A terhesség első trimesztere: Átfogó útmutató a várandósság kezdeti szakaszához

Nincs boldogabb és izgalmasabb időszak egy nő életében, mint amikor egy reggelen megjelenik a várva várt másik csík is a terhességi teszten, mert ez azt jelenti, hogy méhében egy új élet indult útra és várhatóan 9 hónap múlva egészséges kisbabát tarthat a kezében. Egy csodálatos utazás kezdődik most. Valószínűleg számos kérdés kavarog most benned: „hogyan is fog a testem megváltozni?”, vagy „milyen gyorsan fejlődik a baba?”. Habár minden nő más és más, érdemes felkészülni a várandósság három szakaszára, vagyis trimeszterére.

Az átlagos terhesség 40 hétig tart, melyet három részre (trimeszterekre) osztunk. A terhesség kezdetét az utolsó menstruáció első napjától számoljuk. Az első trimeszter 1-12. hétig, a második 13-27. hétig és a harmadik 28-40. hétig tart. Az első trimeszter sokak számára jelent kihívást, de ez teljesen normális, hiszen ilyenkor számos fizikai és érzelmi változáson kell átesni. Ebben az időszakban a hormonszint egészen megváltozik a korábbihoz képest, ami az érzelmeket is nagyban befolyásolja, éppen ezért az ellentétes érzelmekkel sincs baj.

A terhesség gyanújelei és a terhességi teszt

A vérzéskimaradás, a mellfeszülés, az émelygés, a hányinger, a fáradékonyság, az enyhe alhasi fájdalom terhességi gyanújelek, önmagukban nem bizonyítják a várandósságot. Terhességi teszt segítségével közel 100%-os bizonyosságot kaphatunk. A mai érzékeny tesztek a vizelet βhCG-szintjét (terhességi hormon) jelzik már néhány nappal a fogamzás után. A terhesség korai jeleit már akár a megtermékenyülés után 5-6 nappal érzékelhetjük.

Az első trimeszter élettani változásai és lehetséges tünetei

A várandósság alatt a nők szervezetében rengeteg változás megy végbe, melyek számos szervrendszert érintenek. A várandósság gyanújeleinek többsége a hormonális és idegrendszeri változások nyomán jelennek meg. A női nemi hormontermelés ciklikussága megváltozik, bizonyos hormonokból több vagy kevesebb termelődik, és emellett a kialakuló méhlepény is elkezd hormonokat termelni.

Fizikai tünetek

• Reggeli rosszullét: A nők 80 százaléka tapasztalhat reggeli rosszullétet (hányingert vagy hányást) az első trimeszterben a terhességi hormonok megnövekedett szintjének köszönhetően. Gyakori tévhit azonban, hogy a reggeli rosszullét - nevének megfelelően - csak reggel fordulna elő. Valójában a nap bármely szakában rátörhet a várandós anyukára az émelygés vagy a hányás. A hányingertől a komoly hányásos panaszokig minden előfordulhat.
• Mell megnagyobbodása, érzékenysége: Nemcsak megduzzadnak, de érzékenyebbé is válhatnak a melleid. A mellbimbók nagyobbak és sötétebb színűek lesznek, a mellbimbó udvarán található mirigyek pedig megnagyobbodnak. A mellekben futó vénák is láthatóvá válnak a megnövekedett vérszállítás miatt.
• Fáradtság: A folyamatosan fejlődő kisbaba mellett a megnövekedett progeszteron-szintnek köszönhetően a szokásnál könnyebben elfáradhatsz, kimerülhetsz. A vér mennyisége várandósság alatt jócskán megnő, így a szívnek többet kell dolgoznia. Emiatt a kismamák az első trimeszterben legtöbbször már korán elalszanak.
• Fokozott vizelési inger: Ahogy növekszik a testedben a folyadék mennyisége, a méhed pedig nyomni kezdi a hólyagodat, valószínűleg egyre többet kell majd a mosdóba járnod. Ilyenkor mindig menj is ki, hogy minimalizáld a hólyagodra szükségtelenül nehezedő nyomást.
• Szédülés: Előfordulhat, hogy néha megszédülsz. Ez szintén a hormonális változásoknak köszönhető. Törekedj arra, hogy ne állj túl sokáig, és próbálj meg lassabban felállni/lefeküdni.
• Gyomorégés és székrekedés: Az emésztőrendszered lelassul, hogy az ételnek több ideje legyen felszívódni. Csökken a belek mozgékonysága (motilitása), csökken a nyelőcső alsó záróizmának tónusa, és lassul a táplálék felszívódása. Ezek az emésztés lelassulásához, esetleg székrekedéshez vezethetnek.
• Akné, az arcbőr romlása: Szintén a hormonok felelősek a bőr zsírosságáért is, ilyenkor a megnövekedett faggyútermelés miatt a pórusok eltömődhetnek, ettől válhat pattanásosabbá a bőr már a korai időszakban.
• 1-2 kilogramm hízás: Elsősorban a placenta (más néven méhlepény, amely a babát táplálja), a mellek, a méh és a plusz vér súlya. Azoknál, akiknél gyakoriak a rosszullétek, a kezdeti súlygyarapodás kevesebb is lehet.
• Enyhén csökkenő vérnyomás: A hormonok ingadozása és a keringés változásai gyakran csökkenthetik a vérnyomást, különösen a terhesség első és második trimeszterében. Az erek kitágulnak, hogy elegendő vér jusson a méhbe.
• Szaporább légzés és szívverés

