Aranyér és szülés: Megelőzés, kezelés és tévhitek a várandósság idején

Az aranyér, ez a népbetegségnek számító elváltozás, gyakran okoz kellemetlen érzést, fájdalmat és vérzést a végbél területén. Különösen gyakori probléma a terhesség és a szülés során, olyannyira, hogy sok kismama a gyermekvárás egyik szükségszerű velejárójának tekinti. A várandós nők mintegy 25-35%-át érinti a probléma kisebb-nagyobb mértékben.

Miért alakul ki az aranyér terhesség alatt és szüléskor?

A terhesség alatt, elsősorban a harmadik trimeszterben, több tényező is elősegíti az aranyér kialakulását. A növekvő magzat és a terhes méh nyomja az ereket (leginkább azt a nagy visszeret, a vena cava inferiort, mely az alsó testfélből szállítja el a vért), és ezáltal nehezíti a vénás elfolyást.

Ezen kívül, a magas progeszteronszint - mely szükséges a terhesség fenntartásához - mellékhatásként ellazítja az erek falát, és lelassítja a bélműködést. A súlygyarapodás, bár természetes folyamat a terhesség során, szintén hozzájárul a megemelkedett hasűri nyomáshoz. A kismedence ereiben lévő nyomásviszonyokat megváltoztatja a méh - a magzat táplálása miatti - fokozott vérellátási igénye is.

Kedvez az aranyeres csomók kialakulásának a terhesség idején meglehetősen gyakori székrekedés is, hiszen az erőlködés tovább fokozza a vénás hálózatra nehezedő nyomást. Sok kismama szorul a várandósság idején vaspótlásra, ezek a készítmények többnyire szintén kiválthatnak székrekedést.

Ráadásul maga a hüvelyi szülés is előhozhatja vagy ronthatja az aranyereket. A kitolási fázisban az erőlködés, préselés jelentősen megemeli a hasűri nyomást, így a végbél körüli erekben tovább súlyosbítja a vérpangást. Ha a kitolási szakasz elhúzódó, akkor ez a hatás elhúzódóan van jelen.

A terhesség alatt megjelenő aranyér sajnos nem előzhető meg, mivel részben alkati tényezők befolyásolják a kialakulását. Ez az oka annak, hogy valakinek kijön például terhesen, másnak meg nem.

Az aranyér típusai és stádiumai

Az aranyér tulajdonképpen a végbél alsó harmadát körülvevő vénák kitágulása. Kétféle, külső és belső aranyeret ismerünk, attól függően, hogy pontosan honnan indul ki (a linea dentata, azaz a kétféle hámszövet találkozása alatt vagy felett).

• Belső aranyér: A végbélen belüli erek elváltozása. Sokáig egyáltalán nem fájdalmasak, mivel itt jóval kevesebb érző ideg található. Mivel bélnyálkahártya fedi őket, ez sérülékeny, így a vérzés szokott lenni az első tünet.
• Külső aranyér: A végbélnyílás körüli területen helyezkednek el. Gyakran összetéveszthető és a köznyelvben aranyeres csomónak hívják a végbél körüli vénás hálózat gyulladásából és a vénás pangásból eredő külső, olykor igen fájdalmas végbél körül vérrögöket.

Súlyosságát tekintve négyféle stádiumot különböztetünk meg:

1. 1. stádium: A csomó mérsékelt, így csak vizsgálattal észlelhető. Előesés ilyenkor még nincs és nem is provokálható. Csak vérzik, de nem nyúlik ki a végbélnél.
2. 2. stádium: Jellemző, hogy székeléskor kifordul az aranyeres csomó, de spontán vissza is húzódik, a beteg olykor nem is észleli, hogy aranyeres csomói lennének.
3. 3. stádium: Az aranyeres csomók már nem húzódnak vissza maguktól, de kézzel visszahelyezhetőek.
4. 4. stádium: Állandóan kifordult állapotban van az aranyeres csomó, és nem is helyezhető vissza.

