2017. január 1-jétől az új bölcsődei rendszer komplexen biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását, melynek célja, hogy a kisgyermekes anyák visszajutása a munkaerő-piacra jelentős mértékben függjön attól, hogy a kisgyermek milyen napközbeni ellátáshoz jut hozzá. A bölcsődei ellátás és a családi pótlék jogosultsága számos kérdést vet fel a szülők körében. Ez a cikk részletesen bemutatja a bölcsődei elhelyezés formáit, a költségeket, a mentességi szabályokat, valamint a családi pótlékra vonatkozó tudnivalókat, különös tekintettel a jogosultsági feltételekre és az összegekre.
A bölcsődei ellátás formái és működése
A bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától három éves korig kell biztosítani a napközbeni ellátást. Az ellátás megvalósulhat bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde formában.
Bölcsőde
A bölcsőde intézményes komplex szolgáltatás, amely a gyermekek napközbeni ellátásának alapfeladatait végzi, ami az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést jelenti. Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét - ez esetben 14 gyermek -, valamint ha a bölcsődei csoportban sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermeket is ellátnak. Sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet a nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közös csoportban, vagy speciális bölcsődei csoportban.
Egy bölcsődei csoport működtetéséhez 2 fő kisgyermeknevelő és egy bölcsődei egységben - 1 vagy 2 csoport - 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása szükséges.
Mini bölcsőde
A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, mely a bölcsőde intézményéhez képest kisebb létszámú csoportban, egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést. Az új intézménytípus bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben a településen legfeljebb 7 kisgyermek - ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, akkor 8 fő - ellátására jelentkezik igény, abban az esetben egy, a bölcsődétől egyszerűbb létesítési és működtetési formát hozzon létre a települési önkormányzat. A mini bölcsődében csoportonként szükséges 1 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása. A mini bölcsőde szervezetileg működhet óvoda mellett.
Munkahelyi bölcsőde
A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, melyet a foglalkoztató tart fenn elsősorban a nála dolgozó munkavállaló gyermekei részére. Munkahelyi bölcsődét a foglalkoztatón kívül a foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján más fenntartó is fenntarthat. A szolgáltatás jellegű - nem intézményi keretek között működő - munkahelyi bölcsőde elsősorban a munkavégzés helyéül szolgáló épületben, a foglalkoztató tulajdonában álló ingatlanban, vagy a foglalkoztató által erre a célra bérelt ingatlanban működhet. Az ellátható gyermekek száma egy munkahelyi bölcsődei csoportban legfeljebb 7 fő lehet (ha minden gyermek betöltötte a második évét - 8 fő). Az ellátás biztosításához 1 fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő szükséges - a fenntartó döntése alapján -, amennyiben pedig ötnél több gyermek ellátása történik, szükséges plusz 1 fő segítő személy alkalmazása is, azonban az alkalmazás feltételeiben a fenntartó maga dönthet. A segítő személy munkaidejét a gyermekek napirendjéhez igazítva kell meghatározni. A munkahelyi bölcsődében több csoport is létrehozható.
Családi bölcsőde
A családi bölcsődében is 20 hetes korától 3 éves koráig nevelhető, gondozható a kisgyermek. A családi bölcsőde a szolgáltatás jellegéből adódóan az intézményi ellátásoktól sokkal egyszerűbben, gyorsabban kialakítható - akár a szolgáltatást nyújtó saját otthonában, vagy más erre a célra kialakított helyiségben. Családi bölcsődében legfeljebb 5 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy mellett segítő személyt is alkalmaznak - ebben az esetben a meghatározott létszámon felül még 2 gyermek ellátása biztosítható. A családi bölcsődében két munkakör létesíthető, a szolgáltatást nyújtó személy egy 100 órás tanfolyam keretében szerezheti meg a szolgáltatás nyújtására jogosító tanúsítványt, vagy a kisgyermeknevelő munkakör, amelynek képesítési előírásait jogszabály határozza meg.
A bölcsődei szolgáltatás költségei és a térítési díj
A jogszabályban meghatározottak alapján a bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó döntésétől függ, hogy a gondozásra megállapít-e térítési díjat vagy kizárólag a gyermekétkeztetésért kell fizetni.
A személyi térítési díj megállapításánál a család egy főre eső havi jövedelmét kell figyelembe venni. Az intézményi térítési díj jelenti a maximumot, tehát ennél magasabb összegben nem állapítható meg a személyi térítési díj.
