Intelligens babák: jelek és az alvás szerepe

Minden szülő számára fontos, hogy gyermeke egészséges legyen. Azonban az intelligencia egyes jelei már egészen kicsi korban is megmutatkozhatnak, és sok szülő szeretné, ha a gyermeke felnőttként igazi zseni lenne. De vajon melyek azok a jelek, amelyek arra utalnak babakorban, hogy gyermekünk átlagon felüli intelligenciával rendelkezik? Nos, a tudomány szerint bizony vannak erre utaló vonások, amiket egy szülőnek nem árt korán észlelni, hiszen fontos, hogy ezeket ápolja és fejlessze gyermekénél.

Az intelligencia jelei csecsemőkorban

Bármilyen hihetetlen, már egészen kicsi korban megmutatkoznak az intelligencia jelei. Íme az 5 leggyakoribb jel:

1. Nagyobb igény a testkontaktusra és odafigyelésre: Vannak babák, akik az ébren töltött óráikban tényleg állandó foglalkozást igényelnek, nem maradnak meg a járókában, pihenőszékben vagy a szobában. Őket mindig le kell kötni egy kis dögönyözéssel, mondókázással, ölbéli játékkal, az átlagosnál nagyobb igényük van arra, hogy a szüleik odafigyeljenek rájuk, időt töltsenek velük. Azok az emberek, akiknek babakorukban ilyen sok testkontaktusra, odafigyelésre van szükségük, a későbbiekben várhatóan átlag feletti intelligenciával rendelkeznek majd.
2. Kezdeti fókusz az anyára, majd a külvilágra: A csecsemők számára az első három hónapban szinte csak édesanyjuk létezik. Nem véletlenül nevezik ezt az időszakot negyedik trimeszternek, hiszen bár a baba már megszületett, még mindig nagy igénye van a szinte folyamatos testkontaktusra. A harmadik hónap vége felé azonban lassan kinyílik számára a világ, észrevesz az édesanyján és a szűk családon kívül más dolgokat is. Azok a csecsemők, akik érdeklődést mutatnak a környezetükben lévő események és emberek iránt, szintén magas intelligenciával vannak megáldva.
3. "Kevés" alvás: Természetesen minden baba keveset alszik, illetve ha nem is keveset, mindenesetre olyan ritmusban teszi, ahogy az a szülők számára nem kifejezetten komfortos. Ha azonban gyanakszol, hogy a tiéd még az ismerős édesanyák babáinak alvásmennyiségét is alulmúlja, ez is lehet egy magas IQ-ra utaló jel.
4. Gyors agyi fejlődés és ingerfeldolgozás: A baba agyának súlya egy év alatt megduplázódik. Az idegsejtek száma is nő, de ami talán még fontosabb, a sejtek közötti hálózat fejlődik jelentősen. Minél több összeköttetés jön létre az agysejtek között, annál okosabb a kisbabád. Minél több érzékszerve kap ingereket, minél több élmény éri, annál jobban kiteljesedik ez a hálózat. Az újszülött minden érzékszerve remekül működik, csak még nem tudja elkülöníteni, mi a fontos és mi nem. Rengeteg inger éri, ez roppantul kifárasztja, ezért meglehetősen sokat alszik, hogy jusson ideje az élmények feldolgozására.
5. Kommunikáció és felfedezés: A három hónapos baba már kifejezi örömét, ha megjelensz a látómezejében. Már szándékosan is felhívja a figyelmet magára, hiszen szeretné, hogy szórakoztassák valamivel. Mivel még nem tud magától odamenni a számára érdekes dolgokhoz, hát magához csábítja azokat az embereket, akik érdekeset mutatnak neki. A második fél évben beindul a legizgalmasabb „projekt” a baba életében. Mivel már képes szándékosan megfogni és elengedni tárgyakat, majd később felülni, majd négykézláb közlekedni, elhárul minden akadály az elől, hogy felfedezze, mi hogyan viselkedik. Amikor százhuszadszor is ledobja a kanalat az etetőszékből, nem rosszalkodik, hanem azt tanulmányozza, hogy milyen a hangja, amikor földet ér.

Az érzelmi intelligencia (EQ) szerepe

Az IQ mellett nem szabad megfeledkezni az EQ-ról - vagyis érzelmi intelligenciáról -, melynek a boldog, kiegyensúlyozott élet szempontjából jóval nagyobb szerepe van. A munkában és általában az életben elért sikerek mintegy 80%-a az érzelmi intelligencián múlik, és csak 20%-ban az intellektuson - vallja Irish Movido pszichológus. Az érzelmi intelligencia öt területe a következő: saját magunk megértése és motiválása, mások megértése, az emberi kapcsolatok kezelése, valamint az empátia.

Az anyatej és az alvás kapcsolata

Tökéletesebb az anyatej - és azt termelő anyai szervezet -, mint gondolnánk. A csecsemő alvását elmélyítő anyagokat, nukleotidokat is tartalmaz. Ráadásul csak akkor hatnak, ha a gyermek éjszaka is szopik. A nukleotidok nemcsak az öröklődéséért felelős DNS és RNS alkotókövei, de fontos szerepet játszanak a sejtek energiatermelésében, illetve bizonyos enzimek működését szabályozva, különböző anyagcsere-folyamatokban is. Az anyatejben a nukleotidok maximális koncentrációjukat az első hetekben érik el.

