A habitualis koraszülés fogalma és kezelése

A koraszülés napjainkban is az egyik legnagyobb kihívást jelenti az orvostudomány számára, hiszen évente több ezer gyermek születik túl korán Magyarországon. A várandósság ideális időtartama 40 hét, és akkor számít koraszülöttnek valaki, ha a betöltött 37. hét előtt jön a világra.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint akkor beszélünk koraszülésről, ha a világra jött baba életjelenségeket mutat, születési súlya pedig meghaladja az 500 grammot, de nem éri el a 2500 grammot. A hazai statisztikai adatok szerint Magyarországon a terhességek mintegy 8-10 százaléka fejeződik be korábban a kelleténél, vagyis a baba koraszülöttként látja meg a napvilágot a 8. terhességi hónap előtt, a terhesség 24. és a 37. hete között.

A koraszülöttek nemcsak kisebbek, de a szervezetük is éretlenebb, mint a betöltött 37. hét után született újszülöttek esetében. Az orvosi, a kórházi, majd otthoni ellátásuk mindaddig más ellátást kíván, amíg a koraszülött baba fejlődése, testsúlya, mozgásfunkciói, beszédkészsége és egyéb funkcionális, értelmi és érzelmi viselkedése, megnyilvánulása fel nem zárkózik vagy nem követi azt kiegyensúlyozott ütemben a korosztályának megfelelő, hasonló életkorú gyermekek szintjén.

A koraszülöttség definíciója és osztályozása

A koraszülött az, aki a betöltött 37. terhességi hét előtt születik. A modern koraszülöttgyógyászat fejlődésével a megmentési esélyek javultak, már 500 gramm alatti vagy 24. hétnél fiatalabb terhességből született koraszülötteket is sikerült megmenteni.

A koraszülötteket éretlenségi mérték alapján csoportosítják:

• Extrém koraszülöttek: 22-27. héten született magzatok.
• Alacsony gesztációs korúak: 28-31. héten világra jött babák.
• Enyhe koraszülött babák: 32-36. héten születettek.

A WHO a koraszülötteket súly alapján is kategorizálja:

• Igen kis súlyú újszülöttek: 1500 gramm születési súly alatti babák.
• Igen-igen kis (extrém alacsony) súlyú újszülöttek: 1000 gramm alatti babák.

Nem minden kis súlyú újszülött számít koraszülöttnek. Különbséget kell tenni a méhen belül sorvadt, kis súlyú újszülöttek és a koruknak megfelelő súlyú koraszülöttek között. Az érett, de 2500 gramm alatti születési súlyú babákat hívják méhen belül retardált vagy sorvadt újszülötteknek. Ők is gyakran igényelnek intenzív osztályos ellátást, de általában más betegségekre van nagyobb esélyük, mint a valódi koraszülötteknek.

A koraszülés okai és kockázati tényezői

Az esetek mintegy 50%-ában nincs azonosítható ok, a koraszülés spontán bekövetkezhet. Azonban számos tényező fokozottan emeli a koraszülés kockázatát:

Anyai tényezők:

• Megelőző koraszülés: a koraszülések ismétlődési kockázata akár 50% is lehet.
• Korábbi spontán vagy művi vetélés (művi abortusz).
• Méh rendellenességei: a méh szerkezete, helyzete és a méhlepény tapadása eltér a szabályostól, például fejlődési rendellenesség vagy korábbi beavatkozás miatt.
• Méhszáj-elégtelenség.
• Dohányzás, alkohol- vagy drogfogyasztás: a függőséget okozó szerek gyakori fogyasztása szintén fokozza az idő előtti szülés megindulásának rizikóját.
• Stressz, lelki tényezők.
• Anyai társbetegségek: belgyógyászati és pszichiátriai betegségek befolyásolhatják a magzat fejlődését és a koraszülés kockázatát, mint például magas vérnyomás, vesebetegségek, cukorbetegség, epilepszia.
• Anyai fogágybetegség (parodontitis).
• Fertőzések: az anya felől bekövetkező fertőzések fokozzák a koraszülés kockázatát (például nemi úton szerzett fertőzések, hüvelyi vagy húgyúti fertőzések).
• Kóros alultápláltság, egészségtelen életmód.

Terhességgel összefüggő állapotok:

• Magzat fejlődési rendellenességei.
• Ikerterhesség: ikerterhesség esetében gyakoribb a koraszülés aránya, a kiírtnál hamarabb történő szülés.
• Méhlepény-rendellenesség.
• Fokozott méhfalfeszülés.
• Terhességi toxémia (praeeclampsia).

Különösen kiemelt orvosi kontroll kíséri a veszélyeztetett kismamákat, beleértve az ikerterhességet viselőket is, egészen a vajúdásig, majd a szülés folyamatáig, és azt követően a babák szakszerű ellátása, gondozása során.

