A képen látható szegecsekkel kivert - szív formával díszített kis „jármű” egy játék babakocsi, mely az Intercisa Múzeum helytörténeti gyűjteményébe tartozik.
E játékszer kapcsán egy rövid áttekintést kínál az Intercisa Múzeum a valódi babakocsik tervezés történetéről.
Bár a kislányoknak tervezett játék babakocsik konstrukciója, teherbírási és egyéb alapvető funkciót ellátó feltételei nem olyan kidolgozottak és szigorúak, mint egy eredeti szerkezet esetében, azonban a felépítését és alapműködését tekintve megegyeznek.
A régmúlt korokban természetesen nem volt még babakocsi.
Ha lett is volna, nem volt megfelelő út ahhoz, hogy ilyesmit tologassanak a szülők.
Helyette az anyák szövött kendőben, testükre kötve hordták a babájukat, ha kisebb-nagyobb távolságokat kellett megtenniük.
A járművek és a városok megjelenése aztán ebben is új igényeket teremtett.
Mivel a városi életmód egyúttal nagyobb bezártságot is jelentett, meg kellett oldani, hogy a csecsemő friss levegőhöz és a lakáson kívüli élményekhez is jusson, ezért mindennapossá vált a babák sétáltatása.
A középkori Európában az 1170 és 1250 közti időszakban jelent meg a talicska, amelyet építkezéseknél vagy a földeken használtak tégla, illetve termény szállítására.
Úgy adódott, hogy ha épp nem kellett másra, gyerekeket is tolta benne.
Az első babakocsi szerű hordozó eszközt 1620 körül használták, ami nem volt egy túl kényelmes darab, kisgyermekek és olykor kisállatok utaztatására alkalmazták.
Ez valójában egy háromkerekű szék volt, melyet tolni lehetett és csak ülő pózban tudott a gyermek benne tartózkodni.
Mivel ez fekvő csecsemők hordozására teljesen alkalmatlan volt, így tovább kellett gondolni.
A 16-dik század közepén azután egy asztalosmester kis kocsit épített az egyéves gyerekének, amit többen követtek, de többnyire csak alkalmanként utaztatták ebben a gyerekeket, ez a megoldás nem vált általánossá.
Ráadásul a kisebbek kimaradtak a kocsikáztatásból, mert ezekben a járművekben csak ülni lehetett, feküdni nem.
Végül a postakocsiból átalakított babakocsi-szerűség fejlődött ki, mely instabilitása miatt nem volt túl megbízható.
Az első hivatalos babakocsit 1733-ban William Kent fejlesztette ki, Devonshire hercegének kérésére, aki azzal bízta meg hogy tervezzen egy olyan eszközt, mellyel a gyermekeit szállítani tudja.
Kent egy kagyló alakú kosarat talált ki kerekekkel, amiben szintén csak ülni tudtak a gyerekek.
Ez egy gazdagon díszített, gyakran pónival vagy kecskével húzott kis szállító kocsi volt.
A képen látható babakocsi készítője nemcsak biztonságosan rögzítette a kosarat a futóműre, de arra is volt gondja, hogy szép vonalat adjon az azon lévő fém elemeknek.
Az Agytörő portál cikke szerint ahogy egyre jobbak lettek az utak, úgy szaporodtak azok a kisebb méretű kocsik, amelyeket asztalosok kifejezetten kisgyerekes családok rendelésére készítettek.
Egy alkalommal az angliai Devonshire hercege, William Cavendish kért fel egy jó nevű mestert, hogy biztonságos és kényelmes kocsit építsen a gyerekei számára.
Az ő megrendelésére William Kent 1733-ban egy meglehetősen egyéni formájú járművet készített, amelynek alapja egy kagyló alakú kosár volt.
Ezt helyezte rá egy kerekekkel ellátott vázra, amelynek tartószerkezetét gazdagon ki is díszítette.
A babakocsik tömeges forgalmazása azonban mégsem Angliában, hanem az USA-ban indult meg 1830-ban, Benjamin Potter Crandall és a F.A. Whitney Carriage Társaság jóvoltából.
1830-as években Benjamin Potter Crandall eladta a „babakocsi” típust Amerikába.
Innétől lehet beszélni az első babakocsi manufaktúrák/gyárak kialakulásáról.
