A terhesség egy rendkívüli időszak a nő életében, amely során a szervezet számos változáson megy keresztül. Ezek a változások nemcsak a hormonális rendszert érintik, hanem hatással vannak a máj működésére is. A glutamát-oxálacetát-transzamináz (GOT) és a glutamát-piruvát-transzamináz (GPT) a májban található enzimek, amelyek szintje a vérben fontos információkat szolgáltat a máj állapotáról.
Az orvostudományban a GPT érték elnevezést tőlünk nyugatabbra, de az angolszász területeken már szinte egyáltalán nem is alkalmazzák. A GPT és az ALT tehát ugyanazt az értéket jelenti a véreredményen. Ez az enzim nyújt segítséget abban, hogy a bevitt tápanyagokat a szervezetünk energiává alakítsa. Emiatt feltételezhető májbetegség esetén szükséges a leginkább a GPT érték meghatározása a vérből, azonban tudni kell, hogy önmagában nem rendelkezik diagnosztikai értékkel. Normál esetben a GPT szintje az emberi szervezetben nagyon alacsony, ha viszont a májhoz kapcsolódó betegség alakul ki, jelentős emelkedése figyelhető meg.
A GOT (glutamát-oxálacetát-transzamináz) egy másik enzim, amely szintén a májban található. A nagyrutin vérkép egyik paramétere, ezért egy nagyrutin laborvizsgálat is ideális választás hozzá. A GOT érték elnevezése laboronként és régiónként eltérhet egymástól. A vérvizsgálat során a GOT értéket az orvosok alacsony, normál és magas kategóriákba sorolják. A GOT/AST szint mérésekor általában U/l vagy NE/l mértékegységet alkalmaznak. A GOT érték akkor veszélyesen magas, ha már eléri vagy meghaladja az 1000 U/l értéket a véreredményen. A magas GOT/AST szint önmagában nem minden esetben jelent egészségügyi problémát. Emiatt más markerek ellenőrzésére is szükség lehet a háttérben meghúzódó folyamatok feltárása érdekében. Nemcsak a magas, hanem az alacsony GOT értékre is nagyon fontos odafigyelni, hiszen a háttérben akár súlyosabb állapotok is megfigyelhetők.
Amennyiben a GPT érték legalább négyszer magasabb, mint a normál szint, akkor a legtöbbször a májat érintő gyulladásos folyamatok állnak a háttérben. A májat érintő valamennyi hatás negatívan hat a vérben a GPT értékére. Amennyiben tehát a GPT érték magas, az nem minden esetben jelez problémát, de ha mégis, az sem feltétlenül a májhoz kapcsolódik. A GPT szintje nemcsak a máj funkciójához kapcsolódhat, hanem akár a hasnyálmirigy betegségeit is megerősítheti.
Terhességi kolesztázis: Magas májenzimek terhesség alatt
A terhesség során előfordulhat, hogy a májenzimek szintje megemelkedik, ami aggodalomra adhat okot. Különösen figyelmet érdemel a terhességi kolesztázis (intrahepatikus terhességi kolesztázis, ICP), egy olyan májbetegség, amely a várandósság alatt alakul ki. A terhességi epepangás minden 140. várandós nőt érint.
A betegség vezető tünete a jellemzően a harmadik trimeszter elejétől tapasztalható - az életminőséget jelentősen rontó - viszketés, ami leginkább a csuklótól és a bokától lefelé (tenyerek, talpak) okoz panaszokat, de testszerte bárhol jelentkezhet. Mindenképpen gyanúra adhat okot, ha ez a viszketés csillapíthatatlan és éjszaka intenzívebben jelentkezik. Bár a terhességi viszketés nem tekinthető orvosi kifejezésnek, annyiban mégis helytálló, hogy a betegség legjellegzetesebb tünetére hívja fel a figyelmet.
A diagnosztikus kritériumokat tekintve többféle irányelv is létezik. Általánosságban azonban elmondható, hogy az anyai tünetek mellett a laborértékekben is tetten érhetőek az emelkedett májenzim (GOT, GPT GGT, ALP) és emelkedett az össz-epesavszint értékek, amelyek segíthetnek felállítani a diagnózist. Ehhez azonban fontos, hogy az orvos előzőleg kizárjon minden lehetséges dolgot, ami a terhesség során viszketéssel járhat (pl. bőrbetegségek).
