Az influenza elleni védőoltás: átfogó tudnivalók

Az influenza egy vírusos betegség, amely bárkit megbetegíthet, és évről évre szezonális járványokat okoz. A védőoltás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy csökkentsük az influenzafertőzés és annak súlyos szövődményeinek kockázatát. Fontos megérteni, hogy az influenza nem csupán egy enyhe megfázás; súlyos lefolyása, sőt, halálos kimenetele is lehet, különösen a veszélyeztetett csoportokba tartozó egyéneknél.

Az influenza: egy változékony kórokozó

Az influenzavírus három típusba sorolható: A, B és C. A szezonális influenzajárványokat az A és B típusú vírusok okozzák minden évben. Az A típus az állatvilágban is előfordul (madár, sertés), de nem minden esetben betegíti meg azt a fajt, amelyik hordozza. Az influenzavírus egy rendkívül változékony kórokozó, szezonról szezonra képes átalakulni, mutálódni, hogy minél több embert megfertőzhessen. Emiatt a szervezet influenzával szembeni immunitása idővel csökken, függetlenül attól, hogy influenza elleni védőoltást vagy influenzafertőzést kapott. Éppen ezért az oltóanyagot minden évben újra kell gondolni, és a WHO határozza meg az előző szezon megbetegedési adatait elemezve.

Az influenza tünetei és szövődményei

A megbetegedés általában az influenza szokásos jellegzetes tüneteivel jár, és hirtelen kezdődik. A leggyakrabban észlelt tünetei: magas láz, köhögés, torokfájás, orrdugulás, orrfolyás, izomfájdalom, fejfájás, fáradtság, hidegrázás. A légúti tünetek mellett ritkán gyomor-bélrendszeri tünetek is előfordulhatnak, pl. hasmenés, hányinger, hányás. A betegség lappangási ideje általában 1-4 nap, maximum 7 nap. A szövődmények kialakulásának fő oka, hogy a vírus egyéb bakteriális kórokozók bejutását nagymértékben megkönnyíti. Ha nem veszi be az influenza elleni védőoltást, súlyos szövődmények alakulhatnak ki, mint pl. tüdőgyulladás, arcüreggyulladás, hörghurut, agyvelőgyulladás, ha elkapja az influenzafertőzést. Ezek esetenként kórházi kezelést igényelhetnek, és halálos kimenetelűek is lehetnek.

Az influenza elleni védőoltás

Az influenza elleni védőoltások olyan vakcinák, amelyek megvédik Önt az influenzavírusok által okozott fertőzésektől. A CDC (Centers for Disease Control and Prevention) azt javasolja, hogy minden 6 hónaposnál idősebb személy (néhány kivételtől eltekintve) minden évben kapjon influenza elleni védőoltást. A Magyarországon forgalomban lévő influenzaellenes oltóanyagok kizárólag inaktivált vírust vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák. Ezek nem okozhatnak betegséget, hanem csupán „felkészítik” az immunrendszert az influenza elleni védekezésre. Az oltóanyagban nincsen élő vírus, azaz nem tud szaporodni a szervezetben. Az immunrendszer válaszát vagy elölt vírus bevitelével, vagy csak egy lehasított fehérje "darabka" bevitelével idézik elő.

Mikor érdemes beadatni az oltást?

Az influenza elleni védőoltás javasolt időpontja hazánkban szeptember-október időszaka, az optimális védettség eléréséhez az oltást minden évben meg kell ismételni. A védettség kialakulása 10-14 napot vesz igénybe. Ha már megjelent az influenzavírus, igen gyorsan terjed a fogékonyak között. A későbbi hónapokban is bármikor alkalmazható az oltás, és a szakemberek ajánlják is, hiszen számos évben csak a tél végén alakul ki a járvány, így a kéthetes időszak figyelembe vételével akár a téli hónapokban is javasolható. Az influenzaszezon alatt is érdemes kérnie a védőoltást, ha azt korábban nem volt módjában megtenni! A védőoltást kialakult influenzás megbetegedés esetén már nem lehet beadni.

Kinek ajánlott az influenza elleni védőoltás?