Angliában 1840-ben alapították meg az első babakocsi gyárat, ahonnan kezdetben magas karosszériájú, háromkerekű modellek kerültek ki.
Az ülés magasra építésének az volt az előnye, hogy a babák kevesebbet szívtak be az utca porából, az pedig, hogy elöl csak egy kerék volt a járgányon, a kanyarodást könnyítette meg.
Fia, Jesse Armour Crandall számos szabadalmaztott verziót gyártott, melyek már fékkel, napernyővel, kampókkal és összecsukható megoldásokkal rendelkeztek.
Ezek a babakocsik fából vagy fonott kosarakból készültek és különböző drága sárgaréz csapolások-csatok tartották össze az elemeket.
Sok esetben gazdagon díszített, szinte művészeti alkotásnak számítottak.
A tömegessé váló használattal erősödött az igény, hogy a babakocsik a kicsik és a szülők számára is minél praktikusabbak és kényelmesebbek legyenek.
A babakocsikat folyamatosan korszerűsítették a legkülönfélébb gyártók közreműködésével.
Fontos változás volt, hogy 1880-tól már a csecsemőkre is gondoltak, és a babakocsik tágas terébe be lehetett fektetni a kisebbeket.
Ebben az időszakban az volt a legfontosabb feladat, hogy minél kisebb súlyú legyen a babakocsi.
Ebben a szintén amerikai William H. Richardson ért el jelentős eredményeket a 19-dik század végén.
1889-ben William Richardson szabadalmaztatta a megfordított babakocsit, vagyis mózeskosár-test már a szülők felé nézett és a kocsiból való kitekintésre is alkalmassá vált.
Richardson másik nagy találmánya a kerekek külön-külön mozgathatósága lett, mellyel megnövekedett a babakocsi manőverezési lehetősége.
Az ő szabadalma volt például az is, hogy a fogantyút át lehetett fordítani a kosárrész fölött, és így ott is vissza lehetett tolni a babakocsit, ahol nem volt hely a megforduláshoz.
A könyű mozgatást még azzal is elősegítette, hogy a korábbi, két kötött tengelyes megoldás helyett szabadon forgó, és az addigiaknál jóval nagyobb kerekeket szerelt a kocsikra.
A háborúk utáni időkre a babakocsik már az eső és a szél ellen védő fedelet is kaptak, amelyek olykor redőnyszerű szerkezettel működtek, ezért könnyen és gyorsan föl, illetve le lehetett húzni az időjárásnak megfelelően.
A gyártóknak természetesen az ikrekre is kellett gondolniuk.
Ebben a múlt századi babakocsiban egymással szembe lehetett elhelyezni az ikreket.
A hármas ikrek számára azonban ennél jóval szélesebb kocsit készítettek, amelyben egymás mellett feküdtek vagy ültek a gyerekek.
(Fotó: FORTEPAN, 1932. Képszám: 172355.
Magyarországon a világszerte jelentős hírnevet elért autóbuszgyártó vállalat, az Ikarus is gyártott babakocsit.
A negyvenes-ötvenes években született babák több generációja is az Ikarus jellegzetesen öblös, oldalt két ablakkal ellátott, steppelt oldalú kocsijában töltötte az idejét a szabad levegőn.
Sajnos azonban ezek még mindig túl nehezek voltak ahhoz, hogy például a lépcsőn is föl lehessen vinni.)
1920-ra a babakocsi sokkal biztonságosabb, mindenki számára elérhető, erős ugyanakkor alacsonyabb vázzal és mélyebb testtel rendelkező gyermekszállító eszközzé vált.
(1900 körül a babakocsi, mint státuszszimbólum jelent már meg a köztudatban.)
Az essexi születésű Maclaren a pályája elején a Spitfire típusú repülőgépekhez tervezett futóműveket a Middlesex állambeli West Draytonban.
A háború végén, 1944-ben azonban felhagyott ezzel a munkájával, és megalapította az Andrews Maclaren céget, amely repülőgép-alkatrészeket gyártott, illetve a féktávolságot jelentősen lecsökkentő fékrendszerek kialakításán dolgozott.
Azonban Maclaren lánya egy pilótával házasodott össze, és sokat utazott ő maga is.
