Gyermeke jövőjének megalapozása már a legkisebb korban elkezdhető, és számos pénzügyi megoldás áll rendelkezésre, hogy biztosítsuk számára a későbbi életkezdéshez szükséges anyagi hátteret. A gyermekeknek nem kevés anyagi segítségre lesz szükségük felnőtt élete kezdetén. Egy időben elindított megtakarítás nemcsak, hogy kevésbé megerőltető, de pénzügyileg is a legokosabb választás lehet, ugyanis az ilyen módon félretett pénzünk az évek alatt folyamatosan nekünk dolgozik, és termeli a hozamokat. Bárki kiszámolhatja, hogy az életkezdés még alsó hangon is valahol 5 és 10 millió forintba kerül a legtöbb fiatal számára.
A gyermekek számára elérhető megtakarítási formák között találunk babakötvényt, lakástakarékot, befektetési alapokra épülő rendszeres megtakarítási programokat, valamint banki és biztosítói gyermek-megtakarítási programokat. A legfontosabb, hogy a gyermekünknek szánt összeget hosszú távra tervezzük, hogy az évek során kamatozhasson.
A legfontosabb gyermek-megtakarítási lehetőségek
A gyermekek számára elérhető megtakarítási formák között találunk babakötvényt, lakástakarékot, befektetési alapokra épülő rendszeres megtakarítási programokat, valamint banki és biztosítói gyermek-megtakarítási programokat.
Babakötvény (Start-számla)
A Start-számlán vezetett hosszú távú megtakarítás esetén a pénzünket állampapírba, úgynevezett Babakötvénybe fektetik. A Magyar Államkincstár minden született gyermek számára nyit egy számlát és azon elhelyez 42 500 forintot. Amennyiben a szülők ezt évente hajlandóak kiegészíteni befizetéseikkel, az állam ezt az éves befizetést további 10%-kal, de évente maximum 6 000 forinttal toldja meg. A babakötvény jelenleg az infláció felett 3% kamatot fizet, azaz minden évben minimum 3%-ot kamatozik a pénzünk. Ha felfut az infláció, mondjuk 4%-ra, akkor 7% lesz a kamat. A bent lévő pénzhez gyermekünk 18 éves kora előtt nem lehet hozzáférni. Azután azonban, egy 2018-as törvénymódosítás értelmében, szabadon felhasználhatjuk bármire a megtakarítást. Tehát például tandíjra, lakhatásra vagy akár esküvőre is lehet költeni. Ami pénzt a Babakötvényre befizettél, arra keresztet vethetsz, már sosem lesz a Tiéd. Ha megszorul a család, a számlán lévő összeghez csak a gyermek férhet hozzá, ő is csak a 18 szülésnapja után és csak meghatározott célokra fordíthatja.
Lakástakarék
A lakás-takarékpénztárak kifejezetten lakáscélú előtakarékosságok, amelyeknél gyakorlatilag egy fixen meghatározott összegre szerződünk le, amelyet a lejáratkor meg is kapunk. Korábban a szerződéses összeg egy alacsony betéti kamatból és az éves befizetéseinkre járó 30% állami támogatásból állt össze, azonban 2018. 10. 17-én parlamenti döntés alapján ez az állami támogatás megszűnt. Mivel a ma elérhető lakás-takarékpénztári megtakarítások mellé nem jár többé állami támogatás, ezért jelen feltételek mellett nem igazán ajánlott gyermekek számára.
Befektetési alapokra épülő rendszeres megtakarítási program (RMP)
Ebben az élethelyzetben is vannak olyan befektetési alapok, amiket érdemes választani. Hogy milyen befektetési alap rendszeres vásárlására érdemes beállítani az RMP-t, az már egy fogósabb kérdés. Jelenleg sem a részvénypiacokon, sem a kötvénypiacon nem látunk jó lehetőséget, ezért leginkább abszolút hozamú alapokra építenénk. A nagy előnye az lesz az RMP-nek, hogy ott összegyűjtött pénzt egyrészt arra használjuk fel, amire akarjuk, nincsenek kötöttségek. Másrészt megoldható, hogy a pénz a mi nevünkön maradjon, ne pedig a gyermekünkén legyen. Harmadrészt azt sem szabad elfelejteni, hogy a lakástakaréknak és a babakötvénynek is korlátozott a hozzáférési ideje. Arról azért ne feledkezz meg, hogy az RMP-nek érdemes minden évben egy-egy TBSZ számlát nyitni, mert ezzel elkerülheted a kamatadó fizetési kötelezettséget.
Ez egy befektetési számla, amely segítségével jellemzően európai és hazai értékpapírokkal tudunk kereskedni, így az általa elért hozam kizárólag a saját döntéseinken múlik. A fenntartási költségei alacsonyak, a kereskedéssel járó költségek azonban össze tudnak adódni.
