Az emberi anyatej a lehető legtökéletesebb táplálék egy kisbaba számára. A babák számára megfelelő mennyiségű zsírt, szénhidrátot, fehérjét, vitaminokat, ásványi anyagokat és vizet tartalmaz. Az anyatej rendkívül gazdag immunanyagokban, melynek köszönhetően védi a csecsemőt a megbetegedésektől.
A legesendőbb csoportnak (koraszülött, beteg, és alacsony súllyal született csecsemők) különleges ellátásra van szüksége, számukra a megfelelő növekedés, fejlődés és egészség elérése érdekében az édesanya saját teje az optimális választás a táplálásra. Összetételének köszönhetően az anyatej csökkenti a koraszüléssel járó számos megbetegedés és a halálozás arányát, hozzájárul a megfelelő ideg- és immunrendszer fejlődéshez. Ezzel lerövidül a koraszülöttek kórházi tartózkodásának időtartama.
„Az anyatej alapú táplálás elemi fontosságú az újszülöttek számára, melyhez minden újszülöttnek alapvető emberi joga van. Sajnos sok édesanya küzd az anyatej hiányával vagy valamilyen okból, például koraszülés miatt nem tudja saját tejjel táplálni a gyermekét” - emelte ki Dr. Akár már 100 ml, anyatej is hozzájárulhat egy beteg, vagy koraszülött kisbaba egészségének javításához.
A Melletted a Helyem Egyesület és a Szoptatásért Magyar Egyesület célzott kampányt indított augusztus 1-én, az anyatejes táplálás világnapján, hogy felhívja az édesanyák figyelmét a szoptatás fontosságára, és az anyatej donáció lehetőségére, amely akár életet is menthet.
A kampány célja elérni, hogy az anyák ne a csapba öntsék a felesleget, hanem jelentkezzenek anyatejdonornak, kérjék védőnőjük segítségét.
A kisbaba fehérjeszükséglete
A kisbaba az első évben olyan sebességgel fejlődik, amire később már nem lesz példa: nagyjából hat hónapos korára megduplázza, első születésnapjára megháromszorozza születési súlyát, testhossza pedig másfélszeresére növekszik. Ehhez a fantasztikus fejlődéshez a babádnak arra van szüksége, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét kapjon, hiszen a csont, az izmok és az agy alkotóelemei is fehérjékből állnak.
A fehérje tehát az egész szervezet építőanyaga. Ezek alkotják a sejteket, segítségükkel épül ki az emésztőrendszer, immunrendszer: azaz a fehérjék határozzák meg leginkább a kisbabád növekedését és fejlődését. Ebből a tápanyagból az első életév során, ahogyan a későbbiekben is, a szervezetnek meghatározott mennyiségre van szüksége.
Az optimális fehérjemennyiség és bevitel
Az optimális fehérjemennyiség viszonylag könnyen megadható számokkal:
- 0-6 hónapos kor között fehérjéből testtömeg-kilogrammonként 1,5-2,5 g, folyadékból 120-150 ml;
- 7-12 hónapos kor között fehérjéből testtömeg-kilogrammonként 2,5 g, folyadékból 120-150 ml.
Ezeknek a számoknak valójában akkor van jelentősége, ha valamiért nem tudod elegendő mértékben szoptatni a babádat. Az anyatej ugyanis optimális összetételben és minőségben tartalmaz minden szükséges tápanyagot, ezért, ha tudod, tápláld kisbabádat kizárólag anyatejjel egészen féléves koráig, majd egészítsd ki az anyatej mellett étrendjét hozzátáplálással.
Az anyatejben lévő fehérje összetétele ráadásul minden fejlődési szakaszban tökéletesen alkalmazkodik a baba korához és szükségleteihez:
- A kisbaba születése utáni első anyatejtípus a kolosztrum, azaz az előtej - ebből mennyiségre kevés termelődik, ám az sűrű, fehérjedús és tápanyagban rendkívül gazdag: tökéletes az apró gyomorral rendelkező újszülött számára.
- Néhány nap után átmeneti, hígabb anyatej képződik, ami már nem kolosztrum, de még nem érett tej - ennek a mennyisége jóval több az előtejhez képest, és megnő benne a zsír, a laktóz és a vitaminok mennyisége.
