A kisgyermeknevelői portfólió regisztrációja és a kapcsolódó minősítési eljárás rendkívül fontos lépés a pedagógusok szakmai előmenetelében. A rendszeres felülvizsgálatok és jogszabályi változások biztosítják, hogy a minősítési folyamat mindig aktuális és releváns maradjon.

A Pedagógus-előmeneteli Rendszer és a Jogszabályi Háttér
A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 9/B. szakasza adja az alapját a pedagógusok minősítési rendszerének.
Az „Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez" című dokumentum első változata 2013. december 12-én jelent meg. Ez a dokumentum a Pedagógus I. fokozat eléréséhez szükséges minősítő vizsgára, illetve a Pedagógus II. fokozat megszerzését célzó minősítési eljárásra való felkészülést hivatott támogatni. A pedagógus-előmeneteli rendszer 2013. szeptemberi bevezetése óta szerzett tapasztalatok, valamint a pedagógusminősítés folyamatának racionalizálását támogató jogszabályi változások szükségessé teszik a kiadványok rendszeres felülvizsgálatát és módosítását.
Útmutatók és Kiegészítő Útmutatók
A minősítési eljáráshoz tartozó útmutatók és kiegészítő útmutatók rendszeresen frissülnek. Például a 2024. évi minősítési eljáráshoz tartozó Útmutatók és Kiegészítő útmutatók véglegesítése és jóváhagyatása folyamatban van. A portfólió felületre feltöltendő dokumentumok kidolgozását már a 2023. évi útmutatók alapján is meg lehet kezdeni.
Minden terület- és szakspecifikus kiegészítő útmutató továbbra is az általános Útmutató végén található linkek segítségével érhető el. A tájékoztató anyagokban megjelenő tartalmak, mint például a Módszertani segédlet pedagógusminősítési szakértők számára, további segítséget nyújtanak.
Történelmi áttekintés - Útmutatók év szerint
A pedagógusminősítés folyamatának átláthatóságát segítik az elmúlt években kiadott útmutatók, melyek a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló minősítő vizsgára, illetve minősítési eljárásra való felkészülésben nyújtanak iránymutatást. Ezek a dokumentumok a következők:
- Útmutatók a 2020., 2021., 2022., 2023. évekre.
- A 2022. és 2023. évi nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak Pedagógus II. Kiegészítő útmutatója.
- Útmutatók a 2019. évekre.
- Útmutatók a 2017. és 2018. évekre.
- Útmutatók a 2016. évekre.
- Útmutatók a 2015. évekre.
A 2013. december 12-én közzétett, majd 2014-ben módosított útmutatók alapozták meg a későbbi frissítéseket. A lezajlott minősítések tapasztalatai és a szakértők, pedagógusok, vezetők visszajelzései alapján összeállításra került két új, hiánypótló segédanyag is.

A Kisgyermeknevelői Képzés Céljai és Elvárásai
A csecsemő- és kisgyermeknevelők képzésének célja, hogy olyan szakembereket biztosítson, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére, fejlődésének segítésére. A képzésben résztvevők átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermeknevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni.
Olyan pedagógiai szakember, aki fejlesztési és nevelési módszerek alkalmazásával a csecsemő kortól a 3 (legfeljebb 5) éves korig terjedő életszakaszban ellátásra szoruló csecsemők és kisgyermekek gondozását és fejlesztését képes ellátni. Komplex gondozási, pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi ismeretek birtokában segíti a korosztály egészséges testi, érzelmi, kapcsolati és beszédkészségének, illetve értelmi képességeinek a fejlődését, szocializációját, valamint támogatja a kisgyermekes családok nevelési tevékenységét. Képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre. A pedagógusképzési terület legújabb szakjaként olyan intézmény nevelői, pedagógiai képzését oldja meg, ahol korábban csak középfokú végzettséggel dolgoztak. A koragyermekkori nevelés és fejlesztés jelentősége egyre erőteljesebb társadalmi és képzési támogatást kap.
