A „III. Béla emlékezete” című könyv, melyet Kristó Gyula, Makk Ferenc és Marosi Ernő szerkesztett, egy magyar nyelvű kiadvány, ami III. Béla király uralkodásának állít emléket. A mű a Bibliotheca Historica sorozat részeként, a Magyar Helikon kiadásában jelent meg 1981-ben, 214 oldalon, ISBN: 9632079124 számmal. A könyv egy XII. századi sikertörténetet mutat be, részletes elemzéssel és forrásanyaggal alátámasztva.
Az általános ismertetőt számos korabeli, vagy annak kicsit későbbi átiratában fennmaradt irat támasztja alá. A kötet bőséges jegyzetanyaggal és névmutatóval rendelkezik, továbbá fekete-fehér és színes képekkel gazdagítja az olvasási élményt, amelyek egy blokkban találhatóak.
Béla hercegként a Bizánci Birodalomban
Béla herceg élete a bizánci udvarban kezdődött, ahol Alexiosz deszpotész néven vált ismertté. A könyv részletesen tárgyalja Béla családi viszonyait a Knauz-krónikában, és bemutatja Kinnamosz, Prágai Vince, Ankhiloszi Mikhaél és Nikétasz tudósításait a III. István kori magyar-bizánci kapcsolatokról, különös tekintettel az 1164. és 1165. évi magyar-bizánci békékre.
Béla-Alexiosz deszpotész egyházi zsinaton vett részt Konstantinápolyban, és fontos helyet foglalt el a bizánci uralkodói hierarchiában. Mügeln Henrik tudósítása az 1167. évi magyar-bizánci háborúról, valamint Béla-Alexiosz adománya a jeruzsálemi ispotályosoknak szintén kiemelt szerepet kapnak a hercegi időszak bemutatásánál.
Ahogy a táblázat is mutatja, Béla hercegként jelentős szerepet játszott a bizánci politikai életben:
| Év | Esemény | Forrás |
|---|---|---|
| 1164 | Magyar-bizánci béke | Prágai Vince |
| 1165 | Magyar-bizánci béke | Ankhiloszi Mikhaél |
| 1167 | Magyar-bizánci háború | Mügeln Henrik |
III. Béla király uralkodása
Béla királlyá válása Bizánci kútfők szerint zajlott, melyet III. Sándor pápa is említ. Az esztergomi érsek királykoronázási jogáról szóló vitáját III. Béla és III. Ince pápa levelezése is dokumentálja. A nyugati források, valamint a Pozsonyi Évkönyv részletesen beszámolnak a trónharcokról és a belső viszályokról.
Gazdagabb volt, mint az angol és a francia király – III. Béla élete
Külpolitika és hadjáratok
Kinnamosz az Manuélnek nyújtott 1176. évi magyar segítségről, valamint IV. Béla oklevelének utasítása III. Béla seregének görögországi hadakozására is bizonyítja Béla aktív külpolitikáját. Mór oklevele szerint Közép-Dalmáciában 1180-at követően helyreállt a magyar uralom, és Eusztathiosz közlése szerint bizánci előkelők Bélától kérnek segítséget. Nikétasz a III. Béla kori magyar-bizánci kapcsolatokról, Iszakiosz császár levele pedig Béla Szerbia elleni támadásáról szól. A Kijevi Évkönyv Béla halicsi hódításáról, míg Dandolo a Záráért folyó magyar-velencei összecsapásokról tudósít.
A keresztes hadjáratok előkészületei során II. Henrik angol király és III. Béla levélváltásban álltak, és a keresztes lovagok is segítséget kértek Bélától. Londoni Richárd a kereszteseket fogadó Béláról, Lübecki Arnold pedig a német keresztesek magyarországi átvonulásáról számol be. Béla magatartása a német keresztesek és a bizánciak viszálykodásában is fontos szerepet játszott.
Gazdaság és társadalom
A III. Béla kori jövedelem-összeírás, Béla vámadománya és sószállítási kiváltsága a nyitrai egyháznak, valamint a pannonhalmi egyháznak nyújtott hasonló kiváltságok rávilágítanak az uralkodó gazdaságpolitikájára. Béla jóváhagyta Caba adományát a pannonhalmi egyház számára, és a Bulkesziben talált feliratos tégla tanúsága szerint egy telepest is megadományozott. Béla adománya udvari papjának, és egész megye adományozása Bertalan ispánnak példázza a királyi javadalmazási rendszert.
V. István oklevelének utalása szerint III. Béla várjobbágyot királyi szervienssé tett, és várszolgákat várjobbágyokká emelt. Béla az udvarnokok társadalmi állásáról is rendelkezett.
Egyházpolitika és kulturális élet
III. Ince pápa Béla Szentszék iránt tanúsított tiszteletéről, valamint Magnus presbiter híradása Béla állásfoglalásáról az invesztitúraharcban is a könyv részét képezi. III. Sándor pápa levele a magyarországi egyházi viszálykodásról és Béla, valamint a kalocsai érsek ellentétéről is árulkodik. Béla orvosolta a zágrábi kanonok sérelmét, és kiváltságokat biztosított a magyarországi cisztercita kolostoroknak, mint például az ercsi monostor alapítása. III. Cölesztin pápa levele említi a szebeni prépostság alapítását.
A Váradi Regestrum utal I. László király szentté avatására, és Béla kísérlete Rilai Szent Iván kultuszának magyarországi meghonosítására is említésre kerül. Iszakiosz császár és Jób esztergomi érsek dogmatikai vitája, valamint Béla magyarországi javakat adományozása a jeruzsálemi Szent Theodosius monostornak szintén a kor egyházpolitikai aspektusait mutatja be.
Anonymusnak, III. Béla egykori jegyzőjének gesztája elé írt Prológusa a szerző iskolai tanulmányáról tesz említést. István apát levelei magyarországi klerikusok párizsi tartózkodásáról, és Béla a magánjogi ügyletek írásba foglalásának szükségességét hangoztatva is hozzájárult a kulturális fejlődéshez. Imre király oklevele utal a korábbi esztergomi építkezésekre.
Családi élet és utódlás
Nikétasz tudósítása Iszaakiosz császár és Béla leánya házasságáról, Béla feleségül vétele Antiochiai Ágnes, valamint sikertelen bizánci próbálkozása új frigy létesítésére mind a királyi család életét mutatja be. Béla és Capet Margit házassága, valamint tudósítások Imrének apja, Béla életében történt királlyá koronázásáról is fontos részleteket tartalmaznak. Dalmáciai oklevelek szerint a Tengermelléken Kalán püspököt Béla fia, Imre váltotta fel. Híradások Béla haláláról, valamint Béla az utódok emlékezetében is helyet kapnak.
III. Béla pénzének említése az 1222. évi Aranybullában, IV. Béla elérendelő célként jelöli meg a III. Béla kori állapotok visszaállítását, és IV. Béla híradása III. Béla egy okleveléről is az uralkodó utóéletét mutatja be. IV. Béla a Nagy jelzővel illeti III. Bélát, és III. Béla uralkodása Kézai Simon krónikájában is megjelenik.