Érzelmi tünetek

• Felfokozott érzelmek és hangulatingadozás: Normális, ha érzékenyebben reagálsz, mint egyébként - ez szintén az emelkedett hormonszinteknek köszönhető. A jelentkező hangulatingadozások sok kismama számára ismerősek lehetnek, ugyanis hasonlítanak a premenstruációs szindróma alatt tapasztalt kilengésekre, ingerlékenységre.
• Szorongás és bizonytalanság: Az első 12 hétben a tested és a lelked is a legnagyobb változáson megy át. Ez persze megterhelő minden szempontból. Félelem, hogy minden rendben legyen, folytonos aggódás a vizsgálati eredmények miatt, és a jövőbeli anyaság kérdései mind hozzájárulnak a szorongáshoz.
• Kívánósság: Elképzelhető, hogy bizonyos ételek után sóvárgást érzel, vagy épp ellenkezőleg, nem bírod elviselni még az illatukat sem.

A magzat fejlődése az első trimeszterben

Az első 12 hetet az első trimeszternek nevezzük. Ebben az időszakban alakulnak ki a szervek és szervrendszerek. Ez az időszak rendkívül szenzitív: a külső ingerek nagyobb hatással lehetnek az embrió fejlődésére, ezért fontos figyelni az életmódra (alkohol, dohányzás, gyógyszerek, fizikai megterhelés stb.), ugyanis a vetélések legnagyobb százaléka ebben az időszakban történik. Nagy részüknél nem lehet megmondani az embrió elhalásának okát, de megfelelő életmóddal és odafigyeléssel ennek kockázata nagymértékben csökkenthető.

A magzat fejlődésének főbb lépései trimeszterenként:

1. 1-2. hét: A megtermékenyülés utáni első 14 nap a sejtosztódásról és az embrió anyaméhbe történő beágyazódásáról szól. A harmadik hét végére beágyazódás történik, nagyjából két héttel a megtermékenyülést követően az immár szedercsíra állapotú magzat beágyazódik a méhfal nyálkahártyájába.
2. 3. hét: A 15. naptól kezdődik az embrió fejlődése. Nagyon gyorsan fejlődni kezd, „berendezkedik” a méhben - két irányba fejlődnek a sejtjei; az egyikből kialakul az embrió, a másikból pedig a köldökzsinór, a magzatburok, valamint a méhlepény.
3. 5. hét: Már 2mm-es a baba, elkezd kifejlődni a gerinc, az agy, az izmok, a csontok és a szív.
4. 6. hét: A magzat szíve verni kezd és megjelennek a végtagkezdemények, fejlődik a nyak és az agy.
5. 7. hét: Az arcon felismerhetővé válnak az orrnyílások, az ajkak és a szemek is áttűnnek a bőr alól. Ekkorra a baba már fél centiméteres és szíve 145-ször ver percenként.
6. 8. hét: A hónap végére minden fő szerv megvan, bár még nincsenek teljesen kifejlődve. Kivehetőek a kéz- és lábujjak, kialakul az orrhegy. Ekkorra másfél gramm a súlya és 1,2 centiméter a fejtetőtől a farokcsontig. A nyolcadik héttel véget ér az embrionális szakasz.
7. 9. hét: Már 2-2,5 centiméteresre nő a baba, az ujjak hosszabbodnak. Már kifejlődtek a szemek, szemhéjak, láthatóak a fülkagyló vonalai.
8. 10. hét: Teljesen kifejlődik a köldökzsinór és az összes (20) tejfog kezdeménye megjelenik az állkapocsban. Ekkorra a magzat eléri a 2,8 centimétert és a 13 grammot.
9. 11. hét: Kifejlődik a gerincoszlop, valamint minden lényeges szerv. Ilyenkor már jellemzően meg lehet állapítani a baba nemét.
10. 12. hét: Már az állkapocs is látható. Az első trimeszter végére a szerveknek már csak növekedni kell. Bár még nem igazán lehet érezni, a magzat sokat mozog, forgolódik. Ekkorra az agy és a hangszalagok is kifejlődtek. A baba ülőmagassága, azaz a fejtől fenékig mért hossza körülbelül 6 cm, és már felismerhető a formája.