Banki gyermek-megtakarítási számlák
Bankoknál vezetett megtakarítási számlák, melyekre szabadon lehet bármikor befizetni tetszőleges összegű pénzt. Az ott gyűlő pénzt bármikor ki is lehet venni. Ezek a megoldások kifejezetten azért jöttek létre, hogy gyermekünk is rendelkezzen saját bankszámlával. Úgy működik, mint egy hétköznapi bankszámla, annak minden tulajdonságával együtt, azzal a különbséggel, hogy kiskorú nevére is lehet kötni, és hogy ha gyermekünk betöltötte a 14 éves kort, onnantól már csak ő fog hozzáférni. A befizetés teljesen kötetlen rá, akkor fizetünk be, amikor éppen úgy állunk vagy eszünkbe jut akár nekünk, akár később gyermekünknek.
Biztosítói gyermek-megtakarítási programok
Biztosítóknál vezetett hosszú távú megtakarítások, amelyek piaci alapokon működnek. A három gyermek-megtakarítási típus közül egyedül ezek nevezhetők igazán komplett, hosszú távú megtakarítási programoknak. A biztosítóknál pénzünket piaci hozzáállással kezelik, így megtakarításunk jellemzően hozzáértő befektetési alapkezelőkre van bízva. A legfontosabb megkötés, hogy a megtakarítás hossza nem életkorhoz kötött, hanem jellemzően egy minimum futamidőhöz, amely a legtöbb esetben 10 vagy 15 év. Mindenképp tisztában kell lennünk azzal is, hogy ezeket a megtakarításokat csak végszükség esetén bontsuk fel a minimum futamidő lejárta előtt. Az indulási költségeket ugyanis az elején vonják le, ami miatt pénzt fogunk veszíteni, ha túl korán bontjuk fel a szerződést. A legtöbb ilyen program kötetlen lejáratú, ami azt jelenti, hogy nem kell megszüntetni, hanem akár élete végéig el tudja kísérni gyermekünket.
Javaslat: Elsősorban azoknak ajánlott, akik havonta legalább 8.000 forintot félre tudnak tenni erre a célra, és állami kötöttségek helyett inkább piaci szabadság mellett szeretnék kezelni a pénzüket. Ez a típus nemcsak a legösszetettebb, de ebből a típusból van a legnagyobb kínálat is, ráadásul óriási eltérések vannak az egyes ajánlatok között.
A 2 hónapos baba fejlődése és igényei
A 2 hónapos baba már sokat gügyög, és hangokat formáz, a tárgyakat pedig követi a tekintetével. A csecsemőkor egy fantasztikus időszak a gyermek és a szülő számára egyaránt. Ebben az időszakban az anya-baba páros egyre tudatosabban kezd összehangolódni, a 2 hónapos baba fejlődése pedig rohamos léptekben halad. Jogosan érezheted azt, hogy kisbabád szinte minden nap tud valami új dolgot mutatni. Innentől a kicsik képesek lesznek a tudatos hangadásra, így tudják jelezni sírással hangulatukat, szükségleteiket, vagy akár azt, hogy úgy érzik, egy kis plusz figyelemre van szükségük.
Általában az anyukák intenzívebb súlygyarapodást észlelhetnek a két hónapos babájuknál, mint amit az első hónapban tapasztalhattak. A nyolchetes babák súlya általában 5,1-5,6 kilogramm körül mozog. Anyatejes babák esetében körülbelül a 6. hét környékén észlelhetjük azt, hogy mintha nem lenne elég neki a tej, gyakrabban szeretne szopizni, mint korábban. Ettől nem kell megijedni, teljesen normális jelenség, és nem azt jelenti, hogy az anyukának kezd elapadni a teje, egyszerűen növekedési ugrásról van szó, ami az anyatejes kisbabák esetében jellemzően többször jelentkezik.
Fontos tudni, hogy az anyatej mennyisége minden nap a kisbaba igényéhez igazodik. Ebben a korban nagyjából 2,5-3 óránként esznek a babák. Anyatejes kisbabák körülbelül 90-150 ml-t, míg a tápszeres babák ebben a korban 110-160 ml tápszert szoktak egy étkezésre elfogyasztani.
A 2 hónapos korban a baba napirendjébe még nincsenek komoly szabályok, de jellemzően egyre többször kezdenek hasonlóan alakulni a nappalok, és az esték is. A rendszert természetesen ilyenkor még nagyon sok minden meg tudja borítani, ezért nem is kell görcsösen ragaszkodni hozzá. Ebben a korban az alvások száma is kezd szépen, fokozatosan lecsökkenni, 2 hónaposan a babák jellemzően már csak háromszor alszanak. Mivel napközben egyre többet van ébren a kicsi, értelemszerűen egyre aktívabban lehet ezt az időt eltölteni. Jó, ha be tudunk iktatni minden nap egy frissítő sétát, ez a baba, és az anyukája számára egyaránt fontos lehet.
