Berres Vitalin Multivitamin terhesség alatt: átfogó útmutató várandós kismamáknak

A gyermekvárás felemelő időszaka a leendő édesanya táplálkozásában is komoly változásokat hozhat. Hosszú ideig elterjedt volt az a téves nézet, hogy a kismamáknak kettő helyett kell enniük. A táplálkozás-, és az orvostudományi kutatások azonban rávilágítottak arra, hogy a minőség ebben az időszakban is fontosabb, mint a mennyiség. Ez a felelősségteljes gondolkodás bizony embertpróbáló lehet, hisz manapság annyi információ - és bizony tévinformáció is - kering, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik ezek között, különösen a terhesség megváltozott étvágyhelyzete mellett!

Ebből a szempontból szeretnénk némi információt nyújtani a vitaminokkal és az ásványi anyagokkal kapcsolatban. Vajon hogyan is változik szükségletük, mi az, amiből több kell, és honnan lehet hozzájutni?

Vitaminok és ásványi anyagok szerepe a terhesség alatt

A vitaminok olyan anyagok, amelyek a különböző anyagcsere-folyamatokat segítik elő, melyek vitaminok nélkül sokkal kisebb hatásfokkal, vagy egyáltalán nem működnének. Kis mennyiségben szükségesek, de szervezetünk nem, vagy csak előanyagaikból (például ß-karotin) képes előállítani, ezért kívülről kell bevinni őket. Az ásványi anyagok szintén nagyon fontos szerepet töltenek be a szervezetben. Néhányan a szövetek felépítésében vesznek részt, mások a szervezet működését biztosítják, s vannak olyanok is, amelyek hormonok, enzimek alkotórészei. Természetesen ezeket az anyagokat sem tudja szervezetünk előállítani, ezért a táplálkozással kell megfelelő mennyiségben rendszeresen bejuttatni.

Ásványi anyagokra egyszerre csak kis mennyiségre van szükség, de nélkülük a szervezet nem képes zavartalan működésre. Mivel csak kis mennyiségben vannak jelen a testünkben - a súlyunk mintegy 4%-át alkotják -, ezért is nélkülözhetetlen a pótlásuk. A szervezetben található 60 különböző ásványi anyag közül csak 22-t tartanak létfontosságúnak és nélkülözhetetlenek! Az úgynevezett makroelemeket naponta néhány száz milligramm vagy néhány gramm mennyiségben, a mikroelemeket avagy nyomelemeket néhány milligrammos mennyiségben kell tartalmaznia az étrendnek.

A vitaminok típusai és fontosságuk

A vitaminokat két nagy csoportba osztjuk: a vízben és a zsírban oldódókra. Az előbbieket nem lehet túladagolni, a felesleges mennyiség távozik a szervezetből, ezért rendszeres pótlásukra van szükség. Ilyen a C-vitamin és a B-vitamincsalád tagjai. Azonban a zsírban oldódóknál (A, D, E, K vitaminok) fennáll a felhalmozódás lehetősége. Az egészséges magzatfejlődés szempontjából a hiányos vagy éppen túlzott bevitel egyaránt káros lehet.

Zsírban oldódó vitaminok:

• A-vitamin (Retinol és béta-karotin): Szükséges a növekedéshez, a csont-, a fog- és a bőrszövet kialakulásához és épségéhez. Növeli a fertőzésekkel szembeni ellenállást. A szükséglet mintegy negyedével nő meg a várandósság alatt. A tej és a tejtermék, tojássárgája, máj sokat tartalmaz belőle. A béta-karotin az A-vitamin előanyaga, vízoldékony, hatékony antioxidáns. Forrásai a sárgarépa, sütőtök, sárgadinnye. Várandós kismamák számára naponta átlagosan 2500 NE (nemzetközi egységnyi), de legfeljebb 5000 NE A-vitamin ajánlott, amely megfelel maximum 1,5 mg retinolnak, vagy 3 mg béta-karotinnak. A túlzott A-vitamin- (retinol-) tartalmú táplálékok (elsősorban sok máj, nagyobb mennyiségű tojássárgája) fogyasztása, vagy indokolatlanul szedett A-vitamin-tartalmú tabletták teratogén, azaz magzatkárosító hatásúak lehetnek.
• D-vitamin: A kalcium és a foszfor csontokba és fogakba való épülését segíti. Napfény hatására a bőrben képződhet. Hiányában a csontok fejlődése súlyos zavart szenved. A halolaj, tojás és a máj tartalmaz belőle jelentős mennyiséget. D-vitamin-hiány esetén gyengül az immunrendszer, gyakoribbak egyes szövődmények. A legjobb, ha már a tervezett terhesség előtt ellenőriztetjük szervezetünk D-vitamin szintjét.
• E-vitamin: Antioxidáns hatású vegyület. A várandós édesanya szükséglete 25%-kal nő meg. Olajos magvakban és hüvelyesekben található jelentősebb mennyiségben.
• K-vitamin: Csökkenti a terhességi émelygés és hányást. Az émelygéstől és hányástól szenvedő terhes nőknél K-vitamin hiány mutatható ki. A véralvadásban nagyon fontos szerepet játszik, de az anyatejbe rosszul választódik ki, ezért a kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknek pótolni szükséges. A borsó és a paradicsom jelentős K-vitamin-források.

