A humán papillomavírus (HPV) a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés, amely világszerte becslések szerint mintegy 630 millió embert érint, és az összes daganatos megbetegedés körülbelül 5 százalékáért felelős. A vírusnak mintegy 200 típusa ismert, melyek közül több mint húsz rákkeltő. A legtöbb szexuálisan aktív ember élete során megfertőződik HPV-vel, amit az immunrendszer gyakran magától leküzd. A HPV nem a véráramon keresztül, hanem bőr és nyálkahártya kontaktussal terjed, így juthat el a vírus a méhnyakról a szájüregbe.
A Semmelweis Egyetem friss nemzetközi kutatása szerint több mint kétszer nagyobb eséllyel található meg a HPV a szájüregben is azoknál a nőknél, akik a méhnyakukon már fertőzöttek. A kutatás 41 nemzetközi tanulmány több mint 5000 női résztvevőjének adatait elemezte. Az eredmények szerint a vírus a méhnyaki fertőzöttek 13 százalékánál fordult elő a szájüregben is, míg a méhnyaki HPV-negatív nők csupán 4 százalékánál találtak orális HPV fertőzést.
„A méhnyaki HPV-fertőzés intő jel lehet, hiszen a vírus más testrészeket is megfertőzhet” - mondta Dr. Rózsa Noémi Katinka, a Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának igazgatója, a tanulmány vezetőszerzője. Gyakori, hogy a méhnyaki HPV-pozitív nő megfertőzi partnerét, majd orális szex útján visszafertőződik. Bár ez a vizsgálat kizárólag nőkre fókuszált, férfiaknál jóval gyakoribb a HPV-eredetű szájgarati daganat: évente globálisan csaknem 22 000 új esetet regisztrálnak, és a férfiak négyszer gyakrabban érintettek, mint a nők.
„A legmagasabb orális HPV-fertőzöttséget azoknál a nőknél találtuk, akiknél a méhnyaki HPV mellett már citológiai elváltozás is megjelent, ami szinte minden esetben a vírus hatására alakul ki. A kóros sejtelváltozás arra utal, hogy a vírus már hosszabb ideje jelen van a méhnyakon, ami növelheti a szájüregi és szájgarati átterjedés kockázatát” - mondta Dr. Jelenleg nincs standardizált szűrés az orális HPV kimutatására, és az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) sem javasolja a lakossági tesztelést, mivel nincs még elfogadott diagnosztikai eszköz, és a vírus előfordulása általában alacsony.
A Leukoplákia és a HPV Kapcsolata
A leukoplákia a szájüreg nyálkahártyáján megjelenő fehér folt, rendszerint teljesen fájdalmatlan, nem letörölhető. Ez amiatt fontos, mert a letörölhető foltok hátterében esetenként gombás fertőzés is állhat. A leukoplákia leggyakrabban hámsérülés, dohányzás, alkoholfogyasztás és humán papilloma vírus (HPV) miatt alakul ki. Állhat a hátterében elhanyagolt szájhigiénia miatti folyamatos gyulladás, illetve állandó szájüregi irritáció is. Utóbbit többfajta fémes fogpótlás is okozhatja, amely a szájban „helyi elemet” alakít ki. A hám sérüléséhez mechanikai (például ráharapás) vagy kémiai hatás egyaránt vezethet.
A hám sérüléséhez mechanikai (például ráharapás) vagy kémiai hatás egyaránt vezethet. A hámsérülés elengedhetetlen feltétele a HPV-fertőzésnek is, ugyanis a vírus a hám legalsó rétegében (bazális membrán) lévő sejteket fertőzi meg, majd onnan adja át oldalra a genetikai anyagát. Bár egyik leukoplákia sem rosszindulatú, a HPV okozta elváltozás a többinél kedvezőtlenebb klinikai lefolyású. Ennek oka, hogy ennél a típusnál egy időben több helyen is előfordulhat elváltozás a szájüregen belül, másrészt esetében valamivel nagyobb a daganatos átalakulás veszélye is.
