Az OEP lombik várólista és a meddőségi kezelések részletes áttekintése

A lombikbébi (IVF) kezelési eljárás napjainkra mindennapos gyakorlattá vált, és hazánkban is évente több száz, babáért küzdő párnak segít, hogy megtapasztalhassák az élet legnagyobb csodáját. Fontos tudni, hogy a lombikbébi program nem olyasmi, amire 100%-osan fel lehet előre készülni, mindenki máshogy éli meg a kezelést, mások az érzései, a tapasztalatai. A különbségek adódhatnak a klinikákból, az orvosokból, de nagymértékben abból is, hogy minden nő más - életkor, élethelyzet, egészségügyi állapot, genetikai adottságok vagy akár magánélet tekintetében is.

Természetesen a kezelőorvos feladata és kötelessége, hogy az eljárás előtt és a teljes eljárás során megfelelően tájékoztasson. Cikkünk célja, hogy részletesebben ismertesse a lombikbébi-kezelés lépéseit, és gyakorlati tanácsokkal támogassa a párokat ezen a különleges úton.

Meddőségi kezelések és az OEP várólista

A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a alapján a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló egészségügyi szolgáltatás csak orvosi indikáció alapján, az Egészségbiztosítási Alapból e feladatra finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vehető igénybe térítésmentesen, amennyiben a beteg az egyéb feltételeknek is megfelel, és Magyarországon térítésmentes ellátásra egyébként jogosult.

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet) tartalmazza a reprodukciós eljárások elvégzésének szabályait: a szakorvosi javaslat megadása kapcsán egyedileg mérlegelendő orvosszakmai és jogi feltételeket, illetve a beavatkozás elvégzését kizáró okokat.

Mikor indokolt valamely meddőségkezelési eljárás elvégzése?

A megfelelő reprodukciós eljárás a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél indokolt, ha:

• Legalább két egymástól független szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy valamelyik félnél vagy mindkét félnél fennálló egészségi ok(ok) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat.
• A nő a reprodukciós kor felső határát nem érte el.
• A kérelmezők nem állnak egymással olyan rokoni kapcsolatban, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:12. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a házasságot érvénytelenné teszi, és ezt írásbeli nyilatkozatukkal alátámasztják.
• A kérelmezők hitelt érdemlően igazolják a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét, és a kizáró okok nem állnak fenn.

Hány kezelés és milyen időközönként vehető igénybe a társadalombiztosítás terhére?

A Rendelet 2. § (1) bekezdésének c) pontja alapján 2023-ban az alábbiak szerint változott a meddőségkezelésekre való jogosultság:

• Stimulációból: legfeljebb öt beavatkozás (petesejtnyerés céljából történő gyógyszeres stimuláció).
• Ovuláció indukció és mesterséges ondóbevitel: beavatkozástípusonként legfeljebb hat beavatkozás, azzal, hogy meddőségi szakambulanciáról legfeljebb az első három, 15. pont szerinti beavatkozás számolható el.

A 2024. január 1-től hatályos módosítások értelmében a támogatás számbeli korlátozása már nem a beültetéssel végződő beavatkozásokra, hanem egy-egy újabb ciklus megkezdésére vonatkozik. Fontos továbbá, hogy a nem petesejtnyerés céljából végzett gyógyszeres stimulációk nem csökkentik a lehetőségek számát, így a fagyasztott embriók beültetését nem érinti a fenti szabályozás. A stimulációkba beletartoznak a 2024. január 1-ét megelőzően az Egészségbiztosítási Alap terhére elvégzett stimulációk is. Ennek megfelelően, a jövőbeni kezelésekre való jogosultságot a korábban igénybe vett stimulációk száma határozza meg.

Ha a közfinanszírozottan elvégzett reprodukciós eljárások eredményeképp legalább egy gyermek élve születik, további 4 közfinanszírozott ciklusra (petesejtnyerés céljából történő stimulációra, illetve inszemináció indítására) keletkezik jogosultság.

A Rendelet 3. § (1) bekezdésének 2023. november 1-i hatályon kívül helyezésével a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés beavatkozássorozatai között a támogatott formában történő igénybevételhez már nem szükséges három hónapos időközöknek eltelnie.

A megszakadt kezelés közfinanszírozottan igénybe vehető?

Amennyiben a petesejtnyerés céljából indított gyógyszeres stimuláció, az ovulációindukció, a mesterséges ondóbevitel vagy az embrióbeültetés folyamata esetlegesen megszakad, az a Rendelet 3. § (2) bekezdése alapján térítésmentesen kizárólag akkor vehető igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megszakításra az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor. Az e céllal indított, azonban valamilyen okból megszakadt kezelés szintén csökkenti a közfinanszírozottan igénybe vehető ciklusok számát.

