A magyar családok támogatása régóta központi kérdés a kormányzati kommunikációban, azonban a tényleges juttatások és a nők társadalmi szerepének alakulása összetett képet fest. Bár a kormányzat igyekszik hangsúlyozni a családtámogatásokat, az egységesen elérhető ellátások messze elmaradnak az EU-s átlagtól. A gyermekgondozási díj (gyed) és a csecsemőgondozási díj (csed) mellett vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége is felmerül, ami sokakat érinthet.
Egy kormányzati tervezet szerint az anyák munka mellett is megkaphatnák a gyerek születése utáni első fél évben járó csed 70 százalékát. A csed, gyed esetén nem kellene szja-t fizetni, a kettő és háromgyermekes anyák életük végéig mentesülnének a személyi jövedelemadó megfizetése alól. A gyermekgondozási díj maximális összege 225 288 forintra emelkedik. A Magyar Államkincstár informatikai rendszere azonban nehezíti az igénybejelentést és az adminisztrációt, ami ügyhátralékot eredményezett a hivatalokban a táppénz, gyed, csed igénylése terén.
A közelmúltban felmerült tervek a gyermekgondozás fizetett idejének csökkentésére sokféle tiltakozást indítottak el. Ez a rövidebb gyes-gyed-időszak számos kérdést vet fel a kisgyerekes családok életében. Előfordul, hogy jogalap nélkül kap a magánszemély táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat (csed) vagy gyermekgondozási díjat (gyed), amit vissza kell fizetni. Kisgyerekes családok esetén nem ritka, hogy az egyik gyerekre gyedet, a másik után pedig gyest folyósítanak.
A nők társadalmi szerepét illetően a kormányzati kommunikáció gyakran idealizálja az anyaságot és a hagyományos családmodellt, miközben a terheket elsősorban a nőkre hárítja. Orbán Viktor kijelentése, miszerint "amikor családot mondunk, akkor elsősorban az édesanyákra gondolunk, mert a magyar életben a család az asszony körül rendeződik el", jól tükrözi ezt a szemléletet. A Nemek Közötti Esélyegyenlőség Európai Intézetének (EIGE) rangsora szerint Magyarország lemaradása az uniós átlagtól jelentős, különösen a nők bérezése terén.
A Friedrich-Ebert Stiftung kutatása rávilágít, hogy a magyar társadalomban a nők természetesnek veszik a háztartási munka, a gyereknevelés és az idősgondozás terhét. A munkaerőpiacon a fiatal nőket a várható szülés, a gyermeküket nevelőket a kimaradás, az idősebbeket pedig az idősápolás nehezíti. A kormányzati családpolitika a munkaalapú rendszert támogatja, ahol a nőknek a gyerekvállalás mellett vissza kell menniük dolgozni, és emellett a "láthatatlan munkát" is el kell végezniük.
A 2014 és 2020 között bevezetett családpolitikai intézkedések, mint a csok, a babaváró hitel vagy az otthonteremtési támogatás, rendszeres jövedelemhez kötöttek. Ezzel szemben az állam lerövidítette vagy elértéktelenítette az alanyi jogon járó támogatásokat, mint a gyes és a családi pótlék. A gyes összege 2008 óta változatlan, míg a családi pótlék az átlagbér mindössze öt százaléka. A csecsemőgondozási díj (csed) összegét viszont jelentősen emelte a kormány.
A kormányzati rendszer azokat a házaspárokat támogatja, akik rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, megtakarításuk van, és két vagy több gyermeket vállalnak. Ez a nőket is ebbe az irányba tereli. A GDP-arányos gyermekvállalást ösztönző kiadások magasak, de ez fenntartja az egyenlőtlenségeket, mivel a minimálbérre bejelentett, roma vagy alacsony iskolázottságú családok kiszorulnak a támogatásokból.
A közfoglalkoztatási programok keretében szüretelik a beérett homoktövist a tetétleni önkormányzat ültetvényén.