Aztán megszületett az első unoka, és a tervező többször is végignézte, ahogy a lánya a férjével együtt csak nagy küzdelmek árán tudja lehozni a repülőgépről a babakocsit.
Így született meg 1964-ben az első összecsukható babakocsi, közkeletű nevén esernyőkocsi, amelyet valóban úgy össze lehet hajtogatni, ahogy az esernyőket.
1965-ben Owen Maclaren, aki légügyi-mérnöki végzettséggel rendelkezett, kidolgozott egy újabb modellt.
A mérnök, lányának panaszait vette figyelembe, akinek Anglia és Amerika közötti utazásai során különböző nehézségekkel kellett szembenéznie gyermekének nagy és súlyos babakocsijával.
Az alumíniumcsövekből készült kocsik súlya nem volt több két és fél kilónál.
Maclaren szabadalmának jelentősége ezután túlnőtt a babakocsikon: ötlete nyomán a kisgyerekes szülők, valamint a gyerekek életének megkönnyítésére számtalan, további összecsukható tárgyat - köztük kerékpárokat - terveztek és gyártottak.
Az 1970-es években ez a trend egy leegyszerűsített, alap modell felé kezdett elmozdulni.
Ami kevesebb rugózást jelentett és a „test” rész is leválasztható volt a váztól, mint egy mózeskosár.
Ebben az időben a klasszikus babakocsi kevésbé volt használatos drágasága és nagysága miatt, ezzel szemben az egyszerűsített darabok hosszú életűek és sokkal elterjedtebbek lettek (pl.: Silver Cross).
Ezt követően szétvált két kategóriára, a kerékkel rendelkező, gyermek szállítására alkalmas eszköz.
Az egyik oldalon vannak az újszülött csecsemők, fekvő helyzetben való utaztatására alkalmas babakocsik, mely esetében a gyermek a szülő felé néz, míg a másik oldalon a kisgyermekek (3 éves korig), ülőhelyzetben való szállítását teszi lehetővé, előre nézve.
1983-ban Philip Baechler kifejlesztette az Baby Jogger Stroller-t, ami a klasszikus, napjainkban is ismert összecsukható háromkerekű babakocsi volt.
Az évek múlásával mindkét típus esetében fejlesztésre került sor, elsősorban a felfüggesztés, a manőverezési és kezelhetőségi funkciók könnyebbé tételében, mind a baba, mind a szülő szempontjait szem előtt tartva.
A legújabb kor találmánya az iker és több-iker babakocsi, amiben hasonló korú kisgyerekek vagy ikergyerekek tudnak utazni.
A többszörös ikerszületések megnövekedése miatt a többszörös sport babakocsik folyamatos fejlesztési igénye is rendkívül indokolttá vált napjainkban.
Elsősorban a hely, súly és manőverezési szempontokat kell újragondolni ilyen babakocsik kialakításánál.
Ma már igen sok típusú babakocsi létezik, és ezek sokféle igényt elégítenek ki.
Elterjedtek a háromkerekű típusok, de olyannak is találkozhatunk, amely nagy, felfújható kereket kapott, hogy rossz úton is veszélytelenül lehessen használni.
Emellett a tervezők a lengéscsillapításra is ügyeltek, hogy a babát ne rázza össze a kocsi, ha hepehupás talajon tolják.
A babakocsik mellett azért szerencsére tovább élnek más babaszállítási formák is, például a kendővel vagy csatos hordozóval való hordozás.
Az utazási eszközök sokfélesége miatt a babakocsik és babahordozó találmányok, funkciónak megfelelően igen szerteágazóan fejlődtek tovább az elmúlt évek során.


Berry Baby babakocsik ÖSSZEHASONLÍTÁSA (LUX, MACARON, TORRINO, MOON) -babakocsimania.net
Ez a bájos, kagyló alakú babakocsi tökéletes játék a kislányoknak!
Élénk rózsaszín és lila színeivel azonnal rabul ejti majd a szíveket.
Fejleszti a kreativitást és a szerepjátékot.
Tökéletes méretű babáknak (max.
A lekerekített formák és a vidám színvilág garantáltan mosolyt csalnak az arcokra, miközben a kis gondoskodók tologatják benne kedvenc babájukat.
A babakocsi könnyű és könnyen kezelhető, így a kicsik is könnyedén boldogulnak vele.