A nukleotidok altató hatása

Közülük három nukleotid fontos, és ezek különböző mechanizmusokon keresztül „altatnak”.

• Az egyik az 5’AMP nevű, amely a GABA (gamma-aminovajsav) nevű, altató hatású neurotranszmitter, idegi átvivő anyag termelődését serkenti az agyban.
• A másik nukleotid az 5’GMP, amely a szervezet biológiai óráját szabályozó melatonin kiválasztását fokozza.
• A harmadik, az 5’UMP, közvetlenül hat az alvás felszínesebb és mélyebb periódusait.

Cristina Sanchez spanyol kutató a New Scientistben számolt be arról, hogy ezekből a nukleotidfajtákból az anyatejbe nappal jóval kevesebb kerül be, mint éjjel. A badajozi egyetem kutatásába harminc olyan egészséges anyát vontak be, akik legalább három hónapig szoptattak, és naponta hat-nyolc alkalommal mellre tették a gyermekeiket. 24 órán át minden szoptatás megkezdése előtt mintát vettek az anyatejből. Megállapították, hogy a tejben az 5’CAMP koncentrációja az éjszaka elején jelentősen megnő, míg az 5’GUMP és 5’UMP koncentrációja a késő estétől kora reggelig tartó időszakban a legmagasabb. Ez megmagyarázta azt a korábban már sokat vizsgált jelenséget, hogy ha nappal lefejik a tejet és azzal éjszaka szoptatják meg a gyerekeket, akkor átlagosan rosszabbul alszanak, éjjel-nappal folyamatosan szoptatott társaikhoz képest.

Az anyatej dinamikus összetétele

Dr. Kiss Eleonóra gyermekorvos, a Péterfy Sándor Utcai Kórház kora- és újszülött osztályának szoptatási szakértője megerősítette, hogy a tej összetétele egyáltalán nem statikus. Nemcsak napszaki ingadozást mutat, de még egy etetésen, szoptatáson belül is változik a benne lévő anyagok aránya.

Az alvásregresszió és fejlődési folyamatok

Az alvási regresszió kifejezést azokra az időszakokra alkalmazzuk, amikor az alvás hirtelen egy kicsit kaotikussá válik. Az interneten az olvasható, hogy általában 4 hónapos, 8-10 hónapos, 11-12 hónapos és 18 hónapos korban fordulnak elő. Az alváskutatók szerint azonban alvási regressziók nem léteznek - legalábbis nem úgy, ahogy azokról olvashatunk. Az alvással kapcsolatos adatbázisok vizsgálata során a kutatók arra jutottak, hogy nincsenek minden csecsemő esetében jellemzően egyező időszakok, amikor az alvás hirtelen elromlik. Ezeknek a regresszióknak tehát tulajdonképpen nincs közvetlen kapcsolatuk az alvással, sokkal inkább a különböző fejlődési folyamatokkal hozhatók összefüggésbe.

Olyan folyamatok hathatnak ki az éjszakai alvásra, mint például a kúszás vagy a járás képességének elsajátítása, ezek ugyanis annyira aktívan foglalkoztatják a gyermekeket, hogy gyakran még éjszaka is felébrednek miattuk. Továbbá lehet pszichológiai fejlődési oka is, például okozhat éjszakai ébredést, ha a gyermek épp elsajátítja a tárgyállandóság ismeretét - vagyis rájön, hogy a családtagjai akkor is léteznek, ha ő épp nem látja őket, például elhagyják a szobát.

Alvástréningek és a csecsemő szükségletei

Az alvástréningek elsődleges célja általában az, hogy a csecsemő egyedül elaludjon és aludja is át az éjszakát. Az erre való szoktatás azonban komoly kihívás. A csecsemők éretlen neurológiai rendszerük miatt folyamatosan gondozóikra támaszkodnak, tőlük várják el, hogy segítsenek az érzelmeik szabályozásában, például az elalváshoz szükséges ellazult állapot megteremtésében. Az alvástréninggel tehát az elsődleges fő probléma, hogy túl sokat feltételez a csecsemő képességeiről, valamint félreértelmezi a normális alvási működésüket is. Ahogy az előző cikkünkben említettük, a csecsemők nagyjából 4 hónapos korukig nem képesek felismerni a nappal és az éjszaka közötti különbséget, valamint az alvási ciklusaik is jóval rövidebbek, ami azt eredményezi, hogy esetükben a 10-12 ébredés egy éjszaka még teljesen egészségesnek tekinthető - akkor is, ha a szülők számára ez rendkívül kimerítő.