A gyermekek után járó kedvezmények, mint a falusi csok, sokaknak jelentenek segítséget. Azonban ezek a támogatások jellemzően rövid távú hasznot hoznak, és nem fedezik a gyermekek felnevelésének hosszú távú költségeit. A bölcsődék építése, az ingyenes tankönyv és az iskolai étkezés támogatása is fontos intézkedések.
A részmunkaidő lehetősége komoly segítséget jelentene a dolgozó és gyermeket nevelő nők számára, de ez a magyar munkaadók többsége számára még mindig ismeretlen fogalom. Nyugat-Európában rugalmasabb a munkaerőpiac, míg Magyarországon a nőknek maguknak kell kiharcolniuk, hogy el tudjanak menni a gyerekért az óvodába vagy otthon maradhassanak vele.
A nők termékenységi mutatója nőtt, de ezzel párhuzamosan nőtt a rájuk háruló "láthatatlan munka" is. Ez magában foglalja a háztartási feladatokat, a gyereknevelést és az idősgondozást. A KSH felmérése szerint a kétgyerekes anyák naponta átlagosan 96 percet töltenek gyerekneveléssel, míg a házastársaik erre 37 percet áldoznak. A harmadik gyerek vállalása tehát egyértelműen a nők terhe.
A koronavírus-járvány tovább rontott a helyzeten: a lezárások alatt jelentősen megnövekedett a háztartási munkával töltött idő. A magyar társadalom még mindig hiszi, hogy a gyereknevelés és a gondoskodás elsősorban a nők feladata. A nagyszülők képeznek kivételt, amit a kormányzati plakátkampányok is jeleznek.
A gyermekellátás válsága miatt a nők nem tudnak dolgozni
Fodor Éva szerint a jelenlegi nőpolitikából hiányzik a férfiak bevonása a diskurzusba és az egyenlőtlenségek csökkentése. Ha ez nem történik meg, a kormánypolitikának káros hatásai lehetnek a nőkre, bebetonozva, hogy a háztartási munka az ő felelősségük, miközben alulfizetett állásokban dolgoznak és nehezen építenek karriert.
A magyar kormány családtámogatási rendszere a gyermekvállalás ösztönzésére GDP-arányosan sokat költ, de ez a rendszer egyenlőtlenségeket is fenntart. A minimálbérre bejelentett családok, valamint a roma vagy alacsony iskolázottságú családok jellemzően kiszorulnak a támogatásokból. A rendszer egyik következménye a közmunkás nők számának emelkedése, ami könnyebben összeegyeztethető a gyerekvállalással.
A kormány bejelentései, miszerint szeptembertől szinte bárki igényelheti az állam által támogatott, fixen 3 százalékos kamatozású lakáshitelt, egy átfogó lakásstratégia nélkül értékelhetetlenek. A magyar társadalom még mindig erősen hiszi, hogy a házasságban élők boldogabbak, miközben a gyerekek egyharmada házasságon kívül születik.
A KSH adatai szerint jóval kevesebben kaptak családi adókedvezményt, mint az évtized elején, és a gyerekvállaláshoz kötött támogatásból is kevesebbeknek jutott. A kormányzat a Pride miatti blamázs óta cunamiként zúdítja a támogatásokról szóló bejelentéseket az emberekre, hátha ezzel szavazókat nyer vissza.
A kormányzati üzenet tehát az, hogy a nők menjenek férjhez, szüljenek gyerekeket, és emellett az alacsonyabb fizetés mellett örömmel végezzék el a nem fizetett, láthatatlan házi- és gondoskodási munkát. Az egyedülállókat, a gyermeküket egyedül nevelőket vagy az azonos nemű párkapcsolatban élőket a kormányzati intézkedések szinte láthatatlannak tekintik.
A férfiaktól ritkán kérdezik meg, hogy össze tudják-e hangolni a szülői szerepüket a karrierrel. Svédországban viszont már az első napokban babakocsival közlekedő apukákba botlani. A férfiaknak a gyerekük megszületése után járó szabadság időtartama Spanyolországban hétfőtől nyolc hétre nő.