Vízben oldódó vitaminok:

• B1-vitamin: A szénhidrátok anyagcseréjében lát el nagyon fontos szerepet. A gabonafélékben, az olajos magvakban és a hüvelyesekben található a legtöbb belőle.
• B2-vitamin: Szinte az összes anyagcsere-folyamatban (fehérje, zsír, szénhidrát) részt vesz. Az élesztő, a tej és tejtermékek, a zöldség- és főzelékfélék, húsok tartalmazzák. A szükséglet növekedése 25%. Túl nagy dózis szedése esetén magnéziumhiány áll fent. A napi bevitel nem haladhatja meg a 200 mg-ot.
• B6-vitamin: A legtöbb folyamatban fontos alkotóelem. Rendkívül fontos a fehérjék alkotóelemeinek reakcióiban és a zsírok anyagcseréjében. Segít leküzdeni a terhesség alatti hányingert és a hányást. A máj, húsok, tojássárgája, teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségek tartalmazzák. A várandós édesanyának körülbelül negyedével többet kell bevinnie a szervezetébe. A szervezet azonban egyszerre maximum 100 mg B6-vitamint képes felszívni. Napi 200 mg rendszeres szedése mellett néha fájdalmas íngyulladás, illetve zsibbadásos panaszok léphetnek fel. A B6-vitamin a magzat agyműködéséhez és idegrendszerének kifejlődéséhez szükséges.
• B12-vitamin: Számos anyagcsere-folyamatban vesz részt, a legfontosabb ezek közül a vörösvértestek képzése. Hiányában vérszegénység alakul ki. Csak állati eredetű élelmiszerekben (húsok, tej, tejtermékek) található. A szükséglet több mint negyedrészével nő a várandósság során. Különösen a vegán kismamáknak kell ügyelniük arra, hogy elegendő B12-vitaminhoz jussanak.
• C-vitamin: A sejtek épségéért, a vas felszívódásáért felel. Jó antioxidáns hatású, az ellenálló képességet fokozza. Vizsgálattal bizonyították, hogy a terhesség alatti kevesebb C-vitamin bevitel a méhlepény méretének csökkenéséhez, az újszülött fejlődésének visszamaradásához vezetett, így kb 30%-kal több kell belőle terhesség alatt. Nagyobb mennyiségben laza székletet eredményez, mely azt jelzi, hogy érdemes csökkenteni a bevitelen, mivel már elérte a maximumot. A legfőbb források: citrusfélék, zöldség- és főzelékfélék, csipkebogyó. A C-vitamin csökkenti a vetélés, vérzések kockázatát, az orrvérzést és a fogszuvasodás esélyét is.
• Folsav: A sejtosztódásnál szükséges vitamin. A magzat központi idegrendszerének kialakulásakor elengedhetetlen. A zöld leveles zöldségfélékben, főzelékfélékben és gyümölcsökben található. A várandós hölgyek szükséglete az eredeti kétszeresére ugrik! Azonban hosszú ideig túl nagy mennyiségben szedve a folsav gátolhatja a cink felszívódását. A folsav a legfontosabb mikronutriens lehet a terhesség első hetei során, amikor a magzat idegrendszere fejlődik.
• Niacin: Szinte az összes anyagcsere-folyamat résztvevője.

Ásványi anyagok és nyomelemek a terhesség alatt

A magzat szükséglete és a fokozott anyagcsere következtében, a terhesség idején fokozódik az anya vitamin- és ásványianyag igénye. A gyakorlatban az optimális táplálkozás - tápanyag-összetétel szempontjából - sok esetben nem teljesül, ezért szükséges, hogy a megnövekedett vitamin és ásványianyag igényt valamilyen más formában pótoljuk.

