Az iskola-egészségügyi szolgálat alapvető feladata a kerületi és fővárosi fenntartású óvodák, általános és középiskolák kötelező iskola-egészségügyi ellátásának biztosítása finanszírozási szerződés alapján. Az ifjúság-egészségügyi gondozás során kiemelt figyelmet kell fordítani a szűrővizsgálatokra és a beiskolázás előtti vizsgálatokra is, melyek célja az átlagostól eltérő fejlődés és a kóros elváltozások korai észlelése.
Az iskolai védőnő feladatai
Az iskolai védőnő kulcsszerepet játszik a gyermekek egészségének megőrzésében és fejlesztésében. Feladatai éves munkaterv alapján történnek, melynek összeállításakor figyelembe veszik a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatokat. A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. számú melléklete részletesen tartalmazza a védőnő által önállóan ellátandó feladatokat.
Vizsgálatok és szűrések
- A tanulók védőnői vizsgálata 6 éven felüliek esetében a páros osztályokban (2., 4., 6., 8., 10., 12.) történik, kétévenként.
- Az érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) minden páros osztályban.
- A színlátás vizsgálata a 6. osztályban.
- A pajzsmirigy tapintásos vizsgálata a 4. osztályban.
A vizsgálati eredményeket törvény szerint rögzíteni kell, és az orvos a törvényes képviselő részére leletet ad ki. Amennyiben a szűrés során elváltozást észlelnek, tájékoztatást adnak a további teendőkről. Szakorvosi vizsgálat szükségessége esetén annak eredményét az iskolaorvosi rendelőbe kérik bemutatni.
Környezet-egészségügyi és higiénés ellenőrzések
A védőnő részt vesz a testnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, valamint az étkeztetés higiénés ellenőrzésében. Az iskolaorvos feladata ezen felül a tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem és egyéb kiszolgáló helyiségek ellenőrzése. Hiányosságok észlelése esetén intézkednek, és jelzik a fenntartónak. Közegészségügyi és járványügyi hiányosságok észlelésekor a járási hivatalt kell értesíteni.
Védőoltások szervezése
A védőnő végzi a védőoltásokkal kapcsolatos szervezési és előkészítési feladatokat, melyek célja a fertőző betegségekkel szembeni védettség kialakítása. Az iskolások (általános, közép-, főiskolai és egyetemi hallgatók) oltásait a „Kimutatás iskolás korú gyermek védőoltásairól” című nyomtatványon kell nyilvántartani, és az oltásokra vonatkozó adatokat a törzslapra is be kell jegyezni. Az elmaradt kötelező oltásokat a legrövidebb időn belül pótolni kell.
Miért kapunk oltásokat?
Pszichológiai állapot felmérése és egészségfejlesztés
Az ifjúság-egészségügyi gondozás keretében ellenőrizni kell a pszichotróp anyagok és a dohánytermékek fogyasztására vonatkozó szabályok betartását, valamint a tanulók pszichológiai állapotát is. Ma már elképzelhetetlen, hogy az iskolai védőnők ne legyenek ott ugyanazokon a platformokon, mint a gyerekek, segítve őket a hiteles információk megtalálásában, különösen az egészséggel kapcsolatban. Fontos a folyamatos fejlődés a kommunikációban és az ismeretátadásban, hogy a gyerekek őszintén feltegyék kérdéseiket, és egészséges életmódot folytassanak a szociális-, otthoni- és iskolai közegükben. A testi betegségek prevenciója mellett a lelki tényezőkre is figyelni kell, támogatva a pozitív attitűdöt az emberi kapcsolatokban.
Jogszabályi háttér és együttműködés
Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, az 1997. évi XLVII. tv. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről, valamint a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet szabályozza a védőnők feladatait és az egészségügyi adatok kezelését. A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvényes képviselője köteles a védőnővel a feladatai ellátása során együttműködni.
Mulasztások és jogi következmények
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. §-a rögzíti a hiányzások igazolásával összefüggő szabályokat. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles értesíteni a szülőt az igazolatlan mulasztás következményeiről. A rendeletben előírtak be nem tartása szabálysértési kategória. A szabálysértésről szóló 2012. évi II. törvény 239. § (1)-(2) bekezdései alapján aki a védőoltásra, a fertőző betegségekre, továbbá a járványügyi ellenőrzésre és a fertőtlenítésre vonatkozó egészségügyi jogszabályt megszegi, szabálysértést követ el, és rá helyszíni bírság is kiszabható.
Mulasztási szabályok és jogorvoslat
- A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az intézményt. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a távollét pontos időtartamát.
- Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.
- A testnevelésórán való részvétel alól fel kell menteni a tanulót, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem. Ebben az esetben a tanuló nem köteles jelen lenni az órán, amennyiben felügyelete más módon megoldott.
- Az igazolatlan mulasztások elérésekor az iskola értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, és intézkedési tervet készít a helyzet megszüntetésére.
| Mulasztás típusa | Mulasztott órák/napok száma | Következmény |
|---|---|---|
| Igazolatlan mulasztás (nem tanköteles kiskorú) | 10 óra | Értesítés a szülőnek és a kollégiumnak az igazolatlan mulasztás következményeiről |
| Igazolatlan óvodai mulasztás | 5 nevelési nap | Értesítés a gyámhatóságnak és a gyermekjóléti szolgálatnak |
| Igazolatlan tanulói mulasztás | 10 tanítási óra | Értesítés a gyámhatóságnak és a gyermekjóléti szolgálatnak |
| Igazolatlan óvodai mulasztás | 11 nevelési nap | Tájékoztatás az általános szabálysértési hatóságnak |
| Igazolatlan óvodai mulasztás | 20 nevelési nap | Értesítés a gyámhatóságnak |
A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karán nagy múltja van a védőnőképzésnek, karöltve a Magyar Védőnők Szakmai Szervezetével és az Országos Kórházi Főigazgatósággal. Ez a partnerség biztosítja, hogy a védőnői szakmán belül is folyamatosan jelen legyen az innováció, amely elengedhetetlen a felmerülő kihívásokra való helyes válaszadáshoz a 21. században.