellenes készítményekkel próbálkozik (anélkül, hogy vizsgálatokat végezne), hogy lássa, a készítmények javítanak-e a baba állapotán.

Ha vizsgálat történik, az alábbiak jöhetnek szóba:

• Hasi ultrahang vizsgálat: Mely során étkezést követően nézik a kóros reflux mértékét, illetve kizárható a pylorus stenosis, az alsó gyomorgyűrű szűkülete.
• Nyelőcső pH mérés: A vizsgálat kapcsán az orron keresztül a nyelőcsőbe vezetett elektróda segítségével vizsgálják a reflux gyakoriságát, időtartamát és a visszaáramló gyomortartalom savasságát.
• Nyeletéses röntgen vizsgálat: Kontrasztanyag lenyelése során vizsgálják a háttérben lévő anatómiai rendellenességeket, amik hajlamosíthatnak reflux betegségre.
• Izotópos nyeletéses vizsgálat: Kis mennyiségű izotópot tartalmazó folyadékot itatnak a gyermekkel és ezáltal detektálják a reflux mértékét, gyakoriságát.
• Endoszkópos vizsgálat: Ritkán alkalmazott, invazív eljárás súlyos esetekben.

Kezelési lehetőségek és praktikák

A kezelés mindig a tünetek súlyosságától függ. Legfontosabb a megelőzés, azaz a gyermek étkezésénél a „kevesebbet sűrűbben” elv alkalmazása, valamint a megfelelő büfiztetés. Szerencsére számos olyan módszer létezik, amellyel egy refluxos baba élete megkönnyíthető orvosi beavatkozás nélkül is.

Etetési és testhelyzeti tanácsok

• Gyakori szoptatás, kisebb adagokban: A kisebb, gyakoribb adagokat könnyebb megemészteni a kisbabának. Ha szoptatsz, próbálj meg egy-egy alkalommal rövidebb ideig etetni.
• Függőleges testhelyzet etetés közben és után: Igyekezzünk a kisbabát félig ülő vagy teljesen függőleges testhelyzetben szoptatni, vagy dőljünk hátra, hogy a baba rajtunk legyen, pocakja a pocakunkon! Etetés után legalább 20-30 percig tartsuk függőleges helyzetben. Ne fektessük le azonnal, és kerüljük az olyan mozdulatokat, amelyek nyomást gyakorolnak a pocakjára.
• Megfelelő büfiztetés: Etetés után (vagy akár közben is) alaposan büfiztesse meg a babát. A büfiztetés nem csupán egy rutinfeladat, hanem a bukás megelőzésének egyik leghatékonyabb eszköze.
• Anyatejes táplálás előnyei: A reflux ritkább a szoptatott csecsemőknél! Ráadásul a refluxos szoptatott kisbabáknál enyhébb és rövidebb ideig tart a reflux, kevesebb éjszakai kellemetlenséggel, mint a tápszeres babáknál. Az anyatej gyorsabban ürül a gyomorból és kevésbé irritáló hatású, mint a tápszer!
• Pelenkázás időzítése: Soha ne etetés után kezdjünk bele egy alapos tisztába tételbe, ha a baba hajlamos a bukásra.

Étrenddel kapcsolatos megfontolások

• Antireflux tápszer: Antireflux tápszer, illetve normál tápszerbe szentjánoskenyérmag kivonatot tartalmazó tápszer adagolása is segítség lehet.
• Anyatej sűrítése: Anyatejes babák esetén is kis lefejt anyatejet lehet sűríteni, de a szoptatást semmi esetre sem szabad elhagyni!
• Allergia kezelése: Kifejezett reflux esetén tejfehérje allergia gyanúja merülhet fel. Anyatejes babák édesanyjának étrendjéből ilyenkor ki kell zárni a tejet, tápszeres babáknál pedig speciális hipoallergén tápszer alkalmazása javasolt.
• Koffein és fűszeres ételek kerülése: Bár tudományosan nem minden esetben bizonyított az összefüggés, sok anyuka tapasztalja, hogy bizonyos ételek (koffein, fűszeres ételek, csokoládé, citrusfélék) fokozzák a refluxos baba tüneteit.
• Korai hozzátáplálás kerülése: Számos indoka van annak, hogy ne vezessük be túl hamar a gabonaféléket vagy más táplálékokat. A rizs vagy a gluténtartalmú gabonafélék bevezetése az étrendbe 3 hónapos kor előtt növeli a gyermeknél az I. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A 6 hónaposnál idősebb babáknál a pépes ételek sűrűbbé tétele segíthet.

Kiegészítő megoldások és gyógyszerek

• Ágy fejvégének megemelése: Emellett az ágy fejrészének kb. 30 fokkal történő megemelése is segíthet a refluxos panaszok enyhítésében. Ezt egy, a matrac alá helyezett ékkel vagy összehajtogatott törölközővel érhetjük el. Fontos: a párna használata a baba feje alá veszélyes lehet, növeli a SIDS kockázatát!
• Probiotikumok: A friss szakmai álláspont szerint a bél baktérium összetétele a bukásokra is hatással van, ezért a kedvezőbb bélflóra kialakítása érdekében jól megválasztott probiotikumot is adhatunk.
• Gyógyszeres kezelés: Gyógyszeres kezelés csak szövődményes reflux betegség esetében szükséges. A súlyosabb esetekben a gyomorsav termelését csökkentő gyógyszereket írhat fel az orvos.
• Ruházat: Hasznos a gyermek ruházatánál a pocakot nem nyomó ruhácskákat előnyben részesíteni.
• Hordozás: A hordozás csodákra képes. Egy jó minőségű hordozókendőben vagy formázott hordozóban a refluxos baba függőlegesen van, érzi az anya közelségét és a mozgás segíti az emésztést is.

A bukás és reflux várható lefolyása

Az elérhető jelentések alapján a csecsemők több mint fele érintett ebben valamilyen mértékben. A refluxos baba állapota általában az első hónapokban a legintenzívebb, majd a hozzátáplálás megkezdésével és a felegyenesedéssel fokozatosan javul. A reflux az 1-2 hónapos babák 50-70%-ánál jelentkezik, ám a gyakorisága minden különösebb kezelés nélkül 6 hónapos korra 25%-ra csökken. A statisztikák szerint a babák 90 százaléka egyéves korára teljesen tünetmentessé válik. Ha ezen túl is fennállnak a panaszok, érdemes szakorvosi kivizsgálást kérni a háttérben álló okok feltárására.

tags: #kisagy #emelese #bukas