Az allergia okozta súlyos panaszok az immunterápia segítségével orvosolhatók. Az allergén immunterápia az allergiás betegségek egyetlen ismert kezelési módja, amely képes módosítani az immunrendszer válaszreakcióját, és ezáltal csökkenteni vagy megszüntetni az allergiás tüneteket hosszú távon. Ez a terápia hatékony lehet szénanátha, pollenallergia, allergiás asztma, méh- vagy darázscsípés-allergia esetén is. Az allergén immunterápia célja az allergiás reakció intenzitásának csökkentése, illetve az allergia tüneteinek hosszú távú mérséklése vagy teljes megszüntetése.
Az immunterápia olyan tartós megoldást jelent az allergia kezelésében, mely képes hosszú évekre megszüntetni a betegség tüneteit. A terápia nem csak a tüneteket enyhíti, hanem kifejezetten az allergia kiváltó okát igyekszik megszüntetni. Előnye a hagyományos (antihisztamin és orrspray) kezelésekkel szemben, hogy az immunterápia az immunrendszer működését „formálja át”. Lényege, hogy ezáltal megtanulja a szervezet, hogy az adott allergént ártalmatlan anyagként ismerje fel, ne pedig idegenként, ellenségként.
Az immunterápia lényege és működése
Allergia során az immunrendszer túlzottan reagál egy bizonyos anyagra, ezáltal jönnek létre az allergiás reakciók, hiszen így próbál meg védekezni a szervezet ellenük. Ennek a védekezési folyamatnak a során IgE antitestek termelődnek, melynek következtében gyulladásos anyagok szabadulnak fel. Az immunterápia során gyakorlatilag ez a folyamat alakul át.
Az allergén immunterápia hatásmechanizmusa azon alapul, hogy az immunrendszert fokozatosan szoktatják hozzá az allergénhez, így a szervezet „megtanulja” nem allergiás reakcióval kezelni az adott anyagot. Immuno-allergén terápia során a páciens kis adagokban, mely mennyiség fokozatosan növekszik, megkapja az adott allergént, amire érzékeny. Az adag fokozatos növelésével a szervezet idővel hozzászokik az adott allergénhez, ezáltal toleranciát alakít ki vele szemben. Ezáltal csökken a hisztaminfelszabadulás és más allergiás reakciókat okozó anyagok termelődése, ami hosszú távon az allergiás tünetek enyhüléséhez vezet.
A fokozatosan növelt allergén adagok alkalmazása során az immunrendszer úgynevezett toleranciát fejleszt ki, az allergén ellen irányuló túlzott immunválasz megszűnik vagy jelentősen csökken. Ezáltal a betegek életminősége tartósan javulhat, az allergiás reakciók intenzitása pedig csökken.
Az allergén immunterápia alkalmazása és formái
Az allergén immunterápiát kizárólag allergológus vagy klinikai immunológus szakorvos írhatja elő, és a kezelés orvosi felügyelet mellett történik. Mielőtt elkezdődne a terápia, az első és legfontosabb lépés az allergiás reakciókat kiváltó allergén pontos azonosítása - erre többféle teszt áll rendelkezésre -, a terápia csak ezután kezdhető meg.
Az immunterápia kétféle formában történhet:
- Injekció (szubkután immunterápia): egy vékony és rövid tűvel a bőr alá fecskendezik az allergént nagyon kis mennyiségben. Az allergén mennyiségét hétről hétre emelik, a kívánt dózist 3-6 hónap alatt érik el. A kezelés ezután havi gyakoriságúra csökken, ami akár éveken keresztül is fenntartható. A lehetséges szövődmények (például súlyos allergiás reakció) miatt a kezelést csak kórházi vagy rendelői körülmények között lehet elvégezni. Nyiroködéma (emlődaganat miatti nyirokcsomó-disszekciót követően) esetén az ödémás terület oldalára nem lehet adni az injekciókat. Amennyiben mind a két kar nyiroködémás, a test más területére szükséges beadni (pl. lábak vagy has területe).