Az influenza elleni oltás szinte mindenkinek ajánlott, különösen az alábbi csoportoknak, akik sokkal inkább ki vannak téve a megfertőződés vagy a súlyos szövődmények veszélyének, tekintettel életkorukra, egészségi állapotukra vagy betegségükre. Az ő számukra mindenképpen javasolt a védőoltás beadatása:

• Várandós nők, valamint azok, akik a következő néhány hónapban tervezik, hogy teherbe esnek, és szoptató anyák: Az influenza elleni oltás terhesség alatt sem ellenjavallt, sőt, a kismama oltottsága 91,5%-ban hatásos a még nem oltható újszülöttek esetében is.
• Idősek (60 év felett): Az életkor előrehaladtával gyengül az immunrendszer.
• Krónikus betegségben szenvedők: Pl. krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek, kóros elhízás vagy neuromusculáris betegség miatt korlátozott légzési funkciójú betegek, szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (kivéve a kezelt magas vérnyomás betegséget), veleszületett vagy betegség/kezelés révén szerzett immunhiányos állapotban szenvedő betegek (beleértve a HIV-pozitív személyeket, daganatos betegségben szenvedőket is), krónikus máj- és vesebetegek, anyagcsere betegségben szenvedők, pl. diabetes, tartós szalicilát-kezelésben részesülő gyermekek és serdülők (a Reye-szindróma veszélye miatt).
• Gyermekek (6 hónapos kortól): A gyermekkorban az influenza jelentősége gyakran alulbecsült.
• Egészségügyi dolgozók és ápolást, gondozást nyújtó intézmények dolgozói: Munkakörükből kifolyólag fokozottan ki vannak téve a fertőzésnek.
• Akik a munkájuk miatt sok emberrel lépnek kapcsolatba, illetve akik sok emberrel tartózkodnak zárt térben: Tanárok, buszsofőrök, áruházi dolgozók.
• Akiknek a környezetében, családjában csecsemő, idős ember vagy krónikus beteg él: Az oltással védik azokat is, akik nem kaphatnak oltást (pl. 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők, gyógyszerallergiások).
• Hosszú repülőút előtt állók.

Természetesen bárki beadathatja magának, illetve 6 hónapos kor feletti gyermekének a védőoltást, ha annak nincs orvosi ellenjavallata. Fontos megjegyezni, hogy az influenza elleni védőoltás Magyarországon mindenki számára önkéntes.

Az influenza elleni oltások típusai és elérhetősége

Az influenza elleni védőoltást többféle technológiával állítják elő. A többségük inaktivált („elölt”) vírust tartalmaz, de elérhető olyan vakcina is, amely csak a vírus egy alkotóelemét viszi be a szervezetbe, illetve élő, gyengített vírust tartalmazó vakcina is alkalmazható. A beadási mód szerint a leggyakrabban alkalmazott védőoltás az izomba adott injekció, de létezik orrspray formájában alkalmazható 4-komponensű, legyengített vírusokat tartalmazó vakcina is, ez szintén patikában vásárolható meg térítés ellenében, elsősorban gyermekek számára.

Magyarországon az influenza elleni oltást évenként ismételni kell. A vakcinát háziorvosunktól térítésmentesen vehetjük igénybe bizonyos csoportok számára. Ezen felül elérhető választható védőoltás is a gyógyszertárakban, amely térítés ellenében és receptre váltható ki.

Az alábbi táblázat összefoglalja az influenza elleni oltások főbb jellemzőit:

Az oltás hatásossága

Az influenza elleni védőoltás hatásossága (vagy az influenza elleni védőoltás képessége) évszakonként változhat, hiszen a vakcina hatékonysága attól függően is változhat, hogy ki kapja meg az oltást, valamint a "egyezés" vagy hasonlóság a influenza vírusok között. 100 százalékos hatásosságú influenza elleni oltás nem létezik, így előfordulhat, hogy a beoltott személy megbetegszik. Azonban azoknál, akik a védőoltás ellenére mégis influenzásak lesznek, enyhébb lefolyású lesz a megbetegedés, és a betegség súlyos lefolyásának, a kórházi kezelésnek és a halálozásnak is csökkenthető a kockázata. Statisztikák szerint az oltással felére csökkenthető az influenza szövődményei miatt szükséges kórházi kezelések száma, és 30 százalékkal csökkenthető a halálozás. Az oltás segít minimalizálni a betegség hatását, ha Ön megkapja. Ezenkívül, ha nem kapja meg az influenzát, nem tudja továbbadni. A CDC jelen irányelvei évente influenza elleni védőoltást javasolnak 6 hónaposnál idősebbek számára, beleértve a terhes nőket is. Fontos az is, hogy azok, akik minden évben megkapják az influenza elleni védőoltást, magasabb szintű védelmet élveznek bármely életkorban, mint azok, akik csak egy adott szezonban oltatják be magukat.