A kisbabád valószínűleg egyre aktívabb. Ilyenkor már hason és háton fekve is elkezdi forgatni a fejét mindkét irányba, és hason fekve már ügyesen fel is emelgeti a fejét rövid időre. Kis kezeit egyre többet nyitogatja, a kezdeti görcsösséget is kezdi elhagyni. A baba 6-8 hetes korában már képes a fejét 45 fokos szögben megemelni. Az eddig igen kedvelt háton fekvés mellett ebben a korban a kisbabák már elfogadják a hason fekvést is. A 2 hónapos kisbaba karjait általában behajlítva tartja. Bár ebben a korban még a magzati póz hajlított testtartása jellemző, egy 2 hónapos kisbabánál egyre jobban megjelenik a tudatos irányítás a mozgásaiban.
Mit tegyünk, ha nincs vagy nem elegendő az anyatej?
Mit tehetünk, ha nincs vagy nem elegendő az anyatej, illetve ha a gyermek kora miatt már kiegészítő táplálásra is szükség van? A tápszerek biztosítják a folyékony, tejalapú táplálékot a kisbaba számára. Amennyiben nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett "anyatejpótló" tápszerre lesz szükség az első hat hónapban - ezek a különböző nevű készítmények "HA", illetve "1"-es számmal jelzett típusai. A csecsemőtápszerek összetétele szigorúan szabályozott.
A tápszer elkészítése előtt mossunk kezet, a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel). Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat! A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának.
A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb. lehűtött vizet használjunk. Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk.
7 fontos tipp a cumisüveges etetéshez (gyermekorvosi útmutató!)
A hozzátáplálás alapjai
Minden szülő izgatottan várja a hozzátáplálás időszakát, mely egy fontos állomás a baba életében. Az izgatottságot azonban gyorsan felváltja a kezdeti bizonytalanság: Hogyan is kezdjünk bele? Mivel kínáljuk először a babát? Mi történik, ha nem ízlik neki?
A kisbaba legmegfelelőbb összetételű táplálékát az anyatej szolgáltatja az első fél évben. Viszont a táplálkozás nem csak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai, izomzata is.
Mikor kezdjük a hozzátáplálást?
Arra nincs pontos válasz, hogy mikor kezdjük el, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik, és érik meg erre a „változásra”, és bár a szakirodalom szerint legkorábban a 4 hónapos kor után, tehát az 5. hónapban javasolt elkezdeni. Azért, mert nagyjából ebben az 5-6 hónapos korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen / tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezen kívül a mozgásfejlődése is ezidő tájban indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye.
Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. Hogy pontosan mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást, azt gyereke válogatja. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.
Hogyan tápláljuk a babát?
A kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti.
A BLW (baby led weaning), azaz a baba által vezetett elválasztás, vagy más néven falatkás hozzátáplálás, ami azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van.
Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki.”
Milyen ételeket adjunk?
Érdemes az alábbi javaslatok alapján végiggondolni, milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a baba étrendjének felépítését. Ízre próbáljunk ne túl intenzív ízű ételt kínálni a babának. Fontos, hogy ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során, hagyjuk meg az ételeket természetes ízükben. A baba emésztőrendszerét kímélve, igyekezzünk nem túl megterhelő nyersanyagokat választani.
A már említett vasraktár kiürülés miatt, érdemes minél hamarabb vasban gazdag élelmiszerekkel kínálni a babát. Egyes nyersanyagok bizonyos életkor alatt nem ajánlottak: ilyen pl. a tehéntej, melyet 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni önálló italként. A méz szintén 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust okozhat.
A legfrissebb ajánlások megengedőek az ételek bevezetésének sorrendjével kapcsolatban, a legtöbb tápanyag - gyümölcsök, zöldségek, húsok, olajos magvak, tejtermékek is - fokozatosan bevezethetőek 6 hónapos kortól. Új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük!
A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínáljuk. Elsőként a zab, a rizs és a búza kerüljön be az étrendbe, majd 9-10 hónapos kortól megismertethetjük a babával a bulgurt, kuszkuszt, hajdinát is. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel.
A zöldségeket turmixolni, a héjasakat (pl. zöldborsó) pedig passzírozni ajánlott. Darabosan akkor adhatjuk, ha a gyermek már elég érett a biztonságos fogyasztásra, rágásra! Sűrítésnek használhatunk burgonyát, vagy később fokozatosan rizst, kukoricapelyhet is.
A főzelékek komplettálása alatt a hússal, növényi olajokkal, majd tojással történő kiegészítést értjük. A húsok közül először a baromfi-, majd a sertéshús javasolt, 6 hónapos kortól pedig elkezdhetjük bevezetni a halat is a gyermek étrendjébe (pl. pisztráng, lazac, tőkehal). Alapvető fontosságú az alapos hőkezelés (főzés, sütés)!