- Nyelv alá helyezett tabletta/csepp/spray (szublingvális immunterápia): az allergént nyelv alatti cseppek vagy tabletták formájában alkalmazzák, naponta egyszer. Ezekben az esetekben a különböző kiszerelésű allergént a nyelv alá kell helyezni/felvinni, rövid ideig ott tartani, majd lenyelni. A kezelés ritkán jár nemkívánatos eseményekkel, így a beteg önállóan, az otthonában is alkalmazhatja. A terápia során a nyelv alá adott cseppeket, tablettát a páciensek jól tolerálják otthonukban, egyedül az aktuális év első dózisának bevétele kell, hogy a rendelőben történjen.
A megfelelő immunterápia forma minden esetben a kezelőorvos döntése, a páciens igényeinek és állapotának figyelembevételével.
Mikor alkalmazható az immunterápia?
Az allergén immunterápiát leggyakrabban az alábbi állapotok kezelésére alkalmazzák:
- Szezonális allergiák (pl. pollenallergia)
- Egész évben fennálló allergiák (pl. poratka-, állatszőr-allergia)
- Allergiás asztma (csak amennyiben stabil vagy kontrollált a betegség!)
- Ekcéma
- Rovarcsípés-allergia (méh, darázs)
Ételallergiák esetében az immunterápia hatásossága nem bizonyított.
Az immunterápia főként légúti allergiák esetén alkalmazható, ezekben bizonyul a leghatékonyabbnak. Gyermekeknél is alkalmazható, amennyiben az allergia tartósan fennáll és ez egyértelműen igazolt. Az allergénspecifikus immunterápia alsó korhatára általában 5 év, ez készítményenként változhat. Felső korhatár lényegében nincs, a beteg egészségi állapota határozza meg.
Kinek jelent tehát valódi megoldást az allergénspecifikus immunterápia?
- Aki tartós, oki kezelést keres, tehát nem csak olyan tüneti szerekkel szeretné túlélni az allergiás időszakot, mint az antihisztaminok, orrspray-k, szemcseppek, hanem a betegség kiváltó okát akarja megszüntetni.
- Aki súlyos, gyógyszerrel nehezen kontrollálható tünetektől szenved.
- Azoknak, akik szeretnék megelőzni az állapot súlyosbodását. Az immunterápia megakadályozhatja, hogy a szénanátha mellett asztma is kialakuljon, illetve elejét veheti új allergiák megjelenésének.
- Gyermekeknek és felnőtteknek, ugyanis általában már 5 éves kor felett alkalmazható és hatékony lehet idősebb korban is.
Az immunterápia időzítése
Az immunterápiát nem lehet akármikor elkezdeni, az időzítés nagyon fontos. Amennyiben szezonális allergia miatt van rá szükség (pollenallergia), úgy az immunterápia megkezdése az adott pollen szezonjának kezdete előtt néhány hónappal kezdődik, hogy a szervezet felkészülhessen. A parlagfűre allergiásoknak májusig van idejük a szükséges vizsgálatok elvégeztetésére és az allergén immunterápiát végző kezelőorvossal történő egyeztetésre. Azon személyek azonban, akiknél nem pollenek, hanem egész évben jelen lévő allergének váltják ki a tüneteket (gyakran háziporatka, penész, kutya-, macskaszőr) gyakorlatilag bármikor belevághatnak az immunterápiába.
A terápia hossza legalább 3 évig javasolt, azonban ha a kezdeti tünetek kifejezetten erősek voltak (a tüneti szerek is csak részlegesen csökkentették a panaszokat), akkor javasolt még további 1-2 évig, azaz összességében 4-5 évig alkalmazni. Második évtől gyakorlatilag már nincs szükség a tüneti szerekre (antihisztamin tabletta vagy szteroidos orrspray).
