Az in vitro fertilizáció (IVF), közismert nevén lombikbébi program, forradalmasította a meddőségi kezeléseket, lehetőséget adva sok párnak a gyermekvállalásra. Azonban az eljárással kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban, különösen az ikerterhesség esélyével kapcsolatban. Sokan úgy vélik, hogy a lombikprogram szükségszerűen ikerterhességhez vezet, ám a modern orvostudomány és a technológia fejlődésével a szemlélet is megváltozott ezen a téren.
Mi az ikerterhesség és hogyan jön létre?
Az ikerterhesség azt jelenti, hogy az anya egyszerre két (vagy több) magzatot hord a méhében. Természetes körülmények között is viszonylag gyakran előfordul, hogy több embrió fogan meg, azonban többnyire a leginkább életképes fejlődik tovább. Így mindössze minden 80. terhesség végződik egynél több gyermek születésével. Az ikerterhességek gyakorisága Magyarországon is emelkedett: jelenleg nagyjából minden 60. szülés ikerszülés, ami évente körülbelül 1500 ikerpár világrajövetelét jelenti.
Egypetéjű és kétpetéjű ikrek
A legfontosabb különbség a két eset között, hogy az egypetéjű ikrek mindig ugyanabból a petesejtből fejlődnek ki. Innen származik az elnevezés is. A fejlődés során a petesejt kétfelé válik és a két részből két embrió indul fejlődésnek, amik aztán gyakran egy méhlepényen és egy magzatburkon is osztoznak. A kétpetéjű ikrek ezzel szemben két érett petesejtből fejlődnek ki, amelyeket két eltérő hímivarsejt termékenyít meg. Ilyenkor a babák saját magzatburokkal és méhlepénnyel rendelkeznek és egymástól függetlenül fejlődnek a terhesség alatt.
Az ikerterhességre hajlamosító tényezők
Számos biológiai és környezeti tényező hatással van arra, hogy mekkora az esély egy ikerterhesség kialakulására. Ezek közé tartozik:
- Genetikai hajlam: Ha a családban már voltak ikrek, különösen anyai ágon, az növeli az ikerterhesség esélyét.
- Életkor: Az életkor előrehaladtával a természetes úton fogant terhességek között is megnő az ikrek aránya. A 25 év alatti édesanyák esetében ez az arány mindössze 2%, 35-39 éves kor között már 5%, 40 éves kor felett pedig már 7% feletti is lehet. Ennek oka, hogy a megtermékenyülés elősegítése érdekében egy ovuláció során egynél több érett petesejt is kilökődhet.
- Paritás: Akik már többször voltak várandósok és szültek, azok körében nagyobb valószínűséggel fordulhat elő ikerterhesség a későbbiekben.
- Testalkat: Kutatási adatok utalnak rá, hogy az átlagosnál magasabb testmagasságú, illetve magasabb testtömeg-indexű (BMI > 30) nőknél gyakoribb a kétpetéjű ikerterhesség.
- Hormonális fogamzásgátlók abbahagyása: Érdekes módon megfigyelték, hogy közvetlenül a hormonális fogamzásgátló tabletta szedésének abbahagyása után is megugorhat a többes terhesség esélye.
- Folsav: Egyes kutatások felvetették, hogy a magas folsavtartalmú vitaminok szedése a fogantatás környékén növelheti az ikerterhesség esélyét.
Ikerterhesség a lombikprogramban - Tévhitek és tények
Az ikerterhesség jelensége az elmúlt évtizedekben inkább a lombikbébi programok nevével forrt össze, hiszen régebben akár öt vagy annál több embriót is beültettek a siker érdekében. Azonban az orvostudomány és a technológia fejlődésével együtt a lombikprogram alatt előforduló ikerterhességek aránya is csökkent.
A tévhit: A lombikprogram mindig ikerterhességhez vezet
Sok emberben az asszisztált reprodukció összekapcsolódik az ikerszülések számának növekedésével. Statisztikák szerint a lombik programban részt vevő várandósságok mintegy 19%-a ikerterhesség - vagyis kb. minden ötödik IVF-terhesség ikrekkel jár. A hármas ikerterhesség is gyakoribb lombiknál, amelynek kb. 1%-a érinti. Korábban az orvosok az IVF eljárás után az anyaméhbe egyszerre több embriót is beültettek, hogy ezzel növeljék a teherbe esés esélyét. Ez gyakran ikerszüléshez vezetett (az esetek 30-35%-a), amelyek 30%-a ikrek és 5%-a hármas ikrek voltak.