- Ez később átalakul érett tejjé, ami megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza mindazt, amire egy egészséges csecsemőnek szüksége van, így a fehérjéket is.
Anyatej hiányában és a fehérjebevitel
A fehérje tehát kulcsfontosságú, de megtörténhet, hogy bár mindent megteszel, mégsem tudod elegendő mértékben anyatejjel táplálni kisbabádat - ez esetben olyan tápszer mellett dönts, ami összetételében leginkább hasonlít az anyatejre. Az anyatej minden részecskéjében az emberi igényekhez igazodik, míg a tehéntej a borjú számára optimális összetételű.
Ez a tejtípus háromszor annyi fehérjét tartalmaz, és teljesen más összetételű, mint az anyatej - fogyasztása túlságosan nagy igénybevételnek teszik ki a fejlődő veséket, és hosszú távon az anyagcserére is nem kívánatos hatással lehetnek.
Fehérjék a második félévben
Ha a babád elmúlt féléves, elkezdődik számára a hozzátáplálás: mostantól új forrásokból is gyűjthet be fehérjéket. Elsőként zöldségekkel és gyümölcsökkel ismerkedik meg, majd 8-9 hónapos kortól pedig következhetnek a húsok. Ezután lehet a tejtermékek közül a kefirrel és joghurttal próbálkozni.
Az említett ételek mind fehérjeforrásnak számítanak, de azt, hogy a kisbaba mennyire tudja ezeket hasznosítani, a fehérje összetétele és környezete határozza meg. A zöldségekből származó fehérjék például sokkal kisebb arányban hasznosulnak, mint a húsokból származók. A baba viszont nem tud annyi húst megenni, amennyi fehérjére szüksége van a második félévben - ezért fontos, hogy a hozzátáplálás mellett továbbra is folytasd a szoptatást.
Az allergének megjelenése az anyatejben
"Bezzeg az én időmben" még azt mondták, hogy 3-4 hét mire kiürül az anya szervezetéből a tejfehérje és még 3-4 hét mire a babáéból is.Mára már rengeteg kutatás foglalkozik azzal mennyi ideig vannak jelen az élelmiszer-fehérjék az anyatejben.Azt tehát tudjuk, hogy a laktáló anya szervezetébe kerülő fehérjék megjelenhetnek az anyatejben.De meddig maradnak?
A csecsemők reakciói mögött a leggyakrabban az édesanya tejfehérje fogyasztása áll.Egy 2019-ben megjelent tanulmány szerint - habár kis mintán végezték - az anyatej tejfehérje tartalma a fogyasztást (200 ml) követő 2.órában érte el a csúcsot, ám a 6.órában már nem volt kimutatható - a kutatáshoz az akkor elérhető legmodernebb technikát hívták segítségül, mely a legpontosabb adatokat képes produkálni.
Az amerikai gyermekgasztroenterológiai folyóirat kimutatásai szerint, 3-6 napnyi anyai tejmentes diéta hatására eltűnhetnek a gyermek akut tünetei. Amennyiben a tünetek nem javulnak, a diéta 14 napig is folytatható, de ha ezen időszak folyamán sem javulnak, akkor valószínűleg nem tejfehérje allergia áll a hátterükben.
Mi a helyzet a földimogyoróval?
Egy 25 fő részvételével készült torontói kutatás alapján, 50gr földimogyoró fogyasztást követően, szintén az első 1-2 órában volt a legmagasabb az anyatej allergén tartalma, azonban ez csak 11 fő esetében jelent meg az anyatejben. A 11 főből mindössze 1 fő esetében volt 8 órát meghaladóan kimutatható a földimogyoró fehérje jelenléte az anyatejben.
Tojás az anyatejben
Egy ausztrál kutatás során anyák napi egy szem tojást fogyasztottak el muffinba sütve, 3 héten keresztül. Az anyatej tojás fehérje tartalma fogyasztás után 8 órával volt a legmagasabb, azonban a vizsgálat alapján úgy tűnt a tojás esetében nem mondható el, hogy az allergén a folyamatos fogyasztás hatására felhalmozódna az anyatejben.
