A nők életében vannak olyan időszakok, amikor szakértő segítségre van szükségük, legyen szó akár a várandósságról, a szülésről, a gyermekágyi időszakról, vagy különböző mozgásszervi problémákról. Két kulcsfontosságú szakember áll rendelkezésükre ezen az úton: a szülésznő és a gyógytornász. Bár mindkét hivatás célja a nők egészségének és jóllétének támogatása, feladataik, képzéseik és módszereik jelentősen eltérnek egymástól.
A szülésznő hivatása és feladatai
A szülésznő munkakörének betöltéséhez ápolás és betegellátás alapképzési szakon, szülésznő szakirányon szerzett felsőfokú végzettség szükséges. A képzés magába foglalja a szülészet-nőgyógyászat és szakápolástana, neonatológia, újszülött újraélesztés és gyakorlata, gyermekgyógyászat, várandósság pszichoszomatikája, anya-magzat kommunikáció, szülésre felkészítés, szimulációs esettanulmányok, klinikai genetika, klinikai ismeretek, ápolástani alapismeretek, belgyógyászat, sebészet, intenzív terápia, aneszteziológia, alternatív medicina, komplementer medicina, transzkulturális ápolás, egészségpedagógia, valamint a területi szakmai gyakorlatokat a szülészet-nőgyógyászati ellátás különböző területein.
A szülésznő személyiségének fontos része az empátia, a gondoskodás és a törődés, a szülőszobai szolgálat is ennek szellemében történik. Szakszerűen és etikusan kell kommunikálnia a szülő nővel és hozzátartozóival, valamint a munkatársakkal. Fontos a nyugodtság és a határozottság.
A szülésznő szerepe a várandósság és szülés során
A szülésznő a várandósság ideje alatt, a gyermekágyas időszakban, illetve nőgyógyászati betegeknél gondozási, ápolási teendőket lát el. Tanácsadás formájában készíti fel a várandós nőt a szülésre, az újszülött fogadására. Aktívan részt vesz a várandósgondozásban a szülész-nőgyógyász szakorvossal együtt. A szülés megindulásakor előkészíti, majd folyamatosan támogatja, bíztatja a szülő nőt, nyomon követi a szülés haladását, az anyai-magzati állapotot, értékeli és dokumentálja megfigyeléseit.
Amikor arról kérdezik, miért választják ezt a szakmát, sok szülésznő a kisbabák miatt válaszol. „A legtöbb szülésznő a kisbabák miatt. Megvan bennük ez az érdeklődés, de azt vettem észre, hogy sokszor kevésbé gondolnak arra, hogy milyen a szülő nőt támogatni” - fogalmazott Anikó, egy tapasztalt szülésznő. Fontos, hogy mire a szülőszobára érkezünk, a bizalom kiépüljön a szülésznő és a szülő nő között. Ekkor tudja a szülésznő, hogy van-e valami konkrét vágya a szülésre nézve, mitől fél, így tudja a legjobban támogatni ezen az úton.
A szülésznői kompetencia és a változó gyakorlatok
A szülésznői kompetencia eltérő szülőszobánként. Van, ahol a szülésznők az orvos segédjeiként dolgoznak, és van, ahol önállóan kísérik a nőt a vajúdás során, és csak akkor hívják oda az orvost, ha magas a szakmai kockázat. A főiskoláról a szülésznők 40 levezetett szüléssel jönnek ki.
