A gyermeknevelés varázslatos utazás, tele örömteli pillanatokkal és emlékezetes mérföldkövekkel. Azonban, mint minden igazán nagy dologban, itt is akadhatnak nehézségek az út során. A szülők egyik ilyen próbatétele könnyen lehet az első növekedési ugrás időszaka, mely egy intenzív fejlődési szakasz, amikor a babánk hirtelen gyorsabban fejlődik az addig megszokottnál.
Ezek az intenzív fejlődési szakaszok nagyon fárasztóak és megterhelőek lehetnek: nem csak a babánknak, hanem ugyanúgy nekünk is. A növekedési ugrások nem csak csecsemőkorban, hanem a teljes kisgyermekes, sőt még a kamasz lét során is előfordulnak, csak akkor nem olyan látványos és érzékelhető a „tünete”, mint egy kisbabánál.
A növekedési ugrás egy olyan intenzív fejlődési periódus, amikor a baba hirtelen fizikai és szellemi változásokon megy keresztül. A nehézséget az okozza, hogy ez az intenzív fejlődés hatalmas energiafelhasználással jár, ami megváltoztathatja a baba étvágyát, alvási szokásait és kedélyállapotát. A kicsi nyűgösebb, sírósabb lehet, mert a teste és az agya túlórázik, és igyekszik feldolgozni az új ingereket és képességeket.
Amikor felismered, hogy növekedési ugrásról van szó, a helyzet hirtelen értelmezhetővé válik. Fontos tudni, hogy növekedési ugrások egészen a felnőttkorig elkísérik a gyerekeket, ugyanakkor ebben a cikkben a babakor fejlődési ugrásait járjuk körül.
Mikor várhatók a növekedési ugrások?
A babák növekedési ugrása bizonyos időszakokban gyakrabban fordulnak elő, és ezek viszonylag azonos időpontokhoz köthetőek. Természetesen minden baba más, mégis az az általános, hogy növekedési ugrás várható a harmadik héten, a hatodik héten, a harmadik hónapban és a hatodik hónapban.
A 2-3 hetes korban és féléves kor tájékán bekövetkező növekedési ugrások egyik biztos jele, hogy a szoptatott babák egyre többet szeretnének mellen lenni. A 6 hetes növekedési ugrás sok kisgyermekes családnál különösen intenzív élmény, amikor hirtelen nehéz jóllakatni a babát és az alvással is meggyűlhet a bajunk.
Biztosan felfigyeltél a 3-mal osztható számokra, és talán fel is merült benned: 9 és 12 hónaposan is várható-e ugrásszerű fejlődés? A válasz igen, de ilyenkor már nem szokott annyira feltűnni, mivel ilyenkor már hozzátáplálunk, melynek következtében már könnyebben túlestek majd rajta. Előfordulhat, hogy nem is veszik észre, hogy éppen felgyorsult a kisbaba fejlődése.
Ezek az időpontok nincsenek kőbe vésve, hiszen minden kisbaba a saját tempójában fejlődik. Az is változó, hogy kinél mennyi ideig tart a habzsolós időszak. Az első három esetben néhány nap alatt beáll az egyensúly, és normalizálódik az evés és az alvás. A 3 és a 6 hónapos ugrásnál már 1-2 hét is lehet ez az időszak. De van olyan is, akinél már a 3 vagy a 6 hetes ugrásnál is egyhetes a küzdelem. Egy növekedési ugrás hossza változó lehet, de általában 2-7 napig tart.
A növekedési ugrások jelei
Természetes, hogy szülőként azonnal azt figyeljük, milyen jeleket tapasztalunk ilyenkor. A növekedési ugrás jelei sokfélék lehetnek, melyek gyakran ijesztőnek tűnnek a szülők számára, akik esetleg nem tudják, mi is zajlik éppen.
