A Hónapos Retek Termesztése és Növénytársítása: Részletes Útmutató

Hazánkban a retek fajták közül a hónapos retek a legismertebb, legkeresettebb. A káposztafélék családjához tartozó, rövid tenyészidejű, közkedvelt konyhakerti növény. Bár a számos fajtának köszönhetően a retek szinte egész évben elérhető lenne, a retek szezon mégis inkább tavaszra tehető. A ropogós, kissé csípős hónapos retek a hosszú téli hónapok után az év első friss zöldségei közé tartozik. Ilyenkor nagyon várjuk már a piacokon megjelenő, vagy a földből kibújó piros kis gumókat, amik a tavasz hírnökei is. A retek fogyasztás - ehhez igazodva pedig a termesztése is - leginkább egy néhány hetes tavaszi időszakra korlátozódik. Az elmúlt években ugyan növekedett a nagyobb testű őszi, téli és japán retek iránti kereslet, de a retket a világon többnyire - mint nálunk is - hónapos retek formájában ismerik, ennek változatait termesztik szabadföldön, és ezeket is hajtatják.

A Hónapos Retek Igényei és Termesztése

A hónapos retek az egyik legelső növény, amelyet kora tavasszal vetni lehet. A fóliás termesztésben nagyon fontos növény, mivel rövid a tenyészideje és nagy a hidegtűrése.

Talaj és Tápanyagok

A retek a laza szerkezetű, jó vízelvezetésű talajt kedveli. Minden retek a lazább, középkötött talajokat kedveli, mivel gyökérnövény lévén a kötött talajokban nem tud megfelelően fejlődni. A kötöttebb talaj esetében a gumók fejlődése nehézkesebb és deformálódásukkal is számolni kell. A retket mindenütt homokon vagy homokos vályogon hajtatják a koraiság miatt. Maga a retek nem feltétlenül igényli a humuszban gazdag talajt, de a homokon - a rosszabb vízgazdálkodás következtében - a sekélyen elhelyezkedő gyökerek hamar kiszáradnak.

A retek alá a talajt már ősszel megkezdjük előkészíteni, miután a főnövény pl. a paprika, a paradicsom kikerült a fóliából. Ekkor földdé érett (!) szerves trágyát kell a talajba forgatni. A szerves anyagot nem a talaj tápanyagtartalmának növelése, hanem a szerkezet javítása céljából adjuk, amit a talaj felső 15-20 cm-es rétegébe munkálunk be - ennél mélyebbre nem nő a retek gyökere. Gyakran találkozni azzal a véleménnyel: a retket nem szabad szerves trágyázni, mert büdös és kukacos lesz. Nem igaz, érett trágya használata esetén ez nem fordulhat elő. A szerves trágya kijuttatása ugyancsak fontos a retek számára. Viszont a nem teljesen földdé érett trágya gátolhatja a magok kelését, ezért a szerves trágyát célszerűbb a retek és a főnövény közé kijuttatni (10-15 kg/m²).

A tápanyagokat rövid tenyészideje miatt könnyen felvehető formában kell megkapnia. Bár a 10-15 kg/m² szerves trágya hatóanyag tartalma fedezné a retek tápanyagigényét, ennek ellenére műtrágya is szükséges. A retek rövid (1,5-2 hónapos), tenyészideje alatt a szerves trágyából nem bomlik le annyi tápanyag, ami az igényét fedezni tudná, így ősszel foszfort és káliumot is kell kiszórni. Foszfort viszonylag keveset igényel, de a káliumnak jelentős szerepe van a színanyagok kialakulásában és a hidegtűrő képesség növelésében, egyesek véleménye szerint a kálium a pudvásodás kialakulásának veszélyét is csökkenti. A nitrogénellátás a gumó megfelelő fejlődéséhez szükséges, túladagolása következtében viszont szétcsattanhat a retekgumó, ezért a tenyészidő második felében már ne adjunk nitrogént.

A retek hajtatásánál nagyon fontos a talaj átmosatása. Amennyiben a fóliasátorban már az előző évben is termesztettünk és műtrágyáztunk, úgy leginkább nitrogén-utánpótlásra van szükség (2 dkg ammónium-nitrát négyzetméterenként). Ha a fóliasátrunkat frissen építettük, akkor alaptrágyaként 4 dkg nitroamofoszkát (NPK), 1 dkg ammónium-nitrátot és 1 dkg kálium-nitrátot adjunk négyzetméterenként. Amint a terméskezdemények megjelennek, száron a piros gumócskák fejlődése megindul, víz helyett híg, 2:1:3 arányú N:P:K komplex műtrágya 0,3-0,5%-os oldatát adjuk.