Mellékhatások és ellenjavallatok

Mint minden oltásnak, az influenza elleni oltásnak is lehetnek mellékhatásai, de ezek általában enyhék, az immunreakció természetes részét képezik. A védőoltásokkal járó kockázat jóval alulmarad a betegség kockázataihoz képest. Az oltás beadását esetlegesen kísérheti néhány kellemetlen tünet. Ezek a következőek lehetnek: láz, fejfájás, gyengeség, rossz közérzet, valamint a beadás helyén: bőrpír, duzzanat, fájdalom. Ezek a tünetek általában kezelés nélkül, maguktól megszűnnek 1-2 napon belül. Ritkább, súlyosabb mellékhatások is előfordulhatnak, mint például allergiás reakciók (bőrkiütés, viszketés, duzzanat, súlyos anafilaxia), lázgörcs gyermekeknél, vagy rendkívül ritka esetekben Guillain-Barré-szindróma (GBS).

Mikor ne oltassuk be magunkat?

• Akut lázas megbetegedés esetén (ugyanakkor ebbe nem tartozik bele az enyhe nátha).
• A vakcinákkal szembeni túlérzékenység, súlyos allergiás reakció esetén (az ismert enyhe oltási reakciókat nem beleértve).
• Ha súlyos allergiás reakció alakul ki tojás fogyasztása kapcsán, vagy a korábbi oltást követően orvosi beavatkozásra volt szükség (egyes oltóanyagok tartalmazhatnak tojásfehérjét).
• Hat hónapos kor alatt nem adható be egyik vakcina sem.

Tévhitek az influenza elleni védőoltással kapcsolatban

Az influenza elleni védőoltással kapcsolatban számos tévhit kering, amelyek elbizonytalaníthatják az embereket. Fontos, hogy a tudományos tényekre alapozzuk döntéseinket.

• Tévhit: Az influenza elleni védőoltás nem biztonságos.

  Valójában az influenzaoltással kapcsolatban óriási tapasztalat áll rendelkezésre, mivel a világon több millió, ezen belül Magyarországon mintegy egymillió ember kapja meg ezt az oltást évente. Az oltás általában jól tolerálható, és a súlyos mellékhatások rendkívül ritkák. A védőoltásokkal járó kockázat jóval alulmarad a betegség kockázataihoz képest. Az oltóanyagok gyártása és engedélyezése szigorú eljárásokon megy keresztül, biztosítva azok hatékonyságát és biztonságosságát.

• Tévhit: Lehetnek olyan oltóanyag-gyártási tételek, amelyek az átlagosnál több szövődményt, halált okoznak.

  A veszélyes szállítmányok koncepciója téves. Az oltóanyagot gyártási tételenként szabadítják fel, és minden tétel szigorú ellenőrzésen esik át. Az oltást követő nem várt reakciókat nyomon követő rendszerek rögzítik azokat az eseményeket, amelyek feltételezhetően kapcsolatban lehetnek az oltásokkal, legalábbis időben, de ez nem jelenti azt, hogy ok-okozati összefüggés állna fenn.

• Tévhit: Az influenza az egészségeseket nem betegíti meg.

  Ez nem igaz. Mivel a pandémiás influenzavírus ellen senki sem rendelkezik védettséggel, idővel mindenkinek - még az egészségeseknek is - vagy át kell esnie a fertőzésen, vagy oltás révén kell védettséget szereznie az új influenzavírus ellen. A súlyos lefolyású megbetegedések és halálesetek nem csak a veszélyeztetett csoportok körében fordulnak elő.

• Tévhit: Az influenza ellen elegendő vitaminokkal védekezni.

  Az immunrendszer erősítése, a vitaminok szedése fontos, de nem helyettesíti az oltást. Nincs tudományosan megalapozott bizonyíték arra, hogy a nagy dózisú vitaminok vagy homeopátiás készítmények hatékonyak lennének az influenza megelőzésére. A védőoltások szerepe a fertőző betegségek megelőzésében egyértelmű.

• Tévhit: A fertőző betegségek, és így az influenza is megelőzhető a megfelelő higiénés viszonyokkal.