Jövedelemszámítás
Az egy főre jutó havi jövedelem számításakor az alábbi személyek jövedelmét kell figyelembe venni:
- a szülő, a szülő házastársa vagy élettársa,
- a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermek,
- a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek,
- a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek, valamint
- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermek.
A törvény szabályai szerint a bölcsődei, mini bölcsődei személyi térítési díj összege étkezéssel együtt nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25%-át, étkezés nélkül a 20%-át, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetén az 50 %-át. A szülő, más törvényes képviselő foglalkoztatója részben vagy egészben átvállalhatja a térítési díj megfizetését.
Mentességek
Mentesülnek a gondozási díj megfizetése alól:
- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek,
- a három- vagy többgyermekes családok gyermekei,
- a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekek,
- az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermekek,
- a védelembe vett gyermekek.
A kedvezményezetti körön kívül eső családok esetében pedig jövedelemarányosan állapítják meg a személyi térítési díjat, tehát a szabályozás figyelemmel van a szülők jövedelmi helyzetére. Az önkormányzati fenntartónak lehetősége van arra is, hogy az intézményi térítési díjnál alacsonyabb mértékben állapítsa meg a személyi térítési díjat, illetve egyedi esetekben elengedje.
Bölcsődében, mini bölcsődében a személyi térítési díjat - gondozásra is - ellátási napra vetítve kell megállapítani, tehát az adott hónap nyitvatartási napjainak függvényében. A bölcsődei gondozás személyi térítési díját - a fenntartó eltérő döntése hiányában - abban az esetben is teljes hónapra kell megállapítani, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe. Ez azt jelenti, hogy a megállapított és a kötelezett által előre befizetett személyi térítési díjból a gyermek hiányzása esetén nem jár vissza a különbözet, kivéve, ha a fenntartó eltérően rendelkezik.
Térítési díjak átlagos összegei
A gondozásra megállapított bölcsődei térítési díj átlagosan havi 14-24 000 forint. A családi bölcsődékben átlagosan havonta 34-74 000 forint a becsült térítési díj összege, amit a szülőknek kell fizetni.
Bölcsődei étkezés
A gyermekétkeztetés olyan természetbeni ellátás, amely meghatározott feltételek fennállása esetén ingyenesen vehető igénybe. Ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult azon bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban részesülő gyermek, aki:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 225%-át, egyedülálló szülő, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 245%-át),
- tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
- három vagy több gyermeket nevelő családban él,
- családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át,
- nevelésbe vett gyermek.
A bölcsődében, mini bölcsődében a beíratott kisgyermek 60-70%-a ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben részesül.
A bölcsődei rendszer fejlődése és jelenlegi állapota
Az ország első bölcsődéjét 1852. április 21-én nyitotta meg a Pesti Első Bölcsőde Egylet. Európában a bölcsődék tömeges elterjedését az I. világháború tömeges női munkaerő-igénye alapozta meg, nálunk ez a fordulat a II. világháborút követően indult meg. A bölcsődei rendszer működésében néhány kisebb fejlődési ugrást követően a fordulópontot 2017 jelentette. A 2017. évi szervezeti átalakulás során a hagyományos bölcsődék és a szórványosan működő családi bölcsőde forma mellett megjelent a minibölcsőde, illetve a munkahelyi bölcsőde kategória. Rendkívül intenzív intézményfejlesztés kezdődött meg, csak 2017-ben nagyobb kapacitás jött létre a bölcsődei ellátásban, mint a megelőző 6 évben összesen.
A jelenlegi bölcsődei kapacitások közel 40%-a 2017-2024 között került a rendszerbe. A nagyobb bölcsődék építése mellet nagy számban jöttek létre mikrointézmények, s bár a munkahelyi bölcsődék iránt nincs túl nagy érdeklődés, a minibölcsődék, családi bölcsődék száma ma már meghaladta az 1 700-at és a teljes férőhely-kapacitás 20%-át adják. A fejlesztésnek köszönhetően néhány év alatt 26%-ról 21%-ra csökkent azon gyermekek aránya, akik a lakóhelyükön nem férnek hozzá ilyen ellátáshoz. A bölcsődei szolgáltatás országos lefedettsége javult az elmúlt évek során, viszont továbbra is léteznek területi egyenlőtlenségek.