Alvási szokások megváltozása
Ez talán a legnehezebben kezelhető jel. Növekedési ugrások idején a babák alvási szokásai jelentősen megváltozhatnak. Gyakran előfordul, hogy éjszakánként többször felébrednek, nyugtalanabbul alszanak, és nehezebb visszaaltatni őket.
Lehet, hogy a baba hirtelen sokkal többet alszik, mint korábban. Vagy éppen ellenkezőleg, sokkal kevesebbet és szakaszosabban. Éjszaka gyakrabban felébred, nehezen alszik vissza. Ezek az alvászavarok az intenzív növekedési folyamatok miatt jelentkezhetnek, amikor a baba teste és agya is aktívan fejlődik. Az alvásproblémák ideiglenesek, de kimerítőek lehetnek mind a baba, mind a szülők számára.
A baba nehezebben alszik el, gyakrabban ébred éjszaka, és napközben is rövidebbeket alszik a megszokotthoz képest. Ennek oka, hogy az idegrendszer aktívabban dolgozik, nehezebben kapcsol „pihenő üzemmódba”.
Ezért tanulok tovább szomatikus képzésen – a szülőkért és a jövő szakembereiért (baba alvás)
Nyűgösség és fokozott ingerlékenység
A növekedési ugrások során a babák nyugtalanabbak lehetnek a szokásosnál. Gyakrabban sírhatnak, nehezebben nyugtathatók meg, és látszólag ok nélkül is nyűgösek lehetnek. Ez a viselkedés annak köszönhető, hogy a babák szervezete és idegrendszere gyors ütemben fejlődik, ami fokozott érzékenységet és diszkomfort érzetet okozhat. A kicsi sokkal érzékenyebb, sírósabb lehet. Többet igényli a testközelséget, a hordozást. Folyamatosan a karjaidban akar lenni. Ez azért van, mert a gyors fejlődés fizikailag és lelkileg is kimerítő számára. A megszokott napirend felborulhat. A baba érzékenyebbé válik a külvilágra. Olyan ingerekre is hevesen reagál, amelyek korábban nem okoztak gondot. A sírás pedig az egyetlen eszköze arra, hogy segítséget kérjen.
Fokozott étvágy vagy étvágytalanság
A növekedési ugrások alatt a babák étvágya jelentősen megnövekedhet. Gyakrabban és nagyobb mennyiségben kérhetnek enni, ami arra utal, hogy szervezetüknek több tápanyagra van szüksége a gyors növekedéshez és fejlődéshez. A baba szinte állandóan éhesnek tűnik. Sokkal gyakrabban kéredzkedik mellre, vagy több tápszert fogyaszt. Ez teljesen normális, hiszen a növekedéshez rengeteg energiára van szüksége. Ne félj többször etetni!
Az anyatejes babák gyakrabban kérhetik a szoptatást, míg a tápszeres babáknak több tápszerre lehet igényük. Fontos, hogy a szülők rugalmasak legyenek, és alkalmazkodjanak ezekhez az igényekhez, biztosítva, hogy a baba elegendő táplálékot kapjon. Tápszeres babáknál is jellemző a fejlődési ugrás, az ő étvágyuk is nő.
A gyors növekedéshez több energia és tápanyag szükségeltetik. Ha megnő a testsúlya, akkor utána is nagyobb lesz a kalóriaigénye, vagyis valahogyan meg kell növelni a termelődő tej mennyiségét. A természet ezt kiválóan kialakította: ha többet szopizik a baba, akkor az anyamellben több fog termelődni. A gyakori szopizás tehát ezt a célt szolgálja: így tud növekedni aztán az egy nap alatt termelődő tej mennyisége. Ilyenkor azt hitted, hogy nincs elég tejed. Ha a baba eleget pisil és kakil, ha nincs miért aggódni, és nincs szükség arra, hogy hirtelen tápszerrel egészítsd ki. Ha ilyenkor tápszert kap a baba, akkor lényegében megáll a tejszaporító folyamat, és később már tényleg nem lesz elég az anyatej. A tápszert evő baba is hamarabb megéhezik ilyenkor, és ezt jelzi is. Többet enne, a szokásos adag elfogyasztása után már nem lesz nyugodt, elégedett. Ilyenkor ne hirtelen emeld az adagot, mert az problémákat okozhat.