A búza
A búza allergén csak 41 anya tejéből került kimutatásra egy olyan vizsgálat során, amiben 53 szoptató nő vett részt.
A kutatások összevetése alapján nem minden allergén kerül be az anyatejbe (a földimogyoró és a búza kisebb arányban volt kimutatható, mint a többi allergén) és határozottan nincs szükség hetekre az allergén kiürüléséhez.
Az epigenetika és a korai táplálás
A génjeink „programozhatók” és nem mindegy, hogyan programozzuk őket. Magyarország és a kelet-közép-európai régió a 2014-ben először adott otthont a táplálkozástudomány egyik legrangosabb nemzetközi eseményének, az NNI által szervezett tudományos konferenciának. Az esemény témája az élet első 1000 napjának táplálkozása volt.
A német táplálkozáskutató, Dr. Berthold Koletzko professzor előadásában kitért arra, hogy már a 70-es években is ismert volt tudományos körökben, hogy az első néhány életév táplálkozása alapvetően határozza meg a fiatal- és felnőttkori élet-minőségünket. Minden előadó kiemelte: nem annyira a génjeink, hanem a környezeti hatásoknak sokkal inkább kitett epigének felelősek az egészségünkért. Az epigenetika a gének olyan öröklődési formáját vizsgálja, amely nem jár a DNS szekvencia megváltozásával. Az epigenetika arra a kérdésre keresi a választ, hogy a környezeti tényezők szülőkre gyakorolt hatása hogyan befolyásolja az utódok „génkifejeződését”.
Ahogy az egyik előadó némi humorral megfogalmazta: ”Az, hogy a gyermekem tőlem származik, a gének bizonyítják. Azt, hogy a korai táplálásnak mekkora a jelentősége, egy másik előadó, Mike Possner az állatvilágból származó látványos példával illusztrálta: az, hogy a méhlárvából dolgozó vagy méhkirálynő lesz, attól függ, milyen összetételű táplálékot kap. Az egyik tápanyagmix ugyanis az epigénekre kifejtett hatáson keresztül „elnémít” bizonyos géneket, míg a zsírsavakban gazdag „király dzsem” épp ezeket aktiválja. Hasonló hatást mutattak ki egereknél is: bizonyos gének aktiválása a korai táplálás megváltoztatásával elhízott egereket eredményezett.
Az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy bár a múltban nem fordítottak elég figyelmet a kisdedek korai táplálásának felnőttkori hatásaira, ma már ez az egyik legkutatottabb terület. Dr. Berthold Koletzko előadásából kiderült: a felnőttkori elhízás az esetek 30 százalékában a túl gyors csecsemőkori súlygyarapodásra vezethető vissza, amely összefüggést mutat a korai magas fehérje bevitellel. Ma Európában körülbelül 14 millió gyermek túlsúlyos, közülük 3 millió kórosan el van hízva. Az OECD közelmúltban publikált 2014-es egészségügyi felmérése szerint a magyarok a legelhízottabbak Európában.
Az előadók hangsúlyozták, hogy felnőttkori életesélyeiket tekintve a legkedvezőbb helyzetben azok vannak, akik a kritikus korai időszakban csak anyatejet kaptak. Ezért az orvosoknak arra kell bátorítani a szülőket, hogy az anyatejes táplálást részesítsék előnyben. Mindazonáltal, vannak olyan esetek, amikor elkerülhetetlen a csecsemők tápszeres táplálása, vagy kiegészítő táplálása. Molnár Dénes, a Pécsi Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója, a Pécsi Egyetem tanára az IDEFICS felmérés eredményeit ismertette. Ennek köszönhetően sikerült azonosítani azokat a kockázati tényezőket, amelyek a metabolikus szindróma elnevezésű tünet együttes kialakulásához vezetnek. A több mint 18 ezer 2-10 éves gyermek bevonásával elkészült felmérés egyik fontos tanulság az volt, hogy a gyakorta alkalmazott testtömeg-index nem igazán alkalmas a túlsúly és a veszélyeztetettek körének meghatározására.