A 12. hét után a magzatnak minden szerve a helyén van, már csak fejlődnie, növekednie, érnie kell.

Várandósgondozás és vizsgálatok az első trimeszterben

Az első orvosi vizsgálatra 2-3 héttel a menzesz kimaradása után ajánlott jelentkezni, panaszmentesség esetén addig egészséges életmódon és terhességi vitaminok szedésén túl nincs teendő. Panaszok (szúró vagy görcsös alhasi fájdalom, friss vagy barnás hüvelyi vérzés) esetén mielőbb nőgyógyászati vizsgálat javasolt! A 7-9. héten optimális az első ultrahangvizsgálat. Ha ekkor már észlehető az embrió szívműködése, utána jelentkezni kell a lakóhely szerint illetékes védőnőnél, aki kiállítja a Terhesgondozási kiskönyvet, és innenstől kezdve figyelemmel kíséri a várandósságot.

Alacsony kockázatú a várandósság, ha nem áll fenn olyan tényező, amely az anya egészségét vagy a magzat fejlődését hátrányosan befolyásolhatja. A gondozást alacsony rizikójú várandósság esetén védőnő vagy szülésznő is, magas rizikójú várandósság esetén kizárólag szakorvos végezheti. A terhességi vizsgálatok lehetővé teszik azt is, hogy időben észrevegyük azokat a kóros állapotokat, amelyek anyai és/vagy magzati veszélyállapotot eredményezhetnek, és további kivizsgálást, kezelést igényelnek, vagy befolyásolhatják a terhesség további lefolyását, a szülés helyét és idejét. Sajnos egyik szűrővizsgálat sem 100%-os érzékenységű, bizonyos rendellenességek napjainkban is rejtve maradhatnak.

Az első trimeszterben elvégzendő vizsgálatok:

• Nőgyógyászati vizsgálat: Az első alkalommal az orvos felveszi az anamnézist, és az adatok alapján megállapítja, hogy magas vagy alacsony kockázatú terhességre van-e kilátás. Medencei vizsgálattal megállapítható a méh mérete és helyzete, meghatározható a magzat kora, valamint ellenőrizhető a medencecsontok mérete és szerkezete. PAP-tesztet is ennek során végeznek el.
• Ultrahangvizsgálat: Az ultrahangvizsgálat során a 4-5. héttől látható a petezsák, ekkor már megállapítható a terhesség, azonban az élő terhesség csak a szívműködés megjelenésével, a 6-7. héten mondható ki. Az első ultrahang-szűrővizsgálat a 12-13. héten történik.
• Laboratóriumi vizsgálatok: Teljes vérkép, vércukorvizsgálat, vércsoport-meghatározás, szifiliszszerológiai szűrés, anyai hepatitis B-hordozás szűrése, vizeletvizsgálat.
• Genetikai vizsgálat: Az első genetikai vizsgálat a 11-13. hét között történik az öröklődő betegségek kizárása céljából. Ez egy genetikai ultrahang vizsgálatból és sok esetben vérvizsgálatból áll (önköltségesen választható a kombinált genetikai teszt).
• Általános belgyógyászati vizsgálat
• Fogászati vizsgálat: Szintén ajánlott, ha nem volt az elmúlt fél évben.

Kórtörténetek

Elengedhetetlen, hogy szakorvosunk ismerje a kismama és a leendő apa kórtörténetét is. Ez magában foglalja az aktuális egészségügyi állapotot, pl. cukorbetegség, rendellenes vérnyomás, vérszegénység, allergia, aktuálisan szedett gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők. A korábbi műtétekről, betegségekről, valamint hosszan fennálló egészségügyi problémákról (értelmi vagy testi fogyatékosság) is fontos, hogy tájékoztassuk orvosunkat. A nőgyógyászati kórtörténet is fontos, ezért a menstruációnk jellemzőiről, esetleges korábbi terhességekről, szülésekről, komplikációkról is fontos, hogy beszámoljunk.