Bár a fokozott étvágy a növekedési ugrás egyik leggyakoribb jele, nem minden baba reagál ugyanúgy. Néhány baba éppen ellenkezőleg, étvágytalanná válhat az intenzív fejlődés miatt. Mások inkább az alvásukban vagy a kedélyállapotukban mutatnak drasztikus változást, étvágyuk viszonylag állandó marad.
Fokozott figyelemigény és testközelség
Növekedési ugrások idején a babák gyakran fokozottan igénylik a szülők figyelmét és közelségét. Sűrűbben keresik a fizikai kontaktust, ölelésre és babusgatásra vágynak. Ez a viselkedés annak a jele, hogy a baba érzelmi biztonságot keres a számára stresszes időszakban. A baba gyakrabban és hosszabban igényli az ölben töltött időt, az összebújást.
Fejlődési mérföldkövek elérése és testi változások
A növekedési ugrás után gyakran észrevehető egy új képesség. Lehet, hogy megtanul forogni, kúszni, felülni, vagy éppen az első szavait mondja ki. Testi változások: Bár ezt nem mindig látod azonnal, de ilyenkor hirtelen megnyúlhat, súlyban gyarapodhat. A ruhák, amik tegnap még jók voltak, ma már szűkösek lehetnek.
A növekedési ugrás a babák életében azt jelenti, amit a neve is mutat: ezekben az időszakokban felgyorsul a baba növekedése, és több táplálékot és kalóriát igényel. Ilyenkor nagyobb mértékben növekszik a súlya és a hossza is, mint egyéb időszakokban.
Mi hasonló, de nem a növekedési ugrás jele?
A növekedési ugrások jelei gyakran összetéveszthetőek más tényezőkkel, amik hasonló tüneteket produkálnak. Az egyik ilyen és talán a legerősebb a fogzás, hiszen egy 3-6 hónaposnál már teljesen természetes, ha beindul a folyamat és több pontban egyeznek a tünetek, a jelek: nyugtalanok, szeretetre vágynak, rosszul alszanak, figyelmet igényelnek - talán egyedül az evés az, ami nem úgy megy ilyenkor.
Hasonló lehet a helyzet akkor is, amikor túlingereljük a babánkat néhány családi vagy baráti összejövetel miatt, vagy amikor jelentősebb környezetváltozás éri őket - ők ezt pontosan érzik és nehezen tudnak alkalmazkodni ilyen piciként ehhez.
Abban az esetben, ha evés közben is nyugtalan a kisbabád, ha befeszíti magát, akkor ott feltehetően más gond is lehet, erősebb hasfájás is gyötörheti. Akkor is érdemes más okokra gondolni, ha az éjjeli túlzott nyugtalanság 1-2 hétnél tovább tart. Ha azt látod, hogy a baba nem pisil, nem kakil eleget a gyakori mellretétel ellenére sem, akkor valóban nem jut elegendő táplálékhoz és folyadékhoz. Természetesen ebben az esetben is kérj segítséget, mert ekkor már szükség lesz a pótlásra.
Idegrendszeri fejlődés és agyi károsodás jelei
A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok, a figyelem elégtelensége vagy hiánya, fokozott ingerlékenység és még számos tünet utalhat arra, hogy a baba különös figyelmet, ellátást, segítséget kell, hogy kapjon. A legfontosabb, hogy ha gyanú van az eltérésre, akkor a gyermek időben kapjon segítséget.
Milyen tünetek jelentkezhetnek agyi károsodás esetén?
