A jód egy esszenciális alkotóelem, amelyre a pajzsmirigyhormon előállításához van szüksége a szervezetnek. A pajzsmirigy, amely a nyak elülső részének tövében található, segít szabályozni a hormontermelést. Ezek a hormonok szabályozzák az anyagcserét, a szív egészségét és még sok mást. Jód nélkül a pajzsmirigyhormonok termelése csökkenhet, ami hipothyreosishoz, azaz alulműködő pajzsmirigyhez vezethet.
A jód, más néven jodid, egyfajta ásványi anyag, amely természetesen megtalálható a föld talajában és az óceánvizekben. Sok sós víz és növényi alapú élelmiszer tartalmaz jódot, a legszélesebb körben jódozott sóban érhető el. Tejtermékek, dúsított élelmiszerek és sós vízi halak fogyasztásával elegendő jódot kaphatunk étrendünkkel. A jód olyan növényi élelmiszerekben is megtalálható, amelyek természetesen jódban gazdag talajban nőnek. Az ásványhoz úgy is hozzájuthatunk, ha ételeinket jódozott sóval ízesítjük.
A megnövekedett jódszükséglet terhesség alatt
Terhesség alatt a jódszükséglet megnövekszik. Ennek oka, hogy egyrészt az anya több pajzsmirigyhormont termel, másrészt fokozódik a jód kiürülése a vizelettel, harmadrészt egy idő után maga a magzat is termel pajzsmirigyhormont, amihez szintén jódra van szüksége. Az ajánlott napi jódbevitel terhesség alatt 220 µg, míg szoptatás alatt 290 µg. Ez a megnövekedett igény azért is kritikus, mert az első trimeszterben, amikor a magzat pajzsmirigye még nem teljesen fejlett, az anya elegendő jódbevitele alapvető fontosságú a baba idegrendszerének és agyának normális fejlődéséhez. A jódhiány következménye, hogy a gyermekeknél idegrendszeri fejlődési zavarok léphetnek fel, amelyek az enyhe tanulási és mozgási zavaroktól a súlyos kretenizmusig terjedhetnek.
A jódhiány lehetséges kockázatai terhesség alatt
A jódhiány a magzat életének legkorábbi szakaszától kezdve súlyos kockázatokkal járhat:
- Fogantatás előtt: fertilitási problémák, meddőség.
- Magzati kor: spontán vetélés, születési rendellenességek, idegrendszeri fejlődési problémák, ADHD, autizmus, kretenizmus.
- Újszülött: kisebb testsúly, ivásgyengeség, hallászavarok, megnövekedett halálozás, pajzsmirigy-alulműködés, mentális retardáció.
- Gyermek- és serdülőkor: neurokognitív rendellenességek, károsodott fizikai fejlődés, pajzsmirigy-alulműködés, golyva, növekedési hormon alacsony szintje, csökkent IQ, akár 15 ponttal is.
Prof. Czeizel Endre is hangsúlyozta a jód fontosságát, megjegyezve, hogy "a fogantatáskor kialakuló 'genetikai tervrajz' megvalósulásán sokat ronthatnak bizonyos ártalmas hatások, mint a várandóság alatti cigarettázás, italozás, drogozás is. E jól ismert, de sokszor figyelmen kívül hagyott veszélyek mellett most egy újjal kell szembe néznünk, és ez a jódhiány. Ez mélységes aggodalommal tölt el, mivel leginkább a gyermekek értelmi fejlődését gátolja."
A jód és az agy: mentális turbó
A jódhiány manapság a legfontosabb tényező a megelőzhető gyermekkori agykárosodás és szellemi retardáció kialakulásában. Prof. Sebastiano Venturi szerint, aki a jódhiányos rendellenességek (IDD) egyik legnagyobb nemzetközi szakértője, már egy enyhe fokú hiány is képes negatív hatást gyakorolni a központi idegrendszerre és agysejtekre, függetlenül a jód pajzsmirigyhormonok szintézisében betöltött jelentőségétől!
A szervetlen jód (is) nélkülözhetetlen az agy számára: antioxidáns tulajdonságai révén védi a sérülékeny, könnyen oxidálódó, többszörösen telítetlen zsírsavakat (pl. DHA) a szabadgyökök károsító hatásától, melyek normál esetben is képződnek a mitokondriális energiatermelés során. Fontos tudatosítani, hogy ez a viselkedése független a pajzsmirigyhormonokon keresztüli hatásától, két külön dologról beszélünk!
A jód CSODÁLATOS előnyei - Dr. Berg
Jódpótlás terhesség és szoptatás alatt
Az orvosok évtizedeken keresztül javasolták a terhes anyáknak, hogy szedjenek jódtartalmú terhességi vitamint. A WHO ajánlása szerint egy felnőtt embernek naponta 150 µg jódra van szüksége, terhes, illetve szoptató anyáknak 250 µg-ra. A nem jódhiányos területeken ezt az értéket nevezik a „tolerálható legfelső szintnek”, azaz ennél többet nem szabad szedni még a teljesen egészséges embereknek sem.
