Az antibiotikumok adása elsősorban a baktériumok által okozott fertőzések kezelésében indokolt. Súlyos bakteriális fertőzéseket is képesek megszüntetni. Sok szülő aggódik, hogy gyermekének túl gyakran rendel az orvos antibiotikumot. Egyesek azt gondolják, hogy a gyermek (betegsége) már nem fog reagálni az adott szerre, mások a mellékhatásoktól félnek inkább. Azt gondolják, hogy több kárt okoznak, mint amennyi a terápiás haszon. Megnyugtatásul: az nem valószínű, hogy az antibiotikum ártana a gyermeknek. Sok esetben tartós, huzamos antibiotikum-adás szükséges (heteken, hónapokon át), pl. krónikus vesegyulladás, középfülgyulladás, mandulagyulladás esetén.
Nem minden fertőző betegség kezelhető antibiotikummal! Számos vírusfertőzés létezik, a közönséges megfázástól a vírusos hasmenésekig, amelyek a szervezet saját, immunvédekező mechanizmusai révén gyógyulnak meg. Ezekre nem hatnak az antibiotikumok.
Sok esetben, kezdetben nem lehet elkülöníteni, hogy a fertőzés bakteriális- vagy víruseredetű. Ez jellemző pl. a felső légúti fertőzésekre. A torokfájás, a köhögés, orrfolyás, fülfájdalom általában mindennapos tüneteknek számítanak ezekben a kórképekben. A legtöbb gyermek a közösségbe kerülés időszakában lényegesen többször lesz beteg, mint korábban, évente akár 6 alkalommal is elkaphatja pl. a felső légúti fertőzés valamelyik formáját.
Mikor szükséges az antibiotikum adása?
Az erről való döntés részben az orvostól függ, részben pedig a betegtől. A betegség tartama és súlyossága, az egyéb, esetlegesen kialakuló szövődmények mind-mind befolyásolják a döntést. Bizonyos esetekben szükség lehet a kórokozó kitenyésztésére is.
Antibiotikum adása javasolt:
- ha a gyermek sinusitisben szenved (4 éves vagy afeletti gyermekek esetén ultrahang diagnosztikával vagy röntgenvizsgálattal igazolt, vagy a hosszan tartó - több mint 10 napos - éjszaka és reggel jelentkező, köpetürítéssel járó köhögés alapján ez gyanítható).
- ha a gyermek otitis media-ban szenved.
- ha több családtag is érintett, és éppen mycoplasma fertőzéses járvány van.
1-2 hétig tartó, közönséges megfázással együtt járó vagy azt követő köhögés esetén. Legalább 4 napig tartó lázas, rhinitises, illetve köhögő gyermek kezelésére. (A gyermek feltehetően elhúzódó vírusfertőzésben szenved.) Olyan gyermek esetén, aki fertőzés után lábadozik, de még néha köhögési rohamai vannak, különösen hideg víz ivás vagy testmozgás esetén. (E gyermek feltehetően a légutak hyperreactivitásában szenved a lábadozás idején.) Olyan gyermek esetén, akinél hallgatózáskor bronchialis zörejek hallhatóak, illetve, aki régebben gyakorta kapott antibiotikumot kezdődő bronchitis kezelésére. (A gyermeknek valószínűleg enyhe tünetekkel jelentkező obstructiv bronchitise.)
Melyik antibiotikumot válasszuk?
Ma már rendkívül széles palettából választhat az orvos, amikor antibiotikumot rendel. Egyesek csak célzottan, néhány baktériumra hatnak, mások, az ún. széles spektrumú antibiotikumok viszont számos, különböző baktériumtörzs elpusztítására képesek. A kezelés célja mindig az, hogy találjuk meg a célzott terápiát, tehát az adott baktériumot leghatékonyabban elpusztító antibiotikum típust.
Fontos még, hogy a kezelés teljes előírt időszakát tartsuk be. Tehát ha a gyermek már 2-3 nap kezelés után jobban érzi magát, ettől még nem tűnt el szervezetéből valamennyi baktérium, sőt esetleg kialakulhat másodlagos fertőzés, szövődmény 1-2 héten belül. Soha ne próbálkozzunk azzal, hogy ha egy másik gyermeknek "hasonló tünetei vannak", akkor adjunk neki is ugyanabból az antibiotikumból. Ezzel csak azt érjük el, hogy egyik gyermek sem kap megfelelő dózisú és időtartamú kezelést!
A kezelés mellékhatásai
Természetesen egyik gyógyszer sem mentes a mellékhatásoktól, ez alól az antibiotikumok sem képeznek kivételt. Ezzel együtt, a mellékhatások ritkák és enyhék. Leggyakoribb a hasmenés, a valódi antibiotikum-allergia ritka jelenség, általában csak viszketés, bőrkiütés formájában jelentkezik.
Az antibiotikumok megváltoztatják testünk baktériumflóráját, így szedésük során fogékonyabbá válhatunk a gombás fertőzésekre, amelyek megjelenhetnek a szájban, a bőrön vagy akár a körmök alatt is. Ha hosszú távon kell szednünk őket, érdemes lehet egyúttal valamilyen gombaellenes gyógyszer szedését is megkezdeni. Az antibiotikum szedésével nemcsak a káros, de a hasznos baktériumok is elpusztulhatnak. Éppen ezért fontos, hogy ilyenkor fokozottan ügyeljünk a táplálkozásunkra. Mellékhatás lehet a fogak elszíneződése is tetraciklin tartalmú gyógyszerek szedése esetén - ez elsősorban a 8 év alatti gyerekeknél fordulhat elő. Kismamák esetében pedig bizonyos antibiotikumok szedése problémákat okozhat a születendő gyermek fogzománcával. Minden antibiotikum esetén fontos szabály, hogy kizárólag orvosi rendelvényre szedjük ezeket, gyerekek, illetve kismamák esetében pedig ez fokozottan érvényes.