A koraszülés lehetséges szövődményei

A koraszülés következtében az újszülöttek egy részénél maradandó károsodások alakulhatnak ki, mivel idő előtt, még bizonyos mértékben fejletlen állapotban jönnek a világra. Ennek számos hosszú és rövid távú hatása lehet.

Rövid távú szövődmények:

• Újszülöttkori légzési distressz szindróma (IRDS): a légutak fejletlen állapota miatt alakul ki. A tüdő éretlensége miatt valamilyen fokú légzészavar a leggyakoribb probléma. A légzési zavarok kezelésében oxigénadásra, súlyosabb esetben gépi lélegeztetésre is szükség lehet.
• Éretlen agy: az agynak az a része, amely a légzés szabályozásáért felel, annyira éretlen lehet, hogy az újszülött légzése szabálytalan lesz rövid légzésszünetekkel, és előfordulnak 20 mp-nél hosszabb időszakok, amikor a légzés teljesen leáll (apnoe).
• Agyvérzés: a nagyon éretlen koraszülöttek esetében nagyobb az agyvérzés kockázata.
• Rendellenes vércukorszint (hipoglikémia vagy hiperglikémia): a koraszülöttek nem képesek a normális vércukorszint fenntartására.
• Éretlen immunrendszer: az igen éretlen koraszülöttek vérében alacsony az ellenanyagok szintje, melyek védenék a fertőzésektől, ezért nagyobb a fertőzések, különösen a szepszis (vérmérgezés) kockázata.
• Éretlen vesék: a vese működése az igen éretlen koraszülöttekben rossz, de a vese érésével párhuzamosan javul.
• Éretlen emésztőrendszer és máj: kezdetben a koraszülöttek táplálása nehézkes lehet, és hajlamosabbak a sárgaságra az éretlen májműködés miatt.
• A testhőmérséklet szabályozás zavara: a koraszülöttek testfelülete a testsúlyukhoz viszonyítva nagy, ezért igen gyorsan lehűlhetnek.
• Keringési rendszer problémái: a keringési rendszer születés utáni átalakulása sem mindig zökkenőmentes.
• Testarányok és bőr: Testarányaik jellegzetesek. Például minél éretlenebb egy koraszülött kisbaba, annál nagyobb a feje a testéhez képest. A koraszülöttek bőre vékony, szakadékony, alatta a zsírréteg még nem kellően vastag.

Hosszabb távú szövődmények:

• Idegrendszeri problémák (pl. cerebral palsy, koordinációs zavarok).
• Látás-, illetve hallászavarok.
• Személyiség- és tanulási zavarok (pl. hiperaktivitás).
• Mozgáskoordinációs zavarok.
• Alkalmazkodási nehézségek.
• Szív- és érrendszeri megbetegedések.
• Krónikus tüdőbetegség (BPD).

Az újszülöttek minél kisebb súllyal születnek a világra, annál rosszabbul tudnak alkalmazkodni a méhen kívüli élethez. A koraszülöttek az időre született társaikhoz képesti lemaradásukat csak igen sokára (többnyire óvodás, iskolás korukra) hozzák be. Nagyon sok utókezelésre, rehabilitációra, fejlesztésre szorulnak.

A koraszülés diagnosztizálása és kezelése

Fenyegető koraszülés esetén a kórtörténet felvételét követően számos vizsgálatot rendelhetnek el a koraszülés kivizsgálása céljából:

• Fizikális vizsgálat: a koraszülés fizikálisan észlelhető jeleit vizsgálják.
• Vér- és vizeletvizsgálatok: kiszűrik a terhességi toxémiát és más problémákat.
• Hüvelyi vizsgálatok: meggyőződnek a magzatburok állapotáról, illetve fertőzés lehetőségéről.
• Nőgyógyászati ultrahangvizsgálat: felvételt készítenek a magzatról és a méhről.
• Kardiotokográfia (CTG): a magzat pulzusának és a méh összehúzódásának rögzítése.
• Magzati fibronectin meghatározása (fFN): a hüvelyváladékból vett minta segítségével 99,2% biztonsággal megállapítható a koraszülés veszélye.

A kezelés célja a koraszülés tüneteinek enyhítése, nem pedig az okának megszüntetése. Magas rizikófaktorú terhesek esetében javasolt az ágynyugalom, a mérsékelt fizikai aktivitás és a nemi aktusok kerülése.

Koraszülés esetén elsődlegesen gyógyszeres kezelés (tokolitikum) jön szóba. Ennek célja a méhösszehúzódások csökkentése, valamint megszüntetése. Alkalmazhatnak antibiotikumot is megelőző céllal. A 35. terhességi hét előtt ún. szteroidprofilaxis is szükséges az újszülöttkori légzési distressz szindróma (IRDS) megelőzése céljából.