Az agyi károsodás következtében kezelés nélkül és a károsodás mértékétől függően nyelési nehezítettség miatt táplálkozási képtelenség léphet fel, korai mozgásfejlődési károsodás alakulhat ki, a későbbiekben értelmi fogyatékosság jelentkezhet, fogyatékossági kombinációk jelenhetnek meg. Súlyos esetekben képalkotó eljárásokkal kimutatható az agykéreg sorvadása, az agykamrák melletti agylágyulás, cisztás agylágyulás, vízfejűség, míg enyhébb esetekben nem látható szerkezeti eltérés.
A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok jelei lehetnek agyi károsodásnak. Ilyen például a lassú mimika, kevés pislogás, kancsalítás, az egyik oldalra fordított fejtartás, kényszertartások, a gerinc aszimmetriái, túlnyújtása, a fej megtartásának képtelensége, izomtónus fokozódása, erőteljesen ökölbe szorított kéz, a lábak nehezen leküzdhető nyújtása, keresztezése.
A figyelem elégtelensége vagy hiánya, idegrendszeri görcsök, nehéz etethetőség, túl sok vagy túl kevés alvás, fokozott ingerlékenység (akár zajra, akár fényre, akár mozgatásra jelentkező, aránytalanul heves nyugtalanság), vigasztalhatatlan, monoton sírás. Felhívhatja rá a figyelmet a kóros terhesség, problémás szülés és újszülöttkor, de indulhat viszonylag tünetszegényen is.
Az újszülöttkori agykárosodást számtalan megnevezéssel illetik: szülési sérülés, oxigénhiányos a gyerek, cerebral palsy, régen Little-kór, újszülöttkori agyvérzés. Hajlamosít rá a koraszülés, az alacsony APGAR-érték, az újraélesztés, a tartós lélegeztetés, a fertőzés miatti tartós lázas állapot, az elhúzódó sárgaság.
Ahhoz, hogy fejlődni tudjon egy újszülött, figyelnie, észlelnie kell. A figyelem elmaradása a legsúlyosabb probléma, ami meghatározhatja a későbbi fejlődését is. Ezt veszik észre a szülők a legkésőbb. Már egy hónaposan édesanyja hangjára, közvetlen közeledésére figyel az újszülött. Figyel, azaz tekintetét, fejét fordítja a fényre, hangra, személyre. Érdemes odafigyelni arra, hogy tud-e szopni az újszülött. Fontos felvilágosítást ad a mimikai izmok, nyelésben részt vevő izmok működéséről. Emeli-e a fejét, például, amikor ülő helyzetbe felhozzuk, vagy ha felemeljük magunk fölé? Hason kinyomja-e magát? Ha mindez nem történik meg három hónapon belül, akkor gyermekneurológushoz kell fordulni, és korai fejlesztésre van szükség.
Az agyi károsodás okai
Az agy károsodása agyi oxigénhiányos állapot, agyvérzés, vérellátási zavar, születés körüli vírus- és bakteriális fertőzés, genetikai rendellenesség következtében a leggyakoribb. 70-80%-ban méhen belüli oxigénhiányra vezethető vissza. Jelentős kóroki szerepe van a koraszülöttségnek (8-10%). A szülés kapcsán fellépő komplikációk az agyi bénulások kb. 6 százalékáért felelősek. Születés utáni kórokok (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, sérülések) 10-20%-ban találhatóak a háttérben.
Mit tehet a szülő?
A legfontosabb, hogy az előzmények ismeretében keresni kell a figyelemfelhívó jeleket, és amennyiben gyanú van az eltérésre, akkor gyermekideggyógyásszal konzultálni kell. Az ideggyógyász az elváltozások mértékétől függően további speciális vizsgálatokat rendelhet el, de ami a legfontosabb, hogy megtervezi a baba fejlesztésének módját. Ilyen lehetőség a Katona-féle fejlődés-neurológiai módszer, az izom szintjén alkalmazott, különösen hatékony Dévény Speciális manuális technika, Gimnasztika Módszer. Nagy segítséget nyújtanak a Korai Fejlesztő Központok, ahol gyermekgyógyász, gyermek-neurológus, gyógypedagógus, szomato-pedagógus, gyógytornász, pszichológus és logopédus egyidejűleg vizsgálja meg a gyermeket és tesz javaslatot a kezelésre, és folyamatosan nyomon követi annak sikerességét, és szükség esetén módosít a terápián.
