Influenza: tünetek, megelőzés és kezelés

Az influenza világszerte elterjedt, rendkívül fertőző légúti megbetegedés, amely minden évben tömeges megbetegedéseket okoz. A betegség leggyakrabban az őszi-téli hónapokban jelentkezik, és bár általában 6-8 hétnél ritkán tart tovább, október és április között számíthatunk rá.

A "valódi" influenza megkülönböztetése a hétköznapi értelemben vett megfázástól és náthától rendkívül fontos. Míg a megfázást más vírusok okozzák, és tünetei lassan alakulnak ki, addig az influenza hirtelen jelentkezik, magas lázzal, hidegrázással, általános rossz közérzettel, fejfájással, izomfájdalommal és gyengeséggel. Később jelentkezhet torokkaparás, száraz köhögés, majd hurutos tünetek, mint orrfolyás és váladékos köhögés.

Az influenzavírus cseppfertőzéssel terjed, így különösen gyorsan terjed gyermekközösségekben, tömegközlekedési eszközökön, munkahelyen és családon belül. A betegség lappangási ideje átlagosan 2 nap (1-4 nap). Szövődménymentes esetben a tünetek többsége egy hét alatt elmúlik, de a köhögés akár két hétig is eltarthat.

Az influenza tünetei és elkülönítése más fertőzésektől

Az influenza kezdeti tünetei közé tartozik a magas láz (38°C vagy afeletti), hidegrázás, rossz közérzet, gyengeség, fejfájás, izomfájdalom, torokfájás. Ritkábban emésztőszervi panaszok (hányás, hasmenés) és kötőhártya-gyulladás is előfordulhat. Ezeket követik a felső légúti tünetek: kínzó, száraz köhögés, majd orrfolyás, orrdugulás és váladékos köhögés.

Az influenza és a megfázás, nátha közötti egyik legjellemzőbb különbség, hogy míg az influenza tünetei hirtelen jelentkeznek, addig a náthás beteg állapota lassan romlik. Az influenzánál magas láz (jellemzően 38-40°C), erős fejfájás és végtagfájdalom jelentkezik, rendszerint tüsszögés és orrfolyás nélkül. Megfázás esetén alacsonyabb láz vagy hőemelkedés, nem jellemző izom- vagy fejfájás, de vezető panasz lehet a tüsszögés és köhögés.

Az influenza tünetei sok átfedést mutatnak a koronavírus-fertőzés tüneteivel is, így biztosan elkülöníteni csak teszt elvégzésével lehet a két kórokozót. Ugyanakkor míg az influenzánál a száraz köhögés csak később jelentkezik és kifejezetten jellemző rá a magas láz, addig a koronavírusnál a köhögés a jellemző panasz, míg a magas láz nem feltétlenül alakul ki.

Az influenza típusai és mutációi

Az influenza A és B vírusok egyaránt felelősek az évente jelentkező szezonális járványokért, ám az A típus gyakran súlyosabb és változékonyabb. Az influenza A vírus számos alfajra oszlik (pl. H1N1, H3N2), és ez okozza a legsúlyosabb, világméretű pandémiákat is. Az influenza B típus rendszerint kisebb intenzitású járványokkal jelentkezik, és genetikai változékonysága is kisebb.

Az influenzavírusok szerkezetében folyamatosan létrejövő apró változások miatt egy korábban átvészelt fertőzés nem véd hatékonyan a következőtől, és minden évben új oltóanyag fejlesztése szükséges.

Az influenza kezelése

Mivel vírusfertőzésről van szó, egészséges immunrendszerű betegnél az influenza kezelése elsősorban tüneti. Fontos a megfelelő lázcsillapítás, szükség esetén fájdalomcsillapítók, köhögéscsillapítók vagy hurutoldók alkalmazása. Emellett erősen ajánlott a bő folyadékfogyasztás, a megfelelő táplálkozás és vitaminellátottság (pl. nagy adag C-vitamin).

Kiemelten fontos az ágynyugalom. Az antibiotikumok az influenzával szemben hatástalanok, mivel vírusos eredetű betegségről van szó; csak baktériumok okozta szövődmények esetén van értelmük. Léteznek speciális, csak influenzavírus ellen ható gyógyszerek, melyeket az orvos írhat fel fokozottan veszélyeztetett egyéneknek.