Főbb nevelési területek és módszerek:
- Beszéd- és játéktevékenység
- Ének-zene
- Mozgásos és alkotótevékenységek
- Mese, vers, báb
A Portfólió Készítésének Célja és Tartalma
A portfólió készítésének célja, hogy a vizsgázó bizonyítsa, megfelelő képességgel rendelkezik ahhoz, hogy egy gyermek fejlődésmenetét tanulmányozza, összefüggéseit átlássa, megoldási javaslatot tegyen, illetve a szakterülethez kapcsolódó szakkifejezéseket helyesen alkalmazni tudja.
A portfólió tartalma egy, a bölcsődei gyakorlat alatt kiválasztott kisgyermek anamnézisének bemutatása, jellemzése és fejlődésének értékelése, továbbá a vizsgázó javaslata a megfigyelt gyermek fejlődésének támogatására.
Portfólió Feltöltési Előírások és Gyakori Hibák
A portfóliót a vizsgaközpont rendelkezésére kell bocsátani (digitális formában), a vizsgát megelőzően legalább 10 nappal. A vizsgaközpont értékeli a portfóliót a KKK-ban meghatározott értékelési szempontok alapján. A portfólió a szakmai vizsgán nem kerül bemutatásra.
A Kiegészítő útmutató a feltöltendő dokumentumok körére és terjedelmére vonatkozóan minden munkakörhöz kapcsolódó portfóliótípusnál segíti az eligazodást. Például kisgyermeknevelői portfólió esetében: „Egy bölcsődei gyermekcsoport profiljának bemutatása legfeljebb 5 oldalban” (Kiegészítő útmutató, 33. oldal).
A kisgyermeknevelői portfólió feltöltéséhez elkészített dokumentumokat a feltöltés előtt érdemes áttekinteni, és a feltöltésre kijelölteket pontosan elnevezve egy külön mappába elkülöníteni. Fontos, hogy a dokumentumokat és a reflexiókat külön fájlokban kell feltölteni.
Gyakori hiba az anonimitás megsértése, képek, nevek, adatok elhelyezése a portfólióban. A portfólióban nincs szükség a képekre, nevekre, beazonosítható adatokra az adott csoportról, egyes gyermekekről, szülőkről, kollégákról. Amennyiben mindenképpen szeretne a pedagógus felhasználni képeket, úgy ezeket a portfólióvédéshez készített bemutató ppt-ben lehet elhelyezni majd. A pedagógus az e-portfólió feltöltésekor nyilatkozik arról, hogy a portfólió a saját munkája, így különösen nagy szerepe van a hivatkozások, idézetek, letöltések kezelésének. Ezek esetében is az Útmutató előírásai alapján kell eljárni. Nem célszerű, és nem is elegáns lépés például az intézményi környezet bemutatásakor az intézmény Szakmai programjában megfogalmazott leírást szó szerint beilleszteni az e-portfólióba.
A Portfólió Értékelése és a Reflexió Fontossága
Az e-portfólió előzetes értékelésének az a célja, hogy a szakértők információkat szerezzenek a minősülő pedagógus kompetenciaszintjéről. A minősítés fontos funkciója, hogy a megvalósított folyamatokról információkat továbbítson a minősítők felé, s egyúttal képet adjon a pedagógus gondolkodásáról, arról, milyen érzékenységgel és tudatossággal kezeli tevékenységét.
A reflexió: egy adott eseményre, tevékenységre utólagosan megfogalmazott elemző-értékelő gondolatok. A reflexió mutatja meg az olvasó számára az e-portfólió készítőjének gondolkodásmódját, azt, hogy mit miért tesz.
A Gyakorlati Vizsga és a Portfólió Védés
A vizsgázó a gyakorlati vizsgára kijelölt bölcsődei csoportban, vizsgabizottság előtt ad számot a tanultak alapján a gyermekekkel való egyéni bánásmódról, a bölcsődei gondozási-nevelési feladatokról, a megszerzett szakmai ismereteiről, szakmai készségeiről, képességeiről, személyes és társas kompetenciáiról. Fontos, hogy a csoportban a vizsgabizottság tagjai úgy helyezkedjenek el, hogy legkevésbé zavarják a gyermekek és a tanuló tevékenységét.
A vizsgafeladat - tételekre bontva - egy időintervallumot ölel fel. Az 1 órán belüli 30 perc felkészülési idő alatt a tanuló, az általa kihúzott tételben szereplő időintervallumban a gyermekcsoportban integrálódik a napi tevékenységekbe. Ezt követően 30 percben vizsgabizottság előtt folytatja a megkezdett, napirendbe illeszkedő tevékenységet.