• Kalcium: A csontok és a fogak legfőbb építőanyaga, de az izomműködésben és a véralvadásban is fontos szerepe van. A tej és a tejtermékek a legfőbb forrása, a szükségletnövekedés 50%. Nagy mennyiségű, hosszabb ideig tartó kalcium bevitel esetén azonban fennáll a veszélye annak, hogy a vesékben lerakódva vesekőképződést okoz, illetve az érfalakon lerakódva érelzáródás eredményez. A napi 1000-1300 mg kalciumbevitel ajánlott lehet, különösen azoknak, akik nem fogyasztanak rendszeresen tejtermékeket.
• Nátrium: A sejtek működésének elengedhetetlen anyaga. Sajnos, konyhasó formájában túl sokat fogyasztunk belőle, ezért bevitele csökkentendő.
• Kálium: Az izmok és az idegek működésének szereplője. Növényi élelmiszereink tartalmazzák.
• Foszfor: A kalciummal együtt bizonyos szövetek felépítésében játszik nagyon fontos szerepet. Tejtermékekben, hüvelyesekben, gabonafélékben és olajos magvakban fordul elő, a szükséglete a felével nő meg.
• Magnézium: Az ideg- és izomműködésben, a csontok és fogak felépítésében, az enzimek működésében szükséges elem, hiánya hajlamosít a terhességi görcsök kialakulására. Várandósság alatt a felével kell belőle többet fogyasztani. Gabonamagvakban, hüvelyesekben, teljes kiőrlésű pékárukban fordul elő. A terhesség alatt a javasolt napi magnézium mennyiség 450 mg.
• Vas: A vér oxigénszállításában, a vörösvértestek képzésében és a sejtműködésben szükséges elem. Hiányában vérszegénység és fejlődési rendellenességek fordulhatnak elő. Az állati eredetű vasforrások (húsok, máj) sokkal jobban hasznosulnak, mint a növényiek (dió, gabonamagvak, hüvelyesek). Terhesség alatt a vasigény kétszeresére nő! A vas adagolását különösen gondosan, az egyéni igényeknek megfelelően kell beállítania az orvosnak! A napi 27 mg elemi vas-bevitel ajánlott lehet terhesség alatt, amely jelentősen meghaladhatja a nem terhes nők napi 18 mg-os szükségletét.
• Jód: A pajzsmirigyhormonon keresztül az anyagcsere szabályozásában szerepel. A magzati élet során hiánya növekedési, majd szellemi visszamaradást okoz. Az ivóvízzel tudjuk felvenni, de Magyarország legnagyobb része jódhiányos terület, ezért pótlása elsődlegesen fontos. Szükséglete mintegy negyedével emelkedik.
• Cink: Az inzulin alkotórészeként a szénhidrát-anyagcserét befolyásolja, de a sejtregenerációt és az immunrendszer működését is serkenti. Több adat szerint, azoknál a nőknél, akik kevesebb cinket fogyasztanak a táplálékkal, nagyobb a valószínűsége a koraszülésnek vagy a magzat méhen belüli rendellenes fejlődésének. Gabonafélékben, olajos magvakban, tejtermékekben található. Azonban arra figyelni kell, hogy 2000 mg vagy ennél nagyobb mennyiségű cink elfogyasztása émelygés, hányást, alhasi fájdalmat és lázat okozhat. Hosszabb időn át a napi 50-300 mg cink bevétele megzavarhatja a vas és a réz felszívódását, s mindkét ásványi anyag esetében hiánytünetek jelentkezhetnek.
• Króm: Működése hasonló a cinkhez. Az élesztő és a sajtok tartalmazzák.
• Réz: A vörösvértestképzésben hasznosul, enzimműködéseket is segít. A réz az anyatejen keresztül bejutva a csontozat kialakulásához szükséges.

Terhességi multivitamin készítmények: mikor és hogyan?

Így a leghatékonyabb és olykor az egyetlen megoldás, ha táplálék-kiegészítők formájában vesszük magunkhoz a szükséges tápanyagokat. A terhességi multivitamin készítmények „erre szakosodtak”: a klinikai tapasztalatokat és a magyarországi táplálkozási szokásokat is figyelembe vevő készítmények napi egy tablettájával fedezni lehet a szükséges vitaminokat, ásványianyagokat és nyomelemeket.

Azonban a terhes nőknek különösen oda kell figyelniük, nehogy az előírtnál nagyobb mennyiségben szedjenek kiegészítőket, mert egyes vitaminokat a szervezet elraktároz, és ha ezek a kelleténél nagyobb mennyiségben vannak jelen, az fejlődési rendellenességet okozhat. Így a manapság „divatos” megavitamin készítményekkel különösen óvatosan kell bánni! Nagyon fontos, hogy bármilyen vitamin vagy táplálék-kiegészítő szedése előtt ki kell kérni orvosunk tanácsát!