A tény: Cél az egyetlen embrió beültetése
„Ma már számos kutatás azt igazolja, hogy érdemes több szempontot is figyelembe venni, amikor arról döntünk, hány embriót ültetünk vissza az anyaméhbe. Mára már ezen a területen is beigazolódott: a kevesebb néha több” - kezdi Dr. Vereczkey Attila, meddőségi specialista. „Napjainkban az ikerterhességgel kapcsolatos tendencia megfordult, hiszen rengeteg tapasztalatunk van arról, hogy a több embrió beágyazódása inkább rontja, mintsem növeli az esélyeket arra, hogy problémamentes legyen a várandósság, és egészséges gyermekek szülessenek.”
Napjainkban az ikerszülések átlagos aránya mindössze 4%, és hármasikrek szinte soha nem születnek. Ennek oka, hogy minden IVF kezelés során ma már egyre inkább csak egy embriót ültetnek be. Dr. Kósa Zsolt, szülész-nőgyógyász, meddőségi specialista is kiemeli: „Sok szempontot figyelembe kell venni, amikor arról döntünk, hány megtermékenyített embriót helyezünk vissza a méhbe. Ma már létezik egy korszerű embrióosztályozási rendszer, mely alapján megállapíthatjuk, mennyire életképesek az embriók, így kiválaszthatjuk a legjobb eséllyel indulókat.”
A beültetett embriók számának meghatározásakor fontos szempont a leendő anya életkora és az embriók életképessége. Ha az embriók kisebb eséllyel indulnak, akkor érdemes akár többet is felhelyezni abban a reményben, hogy legalább egy megfoganjon. Szintén ez a célravezetőbb abban az esetben, ha a nő már idősebb, vagy több sikertelen beavatkozáson van túl. Azonban fontos tudni, hogy több embrió felhelyezésekor a megtapadás esélye nagyobb, a kockázatok később jönnek, ezért fontos a mérlegelés.
IVF tippek - Jobb 1 vagy 2 embriót beültetni?
Az ikerterhesség kockázatai
Az ikerterhességek a veszélyeztetett kategóriába tartoznak, emiatt várhatóan több és részletesebb vizsgálatra lesz majd szükség a terhesgondozás során. Az emberi test és az anyaméh alapvetően egyetlen gyermek kihordására és megszületésére lett tervezve. Az ikerterhesség nagyon sok egészségügyi probléma okozója. És ez nem csak az anya esetében jelent fokozott kockázatot, de a babákra nézve is.
Anyai kockázatok:
- Terhességi magas vérnyomás
- Terhességi cukorbetegség kialakulásának esélye
- Terhességi toxémia és HELLP-szindróma
- Növeli a császármetszés esélyét, ami miatt további szövődmények alakulhatnak ki
- Magasabb vetélési arány
- Fáradtság és levertség
- Reggeli rosszullétek és illatokra való érzékenység
Magzati kockázatok:
- Koraszülés esélye (az emberi test alapvetően egy magzat kihordására alkalmas egyszerre, emiatt a kettes, vagy hármas ikrek esetében arányosan nő a koraszülés esélye is)
- Újszülöttek kisebb súlyúak
- Látás- vagy légzésproblémák léphetnek fel náluk
- Újszülöttkori szülési sérülések
- Placentációs (méhlepénnyel kapcsolatos) zavarok
- Speciális, csak ikerterhességekre jellemző rendellenességek kialakulása
Az embriószelekció
„Az embriószelekció akkor merül fel, ha kettőnél több embrió tapad meg, hiszen ilyenkor félő, hogy a kicsik idő előtt születnek meg. Nagyon fontos, hogy erről a lehetőségről és a lehetséges kockázatokról a jövendőbeli szülők már a mesterséges megtermékenyítés megkezdése előtt tudjanak, hiszen nem szabad olyan helyzet elé állítanunk őket, amelynek a lehetősége előzőleg fel sem merült. Ha vallási, etikai esetleg morális okokból nem vállalják az embriószelekció lehetőségét még magas egészségügyi kockázatok mellett sem, akkor semmiképpen sem érdemes két-három embriónál többet felhelyezni, még akkor sem, ha nagyon csekély az esélye annak, hogy mindegyik megtapadjon” - magyarázza Kósa doktor.