Bölcsődei kapacitások 2024-ben
2024 augusztusában a szolgáltatói nyilvántartásban 2 819 engedélyes szerepel, az intézmények együttesen csaknem 64 ezer feletti férőhelyszámmal rendelkeznek. A klasszikus bölcsődei forma ma már csak a szervezetek 38%-át adja, de mai napig itt található a férőhelyek 80%-a. A második leggyakoribb forma a családi bölcsőde, mely egységszámot tekintve a rendszer 46%-át adja, de a kapacitásoknak csak 14%-át jelenti. A telephelyekre eső engedélyezett férőhelyek tekintetében a legnagyobb férőhelyszámot értelemszerűen a bölcsődék adják, az egyéb bölcsődei formák kis létszámmal működnek.
A legtöbb (58%) bölcsőde létszáma nem éri el a 10 főt, ezek együttesen a férőhelyek 18%-át működtetik - értelemszerűen ez a csoport a családi-, a mini és a munkahelyi bölcsődéket foglalja magába. A 10-30 fős befogadóképességű csoportban még a mini és munkahelyi bölcsődék megjelennek, de efölött csak a hagyományos bölcsődék működnek. A létszámskála másik végén a nagy bölcsődei intézmények találhatók. A fenntartói eloszlást tekintve a legnagyobb kapacitás az önkormányzati rendszerben van, ide tartozik a telephelyek 52%-a, és a férőhelyek 81%-a. Jellemzően a nagyobb intézmények közé tartoznak az önkormányzati intézmények, itt az átlagos férőhelyszám 35 fő, egyházi fenntartású bölcsődéknél 14 fő, a civileknél 8 fő, a központi kormányzati intézményeknél 18 fő. A bölcsődei kapacitások 98,5%-a államilag finanszírozott.
Bölcsődei pótlék
Az infrastrukturális fejlesztések mellett a humán erőforrás bővítése és megtartása is magas prioritást kapott az elmúlt években. A bölcsődében foglalkoztatott munkavállalóknak a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján 2017. január 1-jétől bölcsődei pótlék illeti meg, melyet több lépcsőben emeltek, illetve kiterjesztettek a pedagógus végzettségű dolgozókra is.
A Magyar Közlöny 2016. évi 164. számában (2016. október 25.) jelent meg a 318/2016. (X. 25.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletnek a középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők bérrendezésével összefüggő módosításáról. A módosítás célja 2017. január 1-jétől a középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők bérrendezése volt.
A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott nem felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők részére egy új bölcsődei pótlék kerül bevezetésre, amely magában foglalja a jelenlegi ágazati pótlékot, a kiegészítő pótlékot és az ezek összegén felüli további emelést, amely a jelenlegi javadalmazásuknál magasabb juttatást biztosít. A rendelet alapján nem illeti meg szociális ágazati összevont pótlék a bölcsődei pótlékra jogosult közalkalmazottat. A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján bölcsődei pótlék illeti meg. A bölcsődei pótlékot első alkalommal 2017. január hónapra tekintettel, 2017. február 1-jéig kellett kifizetni. A rendelet 2017. január 1-jén lépett hatályba.
Családi pótlék: jogosultság és összegek
A családi pótlék 2026-ban is az egyik legfontosabb, rendszeres támogatás a gyermekes családok számára. A családi pótlék jogosultsága 2026-ban is a gyermek életkorához és a tanulói jogviszonyhoz igazodik: a tanköteles kor alatt jellemzően nevelési ellátás, tanköteles gyermeknél iskoláztatási támogatás jár.
A családi pótlék összege 2026-ban
A családi pótlék összege 2026-ban is változatlan, vagyis az ellátás mértéke nem automatikusan követi az inflációt. A támogatás jogilag két formában létezik: nevelési ellátás (tanköteles kor alatt) és iskoláztatási támogatás (tanköteles gyermek esetén), azonban az összegek szempontjából nincs különbség a megnevezésben. A családi pótlék havi összege 2026-ban a gyermekek számától, az egyedülálló státusztól, valamint a tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásától függ.