Az aranyér tünetei

Az aranyérre olyan tünetek hívhatják fel a figyelmet, mint:

• A papíron maradt vércseppek székelés után (a legáltalánosabb tünet).
• Egy kitapintható csomó a végbélnyílásnál (ami korábban nem volt ott).
• Viszketés és diszkomfortérzet ezen a tájékon.
• Fájdalom és égő, csípő érzés, különösen huzamosabb ülés után vagy székeléskor.

Súlyosabb stádiumban előfordulhat szövődményként a kizáródás. Ez azt jelenti, hogy a belső aranyér előesik, majd nem kerül vissza a végbélnyílás mögé, hanem „megszorul”. Ilyenkor a kizáródott csomó nem kap megfelelő vérellátást, ezért a szövetei elhalhatnak, ami komoly fájdalmat és gyulladást okoz.

A 4. stádiumú, már vissza nem helyezhető aranyerek a sok érző ideg miatt jellemzően hamar panaszossá válnak: viszketnek, gyakran véreznek vagy a pangás miatt fájdalmassá válhatnak.

Meg kell különböztetni az aranyerektől a külső vénás hálózat kitágult ereiben jelentkező lassult áramlás miatt fellépő vérrögöket. Szakzsargonban ezt úgy mondjuk, hogy ezek a külső vénás csomók „betrombotizálnak”, ami egy nagyon fájdalmas, a várandós kismamákat gyakran érintő sürgős kezelést igénylő állapot.

Ha a külső aranyér gyulladásos folyamatba kerül, a terület pirossá válhat, duzzadt lehet, és erős fájdalom jelentkezhet. Thrombosis (vérrögképződés) is előfordulhat, ami akut fájdalmat és duzzanatot okozhat. Fisszúra (repedés) is kialakulhat az anus területén a szorosabb székletürítés vagy a fájdalom miatt.

Diagnózis és kezelés terhesség alatt

Az aranyér sebészeti terület, még akkor is, ha éppen terhesség alatt jön elő. Az aranyeres panaszokkal olyan sebészt kell keresni, aki proktológiában jártas - ez az a szakterület, ami a végbél környéki panaszokkal foglalkozik. Jó esetben a nőgyógyász tud ajánlani ilyen szakorvost.

Az orvos a diagnózis felállításakor részletesen kikérdezi a páciens tüneteiről, a panaszok időtartamáról, súlyosságáról és minden egyéb releváns információról. Elvégzi a fizikális vizsgálatot, amely magában foglalja a végbélnyílás külső területének és a környező szövetek megtekintését. Szükség esetén digitális rektális vizsgálat, proctoscopia vagy anoscopia is alkalmazható.

A tünetek enyhítése és a magzat és az anya biztonsága között egyensúlyozik. Elsősorban a konzervatív kezelés javasolt; kezdetnek étrendi és életmódbeli változtatások.

Életmódbeli változtatások

A legtöbbet az olyan életmódra vonatkozó jó tanácsok követésével tehet a kismama, amelyek egyébként is hozzásegíthetik a zavartalan terhességhez és az egészsége megőrzéséhez:

• Rostfogyasztás: Fontos a széklet lágyítása, hiszen így elkerülhetjük az erőlködést. Ebben segít, ha odafigyelünk a megfelelő rostfogyasztásra (sok gyümölcs, zöldség, hüvelyes). A cél napi 25-30 g rost elfogyasztása. Érdemes fokozatosan emelni a rostfogyasztást, hogy ne okozzon puffadást.
• Folyadékfogyasztás: Szintén oda kell figyelni a megfelelő folyadék fogyasztásra, ami hőmérséklettől és aktivitástól függően napi 8-10 pohár vizet jelent. Egyszerűen lehet ellenőrizni, hogy elég-e a mennyiség, ugyanis ha a vizelet sötétsárga, biztosan növelni kell a bevitt mennyiséget. Segíthet a szoruláson napi egy evőkanál olívaolaj is, lehetőleg reggeli előtt fogyasztva.
• Tisztálkodás: Fontos odafigyelni az ürítés utáni extra alapos és kíméletes tisztálkodásra; lehetőség szerint bidét, zuhanyt, vagy annak hiányában nedves és illatosítatlan törlőkendőt használni.
• Ülőfürdő: Segíthet enyhíteni a kellemetlen tüneteket az ülőfürdő, akár langyos vízzel, hatóanyag nélkül is.
• Testtartás és mozgás: Ha a kismama éjjelente a bal oldalán fekszik, segítheti a véráramlást, ugyanis ebben a pózban nehezedik a legkisebb nyomás az erekre. Jót tesz az is, ha kerüljük a hosszan tartó ülést. Ha ez a munkahelyen nem elkerülhető, akkor érdemes rendszeresen felkelni és mozogni egy kicsit. Segít a rendszeres testmozgás is (pl. kismama torna, jóga, séta), hiszen javítja a keringést és segít megelőzni a székszorulást is. Illetve jótékony hatása van a gátizomgyakorlatoknak is.

Gyógyszeres kezelés és egyéb terápiák

Kevésbé súlyos stádiumú aranyérnél a kúpok és a kenőcsök használata lehet megoldás, kombinálva életmódbeli változtatásokkal. A gyógyszeres kezelés terhesség alatt szigorúan orvosi ajánlásra kezdhető csak el, de léteznek olyan szerek, melyek várandósan is biztonságosak. Vannak visszerekre kifejlesztett, az érfalakat erősítő készítmények, krémek, amelyek megelőzésképpen is alkalmazhatók. A tünetek enyhíthetők helyi hatású krémekkel, a gyulladt csomók hűtő borogatásával, gyulladást gátló, regenerálódást segítő kúpokkal.

Súlyosabb esetben, illetve, ha az aranyér gyakran visszatér, a gyűrűzés vagy a kimetszés jöhet szóba, mint invazívabb terápia, azonban a műtéttel az utolsó várandósság utánig érdemes várni, ha a szakorvos szerint nem indokolt azonnal.

Műtéti beavatkozás

Sebészeti beavatkozás csakis kizáródott vagy kiterjedten betrombotizált aranyerek, vagy jelentős, másképp nem csillapítható vérzés esetén jön szóba. A szülés után, ha a probléma nem múló, kínzó tünetekkel jár, akkor műtétes megoldások is szóba jöhetnek. A műtéti megoldást azokban az esetekben javasoljuk, ha az aranyér valóban nagyon sok panaszt okoz, gyakran vérzik, igen fájdalmas, nagyon nagyméretű, és gátolja az anyukát a mindennapi életvitelében.

Aranyér és szülés: Mire számíthatunk?

Jellemzően az anya panaszai romlanak a terhesség során, és a legrosszabbak várhatóan közvetlenül szülés után lesznek. Ezt követően a gyermekágyas időszakban rendszerint spontán és gyorsan javulnak.

Az aranyér megléte nem befolyásolja a természetes úton való szülést, nem okoz akadályt, nem lehet elvérezni benne. A szülési fájdalmak ettől nem lesznek még erősebbek vagy akár elviselhetetlenebbek. Az aranyér szülés alatti előbukkanását a kismedencei vénás pangás mellett alapvetően a szülés alatti nagy hasűri nyomás, tehát maga az erőlködés válthatja ki. A szülést követően pedig sikeresen javítható az állapot kúpokkal, kenőccsel.

Az aranyérbetegség bármilyen kellemetlen is, de nem életet veszélyeztető állapot. A császármetszés pedig egy nagy hasi műtét annak minden rizikójával. Így jelen ismereteink szerint a kockázat-haszon arány alapján nem indokolt, hogy a következő szülés császármetszés legyen az aranyér miatt.

Ha valakinél már korábbi szülése során jelentkezett aranyér probléma, akkor valószínűsíthető, hogy az újabb szülésnél ez ismét előfordulhat.

tags: #kidudorodo #aranyer #es #szules