Nagy jelentősége van a magzatvédő vitaminkészítmények időzítésének: ha már a fogamzás előtt minimum egy hónappal elkezdik alkalmazni, képes az anyai vérben olyan vitaminkoncentrációt biztosítani, amely a havi vérzés kimaradásakor (vagyis a magzati fejlődés 15. napjától) kialakuló fejlődési zavarokat kivédi. A vitaminpótlást tehát ideális esetben nem elég a terhesség felismerésekor elkezdeni, ugyanis a velőcső záródása a fogamzást követő 28. napra befejeződik, márpedig sokan ekkor még észre sem veszik, hogy terhesek. Helyes ezért már a fogamzásra történő három hónapos felkészülés egész időszakában szedni valamilyen magzatvédő vitaminkészítményt.

A multivitamin kismamáknak olyan speciálisan összeállított kismamavitamin, amely a várandós nők fokozott tápanyagigényét hivatott kielégíteni. Ezek a kismamavitaminok magasabb folsav-, vas-, kalcium-, D-vitamin- és jódtartalommal rendelkezhetnek, mint az általános multivitaminok. A modern kismamavitamin-formulák gyakran tartalmaznak DHA omega-3 zsírsavat is, amely támogathatja a magzat agyi fejlődését.

Mire érdemes figyelni a multivitamin készítmények kiválasztásánál?

• Fólsav: Ideális esetben már a fogantatást megelőzően, legalább 3 hónappal korábban érdemes elkezdeni a kismamavitamin szedését. Az idegcső a fogantatás utáni 3-4. héten záródik, gyakran még azelőtt, hogy a nő tudna a terhességéről, ezért az optimális folsav-szint felépítése előre létfontosságú lehet. A folsavat tartalmazó multivitamin kismamáknak nemcsak az idegcsőzáródási rendellenességek kockázatát csökkenthetik, hanem más veleszületett fejlődési rendellenességek előfordulását is mérsékelhetik.
• DHA Omega-3: A DHA (dokozahexaénsav) egy omega-3 zsírsav, amely a magzat agy- és szemfejlődésének építőköve lehet. A terhesség utolsó trimeszterében és a szoptatás alatt a DHA-igény jelentősen megnőhet. A megfelelő DHA-bevitel összefüggésbe hozható a jobb kognitív fejlődéssel, a magasabb IQ-val és a csökkent allergiakockázattal a gyermekkorban.
• Adalékanyagok: Olvassuk el a címkét, hogy ne tartalmazzon káros adalékanyagokat.
• Gyomorkímélő formula: Ha gyomorérzékeny vagy, válassz lassú felszívódású vas-készítményt. Néhány kismamáknak készült multivitamin készítmény gyomorkímélőbb.

Mellékhatások és óvintézkedések

A legtöbb kismama jól tolerálja a kismamavitaminokat, de néhányan tapasztalhatnak hányingert, székrekedést vagy gyomorpanaszt, különösen a vastartalom miatt. Ha ezek a problémák jelentkeznek, próbálja étkezés közben vagy lefekvés előtt bevenni a vitamint. A székrekedés ellen növelje a rostbevitelt és a folyadékfogyasztást.

A kismamavitamin szedését javasolt folytatni a teljes terhesség alatt és a szoptatás teljes időszaka alatt is. A szoptatás alatt az anyai tápanyagigény továbbra is magas marad, mivel a csecsemő az anyatejjel kapja meg a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat. Azonban bizonyos kockázati tényezők esetén (családban előfordult idegcsőzáródási rendellenesség, epilepszia gyógyszeres kezelése, cukorbetegség) az orvosod magasabb, akár 4000-5000 μg napi folsavbevitelt is javasolhat.

Ikerterhesség esetén az anya tápanyagigénye még magasabb lehet, mint egyszeres terhesség esetén. Nagyobb folsav-, vas- és kalciumbevitelre lehet szükség. Sok orvos magasabb dózisú folsavat javasol ikerterhesség esetén. A vérképet gyakrabban ellenőrizni kell a vérszegénység korai felismerése érdekében.

Érdekes módon a kismamavitamin mindkét irányban hathat a reggeli rosszullétre. A vastartalom fokozhatja a hányingert egyes nőknél, míg a B6-vitamin csökkentheti azt. Ha a vitamin fokozza a rosszullétedet, próbáld étkezés után vagy lefekvés előtt bevenni.

A táplálék-kiegészítők vásárlásakor ezért igyekezzünk megbízható gyártótól származó, ellenőrzött termékeket választani. Törekedjünk arra, hogy természetes anyagokból készült vitaminokat vásároljunk. A különféle terhesvitaminokat már a tervezett fogantatás előtt hónapokkal is érdemes lehet elkezdeni szedni, és akár a szoptatás végéig alkalmazhatóak.

Mielőtt bármelyik fajta „terhesvitamin” szedése mellett dönt is a kismama, előtte feltétlenül egyeztessen róla az orvosával.

tags: #beres #vitalin #multivitamin #terhesseg #alatt