| Gyermekek száma | Havi családi pótlék összege (Ft) | Emelt családi pótlék (Ft) |
|---|---|---|
| 1 gyermek | 12 200 | 23 300 |
| 2 gyermek | 13 300 (gyermekenként) | 23 300 (gyermekenként) |
| 3 vagy több gyermek | 14 700 (gyermekenként) | 23 300 (gyermekenként) |
| Tartósan beteg/fogyatékos gyermek | 23 300 | N/A |
| Egyedülálló szülő 1 gyermekkel | 13 700 | 25 900 |
| Egyedülálló szülő 2 gyermekkel | 14 800 (gyermekenként) | 25 900 (gyermekenként) |
| Egyedülálló szülő 3 vagy több gyermekkel | 16 000 (gyermekenként) | 25 900 (gyermekenként) |
A fenti összegek havi bontásban értendők, és 2026-ban országosan egységesek. Korábban (2013. április 1-től) új, magasabb összegű családi pótlékot vezettek be azoknak a családoknak esetében, melyek beteg gyermeket nevelnek. A köztudatban ezt a családtámogatást a legtöbben emelt családi pótléknak vagy dupla családi pótléknak hívják.
A családi pótlékra való jogosultság megszűnése és továbbtanulás
Az érettségi megszerzésével a gyermekek tanulmányai lezárulnak a közoktatási intézményben, és ezzel megszűnik a családi pótlékra való jogosultság. Erről a szülők júliusban kapnak egy határozatot a Kormányhivataltól. A családi pótlékra való jogosultság megszűnésével a családi adókedvezmény jogosultság is megszűnik.
Középfokú intézményben folytatott tanulmányok (OKJ képzés, szakképzés)
Ebben az esetben szeptembertől ismét közoktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, így annak a tanévnek a végéig jogosult a szülő a családi pótlékra, amely évben a gyermek betölti a 20. életévét.
Felsőfokú intézményben folytatott tanulmányok (egyetem, főiskola)
Az egyetemisták és főiskolások után nem jár családi pótlék, így nem jár családi adókedvezmény sem. Azonban, ha van a családban olyan kisebb gyermek, akire tekintettel még jogosult a szülő a családi pótlékra, akkor a felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek a családi pótlék összegének megállapításakor a létszámba beszámít. Kétgyermekes családnál tehát, ha a nagyobbik gyermek leérettségizett és továbbtanul, akkor nem az egy gyermek után járó 10 000 forintra, hanem a kétgyermekesek után járó 20.000 forintra jogosult a szülő. A rövid válasz arra, hogy jár-e családi pótlék egyetemista gyermek után, az, hogy nem, viszont van előnye annak, ha az egyetemista gyerek mellett fiatalabbak is vannak a családban.
További fontos tudnivalók a családi pótlékról
- Válás vagy különélés esetén a jogosultságot általában az határozza meg, hogy a gyermek melyik szülő háztartásában él életvitelszerűen, illetve milyen megállapodás vagy hatósági döntés született a felügyeletről.
- A családi pótlékot jellemzően egy jogosult részére folyósítják, ezért élethelyzet-váltásnál (például különélés, új háztartás kialakulása, gondozás megoszlása) mindig a tényleges nevelési körülmények és a benyújtott nyilatkozatok a döntők.
- Minden lényeges változás időben bejelentésre kerüljön (például lakcím- vagy bankszámlaszámváltozás, a gyermek iskolai jogviszonyának változása, a szülői felügyeletet érintő döntés, illetve az emelt összeghez kapcsolódó igazolások frissítése) a folyósítás zavartalansága érdekében.
- A jogosultság megállapításánál nem csak az számít, hogy a feltételek fennállnak-e, hanem az is, hogy az igénylés mikor és milyen dokumentumokkal kerül benyújtásra.
- A családi pótlék 2026-ban is önálló jogosultsági alapon jár, és más támogatásokkal párhuzamosan is igénybe vehető.
- Az iskoláztatási támogatás 2026-ban is a tanköteles korú gyermekekhez kapcsolódik, és a folyósításnál kiemelt feltétel az iskolalátogatás. Tartós, 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén a folyósítás a jogszabályokban meghatározott módon érintetté válhat. Korábban újabb szigorítások léptek életbe, mely szerint a gyámhatóság kérheti a családi pótlék folyósításának szüneteltetését, ha az óvodás túl sokat mulaszt igazolatlanul az óvodában.
- A családi pótlékot bármely szülő igényelheti 2026-ban, aki gyermeket nevel. Ez az állami támogatás minden magyar állampolgárságú szülőnek alanyi jogon jár. Nevelési támogatás vagy iskoláztatási támogatás igénybevételéhez is a Magyar Államkincstár (MÁK) által kiadott hivatalos formanyomtatvány benyújtása szükséges.
tags: #bolcsodei #elhelyezes #eseten #csaladi #potlek #hatarozat