Várólisták és a finanszírozás

A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. Az Országos On-line/Valósidejű Intézményi Várólista és Előjegyzési Lista a fekvőbeteg ellátásra vonatkozóan a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján működik. Ettől a sorrendtől eltérni csak orvos-szakmai szempontok miatt indokolt sürgősségi vagy szakmai ok miatt előrehozott ellátások esetén lehetséges. Az országos összesített adatok adott időpontra megjelennek a NEAK publikus felületén a SOR_REND Országos Intézményi Várólista Rendszer publikus felületén is, egyedileg valamint összesített szinten.

Állami átvétel és változások a meddőségi ellátásban

2020. július 1-jétől a meddőségkezelésben használt gyógyszerek is 100 százalékos támogatást kapnak. Az állami átvétel nem sikerült zökkenőmentesen, a finanszírozásban csúszás volt tapasztalható. 2022. július elsejétől Magyarországon kizárólag az állami meddőségi klinikákon lehet beültetést végezni. Az államosítást sok kritika érte, többek között amiatt, hogy megnövekedhetnek a várólisták. Szakemberek szerint bővíteni kellene a kapacitást, több intézetre, orvosra, laborosra, ápolóra van szükség, hogy valóban csökkenjenek a várólisták.

Költségek és gyógyszertámogatás

A lombikbébi-eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). A meddőség kezelése során használt, támogatott gyógyszerkészítmények árához nyújtott támogatás mértéke a kezelés közvetlen céljának függvényében változik. A társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek árához a NEAK egyedi támogatást nyújthat, ha a páciens a támogatott gyógyszerek közül megfelelő eredményességgel egyikkel sem kezelhető. A közgyógyellátás szociális juttatás, amely a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások beteg által fizetendő térítési díjához nyújt hozzájárulást.

A lombikbébi-kezelés lépései

Ha már a lombikbébi-kezelés előtt állsz, akkor számos vizsgálaton, sőt, valószínűleg gyógyszeres kezelésen, illetve mesterséges ondóbevitelen (inszemináción) is túl vagy. A lombikprogram ugyanis általában csak akkor kerül sorra, ha a meddőség egyéb kezelési módszerei eredménytelenek voltak.

Milyen vizsgálatok szükségesek az első lombikbébi-kezelés előtt?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelvet készített az asszisztált reprodukciós kezelésekről. Ez tudományos bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz, többek között a szükséges vizsgálatok tekintetében is.

Első lombikbébi-kezelés előtt az alábbi vizsgálatok elvégzése szükséges:

• A petefészkek funkcionális vizsgálata (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, TSH, AMH, AFC).
• Méhüreg alaki alkalmasságának vizsgálata.
• Hüvelyváladék vizsgálata (Chlamydia trachomatis, indokolt esetben teljes bakteriológiai vizsgálat).
• Spermiumvizsgálat.
• Méhnyakrákszűrés (cytológia).
• Emlő ultrahang (40 év alatt), mammográfia (40 év felett).
• Szerológiai vizsgálat: a pár mindkét tagjánál egy éven belül hepatitis B, C, RPR (szifilisz), illetve HIV-szűrés, rubeola-szűrés és a pár nőtagjánál vércsoportvizsgálat.
• Belgyógyászati kivizsgálás krónikus belgyógyászati probléma fennállása esetén, valamint petesejtleszíváshoz szükséges minimális kivizsgálás.

Életmód és táplálkozás a kezelés előtt

A termékenységet, egészséges terhességet segítő lépések ugyanolyan fontosak (ha nem fontosabbak) lombikbébi-kezelés esetén is. Ide tartozik a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a káros szokások (dohányzás, túlzott koffeinbevitel, alkohol, drog) elhagyása.

Érdemes külön hangsúlyt fektetni a sperma minőségét és mennyiségét, a petesejt minőséget javító tápanyagokra. Férfiaknak kiemelt figyelmet érdemes fordítania a cink, a szelén, az E-vitamin és az antioxidánsok (Q10 koenzim, astaxanthin) megfelelő bevitelére. Nőknek mindenképp érdemes a C-, D- és E-vitamin, a folát, a cink és a szelén pótlására figyelni. Emellett a petesejt minőséget és a lombikbébi-kezelés sikerét támogathatja még a Q10 koenzim, a mio-inozitol, az N-acetil-cisztein, és az alfa-liponsav. Az étrend-kiegészítők szedése a petesejtleszívás után abbahagyható, kivéve a terhesvitamint.