Dr. Ladjánszki Bernadett személyes érintettsége miatt indította el terhességi kolesztázissal kapcsolatos kezdeményezését. Alaposan elmélyedt a nemzetközi szakirodalomban, és szoros szakmai kapcsolatot alakított ki az ICP ügyét 30 éve felkaroló brit Jenny Chambers-szel és mozgalmával, hogy hitelesen tudjon segíteni a terhességi kolesztázissal diagnosztizált kismamáknak. Tervei közt szerepel, hogy kezdeményezése alapítványi formát öltsön, ahol a témában jártas nőgyógyász és hepatológus (kifejezetten a máj betegségeivel és azok gyógyításával foglalkozó szakember) is segíti majd munkáját.
A terhességi kolesztázis kockázatai és kezelése
A terhességi kolesztázis komoly kockázatot jelenthet a magzatra nézve. Előfordulhat, hogy a magzat mekóniumot (magzatszurkot) ürít a magzatvízbe, megnőhet a spontán koraszülés kockázata, és igen ritkán sajnos hirtelen szívmegállás miatti méhen belüli halálozás is bekövetkezhet.
A terhességi epepangás kezelésére az Ursofalk szedését javasolják a kismamáknak, ami egy urzodezoxikólsav-tartalmú (az epében kis mennyiségben természetesen előforduló epesav) készítmény, és segítségével csökkenthető a viszketés, illetve a magzati szövődmények. Javasolható a tervezett szülés (40. hét előtt, ha nincs egyéb kockázati tényező, akkor javasolható a tervezett szülés a várandósság 38-39. hetében). A 34-35. hét után, vagy a várandósság 35-36. hetében a kezelőorvos javasolhatja a szülésindítást. Bár az epesavak emelkedett szintje fokozott kockázatot jelez a magzatra nézve, ez a vizsgálat egyelőre nem része a hazai szülészeti ellátási protokollnak. Ezen a gyakorlaton szeretne dr. Ladjánszki Bernadett változtatni, és ezért is keresi fel sorra a hazai egészségügyi intézmények szülészeti osztályainak osztályvezető főorvosait, valamint a kórházi-klinikai laboratóriumok vezetőit.
Az Egyesült Királyságban az epesav mérését - ami egy egyszerű vérvizsgálatot jelent - a 34. hétig hetente egyszer, a 34. hét után pedig - indokolt esetben - akár heti kétszer is elvégzik. A terhességi epepangás tünetei javulnak a szülés után, de a laborértékek normalizálódása több hétig is eltarthat.
Laborvizsgálatok a terhesség alatt
A terhesség alatti laborvizsgálatok alapvető szerepet játszanak az anya és a magzat egészségének ellenőrzésében, valamint a terhesség során fellépő szövődmények megelőzésében. Segítségükkel időben felismerhetők azok az eltérések, amelyek veszélyeztethetik a várandósságot, így lehetőség nyílik a korai beavatkozásra és a megfelelő kezelésre. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik többek között a terhességi cukorbetegség, vérszegénység, magas vérnyomás, fertőzések és hormonális egyensúlyzavarok azonosítását, amelyek befolyásolhatják a magzat fejlődését és a terhesség kimenetelét. Emellett a laborvizsgálatok segítségével kiszűrhetők bizonyos genetikai rendellenességek, valamint a véralvadási problémák, amelyek növelhetik a vetélés vagy koraszülés kockázatát. A rendszeres laborvizsgálatok tehát nemcsak a várandós anya egészségét védik, hanem hozzájárulnak a magzat biztonságos fejlődéséhez is, így elengedhetetlenek a komplikációmentes terhesség érdekében.
Első trimeszter: Alapvető vizsgálatok
Az első trimeszterben végzett laborvizsgálatok célja a kismama egészségi állapotának felmérése, valamint azoknak a tényezőknek a kiszűrése, amelyek hatással lehetnek a magzat fejlődésére. Az alapvető vérvizsgálatok, mint a teljes vérkép, a vércsoport és Rh-faktor meghatározása, a vas- és B12-vitamin szint ellenőrzése elengedhetetlenek. A vércukorszint és inzulinrezisztencia vizsgálat segíthet a cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia azonosításában. A vizeletvizsgálat segít az egyes fertőzések, fehérjeürítés (preeklampszia kockázata) és a cukorbetegség korai felismerésében. Fontos továbbá a fertőző betegségek szűrése (HIV, Hepatitis B és C, szifilisz, rubeola, Toxoplasma gondii és cytomegalovírus), valamint a pajzsmirigy működés ellenőrzése (TSH, T3, T4 és anti-TPO antitestek).