A lombikprogram sikeressége és a tévhitek eloszlatása
Hazánkban az élve születések nagyjából 2,2%-a lombikbébi-kezelés sikereként következik be - ez évente csaknem kétezer kisbaba életét jelenti. Egyre több ilyen kezelést végeznek és egyre több baba is születik ilyen úton, ám ennek ellenére még mindig sok tévhit övezi ezt az több mint négy évtizede létező eljárást.
Tévhit: Meddőség esetén csakis a lombikbébi-kezelés segíthet.
Tény: A lombikbébi-eljárás csak egyik lehetséges módja a meddőség kezelésének. Sok esetben ennél egyszerűbb módszerek is elegendőek a gyermekáldás eléréséhez, például gyógyszeres kezelés, szervi problémák esetén műtéti beavatkozás vagy éppen ondófelhelyezés (inszemináció).
Tévhit: Ha sehogy sem sikerül a baba, a lombikbébi-kezelés még mindig ott lesz opcióként.
Tény: Az életkorod a termékenységed, és egyben a lombikbébi-kezelés sikeressége szempontjából is a legfontosabb tényező. A mesterséges megtermékenyítés 35-37 év alatt a legsikeresebb (akár 40-50 százalék is lehet a kezelés sikerességi mutatója), 40-hez közelítve, majd azt túllépve azonban már jelentősen csökkennek az esélyek (40 év felett 5-10%, 42 év felett csak 1-3%). Sajnos lehet olyan helyzet, amikor túl sokat vártak a kezdéssel.
Tévhit: A lombikbébi-kezelés soha nem sikerül elsőre.
Tény: Ha szigorúan statisztikai alapon nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy minden harmadik nő anya lesz az első lombikbébi-kezelés után. Tehát egyáltalán nem kizárt, hogy elsőre sikerül, azonban fontos egyúttal azt is tudatosítani, hogy a legtöbb nőnek több próbálkozásra van szüksége. A jó hír, hogy a program sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik.
Tévhit: A lombikbabáknál magasabb a születési rendellenességek kockázata.
Tény: Nagy méretű kutatások igazolták, hogy sem a születési rendellenességek, sem a fejlődési elmaradások kockázata nem magasabb a hagyományos lombikbébi-eljárással (IVF) fogant babák esetében, mint a természetes úton fogant babák esetében.
Tévhit: A lombikbébi-kezelés mindig fájdalommal jár.
Tény: A nők túlnyomó többsége utólag azt mondja, hogy sokkal kevesebb fájdalmat érzett, mint amire előzőleg számított. Ha a folyamat során bármikor fájdalmat érzel, mindenképpen jelezd a kezelőorvosodnak. Ő érzéstelenítő vagy fájdalomcsillapító használatával segít abban, hogy a lehető legkevesebb fájdalmat tapasztald.
Tévhit: A lombikterhesség mindig császármetszéses szüléshez vezet.
Tény: A lombikbébi-kezeléssel létrejövő terhesség nem különbözik egy természetes úton létrejövő terhességtől. Amennyiben tehát császármetszést igénylő komplikációk lépnek fel, azok nem az IVF kezelésből erednek, és természetes fogantatás esetén is ugyanúgy felléphetnek. Tény, hogy a császáros szülések gyakoribbak IVF után, de ez például olyan tényezőkre vezethető vissza, mint az anya életkora vagy a méhen végzett előzetes műtét.
Tévhit: Az IVF sikerességét nem befolyásolja az életmód.
Tény: Kimutatták, hogy bizonyos életmódbeli tényezők - a túlsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a krónikus stressz - termékenységi problémákhoz vezethet mindkét nemnél. Fontos, hogy a kezelőorvos azonosítsa a sikertelen beavatkozás okát, és speciálisan úgy alakítsa a kezelési protokollt, hogy minimalizálja a következő kezelés eredménytelenségének kockázatát.
tags: #ikerterhesseg #eselye #a #lombikprogramnal