A kezelés három fő lépése

A szükséges vizsgálatok elvégzése után következhet a kezelés, amely három fő lépésből áll:

1. Petefészek-stimuláció

A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra, illetve megtermékenyítésre. A stimulációs protokollt minél inkább testreszabottnak kell lennie, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket és így tovább.

• Előkezelés: legtöbb esetben megelőzi a stimulációt, fogamzásgátló tabletta szedésével vagy napi adagolású injekciókkal. Célja a petefészek felkészítése a stimulációra, a sikeres kezelés esélyének javítása, valamint a petefészek túlstimulációs szindróma és a petefészek ciszták kockázatának csökkentése.
• Hosszú protokoll: a menstruációs ciklus 21. napja körül kezdődik a petefészek injekció-kúrával történő nyugalomba helyezése. Kétnaponta végzett vérvétel és ultrahangvizsgálat segítségével követik a tüszők növekedését.
• Rövid protokoll: az előkezelés elmarad, és a menstruáció 2-3. napján, ultrahangvizsgálat után egyből a stimuláció kezdődik.

2. Petesejtleszívás (tüszőpunkció)

A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal és biztonságosabb is. A leszívásra reggel, az előre megbeszélt időpontban kell menni, éhgyomorra. A hüvelybe vezetett ultrahangfej segítségével a tüszőkben lévő tüszőfolyadékot leszívják. A petesejteket tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezve inkubátorban tárolják, majd 4-5 órával a leszívás után megtermékenyítik az előkészített spermiumokkal. A sperma mintaadás általában szintén ezen a napon, reggel történik, 2-5 napos önmegtartóztatás után, maszturbáció útján.

3. Embrió visszaültetés (embrió transzfer)

A megtermékenyült, szabályosan osztódó embriók legalább 2, legfeljebb 6 nappal később kerülnek visszaültetésre. A beültetett embriók számáról legjobb a visszaültetés napján meghozni a döntést, az embriológiai eredmények alapján. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint legfeljebb három embrió ültethető vissza egyidejűleg, négy speciális esetekben: történt már sikertelen beültetés, az anya 35 évnél idősebb, a hormonvizsgálatok a petefészek korai kimerülésére utalnak, vagy azonos személyektől származó ivarsejtekből keletkezett embriók a fagyasztva tároláshoz nem állnak rendelkezésre.

Az embrió transzfer gyors és fájdalommentes művelet, az esetek többségében nem igényel altatást. Az embriókat egy speciális katéter segítségével a méhnyakon keresztül a méh üregébe juttatják. Egy kis pihenő (kb. 30 perc) után haza lehet menni. Az embriók visszaültetése után kezdődik a kéthetes várakozás, amíg kiderül, hogy létrejött-e a terhesség. Fontos, hogy kíméld magad ebben az időszakban: maradj otthon, olvass, nézz filmeket, pihenj.

Sikeres lombikbébi-kezelés esélyei és pszichológiai támogatás

Az életkor előrehaladtával a sikerességi mutatók csökkenést mutatnak: míg 35 éves kor alatt két embrió visszaültetése esetén a terhesség esélye 40-45% körül van, addig 40 évesen már csak 20-25% körül, 45 éves korra pedig legfeljebb 1-2%. (Magyarországon egyébként 45 éves korig finanszírozza az állam a lombikprogramot.) Fontos tudni, hogy a kezelés sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik. Egy ausztrál kutatás szerint 35 év alatt három próbálkozás után 3-ból 2 nőnek gyermeke születik, és még ezután is növekszik a sikeres kezelések aránya a további próbálkozásokkal.

Ha egy próbálkozás nem sikerül, ne add fel és ne veszítsd el a reményt! Ne keress bűnbakot, se magadat, se párodat, se a kezelőintézet dolgozóit ne hibáztasd. A lombikprogramban való részvétel kétségkívül érzékeny téma, nem is mindenki szeretné beavatni ebbe a főnökét. A te egyéni döntésed, hogy megteszed-e ezt, viszont ha úgy döntesz, hogy inkább titokban tartod a munkáltatód előtt, akkor más megoldást kell találnod.

A Reprodukciós eljárás, valamint az ivarsejt- illetve embrióletét a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhető meg. Ezen életkor betöltését követően tehát nem indítható eljárás annál a páciensnél sem, akinél a 45. életévét megelőzően megkezdett kezeléssorozat megszakadt. Azonban azon Magyarországon végzett meddőségkezelés eredményeként létrejött embriók, amelyek az anya 45 éves életkorát megelőzően kerültek letétbe, a nő 45 éves korán túl is beültethetőek, ha ennek orvosszakmai ellenjavallata nincsen.

tags: #oep #lombik #varolista