A jellemzően HIV-pozitív betegeknél kialakuló hajas sejtes leukoplákia akkor jelenik meg, ha a HIV mellett az Epstein-Barr-vírus (EBV) is megfertőzi az érintetteket. Az elváltozást nemcsak az orvosok (háziorvos, fogorvos, szájsebész, fül-orr-gégész) fedezhetik fel, hanem maga a beteg is észlelheti. Annak esélyét, hogy a szájüregi leukoplákia 10 éven belül daganatos irányba alakul át, 1-20 százalék közöttire teszik, ami arra is lehetőséget adhat, hogy a képletet ne metsszék ki azonnal, hanem csak figyeljék. Természetesen nem otthoni megfigyelésről van szó, hanem arról, hogy az érintett beteget szakorvosai figyeljék és kövessék az elváltozás fejlődését.
A daganatos átalakulás fázisai során a normál szövet először megvastagszik (hiperplázia), majd a hiperpláziás területen belül kialakulhat diszplázia, ami elmozdulhat daganatos irányba. Az úgynevezett in szitu karcinóma esetén a daganat a hám egész vastagságára átterjed, azonban a bazális membrán épsége teljesen megmarad, a daganat nem lépi túl annak határát. Ha a daganat áttöri a bazális membránt, akkor már invazív daganatról beszélünk.
Megelőzés és Szűrés
A HPV elleni vakcina akár 90 százalékos védelmet nyújthat legalább 15 évig azon típusok ellen, melyek a legnagyobb eséllyel okoznak daganatot. Ennek ellenére globálisan továbbra is alacsony az átoltottság és a lakosság tájékozottsága hiányos. Magyarországon jelenleg a hetedik osztályos fiúk és lányok önkéntesen és térítésmentesen kaphatják meg a HPV elleni vakcinát. A szakemberek szerint a vakcinát idősebb korban is ajánlott beadatnia bárkinek, aki szexuálisan aktív.
A HPV-nek mintegy 200 típusa ismert, ezek közül több mint húsz lehet rákkeltő. A leggyakoribb altípusok a HPV16 és 18, melyek a méhnyak daganatos elváltozásainak 70%-ért felelősek. Az alacsony rizikójú csoportba tartozó HPV típusok a nemi szemölcsök okozói, melyek rosszindulatúvá válására gyakorlatilag nincs esély.
A HPV fertőzés akkor okoz problémát, ha tartósan fennáll, ami legalább 2 évet jelent. Ekkor alakulhatnak ki a sejtszintű elváltozások, de a rosszindulatú daganat kialakulásáig még ezután is hosszú évekre van szükség. A HPV nemcsak a méhnyak, hanem a hüvely, szeméremtest, hímvessző, végbél, illetve a szájüreg daganatmegelőző állapotait és rosszindulatú daganatait okozhatja.
A méhnyakrák kialakulása szinte 100%-ban megelőzhető, hiszen pontosan tudjuk, hogy a HPV vírus okozza. Tehát a HPV fertőzés nem egyenlő a méhnyakrák kialakulásával. Fontos elkülöníteni a méhnyakrákszűrést és a HPV szűrést. Az egyik a sejtelváltozást szűri a szervezetünkben, a másik a vírus jelenlétét. A kor előrehaladtával egyre gyakoribb a betegség kialakulása, így 30 év felett ma már javasoljuk a HPV szűrését is, függetlenül attól, hogy a páciens kapott oltást vagy sem. A HPV szűrés egy nagyon hatékony objektív szűrővizsgálat, ami a HPV örökítőanyagát, DNS-ét mutatja ki. Amennyiben negatív a szűrés eredménye, kijelenthetjük, hogy a páciensnek a következő pár évben szinte biztosan méhnyakrák nem fog kialakulni. Ha a HPV szűrés eredménye pozitív, abban az esetben sem kell megijedni, nem azt jelenti, hogy a méhnyakrák biztosan ki fog alakulni.
A méhnyakszűrés során a méhszáj területéről illetve a nyakcsatorna kezdeti szakaszáról nyerünk sejteket, melyet az ország legkiválóbb citológus orvos csapata elemez és értékel. Amennyiben HPV fertőzésre utaló jeleket is látnak, sor kerülhet HPV tipizálásra is. A HPV tipizálás azt jelenti, hogy meghatározzák, mely HPV típus található meg a vizsgált mintában. Amennyiben már bebizonyosodott a HPV vírus jelenléte, lehetőség van annak vizsgálatára is, hogy a kórokozó még csak jelen van és szaporodik, vagy már elváltozást okozni képes formában található meg a méhszáj területén. Ez vizsgálható többek között az ún. biomarkerekkel.