Második trimeszter: Gesztációs diabétesz és genetikai szűrés
A második trimeszter laborvizsgálatai a kismama egészségének folyamatos ellenőrzésére és a magzat fejlődésének nyomon követésére szolgálnak. Ebben az időszakban kiemelt figyelmet kap a gesztációs diabétesz, amelyet a 24-28. terhességi hét között végzett terheléses vércukorvizsgálattal (OGTT) ismernek fel. Az AFP és kombinált tesztek (négyes teszt) további információt adhatnak a Down-szindróma és más kromoszóma-rendellenességek kockázatáról. A vashiány és vérszegénység ellenőrzése, valamint a máj- és vesefunkciók (GOT és GPT májenzimek, kreatinin és GFR) rendszeres ellenőrzése is része a vizsgálatoknak. Kiemelten fontos a Streptococcus B és egyéb baktériumok szűrése, mivel ezek súlyos újszülöttkori fertőzéseket okozhatnak.
Terhességi cukorbetegség (diabetes Mellitus) ápolása, tünetei a szülészeti ápolásban
Harmadik trimeszter: Szülés előtti záróvizsgálatok
A harmadik trimeszterben végzett laborvizsgálatok célja a kismama és a magzat egészségének ellenőrzése a szülés előtti időszakban. Ezek a tesztek segítenek az esetleges szövődmények, például a vérszegénység, fertőzések, véralvadási problémák és terhességi toxémia felismerésében, így biztosítva a szülés minél biztonságosabb lefolyását. A teljes vérkép ismételt ellenőrzése, a HIV és Hepatitis B újratesztelése (szükség esetén), a vizeletvizsgálat (preeklampszia és terhességi toxémia felismerése), valamint az alvadási faktorok vizsgálata (PT, INR és APTT) mind hozzájárulnak a biztonságos szüléshez.
Genetikai laborvizsgálatok terhesség alatt
A terhesség alatt végzett genetikai laborvizsgálatok célja a magzat egészségi állapotának felmérése és bizonyos genetikai eltérések kizárása. Ezek a vizsgálatok különösen ajánlottak bizonyos kockázati tényezők fennállása esetén, például ha az anya életkora meghaladja a 35 évet, a családban előfordult genetikai betegség, vagy az ultrahangvizsgálatok során eltérések mutatkoznak. A non-invazív prenatális teszt (NIPT) egy modern vérvizsgálati módszer, amely az anya vérében keringő magzati DNS elemzésével azonosítja a Down-szindrómát (Trisomia 21), Edwards-szindrómát (Trisomia 18) és Patau-szindrómát (Trisomia 13). Ha a NIPT vagy egyéb szűrővizsgálatok eredményei eltérést mutatnak, az orvos invazív genetikai vizsgálatokat, például amniocentézist vagy chorionboholy-mintavételt (CVS) javasolhat.
Hogyan készüljünk fel a terhességi laborvizsgálatokra?
Bizonyos vizsgálatok, például a vércukorszint és a lipidprofil mérése éhgyomorra történik, ezért ezeket reggel, legalább 8-12 órás koplalás után kell elvégezni. Más vizsgálatok, például a teljes vérkép vagy a pajzsmirigyhormonok ellenőrzése nem igényel éhgyomri állapotot. Az étrend befolyásolhatja a vérvizsgálati eredményeket, különösen a cukor- és koleszterinszinteket. A laborvizsgálat előtti napokban ajánlott kerülni a zsíros, cukros ételeket, a túlzott koffeinfogyasztást és az alkoholt, hogy a kapott eredmények a valós állapotot tükrözzék. A gyógyszerek és vitaminok hatással lehetnek egyes laborértékekre. Ezért érdemes az orvossal egyeztetni, hogy a laborvizsgálat előtt szükséges-e egyes gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők átmeneti kihagyása.