Vetés és Ápolás

A retek földjét 5-20 cm-es mélységig kell megmunkálni, amihez kiváló eszköz a rotációs kapa. A magok vetése már január végétől megkezdődhet, ha fűtött fóliasátorba kerülnek. A retek vetése nagyon korai időpontra tehető, hideghajtatásban ez akár február elején-közepén megtörténhet. A vetés időpontja hideghajtatásban február eleje-közepe, enyhe fűtés esetén január 20. A hónapos retek gumói és a lombozata nem nőnek olyan nagyra, mint a téli retek esetében, így a sor- és tőtávolsága nem kell olyan nagy legyen. Elegendő 15-20 cm x 8-9 cm sor- és tőtávolsággal vetni, sekélyen 1-1,5 cm vetésmélységgel. A művelési mód sík, de lehet ágyásos is. A kisebb gumójú fajták esetében 5x5, esetleg 6x6 cm, a nagyobb gumójú fajtáknál 8x5 cm a tenyészterület. A vetés mélysége 1,5-2 cm.

A magokat kisebb területen kézzel, nagyobb területen géppel vetjük. Gépi vetés esetén kelés után egyelni kell az állományt. Jó minőség, egyenletes gumóméret és szabályos alak csak kalibrált, átrostált, azonos nagyságú magból, szabályos elrendezésben vetett állományból várható. Fajtától, piac igényétől függően 6×6, 7×7, gépi vetés esetén 8×6, esetleg 8×8 cm-es távolságra legeredményesebb vetni, majd egész sekélyen és óvatosan a vetés felett a talajt seprővel elegyengetni. Mindig osztályozott magvakat vessünk. Sekélyre kell vetni, 1-1,5 cm-re, de ott könnyen kiszárad a talaj! Ennek elkerülése érdekében tavasszal, a vetés előtt az elgereblyézett talajra a termesztők 2 cm vastagságban, újra földdé érett szerves trágyát szórnak, majd ezt egészen sekélyen - kb. 2-3 cm-re - (gereblyével) a talaj legfelső rétegébe keverik.

A vetést szükséges a továbbiakban ritkítani, folyamatosan öntözni, gyom mentesíteni. Ehhez hozzá tartozik az is, hogyha túl sűrűn vetettük, ritkítanunk kell, különben egymástól fogják elvenni az értékes napfényt. Ritkítani kb. 20 cm-es sortávolságra és 3-5 cm-es tőtávolságra érdemes. A terület gyommentességét a gazdák többsége a Devrinol gyomirtó használatával éri el, melyet a beöntözés előtt juttatnak ki a területre.

Hőmérséklet és Fényigény

A hónapos retek csírázása már 2 °C-on megindul, de a 20 °C az ideális hőmérséklet ehhez. A mag csírázása már 2-3 °C megindul, a kedvező talajhőmérséklet a csírázáshoz és a gumóképzéshez 9-13 °C között van. Sziklevelesen az 5-6 °C, a gumóképződés megindulásáig 10-12 °C, a gumóképzés idején pedig 15-20 °C lenne az ideális. Hidegtűrése nagy, csírázáskor a -3 °C-ot, növekedéskor pedig a -6 °C-ot is elviseli. Azonban a hosszan tartó hideg hatására előfordulhat, hogy magszárba indul a növény. A túl nagy meleg hatására viszont (főleg a csírázás utáni időszakban) megnyúlik és eldől a retek.

A hidegtűrő növények közé soroljuk, nappali hőmérsékleti optimuma - a fényviszonyoktól függően - 10-18 °C körül van. Februárban 10-12 °C, áprilisban 15-18 °C hőmérsékleten fejlődik a legjobban. Az éjszakai hőmérsékletet 4-6 °C-kal alacsonyabb értéken tartsuk, mint a nappalit, ellenkező esetben az erős disszimiláció miatt lelassul a fejlődése. Magas hőmérséklet, különösen borús idő esetén, a lombozat erőteljes növekedését eredményezi, de ilyen esetben a gumók visszamaradnak fejlődésükben.

Fényigénye nagy. Vetésüket korán elkezdhetjük, mivel már alacsony hőmérsékleten is csíráznak, azonban fényigényükre figyelnünk kell: ha gyenge a fényellátottság, nem fejlesztenek gumókat. A fény hiányára nagyon érzékeny, borús időben, elhasználódott, piszkos fólia alatt, vagy túl sűrű vetés esetén, vékony, megnyúlt gumókat képez.