A savanyított tejtermékeket (túró, pasztörizált sajtok, joghurt, kefir, vaj) 6 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe. Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni. Maximum 500 ml tejet fogyasszon naponta a kisgyermek, mivel a vashiányos állapot kialakulását elősegíti a túlzott tehéntej-fogyasztás.
A növényi olaj szintén hasznos kiegészítője a főzelékféléknek, kis mennyiségben (kb. 1 kávéskanál 1 deci főzelékhez) adhatjuk 7-8 hónapos kortól. A napraforgóolaj mellett használhatunk repce-, olíva- és lenmagolajat is.
Újdonság a korábbi táplálkozási ajánláshoz képest - a földimogyoró allergia elleni megelőzésként - a földimogyoró korai (1 éves kor előtti) bevezetése.
A hozzátáplálás során rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogy hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Vannak babák, akik 1-2 alkalom után jóízűen lakmároznak, és vannak, akiknek akár 10-15 alkalom is kell, hogy az új állagot, az új ízt megszokják. Na de HOGYAN?
Ne adjon a gyermekének tehéntejet nagy mennyiségben (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, “túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját). Édesköményt se tea, se semmilyen más formában: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából (hatása persze finoman szólva kérdéses), egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő. Gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet. Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
Ne keseredjen el, minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni. Lesz, amikor néha kevesebbet eszik, másik nap pedig többet, és olyan is lehet, hogy teljesen elutasít napokig minden ételt és csak az anyatej kell neki, ez mind normális! Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül. Engedje, hogy a baba belenyúljon, “játsszon” az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól. Etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan!
A legtöbben azt a megoldást választják. Népszerű és valóban egyszerű rögzíteni minden etetéskor az alapvető adatokat; azt, hogy miből mennyit evett a baba. Könnyű „statisztikát” készíteni, a számok magukért beszélnek. Mérhetővé, átláthatóvá válik a mennyiségek változása. Rendszeresen ellenőrizhető a napi, heti stb. E módszer hátránya, hogy figyelmen kívül hagyja azokat a tényezőket, amik befolyásolhatják egy csecsemő vagy kisgyermek étvágyát. Számtalan oka lehet ugyanis annak, ha egy baba kevesebbet eszik. Hogy csak néhány jellemző példát említsek: kezdetben a sárgasággal együtt járó aluszékonyság, majd a szoptatási nehézségek és a hasfájás, később a fogzás stb., gyakorlatilag rengeteg dolog.
Sok szülő minden etetés előtt és után megméri a baba súlyát, és aggódva figyeli, vajon mennyit evett egyszerre. Bár az értékek objektívnek tűnnek, a mérés mégsem tűnik igazán egyszerű és biztos megoldásnak. Egy éhesen üvöltő és közben erősen rúgkapáló kisbabát méregetni például nem kis feladat. Evés után a vállunkon várva a büfiztetést, vagy akár már etetés közben gyakran elalszanak a kicsik. Ha ilyenkor rátesszük őket a mérlegre, biztos felébrednek, és oda a nyugalomnak. Lesz ugyan estére egy pontos adatunk, de egy fáradt, nyűgös gyerekünk is ennek fejében.
Elég néhány naponta megmérni a gyereket, persze lehetőleg a napnak ugyanabban az órájában, evés előtt, és pelenka nélkül (a teli pelenka súlya is félrevezető lehet…). A 10-75 % közé eső percentilis értékek esetén a szülők megnyugodhatnak, és bátran mellőzhetik a gyakori méregetést. A 75-90 % közötti percentilis értékek szintén óvatosságra intenek. Semmi gondot nem jelent ez az érték, ha a gyermekünk születésekor is hasonlót mértünk. Akkor nagyobb ugyan az átlagnál, de ez egyáltalán nem baj, sőt az a jó, ha ezen az értékhatáron belül marad. Ha viszont csecsemőként a percentilis-görbéje 50 körül mozgott, abban az esetben a későbbi 75-90 % utalhat arra, hogy gyermekünk hízásra hajlamos lehet ,vagy akár van is már némi súlyfölöslege. A 90 fölötti percentilis érték azt mutatja, hogy egyértelműen oda kell figyelni a diétás táplálkozásra, mert gyermekünket túltápláltuk.
A Megtakarítás gyerekeknek csapata olyan szakértőkkel dolgozik, akik részletes tájékoztatást nyújtanak díjmentesen bárkinek, aki komolyan érdeklődik egy gyermekcélú megtakarítás indítása iránt. Segítenek megválaszolni minden kérdésüket, hogy aztán együtt kiválaszthassuk egyedi helyzetüknek legjobban megfelelő megoldást.