Nincs is annál nagyobb öröm, mint amikor a hosszas, kimerítő vajúdást követően - vagy a császármetszés megkezdése után néhány percen belül - meghalljuk a baba első hangját. Ugye egészséges? Megvan mindene? Ezeket a kérdéseket teszik fel ilyenkor világszerte az édesanyák. De vajon milyen vizsgálatok várnak a kicsikre? Ki és hogyan végzi el ezeket? Nézzük csak, milyen vizsgálatokra számíthatunk közvetlenül az újszülött megszületése után, még a szülőszobán, és milyenekre a későbbiekben, a gyermekágyas kórházi napokban, illetve a hazaérkezést követően!
Fontos megjegyezni, hogy jelen esetben szövődménymentes, eseménytelen várandósságból, komplikációmentes hüvelyi szülésből, vagy nagyobb rizikó nélküli császármetszés során megszületett babákról van szó. Bármilyen egyéb, komplikációkkal tarkított esetekben az adott szituációnak megfelelő gyakorlat szerint történik az újszülött első vizsgálata és ellátása.
Vizsgálatok közvetlenül a születés után
Ma Magyarországon a kórházakban, klinikákon született babákat a lehető leghamarabb, legtöbbször még a megszületés helyén neonatológus vagy gyermekgyógyász szakorvos vizsgálja meg. Ebből a szempontból nagy különbség lehet az egyes helyek gyakorlatai közt, hiszen a kifejezetten bababarát intézmények az anya-baba azonnali kontaktust mindennél előbbre sorolják, vagyis a megszületést követően a kicsit azonnal az édesanyára teszik, ami miatt a baba alapos vizsgálata egy későbbi időpontra tolódik. Természetesen, amikor bármilyen probléma gyanúja felmerül akár a baba, akár az anya részéről, akkor itt is az azonnali vizsgálat vagy beavatkozás mellett döntenek.
Akik esetleg otthonukban, vagy egyéb, különleges helyszíneken (pl. mentőautó, bevásárlóközpont, benzinkút stb.) születtek, azok is a kórházba érkezést követően azonnal, de legkésőbb 12-24 órás korukon belül átesnek az első kötelező orvosi vizsgálatokon.
A kiemelést követően legelőször a köldökzsinór szakszerű elvágására, a megfelelő kapocs felhelyezésére kerül sor, melynek jól bejáratott protokollját minden újszülöttellátó orvos ismeri.
Apgar-teszt
Az újszülöttek első vizsgálata az Apgar-teszt. (A vizsgálatot kidolgozójáról, az amerikai aneszteziológus doktornő Virginia Apgar-ról nevezték el.) Az Apgar-teszt az egyik legelterjedtebb vizsgálati módszer az újszülöttek „pontozására”. A teszt során az újszülött baba életfunkcióit és aktuális állapotát vizsgálják a születés után 1 perces, majd 5 perces és 10 perces korban, amit azután 0-2-ig számjegyekkel értékelnek. Minél jobb az adott paraméter, annál nagyobb pontszámot kap. Az Apgar teszthez nem kell a babát és a mamát elválasztani, hiszen az újszülött az anya pocakján is jól megfigyelhető.
A következő öt életfunkciót vizsgálják:
- légzésfrekvencia
- pulzusszám (szívfrekvencia)
- izomtónus
- bőrszín
- reflexek, válaszreakciók (reflexingerlékenység)
Ne legyél csalódott, ha újszülött babád az 1 perces vizsgálat során nem a maximálisan elérhető pontszámot kapta. Közvetlenül a megszületés után ugyanis a legtöbb újszülött bőre lilás, mert a bőr rózsásságát adó friss, oxigénben dús vér előbb az agyba és a fontosabb belső szervekbe áramlik, és azokat látja el.
Az Apgar-teszt eredménye általában 7 és 10 pont közé esik egészséges újszülött esetében. Ha a kisbaba 8 pontot vagy annál többet kapott, akkor jó vagy kiváló állapotban van. Előfordul az is, hogy az első vizsgálat értéke ennél esetleg kevesebb, de a következő, 5 percesnél már javul - ilyenkor is minden rendben van. (Altatásban végzett császármetszés esetén például megtörténhet, hogy az első érték nagyon alacsony, de az 5 perces vizsgálaton már jó állapotban van a csecsemő.) A 7 alatti pontszám azt jelzi, hogy a babának orvosi beavatkozásra (pl. légzéstámogatásra, a szívverés megfigyelésére) van szüksége.
További vizsgálatok a szülőszobán
Az Apgar tesztet további vizsgálatok követik a szülőszobán, ideális esetben az első 1-1,5 órát, az ún. aranyórát követő időszakban.
Megmérik az újszülött súlyát, hosszát, fej- és mellkaskörfogatát. A baba paraméterei alapján a vizsgáló orvos meghatározza az úgynevezett gesztációs kort, azaz, hogy az újszülött kb. hány hetes terhességi kornak megfelelő állapotban jött a világra. Mindezekből az is megállapítható, hogy az újszülött megfelelő mértékben fejlődött-e az anyaméhben.
Még az első két órán belül megtörténik a baba szemellátása: a szemekbe 1%-os ezüst-acetát szemcseppet cseppentenek, mely a szemek súlyos fertőzése ellen nyújt védelmet.
A vizsgálat egyik szintén fontos része a testnyílások átjárhatóságának vizsgálata (orrlyukak, fül, végbél, húgycsőnyílások), illetve az esetlegesen jelenlévő fejlődési rendellenességek korai felismerése. A leggyakoribb szülési sérülések (pl.: kulcscsonttörés, felkari idegfonat-bénulás) felismerése is ezen vizsgálatok alkalmával derülhet ki.