  A jó higiénia, a gyakori kézmosás, a köhögési etikett betartása, a zsúfolt helyek kerülése, a felületek tisztán tartása fontos, és segít a fertőzés terjedésének lassításában, de önmagában nem elegendő az influenza megelőzésére. A védőoltás továbbra is a leghatékonyabb eszköz.

• Tévhit: A védőoltásoknak sokféle káros mellékhatása lehet: megbetegedéseket okozhatnak, akár halált is nem beszélve a hosszú távú káros következményekről, amelyeket nem is ismerünk teljesen.

  A védőoltások valójában nagyon biztonságosak, a nem kívánt következményeket jócskán túlszárnyalja az általuk biztosított egészségnyereség. Az oltásokkal kapcsolatos legtöbb nem kívánt esemény az oltási betegség kategóriájába esik, ez csupán átmeneti, enyhe kellemetlenséggel jár. Súlyosabb mellékhatásokat igen ritkán észlelnek.

• Tévhit: A védőoltások és az autizmus kapcsolata.

  Ez egy évekkel ezelőtt lezárult szakmai vita, melyben széleskörű vizsgálatok bizonyították a hipotézis megalapozatlanságát. Nincs tudományos bizonyíték az autizmus és a védőoltások közötti összefüggésre.

• Tévhit: Az oltottak is megbetegedhetnek influenzában.

  Ez önmagában igaz, de nem jelenti azt, hogy az oltás nem hatásos, ugyanis 100-ból 70-80 megbetegedést kivéd. Nem ismerünk olyan oltóanyagot, amely 100%-os védettséget nyújtana. Azonban azoknál, akik a védőoltás ellenére mégis influenzásak lesznek, enyhébb lefolyású lesz a megbetegedés.

Egyéb fontos tudnivalók

• Influenza és koronavírus: Az influenza és a koronavírus elleni oltás nem befolyásolja egymás hatását, akár egyszerre is beadható, bár az esetleges oltási reakciók minimalizálása érdekében javasolt néhány hét különbséggel alkalmazni őket. Ha a beteg szervezetében mind az influenzavírus, mind a koronavírus jelen van (fantázianevén flurona), akkor a két vírus egy időben súlyosabb tüneteket eredményezhet, mint külön-külön.
• Antibiotikumok: Az influenza vírus, az antibiotikumra nem reagál. Az antibiotikumok csak a baktériumok okozta fertőzések ellen hatásosak, a vírusos megbetegedések, így többek között az influenza és a közönséges megfázás gyógyulását nem segítik. Az indokolatlan antibiotikumhasználat miatt az elmúlt években az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok jelentek meg, az egyik legnagyobb közegészségügyi kockázatot okozva.
• Fertőzés terjedésének megelőzése: A fertőzés esélye valamelyest csökkenthető, ha megnövelik pl. beszélgetés közben az egymás közti távolságot és betartják az általános személyi higiénés szabályokat, különös tekintettel a kézhigiénére, a köhögés-tüsszentéssel kapcsolatos etikettre. Gyakran mosson kezet meleg vízzel és szappannal, különösen köhögés, tüsszentés, orrfújás és a zsebkendő kidobása után. A min. 60%-os töménységű alkohol-bázisú kézfertőtlenítők is hatékonyak. Kerülje az egyébként szokásos üdvözlési formákat (kézfogás, puszi), amelyek szintén növelik a megfertőződés kockázatát. Rendszeresen tisztítsa meg a gyakran használt tárgyakat, a sok ember által megérintett felületeket (pl. asztal, számítógép billentyűzete stb.). Zárt terekben gondoskodjon a gyakori alapos szellőztetésről.
• Teendők megbetegedés esetén: Ha az influenza tüneteit észleli magán, maradjon otthon, igyon sok folyadékot, és szükség esetén csillapítsa a lázát. Amennyiben a beteg krónikus alapbetegségben szenved és hirtelen rosszabbodni kezd az állapota, vagy szövődmények lépnek fel (pl. néhány napos láztalanság után újból jelentkező vagy hosszan, 3-4 napon túl elhúzódó láz, fülfájás, nehézlégzés), akkor vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával vagy a gyermekorvossal, hiszen az orvos dönthet a megfelelő kezelésről és az esetleges kórházi beutalásról.

tags: #ingluenza #oltas #inszeminacio