Öntözés

A hónapos retek vízigénye a fejlődési szakaszoktól függően változik, de alapvetően nagynak mondható. A csírázási időszakban sok vízre van szüksége, kikelése után egészen a gumóképződésig megelégszik kevesebbel, majd mikor elkezd kialakulni és növekedni a gumó, ismét nagy mennyiségű víz szükséges a megfelelő fejlődéshez. A tenyészidő folyamán rendszeresen kell öntözni. Az öntözési norma kicsi, egy-egy alkalommal 10-12 mm. A gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért a gyakori, kis vízadagú öntözés szükséges. Kiszáradás esetén a gumó pudvás lesz, gyorsabban felmagzik. Az egyenetlen vízellátás a gumók felrepedését váltja ki. Törekedjünk arra, hogy a lombozat gyorsan felszáradjon a locsolás után. A retket sokat kell szellőztetni!

Kártevők és Betegségek

A retek legjelentősebb kártevője a gyökérlégy, de a földibolha is igen kártékony számára. Leggyakoribb kártevőik a talajlakó kártevők és a földibolhák. A földibolha a levelek nedvét szívja ki, a leveleken megjelenő kifehéredett foltok jelzik a jelenlétét. A földibolhák (Phyllotreta fajok) első sorban a leveleket rágják, akár az egész levelet megsemmisítik. Azt gondolnánk, hogy ez egy gyökérzöldségnél nem nagy probléma, azonban ezzel jelentősen csökken a növény asszimilációs felülete, azaz megszűnik az a folyamat, hogy a növény a fotoszintézis során a napból származó energiát szerves anyaggá tudja alakítani. Leginkább tavasszal károsítanak. Hideg vizes permetezéssel még gyéríthetők, ha idejében észrevesszük őket. A gyökérlégy lárvja a gumókban található meg, a járatai nyomán.

A betegségek közül kiemelendő a feketeeres szárazrothadás (Xanthomonas campestris), amely egy baktérium, és vetőmaggal is terjedhet. Fontos erről tudni, ha például saját magad szeretnél magfogásba kezdeni, bár a boltban vásárolt, fémzárolt retek vetőmagok esetében ez az esély szinte nulla. Hasonlóan, a Pledonomoszus tőrothadás (Plenodomus lingam) is egy gomba, ami szintén terjedhet vetőmaggal. A káposzta-peronoszpóra (Peronospora brassicae) a levelek színén szürkéssárga foltokat, fonákán pedig szürkésfehér penészbevonatokat képez.

Betakarítás és minőség

A hónapos retek elvileg gyors sikerélmény - elveted, öntözöd, nézed, ahogy nő, majd két-három hét múlva már szedheted is. Vetésétől számítva 35-40 napon belül betakarítható. A retek akkor szedésre érett, ha a gumó elérte a fajtára jellemző méretet. Ez a kis gumójú fajtáknál 30 mm, a nagytestű vajreteknél 40-45 mm. Ne hagyjuk túl nagyra megnőni, mivel 5-6 cm hosszúság felett már csípősebb íze lesz. A szedések száma 2-3.

A hónapos retek gyors növekedése ellenére érzékeny kis zöldség: ha kiegyensúlyozott körülményeket kap, ropogós és zamatos lesz - de ha stressz éri, gyorsan elcsúnyul. A csípős íz a stressz és a tápanyaghiány jele. De mi van akkor, ha a gyökér nem ropogós, hanem szivacsos vagy épp kukacos? Ez a jelenség, a pudvásodás akkor jelentkezik, amikor a gumó túl gyorsan öregszik. Ha túl vizesen tartjuk a közegét, könnyen berohadhat, viszont ha hagyjuk kiszáradni a földet, akár csak a felső pár centimétert, pudvásodik a retek. A pudvásodásnak indult gumókat ha kettévágjuk üregesek, szöveteik lazák, megnyomva puha, száraz, így sajnos fogyasztásra alkalmatlanná válnak. Ezt elkerülendő rendszeresen, kis adagokban érdemes öntözni.

Sok fajtát már úgy szelektálnak, hogy pudvásodásra és repedésre minél kevésbé legyenek hajlamosak, de azért jobb félni, mint megijedni. A hazai hajtatott retek sajátossága - amiben némileg eltér az áruházláncokban kapható olasz, spanyol fóliával csomagolt importtól - nagyobb, átmérője meghaladja a 4-5 cm-t, és levelekkel együtt, csomózva kerül forgalomba. Az árut kétféleképpen is értékesíthetjük: válogatva, csomózva majd megmosva, vagy kilóra, amikor a retekgumót 20 kg-os zsákokba szedjük.