A kolposzkópos vizsgálat során átnézzük több nagyításban a méhnyak felszínét, különböző „festékekkel” jelöléseket végzünk. A kolposzkópos kép alapján, gyanú esetén biopsziát, mintát is vehetünk a méhszáj területéről egy speciális eszközzel, amennyiben az szükséges. A kolposzkópos vizsgálat fájdalommal nem jár. Gyakran végzünk szövettani mintavételt, biopsziát is, mely általában teljesen fájdalommentes, némi kellemetlenséggel jár.
Annak érdekében, hogy az aggodalmat és a kétségeket eloszlassuk, van lehetőség páros konzultációra is. A HPV-teszt (humán papillomavírus-teszt) egy laboratóriumi vizsgálat, amelynek célja a HPV-fertőzés kimutatása. A HPV egyes típusai - különösen a 16-os és 18-as típusok - fokozottan összefüggésbe hozhatók a méhnyakrák és egyéb daganatos megbetegedések kialakulásával. Más HPV-típusok jóindulatú elváltozásokat, például nemi szemölcsöket okozhatnak.
Pozitív HPV-teszt esetén fontos megérteni, hogy önmagában a HPV-fertőzés nem jelent azonnal rákot, de figyelmet igényel, mert a magas kockázatú HPV-típusok hosszú távon növelhetik a méhnyakrák kockázatát. A HPV-fertőzés rendkívül gyakori, és a legtöbb nő és férfi életében valamikor találkozik a vírussal. Szerencsére a legtöbb esetben a fertőzés magától elmúlik, mivel az immunrendszer legyőzi a vírust.
Ha a HPV-teszt pozitív, az első lépés a nőgyógyászati konzultáció. Az orvos valószínűleg javasolni fogja a HPV-fertőzés nyomon követését, rendszeres méhnyakszűréssel és további vizsgálatokkal. A következő lépések közé tartozhat az ismételt HPV-teszt, valamint a Pap-teszt (citológiai vizsgálat), amelynek célja, hogy ellenőrizzék, vannak-e rendellenes sejtváltozások a méhnyakon, amelyek a rák előjeleire utalhatnak.
Ha a HPV-teszt pozitív, és a Pap-kenetvizsgálat során rendellenes sejteket találnak, az orvos kolposzkópiát javasolhat. A kolposzkópia során a méhnyakat speciális nagyítóeszközzel (kolposzkóppal) vizsgálják, hogy részletesebben láthassák a rendellenes területeket. Ha az orvos gyanús elváltozást talál, szövetmintát (biopsziát) vesz, amelyet laboratóriumi vizsgálatra küldenek. Ez segít megerősíteni, hogy van-e jelen rákmegelőző állapot (diszplázia) vagy rákos elváltozás.
A leukoplákia kezelésénél többféle hatóanyaggal is kísérleteztek, egyes korai kutatások szerint a retinoidok (A-vitamin-származékok) is hatásosak lehetnek, de az eredmények nem voltak egyértelműek, nem igazolták egyértelműen azok jótékony hatását. A gyógyulás teljes lehet, az elváltozás esetenként magától is elmúlik, ezért elég a szoros megfigyelése. A humán papilloma vírus okozta leukoplákia HPV-oltással megelőzhető lehet, az egyéb típusok kialakulásának esélye pedig csökkenthető a dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülésével.
A rendszeres fogorvosi ellenőrzések között saját maga is megvizsgálhatja szájüregét jó fényviszonyok mellett. Tudni kell, hogy a panaszok csak előrehaladott állapotban lépnek fel, emiatt még fontosabb, hogy ne halogassuk az orvoshoz fordulást tünet észlelésekor. A betegségnek tehát nincs korai tünete. A szájüreg-torok-nyelőcső régiójában azonban vannak bizonyos jelek, amelyek megjelenésekor minden esetben sürgősen orvoshoz kell fordulni: Fehéres, pirosas vagy fehér-piros helyek, foltok, melyek nem dörzsölhetőek le, és kemény tapintásúak, eltérnek a környező részektől. A fehéres, lapos, kemény tapintatú elváltozás leukoplakia lehet, mely a szájnyálkahártyából nem emelkedik ki, és dörzsöléssel nem távolítható el. A leukoplakia a rosszindulatú tumor (szájüregi epithel karcinóma) kialakulása előtt jelentkezik.
Humán papillomavírus vagy HPV
tags: #hpv #teszt #pozitiv #leukoplakia