A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika, a Pető-féle konduktív nevelés, a szomato-pedagógiai módszerek (az élettani mozgásformák elérésére törekedve a szocializációt javító módszerek) mind nagyon hasznos és eredményes eljárások a kezelésben.
Ezért tanulok tovább szomatikus képzésen – a szülőkért és a jövő szakembereiért (baba alvás)
Fontos a fejlesztés
Az összetett fejlesztés eredményeként jelentősen javíthatóak a később várható funkciók, az életminőség pozitív irányba mozdul el. A kisebb eltérések gyógyításával pedig elérhető, hogy a későbbi életkorokban semmilyen hátrányos következményeit ne lássuk a korábban észlelt elváltozásoknak.
A képalkotó vizsgálatok során észlelt nagyfokú károsodásra utaló jelek rossz prognózist jelentenek, azonban az, hogy a csecsemőkori agykárosodás miatt elvégzett komplex fejlesztések eredményeképpen milyen fokú mozgáskészség, értelmi képesség lesz elérhető, pontosan nem megjósolható. Természetesen minél kevesebb és kevésbé markáns tünetet látunk a babánál, annál kedvezőbbek a kilátások.
A fejlődés menete mindig ugyanaz, bármely életkorban is kezdjük. Fel kell kelteni az újszülött érdeklődését (néha ez áttolódik már a két-hároméves korra a kezelt betegeinknél), lazítani a feszes izmokat, a mozgást beindítani a béna végtagokban és a törzsben. A fej emelése, a kitámasztási reflexek, a fordulás megtanítása az első teendők közé tartozik. Majd következik a kúszás és a négykézláb mászás megtanítása. Amíg gyenge a hátizom, nem szabad erőltetni az ülést és az állást. Az adductor spasmus (keresztezve behúzódnak az alsó végtagok) miatt a csípők luxációja (ficama) előfordul. Az ízületi vápa nem fejlődik ki. Számtalan módszer van a spasticus, feszes izomzatú végtagok inainak nyújtására, a proprioceptív ingerlésre. Ilyen a Vojta-módszer, Dévény Anna-módszer és a Katona-módszer a mozgásra késztetéssel. A tanulást részesíti előnyben a konduktív pedagógia, a Pető-módszer. Mindegyik szép eredményeket tud felmutatni.
Lehetséges azonban a központi idegrendszer, az agy, a gerincvelő közvetlen ingerlése is fájdalmatlanul a koponyán keresztül, a repetitiv transcranialis mágnes stimulációval (rTMS). Ez az agy legfiziológiásabb ingerlése, mert a változó elektromágneses hullámok áramot indukálnak az idegrendszerben (ahol egyébként is áram folyik), és az akciós potenciál végigfut az ingerelt idegpályákon. Az ismételt ingerlés elősegíti a szinaptikus kapcsolatok kiépülését, és megváltoztatja az intrakortikális excitabilitást (agykérgen belüli kapcsolatok közötti ingerlékenység). A kérgi kapcsolatok közötti ingerületváltozás az alapja az agy plaszticitásának, amit mérni lehet. Azért van memóriánk, és azért tudunk tanulni, mert az agy plasztikus. Ez az ingerlékenység a betegségekben megváltozik. Ennek bármilyen befolyásolása (pl. gyógyszeres) terápiás hatást hoz létre. Ezt a kérgi ingerlékenységet lehet a koponyán keresztül megváltoztatni az rTMS-kezeléssel. Megfelelő paraméterekkel ingerelve a mentális fejlődés indítható el először a csecsemőnél. Elkezdenek