A „normális szülés" fogalma is átgondolásra szorul. „Hatalmas élmény nekünk kísérőknek egy szép szülés. Mi az, hogy szép? Amikor azt látom, hogy nagyon boldogok, nagyon örülnek a babának, nagyon szeretik egymást. Nekem fontos, hogy minél kevesebb beavatkozással, gyógyszereléssel, úgy ahogy ők vágytak rá, segítsem a szülést. És, nem csak azért mert ők erre vágytak, hanem mert ez az élettani” - mondja Anikó. Sokan azt gondolják, hogy „a doktor úr csinál mindent, ott lesz végig”. A valóságban a vajúdás nagy részében a szülésznő van ott, és ez jól is van így, ez a valós szülésznői kompetencia: mi leginkább a várandósság természetes folyamatára fókuszálunk, míg az orvosok nagyon részletesen tanulnak, tudnak az esetleges magas szakmai kockázatokról és azok elhárításáról. Ezért fontos, hogy a szülésznő fel tudja ismerni, mikor lesz magas szakmai kockázat egy vajúdás során, amikor viszont már az orvos kompetenciája lép életbe.
A szülés után még 6 hétig fogja a szülésznő a kismamák kezét, hívhatják és hívják is. A gyermekágyas időszakban lehetnek szoptatással kapcsolatos kérdések, vagy segítséget nyújt szakember kontakttal, illetve ha van rá igény, akkor tartanak egy szülés utáni beszélgetést is 6 hét után arról, hogyan élte meg a szülést, úgy alakult-e ahogy gondolta, van-e amit másképp szeretett volna. Ez az úgynevezett szülésélmény megbeszélés.
A gyógytornász hivatása és feladatai
A gyógytornász egy olyan szakember, aki mozgásszervi problémákkal küzdő pácienseknek nyújt segítséget, legyen szó rehabilitációról, prevencióról vagy állapotfenntartásról. A gyógytorna állapotfelmérés a szakorvosi konzultáció után, a gyógytornásszal való találkozás első alkalmával történik. Mindig alapos kikérdezéssel kezdődik; a páciens jelenlegi és korábbi panaszairól, műtétekről, sportos előéletéről, munkakörülményeiről, és tulajdonképpen mindenről, ami befolyásolhatja a panaszokat. Ezután megtekintik a pácienst alsóneműben, felmérik a mozgástartományait, az izomerőket, és ha van képalkotó felvétele, akkor azt együtt megnézik és megbeszélik a rajta látottakat.
A gyógytorna típusai és hatékonysága
A manuálterapeuta a pontos és részletes állapotfelmérés és feltáró beszélgetés után, speciális, funkcionális vizsgálatokkal teszteli a páciens fájdalmas mozgásait. Közben a szakember folyamatosan teszteli a változásokat, ha javulást észlel, gyógytorna következik, amit később otthon is folytatni kell. Számos esetben, rendszeresen alkalmazva akár a műtéti beavatkozás is elkerülhető! A leghatékonyabb mindig az aktív torna. Házi feladatot is adnak a pácienseknek, aminek segítségével fel tudják idézni és be tudják gyakorolni az órán végzett aktív gyakorlatokat. Ebben a Physiotec nevű kanadai program van segítségükre.
A preoperatív gyógytornát tervezett operációk előtt alkalmazzuk. A kezelések célja, hogy a probléma függvényében a pácienst előkészítsük a beavatkozásra, hogy a műtét a lehető legjobb eredményt érhesse el. A postoperatív gyógytorna során, a műtéten már átesett pácienst kezeljük. Sportrehabilitáció esetén a sportolás közben hirtelen bekövetkező sérülések, mint például törés, rándulás, ficam, valamint a hosszú ideig, esetlegesen helytelenül végzett sportolás következményeinek, mint pl. ízületi kopások gyógyítását végzik. A hatékony kezelés alapja, hogy funkcionális szemléletű terápiát alkalmazunk, azaz a gyakorlatok, módszerek elsődleges fő céljaként a megfelelő ízületi és komplex testi működés visszaállítása helyeződik előtérbe.