A Retek Élettani Hatásai

A retek gazdag C-, B1-, B2- és P-vitaminban, de nem elhanyagolható vas, kálcium, kálium, foszfor és magnézium tartalma sem. Tökéletes vitaminforrás tél végén, tavasz elején - hogy egészségesen vághassunk neki a jó időnek. A C-vitamin mennyisége főleg a termesztési mód függvénye. A szabad földön termesztett retek gumójában mindig több a C-vitamin, mint a hajtatottéban. A C-vitamin-tartalom 30-50 mg/100 g között változik (azonos a paradicsoméval).

Mérsékelten fogyasztva az emésztést elősegítő, vesetisztító, étvágygerjesztő hatású. Mustárolaj-glikozidjai antibakteriális és gombaölő hatásúak, így kiválóan alkalmas a megfázás és cseppfertőzések megelőzésére. Nagy segítségünk köhögés, megfázás és rekedtség ellen.

Hónapos Retek Fajták

A retek különböző fajtái színükben, alakjukban és tenyészidejükben - vagyis a csírázástól a betakarításig tartó időben - is különböznek. A legismertebb fajták a szabályos, gömb alakú, élénk piros színű, fehér húsú fajták. Ezekkel találkozunk leggyakrabban a piacok és zöldségesek polcain.

Ismertebb Hónapos Retek Fajtakörök

• Korai piros: Szabadföldi fajta. Színe világos piros, formája gömbölyű. Vetés február - március, október - november, 1-2 cm mélyre, sor távolság 20-25 cm, tő távolság 3-5 cm. Másodvetésre is alkalmas. Kelés után ritkítást igényel.
• Óriás vajretek: Szabadföldi fajta. Színe fehér, formája gömbölyű. Vetés március - április, május, szedés május, június. Másodvetésre is alkalmas, vetés szeptember, október, szedés, október, november. Mélység 1-2 cm, sor és tőtávolság 40x10 cm. Kelés után ritkítást igényel.
• Rózsaszínű (saját keresztezésű fajta): Szabadföldi fajta. Színe rózsaszín, formája gömbölyű, kissé hosszúkás. Vetés március - április, május, szedés május, június. Másodvetésre is alkalmas, vetés szeptember, október, szedés, október , november. Mélység 1-2 cm, sor távolság 20-25 cm.
• Jégcsapretek: Korai hajtatásra és szabadföldi termesztésre egyaránt alkalmas, nehezen pudvásodó fajta. A gumó jellegzetes hengeres alakú, élénkpiros színű fehér végződéssel. Különleges formája és íze miatt közkedvelt. Vetés: március-szeptemberig, szabadföldbe. 6-14 °C fokon 6-8 napig csírázik.
• Félegyházi Vajretek: Lapított gömb alakú, egyszínű, skarlát vörös, vékony a héja és a gyökere - ahogy a termesztők mondják kicsi a „farkincája”. Szemben az olasz retekkel, 6-7 cm-ig is megnőve nem pudvásodik, íze nem, vagy legfeljebb enyhén csípős. Még mindig sokan vannak, akik maguk fogják a vetőmagot - nem fémzárolt szaporítóanyagot használnak - ebből adódik, hogy a Vajretek, mint fajta, nem teljesen egységes, főleg alakban, lomb és gumó arányában kisebb eltérések tapasztalhatók.

Egyéb Retek Fajták

Léteznek hosszabb tenyészidejű, nyári és őszi fajták is:

• Nyári retek (pl. világosbarna héjú, 50-70 napos tenyészidejű): Gumója nagy méretű, barnássárga színű, répa alakú. Húsa fehér, ropogós, jó minőségű, pudvásodásra nem hajlamos. Vetés: májustól augusztusig, szabadföldbe. 6-14 °C-on 6-8 napig csírázik.
• Téli retek (pl. jól tárolható fajta, 90-110 napos tenyészidejű): Dús lombja sötétzöld. Gumója széles vállú, kúp vagy tojás alakú, fehér színű, ízletes. Nem pudvásodik, nyári és őszi fogyasztásra termeszthető. Vetés: júniustól-augusztusig, szabadföldbe. 6-14 °C fokon 6-8 napig csírázik.
• Téli fekete retek (Raphanus sativus L. var.): A fekete retek a káposztafélék családjába tartozó növény, a retek egy változata. Gazdag C-, B1- és B2-vitaminban, valamint kiemelkedő kalcium, vas, kálium, magnézium foszfor tartalma. Aktiválja és regenerálja a májsejteket, serkenti az epetermelést, máj tonikként működik, ezért segít méregteleníteni és megtisztítani a májat. Sötétfekete héjú, fehér húsú 200-250 g tömegű gumókat fejleszt. Lombja erős növekedésű. Felhasználás: Hasonlóan a többi retekféléhez, a fekete retket is általában nyersen fogyasztjuk, felszeletelve, enyhén sózva.

