A csecsemők és gyermekek szervezete érzékenyebben reagál a folyadékvesztésre, mint a felnőtteké, ezért náluk különösen fontos a megfelelő folyadékháztartás fenntartása. A kiszáradás, orvosi nevén dehidratáció, akkor alakul ki, amikor a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit pótolni tud. Ez a folyadékvesztés súlyos következményekkel járhat, mivel a víz létfontosságú szerepet játszik a test normális működésében.
A gyermekeknek relatíve nagy a testfelületük a testtömegükhöz képest, ezért a bőrön keresztüli folyadékveszteségük lázas állapotban vagy magas külső hőmérséklet esetén nagyobb, mint a későbbi életkorokban.
A csökkent vizeletmennyiség lehetséges okai
Két állapotot különböztetünk meg attól függően, hogy 24 óra alatt mennyi vizeletet “termel” a testünk. Az egyik ilyen állapot az oliguria, erről akkor beszélhetünk, ha a napi vizeletünk mennyisége kevesebb 500 milliliternél. A másik állapot az anuria, ami akkor áll fenn, ha 24 óra leforgása alatt kevesebb, mint 100 milliliter vizelet képződik a testünkben.
1. Dehidratáció (folyadékhiány)
Dehidratációról akkor beszélhetünk, ha túl keveset iszunk, vagy a folyadék túl gyorsan ürül ki a szervezetünkből, például hányás vagy hasmenés miatt. Ilyenkor a vese megpróbálja megőrizni a test folyadékkészletét, ezért visszaszorítja a vizelést. A leggyakoribb oka a csecsemők és kisgyermekek kiszáradásának a hasmenés és hányás, amelyet leggyakrabban vírusos vagy bakteriális fertőzések okoznak.
A láz, különösen ha tartós vagy magas, növeli a szervezet folyadékszükségletét. A test hűtése érdekében a gyermek izzad, párolgás segítségével próbál megszabadulni a hőtöbblettől, így további folyadékot és sókat veszít. A nagy hőség, illetve intenzív fizikai aktivitás következtében a gyermekek sok folyadékot veszíthetnek izzadással.
A kiszáradás súlyossága enyhe, közepes vagy súlyos lehet, attól függően, hogy a gyermek mennyi folyadékot veszített. Enyhe esetekben a folyadékpótlás a legfontosabb feladat. Gyakran kis mennyiségű folyadékot kell adni, hogy a szervezet újra egyensúlyba kerüljön. A víz mellett az orális rehidratációs sók (ORS) különösen hatékonyak, mivel nemcsak a folyadékot, hanem az elektrolitokat (nátrium, kálium) is pótolják, amelyeket a gyermek elveszített. Manapság a patikákban többféle ízesítésű készítmény elérhető. Kisebb gyermek nem biztos, hogy a sós íz miatt szívesen elfogadják, ezért kisebb adagokban történő kínálással, a folyadék hűtésével próbálkozhatunk. Ha nem megy, akkor turmixoljunk össze banánt, narancsot és tegyünk hozzá kicsi cukrot. A só bevitelét megpróbálhatjuk óvatos sós keksz, sós pálcika adásával növelni. Az anyatejes csecsemők számára az anyatej továbbra is a legjobb folyadékpótló, míg a tápszerrel táplált babák esetében javasolt az ORS adása.
2. Akadály a vizelet útjában
A kiszáradáson túl gyakori oka a csökkent vizeletürítésnek az, ha valami akadályozza a folyamatot. Ennek hátterében fizikai és funkcionális akadályok is lehetnek. Ilyen gát lehet például a vesekő, a prosztata megnagyobbodása, bizonyos veleszületett, vagy műtét miatt kialakult anatómiai rendellenesség, illetve a daganatok is. Néhány esetben a húgyúti traktus blokkjai megtévesztő tünetekkel jelentkeznek, mint például a láz és hányás, ez megnehezíti a pontos diagnózis felállítását. A hasi duzzanat, és az ok nélküli fájdalom viszont mindenképpen olyan jelnek számít, amivel orvoshoz kell fordulni.
3. Fertőzések és traumák
A fertőzések, vagy a nagy vérveszteséggel járó traumák sokkot okoznak a szervezetnek. Ennek hatására kevesebb vér jut a szervekbe, így a vesébe is, ez pedig ellehetetlenítheti a vizelést. A sokk természetesen olyan állapot, ami azonnali orvosi ellátást igényel!
4. Gyógyszerek mellékhatása
Egyes gyógyszerek okozhatják a vizelet mennyiségének csökkenését, ami azonban veszélyeztetheti a vesét. A leggyakrabban ezek a gyógyszerek nem szteroid gyulladáscsökkentők, vérnyomáscsökkentőként használt ACE-gátlók, bizonyos kontrasztanyagok, de egyes antibiotikumok is kiválthatnak ilyet. Mindenkinek, aki ilyen gyógyszeres kezelésre szorul, nagyon oda kell figyelnie arra, hogy elég folyadékot juttasson a szervezetébe! Azoknak pedig, akik valamilyen veseműködésre vonatkozó rizikófaktorral élnek, például cukorbetegek, folyamatos orvosi ellenőrzés szükséges.