Például, ha 9-10 óra között van a gyermekcsoportban - ami a szabad játéktevékenység ideje -, akkor az első 30 percben kapcsolatot keres a gyerekekkel, ráhangolódik a csoport dinamikájára. A második 30 percben ténylegesen bekapcsolódik a gyerekek megkezdett játéktevékenységébe, ötleteivel, tanácsaival segíti a kreativitást, kérdéseivel a továbbgondolást.
Gondozási-Nevelési Feladatok Példái
A vizsga során elvégzendő gondozási-nevelési feladatok időbeosztása és tartalma:
| Időintervallum | Feladat | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 7:30-8:00 | Gondozási-nevelési feladatok elvégzése csoportjában | A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelő tevékenységek biztosítása. |
| 8:00-8:30 | Gondozási-nevelési feladatok elvégzése csoportjában | |
| 8:30-9:00 | Gondozási-nevelési feladatok elvégzése csoportjában | Utánzó- és szerepjátékok, Konstruálás, Alkotó tevékenységek (ragasztás - tészta, papír, termések, festés - ujjal, ecsettel, nyomdázás, papírtépés, gyurmázás, egyéni ötletek). |
| 9:00-9:30 | Gondozási-nevelési feladatok elvégzése csoportjában | |
| 9:30-10:00 | Gondozási-nevelési feladatok elvégzése csoportjában | Udvari játék: (homokozás, nagymozgásos játékok, labda). Utánzó- és szerepjátékok, Konstruálás, Alkotó tevékenységek. |
| 10:00-10:30 | Gondozási-nevelési feladatok elvégzése csoportjában | Tízóraiztatás. |
| 10:30-11:00 | Gondozási-nevelési feladatok elvégzése csoportjában | A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelő tevékenységek biztosítása. |
| 11:00-11:30 | Gondozási-nevelési feladatok elvégzése csoportjában | Udvari játék. |
Az értékelés százalékos formában történik. Fontos az empatikus kommunikáció és a gyermek fejlődését önmagához viszonyító értékelés. A vizsgázónak eredményesen kell kezelnie a gyermekek között kialakult konfliktusokat és kiválasztani a megfelelő eszközöket.
Portfólió Védés - Felkészülés és Előadás
A bizottság által megfogalmazott kérdések megválaszolására a védés során van lehetőség. A védésre az óra-/foglalkozáslátogatás után kerülhet sor. A vizsgázó egy 15 perces digitális bemutatóban (PPT) ismerteti mindazt, amit a legfontosabbnak tart szakmai fejlődése szempontjából és pedagógiai munkásságából. Lehetősége van arra is, hogy már a prezentáció során kitérjen a kapott kérdésekre. A 60 perces e-portfólió-védés része a 15 perces digitális bemutató.
Tippek a sikeres prezentációhoz:
- Több módon vigye magával a prezentációt (pl. pendrive, felhő)!
- Ne tegyen sok képet és sok szöveget egy diára!
- Ne használjon kis méretű betűket, fontos, hogy a legkisebb betűméret 24-es legyen.
- Ne olvassa fel a szöveget!
- A hallgatóság főleg ránk és a mondanivalónkra kíváncsi, ne legyen a digitális bemutató öncélú.
- Tartsuk szem előtt, hogy a minősítő bizottság nem a digitális bemutatót értékeli, hanem a pedagóguskompetenciákat.
- Ha háttérként képet választunk, mindenképpen legyen köze a témához vagy a mondanivalóhoz.
- Figyeljünk arra, hogy az első dia az üdvözlés, a második dia a tartalomjegyzék, valamint az utolsó dia az elköszönés legyen.
A felkészülés első lépése az adatgyűjtés. Ne feledkezzünk meg felkészülni a szereplésre, gyakorolnunk kell különböző stílus- és kifejezésmódokat, retorikai elemeket. A felkészülést követően nekiláthatunk a bemutató elkészítésének. El kell döntenünk, hogy mennyi diát kívánunk felhasználni, azokon milyen elemek legyenek állandóak.
tags: #kisgyermeknevelo #portfolio #regisztracio