figyelni, „kommunikálni”, szemkontaktust tartani. Az izomlazító hatás a kezelés 3. napjától jelentkezik a spasticus (merev izomzatú) végtagokban. Egy hónap elteltével új mozgások megjelenése várható. A soproni rTMS-kezelés egy új lehetőséget jelent a központi idegrendszeri betegségek kezelésében, azáltal, hogy direkt ingerelhető az agykéreg és pályakapcsolatai. Nagy előnye az, hogy több tünetet lehet egyszerre kedvezően befolyásolni. Az rTMS nem váltja ki a mozgásterápiát, a kettőt együtt kell alkalmazni. Az rTMS-kezelés felgyorsítja a fejlődést. Valamikor nagy félelem volt az epilepsziás rohamoktól, de a kezelések során kiderült, hogy az 1 Hz-es ingerléssel a rohamok megjelenése csökkenthető. Az újszülöttkori agykárosodás egy etiológiájában és tüneteiben sokszínű kórkép. Számtalan módszer alakult ki ennek kezelésére, melyek egymás mellett alkalmazhatóak, hisz a rehabilitációban nincs egyetlen üdvözítő módszer.
Tippek szülőknek a növekedési ugrások idejére
Most, hogy már tudod, mi is a növekedési ugrás és mikor várható, jöjjenek a praktikák! Hogyan segítheted gyermekedet ebben az időszakban? Hogyan tarthatod meg a józan eszedet?
- Kínálj több táplálékot: Legyen szó anyatejről vagy tápszerről. Ne spórolj vele! A baba tudja, mennyire van szüksége. Ha szoptatsz, hagyd, hogy a baba annyit legyen mellen, amennyit csak akar. Ezzel a tejtermelésed is alkalmazkodik az új igényekhez. Ha tápszert kap, lehet, hogy gyakrabban vagy nagyobb adagot kér.
- Legyél türelmes és megértő: Ez talán a legnehezebb tanács. Főleg, amikor órák óta sír a baba, és te már a végét járod. Emlékeztesd magad, hogy ez nem ellened irányul. A baba egyszerűen nem tudja máshogy kifejezni a frusztrációját. Egy ölelés, egy nyugtató szó, egy kis ringatás csodákat tehet.
- Aludjatok többet (ha lehetséges): Ha a baba többet alszik, engedd neki! Ha épp ellenkezőleg, kevesebbet és rosszabbul, próbálj meg te is pihenni, amikor csak tudsz. Egy rövid szunyókálás a babával. Vagy csak 15 perc nyugalom, amíg a párod vigyáz rá. Bármi, ami segít feltöltődni.
- Tartsd meg a megszokott rutint (amennyire lehet): Bár a növekedési ugrás felboríthatja a napirendet. Próbáld meg az alapvető rutinokat fenntartani. Például a fürdetést, az esti mesét. Ezek biztonságot adnak a babának.
- Ne feledkezz meg magadról: Anya vagy, nem gép! Kérj segítséget a párodtól, nagyszülőktől, barátoktól. Néha már az is sokat segít, ha valakivel beszélhetsz a nehézségeidről. Egy rövid séta a friss levegőn, egy forró zuhany, egy jó könyv.
- Dokumentáld a fejlődést: Bár most nehéznek tűnik, de ez az időszak rengeteg új fejlődési lépést hoz. Készíts képeket, videókat. Írd le a tapasztalataidat. Később visszanézve rájössz, milyen hihetetlen utat jártatok be.
A növekedési ugrások az első év részei, és bár ezek az időszakok gyakran megterhelők, fontos szerepet játszanak a baba fejlődésében. A türelem, a szeretet és a megfelelő támogatás segítségével a baba könnyebben átvészelheti ezeket az időszakokat, és mi is közelebb kerülhetünk hozzá a közös élmények által.