5. Veseelégtelenség
Az egyik legsúlyosabb ok a veseelégtelenség lehet. A veseelégtelenség súlyos kórállapot, de szerencsére ritkán áll a csökkent vizeletürítés mögött. E tekintetben azok a veszélyeztettek, akik például krónikus vesebetegséggel élnek, vagy valamilyen akut veseproblémájuk van. Ezeket a betegeket igen gyakran kell monitorozni, és szükség esetén meg kell kezdeni a kezelésüket.
Egyéb betegségek és tényezők
Bizonyos krónikus betegségek, például a cukorbetegség, szintén hozzájárulhatnak a kiszáradáshoz. A csökkentett folyadékbevitelen túl akár betegség, vagy bizonyos gyógyszerek szedése is okozhat túl kevés vizeletet.
A baba székletének gyakorisága, mennyisége, színe és állaga mind függ a gyermek életkorától, attól, hogy mit eszik és hogy milyen az egészségi állapota. Ha a kisbabának hasmenése van, akkor a széklet folyós, híg állagú lesz, amely teljesen beszívódhat a pelenkába. Ha a hasmenés súlyos, a baba kutacsa besüppedt, aluszékony, csökken a vizeletes pelenkák száma, sürgősen orvoshoz kell fordulni, nehogy kiszáradjon.
A kiszáradás (dehidratáció) azt jelenti, hogy a baba túl sok folyadékot veszített, és nem tud annyi folyadékot inni, hogy azonnal pótolja. A kisméretük miatt a babák és a kisgyerekek könnyebben veszíthetnek vizet és lehetnek dehidratáltak. A kiszáradás tünetei a baba vízveszteségétől függően változhatnak. Kiszáradás esetén a babák könnyek nélkül sírhatnak, és inkább ragacsos lehet az ajkuk és a nyelvük, mint nedves.
A vizelet általában sárga. A baba vizeletének általában világos sárgának kell lennie, minél koncentráltabb, annál sötétebb sárga. Ha piros, vörös színű a baba vizelete, az komoly állapotot is jelezhet. A vörös vizelet a gyermekeknél olyan rendellenességekre utalhat, mint a húgyúti fertőzések, az örökletes cisztás vesebetegségek, vagy a glomerulonephritis (a vesék szűrő részének gyulladása és károsodása). Leggyakrabban az elfogyasztott ételtől függően változhat kissé a vizelet árnyalata. Néha a vizelet sötétebb vagy világosabb a hidratáltsági állapottól függően, de a fogyasztott ételek és italok is hatással lehetnek a színére, olykor a sárga vagy a zöld világosabb árnyalatai irányába tolva. A sötétebb sárga vizelet általában nem jelent problémát, de ha állandó mintázatot észlelünk, meg kell vizsgálni. A szokásosnál sötétebbnek tűnő és erősebb szagú vizelet ugyanis a kiszáradás jele is lehet, különösen bizonyos tünetekkel és viselkedéssel együtt.
Ha a gyermek általános állapota indokolja, akkor lázcsillapítókkal (pl. ibuprofén vagy paracetamol) csökkenthetjük a lázat, ami segít mérsékelni a folyadékveszést.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha tudjuk, hogy mi miatt kevesebb a vizeletünk a szokosnál (például lázasak vagyunk, vagy nem iszunk eleget), akkor nem szükséges orvoshoz fordulni, elég jobban odafigyelni arra, hogy növeljük a folyadékbevitelt. Viszont ha hosszabb ideig fennáll a probléma, esetleg más tünetünk is van, akkor mindenképpen érdemes először telefonon konzultálni az orvosunkkal.
Ha a gyermek bűzős szagú a vizelete, akkor húgyúti fertőzések is állhatnak a háttérben. Nemcsak felnőtteknél, de a kisebbeknél is megjelenhet a véres vizelet. A legfontosabb, hogy ne a neten próbáljunk megoldást találni a gyermek bajára, hanem keressünk fel egy szakorvost. A véres vizelet, a láz, az égő, szúrós érzés pisilésnél a gyerekek esetében is jelezhet ugyanis vesemedence-, vagy hólyaggyulladást, akár vesekövet is.
Ha a kisbabának hasmenése van, akkor a széklet, folyós, híg állagú lesz, amely teljesen beszívódhat a pelenkába. Ha a hasmenés súlyos, a baba kutacsa besüppedt, aluszékony, csökken a vizeletes pelenkák száma, sürgősen orvoshoz kell fordulni, nehogy kiszáradjon.
Dr. Novák Hunor elárulta, mikor indokolt orvoshoz fordulni a lázas kisgyermekek esetében
A rotavírus-fertőzésen ötéves korára a gyermekek többsége legalább egy alkalommal átesik, ennek megfelelően egy rendkívül gyakori betegség, amely - különösen kisgyermekek esetében - a szövődményes kiszáradás miatt kórházi kezelést is igényelhet. A rotavírus elleni védőoltás beadása minden gyereknek javasolt.
Összegezve:
- Oliguria esetén a napi vizeletmennyiség kevesebb, mint 500 ml.
- Anuria esetén kevesebb, mint 100 ml vizelet képződik 24 óra alatt.
- A csökkent vizeletmennyiség hátterében lehet dehidratáció, fizikai vagy funkcionális akadályok is.
- Gyógyszerek, fertőzések vagy súlyos traumák is okozhatnak csökkent vizeletürítést.