Az orrnyílások, a gyomor és a végbél átjárhatóságának megállapítása (ez az ún. szondázás) még van, ahol a szülőszobai vizsgálatok része, míg más kórházakban nem végzik rutinszerűen. A kisbaba torkán ledugott szonda ugyanis okozhat olyan sérüléseket a nyelőcsövön vagy a garatban, ami nyeléskor fájdalmat okozva megnehezítheti a szopást a baba számára.
Vizsgálatok a gyermekágyas napokban
A baba megszületését követő 24 órán belül megtörténik a legtöbb szükséges vagy kötelező vizsgálat. Az első 24 órában újabb, alapos orvosi vizsgálat következik majd, amikor is meghallgatják a kisbabád szívét és légzését, a belső szervek vizsgálatához áttapintják a pocakját, ellenőrzik a külső nemi szerveinek állapotát, végigtapintják a gerincét, és megvizsgálják a csípőjét és a reflexeit.
Szűrővizsgálatok, gyógyszerek és oltások a kórházban
A magyarországi protokoll előírja az újszülöttek kötelező jellegű szűrését bizonyos anyagcsere-betegségek irányában. Ennek módja az, hogy meghatározott korukban még az intézményben vért vesznek: egy nagyon kis tűvel megszúrják a baba sarkát, majd a kiserkenő vért szűrőpapírra csepegtetik, és ezt laboratóriumban tesztelik. Az eredményről a védőnők, házi gyermekorvosok kapnak értesítést, a szülő csak pozitív esetben.
A hazai protokoll előírja a babák kötelező szűrését a fenilketonúria, a galaktozémia és a biotinidáz-hiány (BTD), valamint több betegség esetében.
Már a megszületést követő első napon K-vitamint kapnak az újszülöttek. Ez a vitamin a vérképzéshez elengedhetetlen, és az egyetlen olyan, amely a kizárólag szoptatott csecsemők számára már a kezdetektől rendszeres pótlást igényel. Így a vitamin adásának ismétlése szükséges 1 hetes korban, majd fél éves korukig havi egy alkalommal, amelyet a védőnő ellenőriz.
Az országunkban jelenleg érvényes, és rendkívül hatékony oltási program első lépéseként az újszülöttek hazabocsájtásuk előtt még az intézményben megkapják a BCG oltást. A további oltásokat (kötelező, illetve ajánlott) a gyermek háziorvosa és védőnője szervezi meg.
Csecsemőkori BCG oltás jelentősége és beadása
Sok intézményben lehetőség van az újszülöttkori hallásvizsgálat elvégzésére is: az alvó baba füléhez illesztett jelátalakító segítségével tesztelni lehet a hallórendszer, a halló idegpályák működését. Ha ez a kórházban nem megoldható, a távozáskor adott zárójelentésen javasolt módon, a fül-orr-gégészeti központtal kell a szülőnek a kapcsolatot felvennie, és a vizsgálatra még a gyermek 6 hetes koráig időpontot kell kérni.
A csípőszűrést az ortopédiai rendelőkben végzik, melyet rendszerint a szülőnek (esetleg védőnői segítség-útmutatás alapján) magának kell intéznie. Ennek első időpontja szintén kb. 6 hetes kor körül esedékes. A vizsgálat csupán pár perc, mely alatt a szakorvos a csípő állapotát méri fel, illetve - a legújabb ajánlások szerint - ultrahanggal is megnézi a csontosodás folyamatát.
| Vizsgálat/Oltás | Időpont | Célja |
|---|---|---|
| Apgar-teszt | 1., 5., 10. perc | Az újszülött életfunkcióinak és állapotának felmérése |
| Antropometriai mérések (súly, hossz, fejkörfogat) | Születés utáni első órák | Fejlettség és fejlődési rendellenességek szűrése |
| Szemellátás | Születés utáni első két óra | Súlyos szemfertőzések elleni védelem |
| Testnyílások átjárhatósága | Születés utáni első órák | Fejlődési rendellenességek felismerése |
| K-vitamin adása | Születés utáni első nap | Vérképzés támogatása |
| PKU teszt (anyagcsereszűrés) | A kórházi tartózkodás utolsó napjai | Veleszületett anyagcsere-rendellenességek kiszűrése (fenilketonúria, galaktozémia, biotinidáz-hiány) |
| BCG oltás | Hazabocsátás előtt | Védettség a mycobaktérium okozta gennyes agyhártyagyulladás és TBC ellen |
| Hallásvizsgálat | Lehetőség szerint a kórházban, de legkésőbb 6 hetes korig | Hallórendszer működésének ellenőrzése |
| Csípőszűrés | Kb. 6 hetes kor körül | Csípőficam szűrése |
Hazaérkezést követő teendők
A kórház már a megszületést követően értesíti a védőnőt, aki az újszülött hazaérkezését követően pár napon belül a házi gyermekorvossal együtt felkeresi a gyermeket, és megejtik az első gyermekorvosi vizsgálatot, tanácsokat adnak az újszülött ellátásával, táplálásával kapcsolatban, illetve megbeszélik a következő vizsgálat időpontját is.
Kiemelten fontos, hogy ha az újszülöttel közlekednek a folyosón, a csecsemő végig maradjon a kocsiban! Sose hagyják egyedül Gyermeküket a szobában, ha mosdóba mennek, zuhanyoznak, vagy látogatóval beszélgetnek, nyugodtan betolhatják addig a babaszobába.
A neonatológus szakorvos a születés után 6 hetes koráig követi és ellenőrzi a csecsemőt, majd ezután csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos végzi a gondozást. A baba hazaérkezése után a védőnő, illetve a házi gyermekorvos is meglátogatja a családot.
tags: #elsovizsgalat #ujszulott #hazaadasastkovetoen