Növénytársítás a Kertben: A Hónapos Retek és Partnerei

A vegyszermentes kertek alapja a növénytársítás, illetve az, hogy ugyanabból a növényből egy helyre ne kerüljön túl sok, így a kártevőknek kisebb az esélyük az elszaporodásra. A növénytársítás nem csupán régi hagyományokon alapszik, megfigyelések és kutatások is alátámasztották már, hogy a növénytársítás az egyik legjobb módja annak, hogy kerted természetes módon fejlődjön, minimalizálva a kártevőket és vegyszereket, maximalizálva a növények egészséges fejlődését. A növények közötti kölcsönhatások elősegíthetik egymás fejlődését, gazdagíthatják a talajt, és javíthatják a terméshozamot. A növénytársítás lényege, hogy olyan növényeket ültessünk egymás mellé, amelyek egymásra pozitív (esetleg semleges) hatással vannak, de semmiképp sem negatív.

A Hónapos Retek Ideális Növénytársai

A hónapos retek is profitálhat a helyes növénytársításból:

• Sárgarépa és petrezselyem: Ezek társaságában sorjelzőként is használhatjuk a retket.
• Fokhagyma: Nálunk minden évben igazi labirintust vájtak a kukacok a retekbe, a csigák pedig csipkésre rágták a salátákat, de a fokhagyma ezen rengeteget segített.
• Borsó: A borsó és retek kiváló társai egymásnak, mivel a retek gyorsan nő, így hamar beérik, miközben a borsó lassabban fejlődik.
• Saláta: A saláta és retek kombinációja tökéletes, ha szeretnél korai termést kapni, és egyúttal megvédeni a salátát a túl erős napfénytől. A retek gyorsan nő, árnyékot adva a lassabban fejlődő salátának, ami így kevesebb hősokkot szenved el.

Egyéb Jól Bevált Növénytársítási Tippek

Ha érdekel, hogy mit mivel ültess a kertben, akkor itt van 10 jól bevált növénytársítási tipp, amelyek garantáltan segítenek majd a tavasz közeledtével:

1. Paradicsom és bazsalikom: A bazsalikom aromás illóolajai távol tartják a paradicsomra veszélyes kártevőket, például a levéltetveket és a fehérlegyeket.
2. Sárgarépa és hagyma: A hagyma erős illata elriasztja a sárgarépa legnagyobb ellenségét, a sárgarépalégyet, míg a sárgarépa szintén védi a hagymát bizonyos kártevőktől.
3. Kukorica, bab és tök (Három Nővér): A kukorica támaszt biztosít a babnak, amely nitrogént köt meg a talajban, táplálva ezzel a kukoricát és a tököt. A kukorica ezenfelül árnyékolja is a babot, ami azért jó, mert így alacsonyabb lesz a bab keményítőtartalma, zsengébb és finomabb termést ad. A tök talajtakaróként védi a talajt a kiszáradástól és a gyomoktól.
4. Zeller és káposzta: A zeller erős illata megzavarja a kártevőket, így kevésbé lesznek hajlamosak megtámadni a káposztát.
5. Cékla és saláta: A cékla mélyebbre gyökerezik, míg a saláta a talajfelszín közelében marad, így nem versengenek egymással a tápanyagokért.
6. Borsó és spenót: A borsó nitrogénmegkötő tulajdonságát kihasználva mindkét növény fejlődhet.
7. Rózsa és fokhagyma: A fokhagyma illata elriasztja a rózsákat megtámadó levéltetveket és egyéb kártevőket, így természetes védelmet biztosít a dísznövényeknek is.
8. Kapor és uborka: A kapor illóolajai vonzzák a hasznos rovarokat, például a katicabogarakat, amelyek előszeretettel táplálkoznak az uborkát veszélyeztető levéltetvekkel.

A megfelelő növénytársítások segíthetnek a kártevők természetes visszaszorításában, a talaj egészségének megőrzésében és a növények jobb fejlődésében. Ha figyelembe veszed ezeket a párosításokat, kerted nemcsak fenntarthatóbb, hanem termelékenyebb is lesz.

tags: #honapos #retek #tarsitasa