Immuno-allergén terápia terhesség alatt
Bár számtalan antiallergiás készítmény áll rendelkezésünkre az allergiás páciensek kezeléséhez, ezek többsége nem alkalmazható biztonsággal a várandósság és a szoptatás idején. Az allergén immunterápia terhesség esetén nem ajánlott
Dr. Moric Krisztina szerint az allergiás rhinitis mellett is nyugodt szívvel vállalható a várandósság. Az allergia tünetei azonban jelentős problémákat okozhatnak a babavárás idején is, ami a fejlődő magzat számára sem jó. A terhesség alatti hormonális változások befolyásolhatják az immunrendszert, így a várandós nő fogékonyabbá válik új allergiák kialakulására, de a már meglévő allergiája is fokozott tünetekkel járhat.
Az allergénspecifikus immunterápia várandósság alatti biztonságosságát több retrospektív tanulmány is megerősítette. A kezelés önmagában nem jelent veszélyt sem a kismamára, sem a magzatra nézve.
Az immunterápia nemcsak az édesanyára, de a magzat egészségére nézve is igen kedvező hatású lehet. A jelenleg is zajló klinikai vizsgálatok szerint az immunterápiával kezelt anyák gyermekeinél a későbbiekben jelentősen csökkenthető az allergiás megbetegedések (asztma, ekcéma, ételallergia, szénanátha) kialakulásának kockázata.
Fontos: Ha valaki a terápia ideje alatt esik teherbe, a terápia folytatása nem kizárt, de minden esetben komolyan meg kell fontolni. Erről mindenképpen értesíteni kell a kezelőorvosát. Szoptatás alatt a terápia elkezdhető vagy folytatható.
Kutatási eredmények az immunterápiáról és a terhességről
Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia tudományos ülésén kutatók a kezelés preventív szerepére is felhívták a figyelmet. A résztvevő 14 és 48 év közötti hölgyek mindegyikénél diagnosztizáltak korábban szénanáthát. A vizsgálat során a résztvevőkhöz kérdőíveket juttattak el, majd ezek kiértékelése során megállapították, hogy a várandósságuk előtt immunterápián átesett nők gyermekeinél kisebb százalékban jelentkezett allergia, szemben azokkal, akik korábban nem részesültek a kezelésben.
A 192 kitöltött kérdőív közül 148 hölgynek volt már egy, vagy több gyermeke a vizsgálat idején - az összesen 277 gyermek átlag életkora 11 év. A vizsgálatot végző orvosok megállapították, hogy az immunterápiával kezelt anyák gyermekeinél 54 százalék, a kezelésben nem részesülők gyermekeinél 62 százalék volt az allergiás betegségek - asztma, ekcéma, ételallergia, szénanátha - előfordulásának aránya.
Az Országos Gyógyintézeti Központ szülészeti és nőgyógyászati osztálya, együttműködve az intézet immunológiai laboratóriumaival és a Teva (Human) Intézettel, kutatást indított el az elmúlt évben azzal a céllal, hogy az immunológiai hátterű meddőség, illetve visszatérő vetélések esetében a kórkép felismerését és gyógyítási lehetőségét kutassa. Elsődleges cél, hogy a kóros immunológiai vetélést újonnan kialakított diagnosztikus módszerekkel felismerje, és megkísérelje a hibás immunreakciókat immunterápiával helyreállítani.
Miután a kutatások feltárták, hogy milyen védő ellenanyagok és sejtes működés hiányzik ezekben az esetekben, egy olyan intravénás immunglobulin-készítményt alkalmazott, amelyben nagy mennyiségben található az egyik védő ellenanyag. A kezelés abból áll, hogy a terhesség korai szakaszában, amikor a magzati szívhangok már megjelentek, nagy dózisban, háromhetes időszakokban immunglobulin-infúziót ad a terhesség végéig. Az elmúlt két évben elért kezdeti eredményeket alátámasztották a most folyamatban lévő kutatási projekt újabb esetei, amelyek során 30 IVIG-bébi született meg, illetve fejlődik.