Az antibiotikumoktól esetenként be is lázasodhatunk. A láznak persze számos egyéb oka is lehet, de ha közvetlenül a gyógyszer bevétele után jelentkezik, akkor lehet, hogy valamilyen allergiás reakciót váltott ki, és ennek a következménye a testhőmérséklet megemelkedése. Leggyakrabban cephalexin, minociklin és szulfonamid tartalmú szereknél jelentkezik. A láz általában viszonylag hamar, magától elmúlik, de ha nem megy lejjebb, akkor érdemes lehet újfajta antibiotikumot kérni.
A veszélyesebb mellékhatások közé tartoznak a súlyosabb allergiás reakciók, mint a viszkető, kiütéses bőr, a feldagadt szemhéj, ajkak és nyelv, legsúlyosabb esetben pedig a torok feldagadása, amely végül anafilaxiás sokkhoz is vezethet, és ilyenkor életmentő adrenalininjekció beadása is szükségessé válhat. Ha valaki bizonyos fajtájú antibiotikumra allergiás, akkor ez szerencsére nem jelenti azt, hogy valamilyen más fajtát nem szedhet - lényeg, hogy ha egy új gyógyszer szedése után bármilyen szokatlan tünetet tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz.
Az antibiotikumok a bélben található normál baktériumflóra megbontásával gyakran váltanak ki hasmenéssel járó gyulladásos bélbetegséget. A gyulladás az enyhétől a nagyon súlyosig terjedhet, leggyakrabban a vastagbelet érinti. Az antibiotikumok által okozott bélgyulladást idegen néven pseudomembranosus colitisnek szokták nevezni, aminek a magyar megfelelője az álhártyás vastagbélgyulladás.
Mi a teendő, ha a gyermek lázas antibiotikum kúra után?
A láz a szervezet normális reakciója. Általában fertőző betegségek váltják ki a magasabb testhőt. A láz 38,0 vagy annál magasabb Celsius fok testhőt jelent. A hőt 1 éves kor alatt a végbélben, 1-3 éves korban a végbélben vagy hónaljban, 3 év felett hónaljban mérjük digitális vagy színes folyadékos hőmérővel.
Szeretném a cikk elején újra hangsúlyozni, hogy ha egy két hónapnál fiatalabb újszülöttnél/csecsemőnél lázat mérnek, egy órán belül be kell vinni a kórház sürgősségi osztályára. Testhőt egy éves kor alatt a végbélnyílásban kell mérni, és 0,5 fokot le kell vonni az értékből. Tehát ha két hónapnál fiatalabb újszülöttnél/csecsemőnél a popsiban 38,5 fokot vagy ennél magasabb értéket mérnek, akkor be kell őt vinni. Nem a láz veszélyes a gyerekre, hanem a fertőzés.
2 hónaposnál idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek láza esetén nem kell kapkodni, a lázat csillapítani kell. Fontos, hogy a lázat megfelelő dózisú gyógyszerrel csillapítsuk, különben a láz nem fog csökkenni. Ha a gyermek a láz mellett köhög és/vagy folyik az orra, akkor légúti fertőzése van. Ha a láz mellett hányása-hasmenése van, akkor gyomor-bélrendszeri fertőzése van. Ha egyébként jó állapotú (jókedvű, élénk, jól etethető, vizelete-széklete rendben) érdemes a háziorvossal/ügyelettel telefonon egyeztetni a gyermek vizsgálatát illetően. Ezután a tünetek kezelése mellett elegendő lehet a gyereket orvoshoz vinni 2-3 nap után, ha a panaszai tüneti kezelés mellett nem csillapodnak.
Ha azonban a láz az egyetlen tünet, mindig ki kell zárni a gennyes középfül gyulladást és a húgyuti fertőzést. Itt gyakran a láz az egyetlen tünet, és ezek a betegségek már aznap antibiotikum kezelést igényelnek a szövődmények elkerülése érdekében.
4M kristálynövesztő készlet - Játékbemutató - REGIO JÁTÉK
A leggyakoribb a hányinger, illetve a hasmenés, de ennél jóval hosszabb a lista, és hogy kinél melyek jelentkeznek, illetve, hogy egyáltalán jelentkeznek-e, nagyban függ egyéni tényezőktől is. A lehetséges mellékhatásokról érdemes a gyógyszer felírásakor az orvosunktól is tájékozódni, illetve a gyógyszerhez adott tájékoztatót is elolvasni.
Az antibiotikumok nem hatnak a vírusokra, márpedig a hőemelkedés vagy láz leggyakoribb oka vírusfertőzés. Mellékhatások jelentkezése esetén mindenképpen orvossal kell konzultálni. Pl. allergia, hasmenés, diszbakteriózis, kiütés stb.
A székrekedés esetén kerülendő: banán, sárgarépa, kakaó, csokoládé. Javasolt sok folyadék, rostos ételek (retek, zöldbab, káposztafélék), rostos gyümölcsök, gyümölcslevek, különösen a sárgabarack és szilva, teljes kiőrlésű pékáruk, probiotikum (pl. Protexin Restore baby).
A leggyakoribb a hányinger, illetve a hasmenés, de ennél jóval hosszabb a lista, és hogy kinél melyek jelentkeznek, illetve, hogy egyáltalán jelentkeznek-e, nagyban függ egyéni tényezőktől is. A lehetséges mellékhatásokról érdemes a gyógyszer felírásakor az orvosunktól is tájékozódni, illetve a gyógyszerhez adott tájékoztatót is elolvasni.