Előrehaladott állapot esetén már megindult koraszülésről van szó. Ilyenkor a koraszülés kíméletes vezetése és a magzat védelme a cél. A szülésnél minden esetben jelen van az újszülöttek ellátására specializálódott szakorvos (neonatológus). A szülés után a koraszülöttet intenzív terápiás osztályon gondozzák.

Koraszülött babák ellátása és utógondozása

A koraszülött babák számára mindenképpen az az ideális állapot, ha olyan egészségügyi intézményben születnek meg, ahol létezik intenzív koraszülött osztály (PIC - Perinatális Intenzív Centrum, vagy NIC - Neonatológiai Intenzív Centrum) a hozzá tartozó speciális felszerelésekkel, készülékekkel, szakemberekkel. Sajnos ez az ideális felszereltség nem minden megyeszékhely kórházában van jelen.

A PIC-en 24 órás folyamatos munka folyik a legmagasabb szinten. A koraszülötteknek folyamatosan speciális eszközök (inkubátor, infúziók, intravénás és szájon át adott tápszerek, hipersteril körülmények) szükségesek. Egyes gyógyszereket, mint a légzést segítő ún. surfactant felületaktív anyagot aranyárban mérik. Még a ragtapasz is különleges, kifejezetten a koraszülöttek pergamen vékonyságú bőréhez készített.

A személyzet magasan képzett, a nővérek szakápolói végezettségűek, és több orvos is 24 órás szolgálatot ad. A lélegeztetett kis pácienseknek rendszeres és költséges vizsgálatok szükségesek. A koraszülöttek néha hónapokig ezen az osztályon tartózkodnak, míg el nem érik azt az érettséget, amivel hazaadhatók, vagy normál gyermekosztályra helyezhetők.

A koraszülöttek táplálása is speciális. 32-34. hét előtt még nem alakul ki a szopóreflex, a még fiatalabbaknál még a nyelés sem akadálytalan. Náluk szonda-, illetve vénás kanülön történő táplálás jöhet szóba. A szondatáplálás során a lefejt anyatejet vagy a speciális tápszert juttatják szondán keresztül a gyomorba. A korán adott anyatej segít a bélsejtek érésében.

A kórházból kikerülve pedig elengedhetetlen a kiegyensúlyozott védőnői és gyermekorvosi szakmai segítség elérhetősége a mama és a baba számára is elérhető távolságon belül. Fontos az utánkövetésük, amelynek keretében a szülőket arra kérik, hogy az első otthon eltöltött hét után jelentkezzenek, akár személyesen, akár elektronikus formában, és számoljanak be arról, hogyan boldogulnak.

A koraszülés megelőzése

Kifejezett és tökéletes megelőzési mód még nem áll rendelkezésre a koraszülés megelőzésére. A legfontosabb, hogy a várandós nő rendszeresen részt vegyen a várandósgondozáson, mivel ott időben felismerhetők a rizikótényezők és a veszélyt jelentő állapotok.

Továbbá az alábbi szempontok betartásával jelentősen csökkenthető a koraszülés kialakulásának kockázata:

• A dohányzás, alkoholfogyasztás és drogfogyasztás abbahagyása.
• A társbetegségek rendszeres kontrollvizsgálata és kezelése (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség).
• Fertőzések megelőzése és kezelése (nemi úton szerzett fertőzések, hüvelyi vagy húgyúti fertőzések).
• A kezelőorvos által javasolt kezelés pontos követése.
• Már a fogantatás előtt ajánlatos a kismamajelöltnek alapos szűrővizsgálatokon részt vennie.
• A kispapáknak, azaz a férfiaknak sem maradhatnak ki a rutinellenőrzésből, és egészséges életmódot kell folytatniuk.
• Nyaki cerclage: a rövid méhnyakú nőkön orvosi műtéten eshetnek át, amelyet cervicalis cerclage-nak neveznek.
• Progeszteron kiegészítők: azok a nők, akiknek a kórtörténetében koraszülöttek vannak, minimálisra csökkenthetik a koraszülés esélyét progeszteron-kiegészítők szedésével.

A mentésről jó hír azonban, hogy az utóbbi években már hazánkban is egyre sikeresebb a koraszülöttek megmentésének aránya, ami nemzetközi viszonylatban is elismerést érdemel. A Kormány a szülések biztonságos folyamatához, az újszülöttek és koraszülöttek megmentésére, szakszerű gondozásukra, életesélyeik javítására egyre nagyobb pénzösszeget fordít.

tags: #habitualis #koraszules #fogalma