Életmódbeli változtatások az első trimeszterben

A várandósság alatti táplálkozásra vonatkozóan rengeteg tanácsot olvashatunk. Hangsúly az étkezés változatosságán van. Aki régóta szeretne egészségesebb étrendre váltani, új motivációt nyerhet a várandósság okán.

Táplálkozás

• Előnyben részesítendő: Friss, megbízható eredetű zöldségek és gyümölcsök, fehérje- és rostdús ételek.
• Kerülendő: Egyszerű cukrok, telített zsírsavak.
• Javasolt: Naponta többször kis adagokat fogyasztani, odafigyelni a megfelelő folyadékbevitelre és arra, hogy a testsúlygyarapodás a várandósság alatt átlagosan ne haladja meg a havi 1 kilogrammot. Túlsúlyos várandósoknak célszerű ennél is kevesebbre törekedni.
• Kávé: Napi 200 mg koffein a javasolt maximum.
• Halak: Legkevesebb higany a lazacban, a makrélában, a heringben, a szardíniában és a pisztrángban van.
• Máj: Mértékkel fogyasszuk, mert felmerült az A-vitamin-előalakok magzatkárosító hatása.
• Méz: A botulizmus veszélye ellenőrizetlen eredetű termékeknél magas lehet.
• Mogyoró: Nincs egyetértés: egyesek terhesség alatti fogyasztásakor méhen belül kialakuló túlérzékenységet tulajdonítanak neki, mások tolerancia létrejöttét feltételezik.

Higiéniai és élelmiszerbiztonsági tanácsok

Az élelmiszerekkel kapcsolatos gondosság kiemelt fontosságú a terhesség alatt a Listeria monocytogenes és a Toxoplasma gondii fertőzések elkerülése érdekében.

Listeria monocytogenes

A Listeria monocytogenes egy a levegő útján is terjedő baktérium, amely a hűtőszekrényben szaporodhat. A leggyakoribb fertőzésforrások: fogyasztásra kész saláták, nem pasztőrözött tej, illetve ebből készült termékek, baromfihús. Tünetmentes hordozás esetén is átjuthat a méhlepényen, és megfertőzheti a magzatot vetélést okozva.

Toxoplasma gondii

A Toxoplasma gondii egy egysejtű élősködő. Fertőzésforrás lehet a macskaalmon kívül a nyers hús (beefsteak), a nem pasztőrözött tej, a nyers tejből készült sajtok (gomolya), a mosatlan zöldség-gyümölcs, a főzés közbeni kóstolgatás. Vadhúsokban gyakran mutatható ki, azonban fagyasztás során elpusztul. Tünetmentes esetekben is átjuthat a méhlepényen, és megbetegítheti a magzatot vetélést, halvaszületést, újszülöttkori agyvelőgyulladást okozva.

A fertőzések megelőzése érdekében:

• Mossuk meg alaposan a kezünket szappannal és meleg vízzel élelmiszerekkel való foglalatoskodás előtt, vécéhasználat és házi állatok ellátása után!
• Ha hússal dolgozunk, ne érjünk közben a szemünkhöz, szánkhoz!
• Hámozás előtt gondosan, folyó vízzel mossuk meg a zöldségeket, gyümölcsöket.
• Forró, tisztítószeres vízzel mossuk el a vágódeszkát, az edényeket, még jobb, ha mosogatógépet használunk.
• Az ételhulladékot azonnal töröljük fel, a hűtőszekrényt rendszeresen mossuk ki forró vízzel, majd töröljük szárazra.
• A vásárlás és az előkészületek során, valamint készételként is tartsuk külön a húsokat, a tenger gyümölcseit és a zöldségeket, gyümölcsöket. Külön vágódeszkát használjunk a húsokhoz és a zöldségekhez.
• Alaposan főzzük meg az ételeket, a megfelelő főzési hőmérsékletet hőmérővel ellenőrizzük. A tojást főzzük keményre.
• A maradékokat fogyasztás előtt hevítsük legalább 70 fokra, a leveseket forraljuk fel.
• Rendszeresen ellenőrizzük, hogy a hűtőszekrényben a hőmérséklet ne haladja meg a 4, a fagyasztóban a -18 fokot. A baktériumok szaporodása szempontjából a veszélyzóna a 4-60 fok.
• A felengedésre szánt húst a hűtőben tároljuk. A romlandó ételeket azonnal tegyük a hűtőbe vagy fagyasszuk le.
• A 2 óránál hosszabb ideig szobahőmérsékleten hagyott romlandó élelmiszert dobjuk ki (nyári hőségben ez 1 óra).
• Ne fogadjunk otthonunkba új macskát, a meglévőt ne engedjük a szabadba, az alomtálcát lehetőleg más ürítse, ha ez nem lehetséges, használjunk kesztyűt, maszkot, és alaposan mossunk utána kezet!