Gyógytorna várandósság és szülés után
Várandósság alatt a testünk megváltozik annak érdekében, hogy egy új életet tudjunk a világra hozni. Ahogy a magzat növekszik a pocakban, úgy nő a változások mértéke is. A várandósság által leginkább érintett terület a hasi, kismedencei és gáttájék. Míg a hason létrejövő változások szembetűnőek, a gátizmok érintettsége nem szemmel látható. Várandósság és szülés alatt nagy megterhelésnek van kitéve ez az izomrendszer. A baba súlya miatt folyamatosan egyre nagyobb tömeg nehezedik rá, képesnek kell lennie ennek a súlynak ellen tartani. Minél gyengébb, annál könnyebben nyúlik meg és gyengül el a terhelés hatására. A hüvelyi szülés további megterhelésnek teszi ki az izmot, különösen, ha gátmetszést is végeznek. Másik gyakori és talán legismertebb probléma a szétvált hasizom (rectus diastasis). A terhesség alatt ez teljesen normális, a hasizom szétválása szükséges a magzat és a pocak növekedése szempontjából, így tud teret adni a baba fejlődésének.
Szaszák Petra gyógytornász szeretettel ajánlja a Fitmummy posztnatális tréninget, ami egy komplex, háromlépcsős mozgásprogram, amely az újdonsült anyukák szülés utáni rehabilitációját hivatott segíteni. Első lépésben a hasi, kismedencei és gáttájék kerül fókuszba a légzésminta rendezésével összekötve. Különös figyelmet fektetünk a szétnyílt hasizom rehabilitációjára, valamint a gátizom kontrollra. A haránt hasizom tudatos bekapcsolásának megtanításával kezdődik a program. A terhesség során ez az izom sokáig megnyúlt állapotban volt, emiatt van szükség az izom tudatos újrahangolására. A haránt hasizom kulcsfontosságú a törzs stabilizálásában, ezért szükség van arra, hogy az izom a gátizmokkal és a többi hasizommal képes legyen újra együttműködni. Legfőbb funkciója a has „laposítása”. Lefutásának köszönhetően fűzőszerűen öleli körbe a has/derék régiót.
A második szakaszban az izomfűző komplex rendszerének a helyreállítása és helyes használatának megtanítása következik. Az első lépcsőben tanultakat kezdik kombinálni különböző testhelyzetekkel és gyakorlatokkal. A gyakorlatok intenzitása alacsony, az izom-ideg kapcsolatok helyreállítása a cél, minél jobb izomkontroll elérése érdekében. Cél, hogy az anyuka képes legyen minden helyzetben kivitelezni és megtartani gát és hasizom aktivációját. A torna során kis súlyokat, szalagot és instabil felszíneket (pl. bosu labda) használnak. A harmadik lépcsőben pedig beépítik az eddig tanultakat a hétköznapi mozgások helyes kivitelezésébe, hogy gerinc- és hasizom baráttá tegyék azokat. Azokra a mozdulatokra fókuszálnak, amik problémát okozhatnak az anyuka életében. Megtanítják a helyes hordozást, guggolást, emelést. Ezek a gyakorlatok már a teljes test minden testrészének összehangolt munkáját igénylik.
Különbségek a gyógytornász és a csontkovács között
Egy tapasztalt gyógytornász és manuálterapeuta elárulja, milyen kockázatai vannak a csontkovácsolásnak, és miért biztonságosabb a manuálterápia. A csontkovácshoz forduló betegek körülbelül 50 százalékánál jelentkeznek káros hatások a beavatkozások után. A kiropraktikus nyaki manipulációk kockázatáról heves viták folynak. A csontkovácsok által végrehajtott manipulációk - különösen, amikor a nyakat erőteljesen az egyik oldalra fordítják - túlfeszíthetik a gerinc mentén futó artériát. Ahhoz, hogy valaki csontkovács legyen, nem szükséges semmilyen szakirányú végzettség, akár 2-3 napos tanfolyam után már vizsgázhat is a jelentkező. Ezzel szemben a gyógytornász manuálterapeuta képzése sokkal mélyrehatóbb és biztonságosabb módszereket alkalmaz.
tags: #gyogytornasz #vagy #szuleszno