Gyermekeknél az acetilszalicilsav (aspirin) adása nem ajánlott, mert súlyos, akár halálos kimenetelű Reye-szindrómát okozhat. A betegeket érdemes távol tartani a közösségektől. A cseppfertőzés terjedése miatt nagyon fontos a rendszeres, fertőtlenítő hatású kézmosás.

Szövődmények és bakteriális felülfertőződés

Az influenzavírus kaput nyithat a légutakat megbetegítő baktériumok előtt, ezért a tünetek lezajlását körültekintően figyelni kell. Ha a láz megszűnése után ismét lázas epizód következik, megváltozik a köhögés, mellkasi fájdalom jelentkezik, vagy az átmeneti javulást követően ismételt állapotromlás következik be, az bakteriális felülfertőződésre utalhat.

Az influenza leggyakoribb szövődményei közé tartozik a bakteriális tüdőgyulladás, a krónikus hörghurut fellángolása, valamint szív- és érrendszeri problémák (agyi keringészavar, szívinfarktus), toxikus sokk szindróma, agyhártya- és agyvelőgyulladás, veseelégtelenség. Gyermekeknél fül-orr-gégészeti szövődmények, lázgörcs, vakbélgyulladás gyanúját keltő hasfájás, szívizom- és vázizomgyulladás is előfordulhat. Krónikus betegeknél az alapbetegség súlyosbodhat.

A legveszélyeztetettebb csoportok

Bárki elkaphatja az influenzát, de a leginkább veszélyeztetettek az 5 éven aluli gyermekek, a várandós nők, az idősek, valamint mindazok, akik krónikus alapbetegségben szenvednek, vagy immunrendszerük gyenge. Ezeknél a csoportoknál az influenza súlyosabb lefolyású lehet, és nagyobb a szövődmények kockázata.

Megelőzés: az influenza elleni védőoltás

Az influenzavírus rendkívül fertőző, így a fertőzés esélye és a járványok terjedése higiéniai szabályokkal, távolságtartással és maszkviseléssel csökkenthető, de teljes mértékben nem előzhető meg. Népességszinten nagyobb járvány csak akkor előzhető meg, ha a lakosság minél nagyobb hányada kap influenza elleni védőoltást.

Az évenkénti védőoltás különösen a rizikócsoportokba tartozóknak ajánlott: kisgyermekek, idősek, krónikus betegek, sérült immunitásúak, valamint az egészségügyi dolgozók és a zsúfolt közösségekbe járók. Ma már fél éves kortól adható influenza elleni oltóanyagok is rendelkezésre állnak.

A védőoltásnak 2-3 hétre van szüksége a megfelelő védettség kialakításához, ezért beadását a járvány várható kezdetéhez érdemes igazítani. Az oltások biztonságosak, és enyhe, influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek oltást követően.

Influenza és terhesség, szoptatás

A terhesség különösen veszélyeztetett állapot, mivel a megváltozott immunológiai sajátosságok védtelenebbé teszik a várandós nőt a fertőzéssel szemben, és a szövődmények nagyobb valószínűséggel fenyegetnek. Az influenza a magzatra is veszélyes lehet, növelve egyes születési rendellenességek kockázatát az első trimeszterben. Az influenzavírusok nem okoznak fejlődési rendellenességet, de a magas láz veszélyes lehet.

A várandós nők védelme szempontjából a legfontosabb az időben történő vakcináció, amely mind a magzatot, mind az édesanyát védi. Magas láz esetén a megfelelő lázcsillapító kiválasztása fokozott körültekintést igényel; paracetamol vagy az acetilszalicilsav (az utolsó hónapot kivéve) javasolt. Speciális influenzaellenes gyógyszerelésre szükség esetén az oseltamivir alkalmazható terhesség alatt.

Influenzafertőzés alatt lehet szoptatni, az anyatejjel a csecsemő védő ellenanyagokhoz jut. A gyakori kézmosás és arcmaszk viselése ajánlott. A szoptatást csak akkor kell felfüggeszteni, ha az édesanya olyan gyógyszert kap, amely problémát okozhat a gyermeknek.

tags: #influenza #tunetek #szules #elott