A Nemzeti Orvostudományi Akadémia (National Academy of Medicine) szerint az optimális napi jódbevitel felnőttek számára 150 mcg. Terhes nők esetében 220 mcg, szoptató anyák esetében pedig 290 mcg. A legjobb, ha ez a jódmennyiség kálium-jodát formájában kerül bevitelre, lehetőleg már három hónappal a tervezett teherbeesés előtt kezdve. Természetesen ennek legegyszerűbb módja az, ha olyan terhességi vitamint szed, ami a többi szükséges alkotóelemen felül ezt a jódmennyiséget is tartalmazza.
Figyelmeztető jelek és ellenjavallatok
Azonban a jódpótlás nem minden esetben ajánlott, és bizonyos körülmények között káros is lehet. Emelt szintű jódpótlás minden esetben endokrinológiai vizsgálatot követően, az orvos utasításainak megfelelően történjen. A pajzsmirigy-megnagyobbodásnak, strúmának ugyanis nem kizárólag jódhiányos formája létezik, amikor árthat is a fokozott jódbevitel, illetve a túladagolás is járhat káros hatásokkal.
A pajzsmirigy-alulműködés és a pajzsmirigymegnagyobbodás oka lehet az autoimmun pajzsmirigygyulladás is, az ekkor adott jód fokozhatja a gyulladásos folyamat aktivitását, így ilyen betegekben a jód adása ellenjavallt. Nem alkalmaznak jódkezelést göbös pajzsmirigybetegségben szenvedő betegeknél sem. Itt ugyanis lehetnek olyan göbök, amelyek hajlamosak önállóan működő területekké válni a pajzsmirigyen belül, és ezt az egyensúly felborulásához vezető folyamatot indíthatja be a jódkezelés.
Amennyiben tudjuk, hogy bármilyen autoimmun pajzsmirigy-betegségünk van, nagyon meg kell gondolnunk a jódtartalmú terhesvitaminok fogyasztását. Amennyiben még sohasem voltunk ilyen jellegű kivizsgáláson, beszéljük meg az orvosunkkal, hogy vajon szükséges-e.
A Wolff-Chaikoff effektus és a terhesség
Egészséges emberek esetében a feleslegben bevitt jód átmenetileg csökkenti a pajzsmirigyhormon termelését - így védekezik a szervezet az ellen, hogy az összes jódot felhasználva pajzsmirigyhormon-túltermelés lépjen fel. Ezt a jelenséget Wolff-Chaikoff effektusnak nevezzük. Azonban 2015-ben bostoni kutatók egy vizsgálatban, amelyet Kínában, egy jódhiányos régióban folytattak 7190 terhes nő bevonásával, megdöbbenve tapasztalták, hogy a jódot nagyobb mennyiségben bejuttató terhes nők között ez a hormonhiányos állapot nem múlt el magától mindenkinél. Nagyon sok esetben a rendszer sérült, és ennek az okát is megtalálták. Azt is megállapították, hogy a magzati pajzsmirigy a Wolff-Chaikoff effektust nem tudja leállítani a terhesség 36. hete után.
Jódhiány Magyarországon
Magyarország területének 4/5-e mérsékelten jódhiányos. Ez azt jelenti, hogy sem az ivóvíz, sem a megtermelt élelmiszerek nem tartalmaznak elegendő jódot. Minden megyében gyakrabban fordul elő golyvás megbetegedés a nemzetközileg elfogadott öt százalékos aránynál, ez alól csak az Alföld közepén levő három megye egyes részei a kivételek, elsősorban a Nagykunság vidéke. A legrosszabb a helyzet Zala, Veszprém és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben, ahol korábbi felmérések szerint a 20 százalékot is elérte vagy meghaladta a golyva előfordulása iskolás gyermekek körében. Annak ellenére, hogy a közegészségügyi intézkedéseknek köszönhetően (só, víz jódozása) a jódhiány ma már egészségügyi jelentősége csak ritkán van, egy magyar tanulmány a vizsgálatba bevont terhes nők 57,1%-ánál állapított meg jódhiányt.
Napi jódszükséglet életkoronként
A jódhiány kockázatának csökkentése érdekében a napi bevitel az életkor alapján:
| Életkor | Mennyiség |
|---|---|
| 0-1 év | 50-60 µg |
| 2-3 év | 70 µg |
| 4-6 év | 90 µg |
| 7-10 év | 120 µg |
| 11 év felett | 150 µg |
| Terhesség alatt | 220 µg (ajánlás), 175 µg (szükséglet) |
| Szoptatás alatt | 290 µg (ajánlás), 200 µg (szükséglet) |
A felsorolt értékek egészséges egyénekre vonatkoznak, pajzsmirigyzavar esetén csak endokrinológiai vizsgálat után állapítható meg a személyre szabott jódigény. Különösen érdemes a dohányosoknak, a vegán étrendet követőknek és azoknak, akik nem jódozott sót használnak, odafigyelniük a jódbevitelre.