Az alvástréning azt is feltételezi, hogy a csecsemők képesek az érzelmeiket kezelni és szükség esetén meg tudják nyugtatni magukat. Az igazság azonban az, hogy érzelmeink szabályozásához neurológiai események összetett láncolatának kell végbemennie, ami magas szintű agyműködést feltételez. A csecsemők nem rendelkeznek ilyen magas szintű agyműködéssel, apró agyuknak időbe telik, amíg kifejlődik. Amikor hagyjuk, hogy a baba „magától megnyugodjon”, attól a téves meggyőződéstől vezérelve tesszük ezt, hogy a baba valójában szabályozza az érzelmeit és nyugodtabbá válik. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a babák továbbra is magas szorongásos állapotban vannak, csak nem kommunikálják ezt. Lehet, hogy csendben vannak, de nem nyugodtak, ez pedig két nagyon különböző dolog.

Az alvásproblémák kezelése és a szülői gondolkodás

Nincs egységes definíció arra, hogy egy csecsemőnél mikor beszélhetünk alvási problémákról. Általánosságban azonban, ha a szülők valamit nehézségként élnek meg, azzal mindenképp érdemes foglalkozni. Fontos természetesen, hogy ha azt tapasztaljuk, hogy valóban valamilyen probléma áll fenn, ha egyéb tüneteket is tapasztalunk: ha a gyermek nappal fáradt, energiaszintje alacsony, akkor azt mindenképp jelezzük a gyermekorvosnak vagy a védőnőnek. Néha viszont csak annyiról van szó, hogy a szülők számára nem egyértelmű, hogy mi tekinthető normálisnak. Ezek átbeszélésével pedig akár fel is oldhatók a problémák. Például érthető, ha a friss szülőknek az is rendkívül kimerítő, ha a 3 hónapos csecsemő kétszer ébred enni éjjel, a valóságban azonban ez teljesen normális.

Azok a szülők, akik úgy gondolják, hogy gyermeküknek folyamatos alvásproblémái vannak, nagyobb valószínűséggel éreznek haragot a csecsemővel szemben, és kevésbé bíznak a szülői magatartásukban. Ez ráadásul fordítva is igaz. A szülő gondolkodása hatással van arra, hogyan alszik a gyermeke. Sokszor ráadásul az, hogy a szülők azt gondolják, hogy a csecsemőnek alvási problémája van, tulajdonképpen a környezetükből és a társadalmi elvárásokból ered. A kéretlen jótanácsok, az interneten olvasott cikkek vagy a közösségi médiában olvasott beszámolók elhitetik velük, hogy baj van a gyermekükkel, miközben csupán úgy viselkedik, ahogy egy átlagos csecsemő. A lényeg? A csecsemők alvásával kapcsolatos legnagyobb és legkárosabb feltételezés egy egyszerű tévhit: hogy csak egyetlen helyes megközelítés létezik arra vonatkozóan, hogyan kell a csecsemőknek aludniuk.

Az IQ-t befolyásoló tényezők az első életévben

Az, hogy egy gyermek milyen IQ-val rendelkezik majd felnőttkorában már az első életévben eldől. Több tényező befolyásolja a szellemi fejlődését, azonban önmagában egyik tényező sem teszi okosabbá vagy kevésbé okossá a babát, az intelligencia mértékét az összes tényező egyaránt befolyásolja.

1. Agyi ingerületkapcsolatok fejlődése: Az agyban a külső ingerek (hangok, színek, szagok stb.) hatására újabb és újabb ingerületkapcsolatok alakulnak ki. Az első életévben fejlődik a leggyorsabban az agy, minél több inger éri a babát az első 12 hónap folyamán, annál barázdáltabb lesz az agya és annál magasabb lesz az intelligenciahányadosa.
2. Mozgás: A mozgás a csecsemő és a kisgyermek számára az egyik legfontosabb ingerforrás és tapasztalatszerzési mód. Minél többet mozog egy kisgyermek az első 7 életévben, annál jobb tanulmányi eredményt ér el az iskolában, annál inkább csökken a diszlexia és a diszgráfia kockázata, sőt, egy felmérés kimutatta, hogy azok a gyerekek akik babaúszáson vettek részt jobb eredményeket értek el matematikából iskoláskorban, mint azok, akik nem.
3. Táplálkozás: A változatos, fehérjében (tej, tejtermék, hús, hüvelyesek) és szénhidrátban (gyümölcsök, gabona) gazdag étrend nagyon fontos az agy megfelelő fejlődése szempontjából.
4. Sorrend a testvérek között: A felmérések szerint az első gyerekek mindig a legokosabbak a testvérek közül, mert rájuk jut a legtöbb figyelem. A kis korkülönbséggel született 2. és 3. gyerekek intelligenciahányadosa azonban már valamivel alacsonyabb. Az ikrek helyzete a legnehezebb: az ő IQ-juk annyival alacsonyabb, mintha 4. gyerekként születtek volna a családba. Eltűnik azonban ez a különbség, ha a testvérek között legalább 7 év korkülönbség van, ilyenkor a 2. Jó hír, hogy ezek a hátrányok ellensúlyozhatóak. Például ha többet foglalkozol a kis súllyal született babával, akkor emiatt nem lesz alacsonyabb az intelligenciahányadosa.

tags: #intelligens #babak #akik #sokat #alszanak