Kerülendő ételek

Mivel az anya szervezete látja el tápanyaggal a fejlődő magzatot is, bizonyos ételeket kerülni kell a terhesség ideje alatt, ugyanis kockázatos lehet a fogyasztásuk.

• Nyers hal (sushi): A tengeri ételek fogyasztását javasolt kerülni, nemcsak az ételmérgezés veszélye, hanem az esetleges magas higanytartalom miatt is.
• Nem pasztőrözött tej, sajt, gyümölcslevek: Ide sorolhatók a lágy sajtok is, melyek a terhességre negatív hatással bíró baktériumokat tartalmazhatnak.
• Alulsütött és feldolgozott húsok, nyers tojás: A nem megfelelően elkészített tojás vagy hús magukban hordozzák a listeriosis és a toxoplazmózis kockázatát, melyek súlyos, akár életveszélyes betegségekhez, valamint súlyos születési rendellenességekhez vezethetnek.
• Füstölt, sózott, pácolt élelmiszerek.

Sport és testmozgás

Minden olyan sporttevékenység megengedett a terhesség alatt, amelyet a kismama korábban is rendszeresen végzett, nem javasolt azonban fokozott fizikai megterheléssel járó új sportágak kipróbálása. Akik terhességük előtt is rendszeresen mozogtak, heti 3-6 alkalommal nyugodtan tarthatnak 30-60 perces edzéseket. Csak addig edzzünk, amíg jól esik!

Kerülendő mozgásformák:

• Kontakt sportok: Foci, kosárlabda, röplabda, boksz, harcművészetek.
• Ütközéssel, eséssel, rázkódással járó mozgásforma: Síelés, korcsolyázás, lovaglás, fal- és hegymászás.
• Jóga: Kerülendő a levegő hosszú benntartása, a drasztikus hátrahajlás, a törzscsavarás és a hason fekvés.

Kifejezetten ajánlott a kismamajóga és a kismamatorna, ahol kifejezetten várandósoknak összeállított gyakorlatsorokat végezhetünk.

Fürdés és úszás

Az úszásnak, fürdésnek nincs káros hatása a terhességre, érdemes azonban kerülni a túl hideg és a túl meleg (30 fok feletti) vizet, mert méhösszehúzódásokat okozhatnak. Természetesen ne menjünk be kétes tisztaságú medencébe. A termálfürdőket, a vizes székeket ajánlatos azonban elkerülni, mert ilyen helyeken előfordulhatnak olyan kórokozók, amikre a várandós nők érzékenyebbek.

Munkavégzés

Már a gyermekvállalás tervezésekor, de legkésőbb amint a babavárás bizonyosságot nyer, érdemes átgondolnunk, hogy addig végzett munkánk biztonságos-e a terhesség, a magzat szempontjából, érnek-e minket munkahelyünkön olyan kémiai, fizikai vagy biológiai hatások (vegyszerek, ionizáló sugárzás, fertőzésforrás), amelyek veszélyt jelenthetnek a magzatra. Mindenképp javasolt foglalkozás-egészségügyi szakember (üzemorvos) felkeresése, szükség esetén a munkakör módosítása.

Amit még kerülni kell

• Cigaretta, drog: A terhesség alatti dohányzás rendkívül káros, nagyban megnöveli a születési rendellenességek kockázatát. A hagyományos cigaretta mellett a többi hasonló dohányterméket és e-cigarettát is kerülni kell.
• Alkohol: Az alkoholfogyasztás kis mértékben is igen káros lehet, mivel megnöveli a születési rendellenességek, a vetélés és halvaszületés veszélyeit, vagy okozhat értelmi fogyatékosságot, magzati alkoholspektrum zavarokat.
• Jacuzzi, szauna: A terhes nőket nagyban veszélyezteti a túlmelegedés, kiszáradás, valamint az ájulás kockázata. Az anyák testhőmérsékletének jelentős emelkedése hatással lehet a baba fejlődésére, ez kimondottan igaz az első trimeszterre.

tags: #kimelegedes #terhesseg #gyakori #kerdesek