A szülési szabadság és a gyermekgondozás időtartamára járó támogatási formák, mint a Csecsemőgondozási Díj (CSED) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) igénybevételének feltételeiről és módjáról itt minden fontos információt megtalál.
Csecsemőgondozási Díj (CSED)
Ki jogosult CSED-re?
Csecsemőgondozási díj annak a nőnek jár, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek gyermeke a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését, szünetelésének kezdetét követő 42 napon belül születik, vagy a biztosítása megszűnését, szünetelésének kezdetét követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik.
Csecsemőgondozási díjra jogosultságot szerezhet még:
- az örökbefogadó nő
- a családbafogadó gyám
- a vér szerinti apa, ha a szülő nő felügyeleti joga megszűnt, vagy az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha a szülő nő meghal
- az örökbefogadó férfi, ha a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, vagy ha az örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha az örökbe fogadni szándékozó nő meghal.
Milyen összegű a CSED?
A csecsemőgondozási díj összege az igénylő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 100%-a. 2025. július 1-jétől teljes egészében mentesül a személyi jövedelemadó alól a csecsemőgondozási díj, így az ellátást semmilyen levonás nem terheli. Az intézkedés eredményeként az anyák a korábbi bruttó keresetüknek megfelelő összegű ellátást kapnak kézhez.
Milyen időtartamra jár a CSED?
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság időtartamára - 168 napon keresztül - jár. A szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal korábban is igénybe lehet venni.
Igényelhető-e CSED visszamenőlegesen?
A csecsemőgondozási díj visszamenőleg legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennáll. (A csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyik napja lehet, de legkésőbb a szülés napja.)
Lehet-e a CSED mellett munkát végezni?
A CSED mellett a gyermek három hónapos koráig nem lehet dolgozni. Ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 90 nap alatt bármilyen jogviszonyban - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet végez, nem jár részére a csecsemőgondozási díj.
2025. július 1-től a CSED Extra intézkedésnek köszönhetően az édesanya, a gyermeke születése utáni harmadik hónapot (90 napot) követően a CSED csökkentett összegű, 100% helyett 70%-os mértékű megtartása mellett vállalhat munkát.
Hol és hogyan igényelhető a CSED?
Az ellátás iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójához kell benyújtania a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon.
- Nyomtatvány kézi kitöltése: innen letölthető
- Nyomtatvány gépi kitöltése: itt található
Az igénybejelentés napja az a nap, amikor a kérelmet benyújtották, illetve átvették. Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez (kormányhivatal, társadalombiztosítási kifizetőhely) történő megérkezésének napjától számított 8 nap, feltéve hogy a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben az ügyintézési határidő hosszabb is lehet.
Gyermekgondozási Díj (GYED)
Milyen időtartamra jár a GYED?
- A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
- Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.
- A nevelőszülőnek megállapított gyermekgondozási díj legkorábban a nevelt gyermek gondozási helyének a nevelőszülőnél történő kijelölésének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
- Az általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díjhoz hasonlóan, a gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.
A GYED összegének megállapítása
A GYED a naptári napi alap 70 százaléka azzal, hogy a GYED maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér (2026. évben várhatóan 322.800,- Ft) kétszeresének 70%-a, azaz 2026. évben havi bruttó 451.920,- Ft.
A gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő szerzése céljából az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) 6. és a Tbj. 49/A. § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási időt is figyelembe veszik. Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri.
GYED összegének számítása jövedelem alapján
- Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos (a biztosítási idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs). A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
- Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időszakban nincs 180 naptári napi jövedelme, akkor az ellátás összegét a 120 naptári napi jövedelemből kell megállapítani. Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos - Tbj. 6. § szerinti - biztosítási jogviszonya.
- Amennyiben az 1. pontban meghatározott időtartam alatt az igénylő sem 180 napi sem 120 napi figyelembe vehető jövedelemmel nem rendelkezik, azonban van a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 nap - Tbj. 6. § szerinti - biztosítási jogviszonya, akkor az ellátás összegét a biztosítási jogviszonyában elért, legalább 30 naptári napi tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
- Ha az igénylőnek az 1., 2. és 3. pontban leírtak szerint nem lehet megállapítani az ellátás összegét, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része, kivéve, ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb.
- Abban az esetben ha az igénylőnek gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül újabb gyermeke születik, akkor az újabb gyermek után járó, 1., 2., 3. vagy 4. pont szerinti gyermekgondozási díj alapját a korábbi gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelemből kell megállapítani.
Nevelőszülői GYED
A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér (mely 2026. évben 322.800,-Ft) 55%-a, a gyermekgondozási díj egy napra jutó összege a naptári napi alap 70%-a (2026. évben 7486,-Ft).
Ha a biztosított ugyanazon nevelt gyermekre tekintettel az általános szabályok szerint, és nevelőszülői jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, az így megállapított gyermekgondozási díjak együttes összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70%-át (2026. évben havi bruttó 451.920,-Ft).
A gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a nevelőszülői gyed arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat. A gyermek születését követő 169. naptól azonban a nevelőszülői GYED mellett már végezhető keresőtevékenység.
Diplomás GYED
Diplomás GYED-re az a szülő nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben, vagy magyar állampolgárként külföldi felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe.
Diplomás GYED-re jogosult továbbá, akinek gyermeke a „diplomás gyed” igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik. A diplomás GYED-re a vér szerinti apa akkor jogosult, ha a fentiekben leírt feltételeknek megfelel, és ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő a meghatározott okok miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák.
Az Aktív félév az a félév, amely alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) hatálya alá tartozó felsőoktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszonya az Nftv. 45. § (1) bekezdése alapján fennállt.
A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a diplomás GYED, ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 169. napot megelőzően bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat. A diplomás GYED folyósítása mellett tehát a gyermek születését követő 169. naptól lehet keresőtevékenységet végezni.
Nagyszülői GYED
A nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj naptári napi alapját és a folyósítandó ellátás összegét a nagyszülő jövedelméből állapítják meg, hasonlóan az általános szabályokhoz.
GYET-re jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét.
GYED Igénylés: Hol és Hogyan?
Az igénylőnek a foglalkoztatójához kell benyújtania a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványt, amennyiben biztosított. Ha az igénylő önfoglalkoztató (pl. egyéni vállalkozó), a kérelmet a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújthatja be.
A gyermek születésének napján nem biztosított szülő nő és a vér szerinti apa a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét postai úton, személyesen a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújthatja be.
Ha a biztosított egyidejűleg fennálló, több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és gyermekgondozási díjat igényel, vagy hallgató gyermekgondozási díj esetén a foglalkoztatónál a gyermek születésekor fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkező vér szerinti apa igényli az ellátást, illetve nagyszülői gyermekgondozási díj iránti igény esetén a gyermekgondozási díj iránti kérelem elbírálására a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal rendelkezik hatáskörrel, vagyis a kifizetőhely ebben az esetben nem bírálhatja el a biztosított gyermekgondozási díj (hallgató gyermekgondozási díj, nagyszülői gyermekgondozási díj) iránti kérelmét.
Elektronikus ügyintézés
2009. október 1-jétől a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (korábban Országos Egészségbiztosítási Pénztár) hatósági eljárásaiban is lehetőség nyílik az elektronikus ügyintézésre. Kitöltés után készítse elő a nyomtatványt elküldésre: kattintson a Kapcsolat az ügyfélkapuval/Nyomtatvány megjelölése elektronikus beküldésre menüpontra. Ekkor a program ellenőrzéseket is végez. A beküldés menetéről, a nyomtatványok telepítéséről és használatáról az Ügyfélkapu e-tananyagban találhat bővebb leírást. Amennyiben az elektronikus nyomtatványok valamelyikét meghatalmazottként/képviselőként kívánja benyújtani és még nem rendelkezik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartásában bejegyzett meghatalmazotti/képviseleti jogosultsággal kérjük, az igény beküldése előtt, szíveskedjék meghatalmazotti/képviseleti jogosultságát nyilvántartásba vetetni.
Folyósítás és egyéb tudnivalók
A gyermekgondozási díjat az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
A gyermekgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig. A határidő lejártát követően kifizetett ellátások esetén a késedelembe esett egészségbiztosító, vagy társadalombiztosítási kifizetőhely kamatot köteles fizetni a GYED-re jogosult részére (nem kell megfizetni a kamatot, ha a kamat összege nem haladja meg az 1.000,- Ft-ot).
A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy a testvére kérheti, az erre szolgáló „Kérelem a jogosult elhalálozása miatt fel nem vett ellátás kiutalása iránt” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével. A fenti felsorolás a jogosultak egymás utáni sorrendjét is jelenti.
Ha az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett időszakra vonatkozóan - a jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül - az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek a jövedelemadatok, akkor ezen módosított jövedelemadatok alapján a GYED összegét újra el kell bírálni.
A GYED folyósításának megszűnése vagy szüneteltetése
- Amennyiben a GYED folyósítását a hatóság határozatával megszüntette (pl. a gyermek eléri a jogosultsági korhatárt, vagy a jogosult munkát vállal a tiltott időszakban), a folyósítás az abban meghatározott időpontban leáll.
- Lehetőség van írásban a GYED folyósításának szüneteltetését is kérni, ebben az esetben a szüneteltetésről nem kell határozatot hozni, a szünetelést követően a korábban megállapított összegben, és a korábban meghatározott időpontig lehet tovább folyósítani az ellátást.
- Ha a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a megszűnt biztosítási jogviszonnyal érintett foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, akkor az új foglalkoztató szerinti szerv folyósítja a már megállapított ellátást. A GYED továbbfolyósítását a „Kérelem a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj továbbfolyósítása iránt” elnevezésű nyomtatvány benyújtásával kell kérni ez esetben is.
tags: #kerelmezo #igenybejelentesenek #illetve #nyilatkozatanak #kitolteset #keri