Az immunterápia mellékhatásai és kockázatai
Mint minden gyógyszernek vagy gyógyszeres kezelésnek, az allergén immunterápiának is vannak mellékhatásai. A pontos mellékhatásokról és azok gyakoriságáról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az allergén immunterápia lehetséges kockázatai az alábbiak lehetnek:
- Helyi allergiás reakció: az injekció beadásának helyén kialakulhat bőrpír, duzzanat vagy bőrviszketés. Ehhez hasonló panaszok jelentkezhetnek a nyelv alá helyezett tabletta esetében is. Enyhe, pár percig tartó nyelv alatti viszketés jelentkezhet az első hetekben. Ilyenkor a kezelőorvos a dózis átmeneti csökkentését javasolja, valamint megbeszélik bizonyos antiallergiás gyógyszerek használatát.
- Szisztémás allergiás reakció: olykor előfordulhat, hogy a beadott allergén a vártnál súlyosabb reakciót vált ki, amely akár több szervet érinthet, és a test több pontján is jelentkezhetnek panaszok, mint például mellkasi fájdalom, gégeödéma (gégevizenyő) vagy nehézlégzés.
- Súlyos allergiás reakció (anafilaxiás reakció): ritkán súlyos, életet veszélyeztető állapot alakulhat ki, amely általában az injekció beadása után 30 percen belül jelentkezik, és jellemző tünetei a légzési nehezítettség, fulladásveszély, magas pulzus, tudatzavar, gyengeség, fáradékonyság, izzadt bőr, eszméletvesztés.
Az allergén immunterápia mellékhatásai jellemzően enyhék (mindössze helyi allergiás reakciók) és jól kezelhetők. A kihagyott dózisok vagy a rendszertelen adagolás növelhetik az allergiás reakciók előfordulását. A fenti nemkívánatos események kockázata csökkenthető a kezelési előírások szigorú és módszeres betartásával. A nyelv alá felvitt allergének esetében a kialakuló nemkívánatos események ritkábbak és enyhébbek.
Javasolt EPI-PEN tartása az immunterápiában részesülő betegeknek, az esetleges anafilaxiás reakció kezelése céljából. Súlyos esetben életet menthet!
Amennyiben a kezelés során nem várt vagy erősödő mellékhatásokat tapasztal, mielőbb forduljon orvoshoz!
Az allergén immunterápia és egyéb gyógyszerek, étrend-kiegészítők kölcsönhatásai
Az allergén immunterápia mellett általában folytatható a korábbi allergiás gyógyszeres kezelés is, de az immunterápia hatásának fokozódása miatt idővel csökkenteni lehet az adagot, vagy akár teljesen elhagyni.
Az allergén immunterápia leggyakoribb kölcsönhatásai az alábbiak lehetnek:
- Béta-blokkolók: ezek a gyógyszerek gátolhatják az anafilaxiás reakció kezelésére használt adrenalin hatását.
- ACE-gátlók (angiotenzin-konvertáló enzim gátlók): növelhetik a súlyos allergiás reakció (anafilaxia) kockázatát. A valódi kockázat nem igazolódott eddig, ezért nem szerepel az ellenjavallatok listáján, azonban mindenképpen értesítse kezelőorvosát, amennyiben hasonló gyógyszert szed.
- Bizonyos antidepresszánsok (MAO-gátlók és triciklikus antidepresszánsok): kölcsönhatásba léphetnek az allergia kezelésére használt egyes gyógyszerekkel, ezért fokozott orvosi felügyelet szükséges.
- Immunszuppresszánsok: mivel az immunrendszer működését gyengítik, csökkenthetik az allergén immunterápia hatékonyságát.
Amennyiben más készítményeket is használ, minden esetben tájékozódjon kezelőorvosánál vagy gyógyszerészénél, hogy elkerülje a nem kívánt kölcsönhatásokat.
tags: #immunterapia #terhesseg #alatt